Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-11 / 59. szám
idei beruházások Az Irodagéplpari és Fi- vitásét, ami kb. 2 millió nomméehanikai Vállalat forintba kerül. kecskeméti gyáregységé- ., _ „ ben három új üzemcsarnok Rövidesen megtartják a épül 25 millió forintos Szerszám- és Gepelemgya- költséggel, s befejezik . a rak 200 millió forintos be- szociális létesítmények bő- ruházassa! épült új kecskeméti gyárának avató ünnepségét. A Lamport Zománc- ipari Művek kecskeméti gyárában 14 millió forintos ráfordítással új öntödét építenek, amely az öntöttvas egészségügyi áruk termelésének korszerűsítését, s egyben a dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgálja. A változás feltételei a paradicsomtermesztésben Az 1969. és 1971. évi paradicsomtermés nem elégítette ki a konzervipar nyersanyagszükségletét és az exportigényeket. 1968-ban még csaknem 350 ezer, tavaly már csak 270 ezer tonnát takarítottak be ebből az értékes kertészeti növényből. A csökkenés szembetűnő. A konzervipar az elmúlt esztendőre 360 ezer tonna paradicsom feldolgozását tervezte és csak 190 ezer tonna nyersanyagot tudott felvásárolni. Ez annál is nagyobb gond, mert az ipar az utóbbi öt esztendőben jelentős beruházásokkal korszerű új gyárakat helyezett üzembe és nagyszabású rekonstrukciót is végrehajtott. A napi feldolgozó kapacitás az 1968. évi 7 ezer tonnáról csaknem 10 ezer tonnára emelkedett. Az idei kilátások sem valami biztatóak. A Kecskeméti Konzervgyár például az 1969. évi 4200 hold helyett az idén eddig mintegy 2500 holdra tudott csak szerződést kötni. A tervezett 5 ezer vagon helyett talán 3500 vagonnal dolgoznak fel. Kezdeményezések Számos oka van annak, hogy a paradicsomtermesztés az utóbbi években jelentősen csökkent. A megye nagyüzemi gazdaságaiból nyert információk szerint a legfontosabbak: nincs kialakulva a nagyüzemi termesztés, hiányoznak a gépek, jelentősen csökken a munkaerő, a szállítóeszközök is hiányoznak. A munkabér évről évre emelkedik, hasonlóképpen az anyag- költség is. Nem voltak ösztönzőek a felvásárlási árak sem. Az elmúlt esztendőben a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet — mint a hazai paradicsomtermesztés témafelelőse — már számos figyelemre méltó kezdeményezést tett. 1970 januárjában a miniszterhelyettesek vitatták meg a gondokat. Több intézkedés történt, 100 holdon kipróbálták az egyik amerikai cég teljes paradicsomtermesztő gépsorát, valamint a gépi szedésre alkalmas fajtákat a Csányi Állami Gazdaságban. A Zöldségtermesztési Kutató Intézetben állítottak elő gépi betakarításra alkalmas hazai fajtákat is. A paradicsom üzemi növényvédelmét tavaly a Konzervipari Vállalatok Trösztje 10 millió forinttal segítette. Gondoskodtak megfelelő növényvédőszerekről. A konzervgyárak kapcsolatot építettek ki a termelő üzemekkel az előfeldolgozás megteremtésére, valamint a szállítás és az átvétel feltételeinek javítására. Gépesítés Az intézkedések hatására javult a növényvédelem és korszerűsödött a technológia. Sajnos, nem érték el a kívánt fejlődést, és ebben szerepe volt a kedvezőtlen időjárásnak is. A jelenlegi helyzet olyan intézkedéseket követel, amelyek meggyorsítják a termésátlag növelését, biztonságosabbá teszik a termelést. Máris számos javaslat született, A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kezdeményezésére nem régen a MÉM Termelés- és Műszaki Fejlesztési Főosztálya a konzervipari elképzelésekkel összhangba hozva az eddigi kezdeményezéseket, elkészítette a paradicsomtermesztés feljesztésének tervét. A konzervgyárak további támogatást nyújtanak a termelő üzemekben létesítendő előfeldolgozókhoz. A növényvédelem érdekében a Zöldségtermeagt^si Kutató Intézetben kialakított gépet el kell terjeszteni. A védekezés hozzáférhető eszköze ugyanis egyelőre csak ez a berendezés, amely lényegében egy RS— 09-es erőgép és az S 293-as magasnyomású permetező felszerelés átalakítása paradicsompermetezésre, megfelelő szórókeretekkel és fejekkel. Támogatás A konzervipar tovább növeli a paradicsom növény- védelméhez az anyagi hozzájárulást. így a már korábban elvállalt holdankénti négyszáz forint növény- védelmi költségtérítésen túlmenően, azoknak a gazdaságoknak, amelyek legalább 80 kh, vagy legalább 100 vagon paradicsom termesztésére, illetve átadására vállalnak szerződéses kötelezettséget, a növényvédelem teljes költségét, de legfeljebb holdanként további 600 forintot, az alapjuttatással együtt tehát összesen 1000 forintot megtérít. A paradicsomnál nagyobb mértékben alkalmazzák a gyomirtószereket. Üjabb nyolc komplett termesztőberendezést hoznak be, ami jelentős előrelépést hoz a gépesítésben. A jövő útja a termesztés és a feldolgozás teljes mechanizálása. A konzervipar vállalta, hogy a paradicsomlé eddigi alapárának változatlanul hagyása mellett, 10 százalék idényfelárat fizet a mezőgazdasági üzemeknek azokért a tételekért, amelyeket augusztus 15. előtt, illetve szeptember 20. után adnak át a konzerviparnak. