Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-10 / 58. szám
8. oldal 1971, március io, szerda Nem merült feledésbe Józan fejjel az alkoholizmusról A pártértekezleten elhangzottak nyomán Kiskunfélegyházi kedves ismerőssel, meglett korú elvtársammal találkoztam a minap, aki a tőle megszokott szókimondással szinte sarokba szorított: — Most aztán szaván fogtam a Petőfi Népét! Tavaly, a megyei pártértekezlet idején ígérték, hogy visszatérnek az ott elhangzottakra. Én pedig nagyon figyelem, de még nem találkoztam ilyen cikkel... — Pedig, kedves Józsi bácsi — feleltem meggyőződéssel —, nincs is nap, hogy valamilyen vonatkozásban ne érintené lapunk a megyei pártértekezleten hozott határozatokat. — Elhiszem, értem én, de jómagam például szívesen elolvasnám azt is, követték-e intézkedések a küldött elvtársak javaslatait, elgondolásait Egyáltalán: oda kerültek-e az észrevé- vételek azoknak az asztalára, akiknek cselekedni, intézkedni kell? Mi tagadás, így jogosnak éreztem a szemrehányást S nem véletlen, hogy ismételten átnézve a pártértekezletről közölt tudósításainkat, mintegy találomra kiválasztottam két felszólalást. Mindkettő az egészségügyi ellátással kapcsolatos. Sorsuk után kutatva tehát a megyei tanács vb egészségügyi osztályára kopogtattam. Mennyire nem merültek feledésbe a pártértekezleten elhangzottak, jóleső volt tapasztalni; Alighogy kiejtettem dr. Papp Antal kiskunfélegyházi küldött nevét, a pártórtekezleten általa elmondottakat, Szi- kulai • Lóránt doktor máris idézte: „A kiskunfélegyházi kórháznak új pavilonnal való bővítését kérte a negyedik ötéves tervidőszakban, a korszerűbb műtéti feltételek és betegellátás biztosítása érdekében...” S bár e konkrét igénnyel kapcsolatban — az anyagi lehetőségek véges volta miatt — nem adhatott kecsegtető választ dr. Sziku- lai Lóránt, a megye egészségügyi ellátásának következő ötévi fejlesztését illetően összességében mégis nagyon pozitív a kép. A sok millió költséggel Kecskeméten épülő 900 ágyas új körzeti vezetőkórház nagy jelentőségéhez Kiskunfélegyháza lakossága szempontjából sem fér kétség. Ugyanígy a Kiskunhalason létesülő kórházhoz sem a környező települések szempontjából. Ez utóbbi mellett jól felszerelt rendelőintézet is létesül, nem szólva a Kiskunfélegyházán. Kiskőrösön és Bácsalmáson 1975-ig megvalósuló ilyen, a szakorvosi ellátásra lehetőséget nyújtó intézkedésekről. Így lehetne azonban tovább sorolni a megye egészségügyének továbbfejlesztését szolgáló célokat: például a felnőtt- és gyermekorvosi körzetek 14, illetve 12-vel Az új választási törvény n. A választás első alapelvének — általános és egyenlő — ismertetése során már említettük, hogy kinek van, illetve kinek nincs választójoga. Vizsgáljuk meg most ezeket a feltételeket közelebbről, részletesebben. Hazánkban minden nagykorú magyar állampolgárnak van választójoga. Az alkotmány a dolgozó nép ellenségeit és az elmebetegeket kizárja. Nagykorú az, aki 18. életévét betöltötte, továbbá az, aki 18. életévének betöltése előtt házasságot kötött — függetlenül attól, hogy hány éves. Ha az ilyen házasságot akár a férfi, akár a nő 18. életéve előtt felbontotta a bíróság, ez nem érinti a már megszerzett nagykorúságot, s ezáltal a választó jogosultságot sem. Magyar állampolgár az, akinek valamelyik szülője (akár az apja, akár az anyja) magyar állampolgár, továbbá aki a magyar állampolgárságot az erre vonatkozó jogszabályok szerint honosítással, vagy visszahonosítással megszerezte, továbbá, aki 1957. október 1-én magyar állampolgár volt (feltéve, hogy magyar állampolgárságát nem vesztette el.) A magyar állampolgárságot a személyi igazolvány, illetőleg a magyar útlevél igazolja. Ha magyar állampolgárságú nő más állampolgárságú férfihez megy feleségül, nem veszti el magyar állampolgárságát. S végül — a közbeeső szélsőséges esetekre vonatkozó szabályozások felsorolását elhagyva — magyar állampolgár az is, akinek apai elismerés, apaságot, vagy anyaságot megállapító