Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-10 / 58. szám
rflPjjéWii NAGYBARACSKA ALATT VARSÁK MERÜLNEK A FERENC-CSATORNA VIZÉBE — E MEGEJTŐ, IDILLIKUS LÁTVÁNY FOu VA TARTJA AZ IDELÁTOGATÓ TEKINTETÉT. ÁM A KÖRNYÉK AZ ELMÉLYÜLŐ SZEMLÉLŐ SZÁMÁRA ENNÉL JÓVAL TÖBBET TARTOGAT: A CSATORNÁTÓL ALIG ÖTVEN MÉTERRE MÁR GAZDAG SZÁNTÓFÖLDEK VIRULNAK. A BÁCSKAI HOMOK LANKÁIRA MODERN SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÖS ÜLTETVÉNYEK SORAI KAPASZKODNAK FEL, S A TÁGAS, JÓL FELSZERELT ISTÁLLÓKBAN, ÓLAKBAN NŐVÉN DÉKMARHÁK, SERTÉSEK SZÁZAI ÉS .EZREI HÍDNAK. TÖBB MINT HATEZER HOLDON GAZDÁLKODIK ITT A HALADÁS TSZ, AMELY KÖZEL KILENCSZÁZ GAZDÁJÁT EGYRE MAGASABB ÉLETNÍVÓHOZ JUTTATJA. Négy éve egyesült a köz- tés és az állattenyésztés op- rendszeres foglalkoztatottság három közös gazdasá- timális, s még csak ezután sága. S mindkettővel össz- ga, ettől kezdve a fejlődés elé-erdő 50—50 százalékos hangbán az egy holdra ju- meredek ívet ír le. Holott arányát. tó jövedelem fokozása. Beaz adottságok nem változ- Közben Nagybaracskára leülik e koncepcióba a lepített „füves here”, tavaly 40 mázsás holdankénti szénahozammal fizetett. Négyezer hízott sertés Gonddal-bajjal indult a szövetkezeti sertésprogram Nagybaracskán. A z épületek „beállítása” már 1966 őszén megkezdődött, de a felfutás időszaka csak két évvel későbbről keltezhető. Csak ekkor foghatták hozA sertéstelep tenyésztő részlege. Hogy teljes legyen az összkép, érdemes megemlíteni az anyajuhok 560-as létszámú állományát is. Már csak azért is, mert a produktumként jelentkező évi 600 bárány közül 350—400-at exportálnak pecsenyebárányként, igen jó áron. Ami távlatilag a sertéshizlalással vetekszik: a tehenészeti telepen a tbc- mentesítést máris végrehajtották. Nem zsák a tejfelárnál jelentkezik többlethaszon. de biztosabb alapot jelent ez a marhahiz- laláshoz is. Évente ugyanis 350 hízómarhát értékesítenek. ám az alapanyagnak jelenleg még csak alig az esyharmada származik saját nevelésből. A cél az, hogy saját nevelésből tenyésszék ki a 200-as létszámú tehéoállománvt. Maga az állomány máris adott, de részben még vemhes-, illetve szűz üszőként szerepel. A saját nevelés lényeges, mert így biztosítható, hogy napi 15—20 liforintot fordítottak beruházásokra. Ebből férőhelyek gyarapítására több mint tízmilliót. Csaknem eny- nyit költöttek az egyéb épületekre: tárolókra, színekre, új irodaházra. Nyolcmillió jytott a géppark korszerűsítésére, jelenleg a traktorok és a tehergépkocsik száma megközelíti az 50-et, s van nyolc öntözőszivattyújuk is. A tiszta vagyon értéke az utóbbi két évben 12, a bruttó jövedelem 5 millióval növekedett. AMÍG NÉGY ÉVVEL EZELŐTT 17 EZER, TAVALY MÁR 25 EZER FORINT VOLT AZ EGY DOLGOZÓ TAGRA JUTÓ ÁTLAGOS ÉVI JÖVEDELEM. A készpénzfizetéses elosztás szerint tízórás munkanapra átlag száz forint esik. Prémiumot is osztanak, minden ágazatban az eredményesség után. Százalékos művelés csupán a zöldségkertészetben dívik, és gépesítés A telep kiszolgáló épületegysége. zá a hagyományos, szerfás férőhelyek