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy sokkal nagyobb gondot kell fordítani a zöldségtermesztés, de elsősorban a paradicsomtermesztés gazdaságosságának vizsgálatára. A nagyüzemi módszerek meghonosításával leh_et csak számítani arra, hogy kedvező változás következik be a jövőben. K.S. KsÉpsitalís a labonalparban :1975-ben 88 ezer 465 holdon öntözés A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat az elmúlt, gazdaságilag rendkívül nehéz év tapasztalatain okulva alakította ki 1971-es tervét. A termékek felvásárlásának, szállításának egyenetlensége miatt tavaly nagymérvű túlóráztatás vált szükségessé, ezért a pénzeszközök felhasználása is másként alakult, mint ahogy az eredeti tervekben szerepelt. A raktáraiénak a termékek fogadására való előkészítése sem volt hibátlan, ezáltal az áruromlás miatti kiesés is lényegesen nagyobb volt a tervezettnél, elérte a 3,5 millió forintot. Az 1971. évi fő feladatok között szerepel a túlórák számának ésszerű keretek közé szorítása helyes munkaszervezéssel úgy, hogy ugyanakkor a vállalatra háruló feladatokat el tudják végezni. Az új gazdasági szabályozórendszer tervszerűbb, szervezettebb, hatékonyabb munkavégzésre ösztönzi a vállalatot. A raktárhelyzet jelenleg kielégítő, a tárolószínekből ■a kintlevő gabonát március végéig biztonságos helyre lehet szállítani. Az értékesítéssel sem lesz gond, így az új gabonát már megfelelő gondossággal előkészített — fertőtlenített — raktárakkal lehet fogadni. A vállalathoz tartozó 6 körzeti üzem a munka jobb szervezésével, s ami ennek következménye a felhasznált túlórák számának csökkenésével felszabaduló pénzeszközöket a szakmunkások és törzsgárda- tagok bérének emelésére fordíthatja. Ezzel elejét veszik a munkaerő elvándorlásának is, ami úgyszintén nagy gondokat okozott az elmúlt évben. Tavaly sok gondot okozott, hogy a mezőgazdaságtól — ahol nem volt tisztítási lehetőség — 15 százalékos szennyezéssel átvették a kenyér- és takarmánygabonát. Miután a vállalat gazdálkodását az ilyen plusz terhek vállalása kedvezőtlenül befolyásolta, ez évben ezek a termények már csak rostáltan szállíthatók a feldolgozó üzemekbe, vagy továbbtárolási célra. Zavarokat okozott az is, hogy több kukorica szárítására szerződtek mitjt amennyi kapacitás valójában volt, ezért ez évben a felmérést szigorúbban végzik el. A kitűzött feladatok, a megtakarításra irányuló intézkedések gazdaságosabb munkavégzésre ösztönöznek. Az önköltség csökkentésével, a túlórák számának minimálissá tételével megteremtődik az az anyagi bázis, amely lehetővé teszi a dolgozók életszínvonalának emelését, szociális problémáik jobb megoldását. D. E. A harmadik ötéves terv végén Bács-Kiskun megye állami és szövetkezeti gazdaságaiban összesen 70 ezer 710 katasztrális holdra kiterjedő öntözőkapacitás volt. Az elkövetkező években új és áthúzódó beruházásként 6775 kát. hold öntözött telep épül. Egyre több mezőgazda- sági üzemben ismerik fel az öntözéses gazdálkodás jelentőségét, s ahol erre lehetőség van, ott állami támogatással, valamint a gazdaságok saját ' anyagi eszközeinek egyesítésével kerül sor a beruházásokra. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a negyedik ötévet terv időszakában az alábbi felszín alatti esőz- tető öntözőfürtök építése valósul meg. Legnagyobb terület a szabadszállási öntözőfür- té amelyben a Solti Állami Gazdaság, a szabad- szállási Lenin és a kúnszentmiklósi Bösztöri Tsz érdekelt. Itt 2780 höldas lesz az öntözőfürt. A beruházás jóváhagyása már megtörtént, az építés az idén kezdődik meg és a beruházási program szerint 1973-ra fejeződik be. Megkezdődött a nemesnádudvari 880 holdas, valamint a bácsbokodi 1000 holdas öntözőfürt műszaki előkészítése. E két létesítményben a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és a nemesnádudvari Kossuth Tsz, illetve az egyesült bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet társult. Építése a terv végleges jóváhagyása után kezdődik meg. Mint tartalékterületet hagyták jóvá a dunaszent- benedeki II. számú öntözőfürtöt, Ennek építése azonban csak akkor kezdődik meg, ha más, már elfogadott telep építése elmarad. A harmadik ötéves terv időszakából áthúzódó beruházásként lép üzembe 1971 és 1975 között a hartai 1820, a tiszakécske-kerekdombi 1800 holdas öntözöfürt. valamint a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben létesülő szennyvíz-öntözőtelep, amelynek 660 kát. hold lesz a végleges területe, de a negyedik ötéves terv végéig csak egy része épül meg. Új termék A Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat új termék, az excenterprésgép indító berendezés gyártá - sát kezdte meg. A kézi és lábkapcsolóval működtethető szerkezet egyben biztonsági célokat Is szolgál, megakadályozza a présgépek üzemeltetése közben előforduló baleseteket. Beles-kiskun megye tekintélyes szerepet tölt be az ország élelmiszer-gazdaságában. Egymillió hektár a mezőgazda- sági művelés alatt álló terület, amelyen 13 állami gazdaság, 180 tsz és 70 szak- szövetkezet működik, s hazánk mezőgazdasági termelésének 11, felvásárlás útján értékesített termékeinek pedig 17 százalékát adja. Ismeretes, hogy a negyedik ötéves terv a mezőgazdasági termelés évi 3 százalékos növekedését irányozta elő, ezt főként a belterjesség fokozásával, a nagyüzemele fejlesztésével, termelésük ésszerű szakosításával lehet elérni. Ennek megfelelően 1971—1975-ig a növénytermesztésben és a kertészetben a gépesítésre, a termények, termékek tárolására, az állattenyésztésben a férőhelyek korszerűsítésére, s azok számának növelésére — ezenbelül az iparszerű állattenyésztő telepek létesítésére —, valamint az állat- egészségügyre szánnak nagyobb összegeket. Nivel az állattenyésztés fejlesztésében — más tényezők mellett — nagy Háromszoros haszon szerepe van a korszerű legelőgazdálkodásnak, a negyedik ötéves terv során 22 milliót, ebből 1971-ben 6 millió forintot fordítanak a rétek, legelők kezelésére, javítására. E munkának a jelentősége az egységnyi terület állateltartó képességének a növekedésében van. Példa erre a harmadik ötéves tervben végrehajtott legelőgazdálkodás és korszerű gyepgazdálkodásra való áttérés, amelynek eredményeként az elmúlt öt évben a betakarított szénatermés többletértéke százhar- mincnégymülió-száztízezer forint lett, vagyis háromszorosa annak az összegnek, amelyet a szövetkezetek és legeltetési bizottságok az állami támogatás felhasználásával erre a célra fordítottak. Az 1970. évi rét- és legelőjavítás mérlegét a napokban állította össze a megyei Állattenyésztési Felügyelőség. Ötvenhét gazdaságban, illetve legeltetési bizottságnál vizsgálta meg, hogy a múlt esztendőben erre a célra rendelkezésre álló 6,5 millió forintot hogyan használták fel. -E szerint ' 1970-ben összésen ' 9816 katasztrális hold — 5643 hektár — ősgyepet, rétet, legelőt kezeltek. Az ily módon megjavított területek szénaterméséből a közös állatállomány és a háztáji gazdaságok 6845 tehenét, 6899 növendékállatát, ezenkívül 10 300' jühot tartottak el. A szakszerű kezelés folytán a 9816 katasztrális hold legelőn 170,9 mázsa lett az átlagtermés, ezzel szemben a nem javított legelőköjí 53,1 mázsa. A megjavított rétek, legelők összes szénatermésének . emészthető nyersféhérjeér- téke.40 261 mázsát, keményítpár.téke - pedig 251 633 mázsát tesz ki. A megvizsgált 57 szövetkezetben illetve legeltetés bizottságnál a gépesítésre, a .'technikai eszközök beszerzésére is gondot fordítottak, 192 villanypásztort és 23 rotációs kaszát vásároltak. Az Állattenyésztési Felügyelőség által végzett vizsgálatoknak az említetteken kívül volt olyan eredménye is, amely számokkal kevéssé fejezhető ki. Így például ma már aligha szükséges a rétek, legelők műtrágyázásának hasznosságára felhívni a figyelmet, hiszen annak jelentőségét többé-kevésbé mindenütt ismerik, A legelők jobb tápanyagellátásának megteremtésé elsősorban 1 a rendelkezésre álló műtrágya mennyiségétől és hatékonyságától függ. Az évközben megrendezett szakmai bemutatók ezért nem a legelőjavítás célját, termésfokozó hatását, hanem a módszereket szemléltették. Így többek között a legelő hasznosítási rotáció beállítását, az idejében való kaszálás jelentőségét, a villanypásztoros legeltetést, a legelőgazdálkodás teljes gépesítését, az ehhez szükséges eszközöket ismertették meg az érdekeltekkel. K. A. f