bírósági ítélet folytán, illetve szüleinek utólagos házasságkötése folytán lett magyar állampolgár az apja, vagy az anyja. Térjünk most rá annak az ismertetésére, hogy a törvény szerint kinek nincs választójoga. Említettük már, hogy alkotmányunk kizárja a választójogból a dolgozó nép ellenségeit és az elmebetegeket. Nem vehet részt állami szerv tagjainak megválasztásában az sem, akit büntetőbírói ítélet mellékbüntetésként a közügyektöl eltiltott. Ez az eltiltás gyakorlatilag a főbüntetés letöltése után kezdődik és egy évtől tíz évig terjedhet. Nem ad a törvény választójogot annak sem, aki szabadságvesztését tölti. Ez független attól, hogy a bíróság kimondta-e a közügyektől való eltiltást vagy nem. Szünetel a választójog az előzetes letartóztatás ideje alatt. Nem szükséges bizonyítani, hogy miért nem rendelkezhetnek választójoggal az elmebetegek, akik még saját ügyeik intézésére sem képesek. Az elmebetegség akor is kizáró ok, ha az illető személy nincs bíróságilag gondnokság alá helyezve. Akiről viszont tévesen állapították meg, hogy nem jogosult választásra, s kihagyták a névjegyzékből, végső fokon a bírósághoz fordulhat. Amint láttuk, minden nagykorú magyar állampolgárnak — ha nincs kizáró ok — joga, hogy szavazással közreműködjék a képviselők és tanácstagok megválasztásában. Ugyanakkor ez egyben állampolgári kötelessége is. A választók tehát kötelesek élni ezzel a jogukkal. (Folytatjuk.) való gyarapítását, vagy az üzemorvosi óraszámok 132- vel való fejlesztését Nézzük azonban a pártértekezleti felszólalásokból kiragadott másik kérdést: A Bajai Finomposztó Vállalat küldötte. Makk Károlyné elvtársnő egyebek között üzemükben a nőgyógyászati szakrendelés megvalósítását szorgalmazta. S hogy mi történt azóta? — A vállalat vezetését dicséri — mondja Szikulai doktor —, hogy szem előtt tartva a párt iránymutatásait, az anyagiakat is bele értve, nagy gondot fordít az üzemegészségügyre. A már korábban is meglevő üzemorvosi és fogászati rendelés mellett átmenetileg az üzem költségein már működik a nőgyógyász. A megyei tanács szeptember 1-től kezdődően biztosítani, rendelkezésre tudja bocsátani e szakorvosi státuszt. Addig viszont a nőgyógyászati rendelő kialakítását és teljes szakmai berendezését is vállalta az üzem. Sőt, Makk elvtársnő pártértekezleti észrevételein túlmenően egy drága hallásvizsgáló műszer, az audiómóter beszerzését is tervezi a vállalat. A dolgozók egészségvédelmét szolgálja ez is, hiszen az esetleges ártalmakat még idejekorán felfedezhetik e zajos üzemben. P. I. Hartai monográfia Harta nagyközség monográfiájának kiadását tervezik a helyi tanács vezetői. A gyűjtőmunka megkezdése előtt a mű szerzői március 10-én délelőtt 9-kor megbeszélést tartanak Hartán, a tanácsházán. NYOLCVAN, SZÁZ évvel ezelőtti lapokban böngészve már találkozhatunk olyan írásokkal, amelyek az alkoholizmus veszélyére hívják fel a figyelmet, és hatásos megelőző intézkedéseket sürgetnek ellene. Nem újkeletű tehát a jelenség. Évtizedekkel ezelőtt is voltak olyan emberek, akik társadalmi méretekben gondolkodva meglátták a túlzott szeszfogyasztás hátrahúzó, testet-lelket nyomorító, vagy ezreket és tízezreket a nyomorban még mélyebbre süllyesztő veszélyét. Jól tudjuk, hogv akkor miért nem alakulhatott ki az az összefogás, amely megakadályozhatta volna, hogy napjainkra szinte a népbetegség méreteit öltse az alkoholizmus, és az ebből származó számtalan egészségügyi ártalom, munkahelyi gond, pénzügyi veszteség, családi bonyodalom stb. Figyelemre méltó megállapítást tett a napokban Kecskeméten megtartott és a túlzott alkoholfogyasztással foglalkozó konferencián Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettes0, amjkor azt mondta: — A túlzott szeszfogyasztáshól eredő gondokat nem lehet csak forgalmazási, csak termelési. csak szociális, egészségügyi, vagy cs°k szuhiektív oldalról vizsgálni. Nem hozhat eredményt, ha megoldási szándékainkban cs'mán a részletedet elemezzük, s nem összefüggésében nézzük és tárgyal- juk a kérdést... EGYÁLTALÁN nem fogalmaztunk „sötéten”, amikor népbetegségről beszéltünk az alkoholizmussal kapcsolatban. Évek óta szí- vój emelkedést mutatnak a szamok az egy főre eső fogyasztás tekintetében országosan. Ötven .