felszámolásához. A régi telepeKet teljes egészében csak tavaly szüntették még. Mindebben közrejátszott, hogy az új telep hideg betonpadlója kedvezett a co- rine nevű ízületi megbetegedéseknek, s némely falkánál szinte 50 százalékos kényszervágás vált szükségessé. Időoe telt, amíg az okokat felismerték, s így tavaly — feltörve a betont — bitumenes keverékkel öntötték le a padlót. Azóta nem volt megbetegedés. Az anyaicocák száma 220. A telep további kiépítése folyamatban van, befejezését jövőre tervezik. Pár év múlva évente már 4000 sertést hizlalnak meg itt. Évről évre fokozni a halmozott termelési értéket és a tagsági jövedelmet — ez áll a tagság és a vezetők figyelmének középpontja ban. Ezt hangsúlyozza Var ga Pál elnök. Kozma 1st ván párttitkár és Sebes tyén Tibor főagronómu; Ennek az elvnek rendeli alá a beruházásokat, enne megfelelően alakítják ki a növénytermelés szerkezetét, továbbá a növénytermeszSzabadUiiúsos marhahizlalás, Az elmúlt évtizedben azokra az üzemágakra építettek Nagybaracskán, amelyek sikerét a sok évtizedes gyakorlati tapasztalat fémjelezte. Hizlaldák. tért adó tehenekkel gyarapodjék az állomány, másrészt elkerülik a brucelló- zisíertőzést. amelytől a dunántúli gazdaságoktól vásárolt egyedek korántsem voltak mindig mentesek. A hízómarhák 80 százalékát nyugati országokba exportálják. Ha megmaradnának a hagyományos marhahizlalásnál, ez az arány várhatóan csökkenne. Ám itt az axporthányad növelésének reálisak a lehetőségei. ÜJ MÓDSZERT HONOSÍTOTTAK MEG: A SZA- BADTARTÁSOS MARHA- HIZLALÁST. AZ ÁLLATOK NINCSENEK LEKÖTVE, CSAKIS ABRAKOT KAPNAK. S 13—14 HÓNAP ALATT ÉRIK EL AZT A SŰLYT, AMIT KORÁBBAN 18 HÓNAP ALATT. JOBB A HÚS MINŐSÉGE IS. AZ ŰJ MÓDSZERREL A NAPI SÚLYGYARAPODÁS 130—140 DEKA. AZ AZELŐTTI 100 DEKA HELYETT. Azt látták, hogy az állami gazdaságok is erre a módszerre térnek át. Beruházásra jóformán nem is volt szükség, régi istállókat alakítottak át erre a célra. A fejlődés mutatói Négy évvel ezelőtt a halmozott termelési érték 26, tavaly 45 millió forint volt. Az egyesülés óta 32 millió korábban nagyobb területen alkalmazták. A tagsági jövedelem gyarapodása mögött a termelékenység növekedése munkál. Egy példa: négy évvel ezelőtt egy gondozóra 25— 30 hízómarha jutott, mostanában már hetven. Hasznos társu’ásolí A gazdaságirányítás reformja módot adott a társulásokban, kooperációkban rejlő lehetőségek kiaknázására. A Haladás Tsz sem mulasztotta el a kínálkozó alkalmakat. Húsztagú építőbrigádjával részt vesz a járási tsz- közi építővállalkozásban. A társulás tervet készít, s műszaki irányítást is ad. Részt vesznek továbbá a dávodi tsz-Közi fafeldolgozó kooperációban. A helyi kitermelésű puhafát dolgozzák fel: ládákat, exportgöngyöleget és fagyapotot készítenek. Ám a legjelentősebb az a közös vállalkozás, amit a MÉK-kel közösen alakítottak ki, a hagyma és az alma tárolására, értékesítésére. Ennek köszönhetően sikerült megoldani a hagymatermesztés — a dugga- tás, a szedés és a válogatás — teljes gépesítését. Az értékesítés többlet-har zná- ból a tsz 50 százalékos arányban részesül. Ily módon csak a hagymatermesztés majdnem másfél milliós tak, talajait tekintve — bácskai viszonylatban — a Haladás Tsz területe nem tartozik a legjobbak közé. Egy hold redukált szántónak 9.6 az aranykoronaértéke. A csatorna menti táblák a legjobbak, itt a földek némelyikének értéke 20 aranykorona felett van, de ezeknél jóval nagyobb hányadot képeznek a mélyfekvésű, csekély termőrétegű területek. És van a gazdaságnak 600 hold homokja is, amely 2,5 aranykoronájával jócskán gyenge termőlcépességünek számít. A hagyományok nyoma )an A korszerű gazdálkodás megalapozásához már a különálló kisebb gazdaságok hozzáláttak. Ennek köszönhetően a Haladás Tsz 133 hold üzemi szőlővel és 130 hold gyümölcsössel rendelkezik. A homok többi részén főleg erdők vannak; a még parlag területek ily módon való hasznosítása a tsz tervei között szerepel. A kisparaszti szőlő- és gyümölcstermesztésnek hagyományai vannak Nagybaracskán, a telepítést ezért nem is fogadták idegenkedve a helyi gazdák. A vízmenti jó takarmány termő területek pedig mindig is a sertéstenyésztés és hizlalás bázisai voltak, éppen ezért már a 60-as évek derekán kezdetét vette az akkor még tsz-közinek indult üzemi sertéstelep kiépítése. „betörtek” az ipari növények. A KENDERTERMESZTÉSBEN KÉT ÍZBEN ÉRTEK EL ORSZÁGOS ELSŐ HELYEZÉST. KÜLÖNÖSEN BÜSZKÉK A MÁSODIKRA: AZ 1967-ES ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSRÓL A TELJESÍTMÉNYDÍJAT HOZTAK EL. Ez a növény évről évre 300 holdat foglal el. „Feljövőben” van a vöröshagyma, előbb 20—50 holdon próbálgatták, de tavaly már 250 holdan ültették el. Be is takarítottak holdanként — a kétszeri jégverés ellenére —- 80 mázsás termést, s ez 20 ezer forintos bruttó jövedelmet eredményezett. E fűszernövényhői az idén már száz mázsánál nagyobb átlagtermést „céloznak meg”. Bevált a cukorrépa és a napraforgó is, — mindkettőt sikerrel termesztik. Ugyanakkor „száműzték” a burgonyát és a fűszerpaprikát. E szerkezeti változtatásokban céltudatos törekvések érvényesülnek; egyrészt szempont a magasszintű technológia alkalmazása, másrészt a tagság csaknem százholdas öntözéses zöldségkertészet is. Főleg pritaminpaprikát termesztettek tavaly. Ha a felesbe kiadott dinnye hozamát is ideszámítjuk, a bruttó bevétel egymillió 800 ezer forint volt. Vegyszer és gépesítés — ez a két fő művelési eszköze a kalászosnak és a kukoricának, amelyek területe évről évre ugyanolyan nagyságú. A kukorica betakarításánál csőtörő és ádapteres kombájnokat egyaránt használnak. Tavaly ősszel első ízben működött a szárítóberendezés. (Májusi morzsoltban számítva 20 mázsás átlagot értek el, a késői érésű, nagy hozamú hibrideknél a kora őszi fagyok miatt szemszorulás következett be. Okulás: a? idén növelik a középtenyészidejűek arányát.) Az ezer hold kukorica termése mellett a 400 hold takarmánybúza b: ztosít ja az abrakbázist. Silókukoricát minimális területre vetnek, inkább csak a mélyfekvésű. vizenyős táblákra. A 200 hold lucernás mellett viszont értékes tömegtakarmányt ad a 200 holdra teVegyszer