évvel ezelőtt, 1920-ban az egy személyre eső borfogyasztás 32,5 liter volt. jelenleg 39,4 liter. Nem nagy az emelkedés, az igaz, de nem csak bort iszik az ember. Sörből például 6,3 litert foModern gyógyítás Ez a szovjet Betatron az Országos Onkológiai Intézet radiológiai osztályán. A nagy teljesítményű besugárzó, a hagyományos kobaltágyú gammasugárzásával szemben nagy energiájú X-sugárral, vagy elektronnyalábbal gyógyítja a betegeket. A készülékből kilépő sugárkévéket nagy pontossággal irányítják, így kímélhetők az egészséges szövetrészek. Az X-sugár az első olyan energiaforrás, amelynek segítségével a kívánt szövetmélységben hozható létre a legnagyobb erejű besugárzás. gyasztott egy lakos 1920- ban egy év alatt, most, illetve tavaly pedig már 54,4 liter volt a fejadag. Az égetett szesz fogyasztása ötven évvel ezelőtt még olyan minimális volt, hogy statisztikailag nem is lehetett értékelni. Ez csupán 1950- ben történhetett meg, s akkor másfél liter jutott egy lakosra hazánkban. Jelenleg ebből a szeszfajtából már közel öt litert iszik a magyar szeszbarát. Vegyük sorra a többi adatokat is! Az alkohol évenként 2—3 milliárd forint kárt okoz a népgazdaságnak. Hogy miből tevődik össze ez a horribilis szám? Az ipari, mezőgazdasági és közlekedési balesetek sérültjeinek gyógykezelése évi 120 millió forint, 500 millió a társadalmi tulajdonban az ital miatt keletkezett kár, újabb 500 millió az alkoholista betegek gyógykezelése, 200 millió az alkoholisták ellátatlan gyerekeinek a felnevelésére stb., stb. LEHETNE vitatkozni annak a megállapításnak az igazságán, hogy megyénkben az alkoholizmus nincs „szükségszerű” összefüggésben a szőlő-, gyümölcstermeléssel. Kétségtelen, hogy a kapcsolat nem szükség- szerű, de hogy okozati, az nem lehet kétséges. Mert igaz, hogy a bortermeléssel szinte egyáltalában nem foglalkozó Békés megyében sem jobb a helyzet, de itt, Bács-Kiskunban könnyebben hozzájut a szomjuhozó ember a borhoz, pálinkához. Hozzájut Békésben is, de ott csak az üzletekben, vendéglátó egységekben, vagy hivatalos borkimérésekben. Nálunk viszont — képletesen szólva — a bor benne van a levegőben. Gyakran ha akar, ha nem, innia kell a vendégnek. És sajnos, a vendég legtöbbször akar inni. A már említett konferencián jelen volt a Békés megyei ideggyógyász főorvos is, aki az alkoholizmus leküzdéséről, megelőzéséről szólva érdekes módszert ismertetett. Elmondta a főorvosnő, hogy különböző szervekkel sikerült úgy ösz- szehangolniuk a munkát, hogy például a fizetési napokon bezárnak a nagyobb munkahelyek kernyékér. „táborozó” italboltok, csárdák, borharapók ÚGY GONDOLOM, ezt nálunk, Bács-Kiskun megyében is sikerrel alkalmazhatnánk. Persze, nem ez az egyetlen megoldás, eredményhez vezető út, módszer. Javaslatot százat és százat lehetne tenni, de a legszükségesebb az értelmi, a műveltségi szintnek az eddiginél nagyobb összefogással, több anyagi ráfordítással történő emelése, közkeletű megfogalmazással élve: a kultúrforradalom merészebb és nagyobb felelősséggel való kibontakoztatása. Ebből aztán következnek újabb és újabb megoldási metódusok, lehetőségek, s ezekhez más-más „elszívóberendezést” lehet csatlakoztatni. Hangsúlyozzuk: nem az a baj, ha iszik valaki, hanem az, ha nem ismer mértéket, ha túlzottan fogyaszt szeszes italt. Nincs szándékunkban most a konferencián elhangzott előadások érdemét, fogyatékosságát boncolgatni, hiszen túlságosan szakmai nyelven szóltak a problémáról. Hadd kanyarodjunk inkább vissza Madarász László bevezetőjének egy mondatára: — Az alkoholizmus elleni harc folytatásához, az eredmény reméléséhez nem kis optimizmusra van szüksége azoknak, akik hivatásszerű tevékenységük, vállalt társadalmi munkájuk során a kérdéssel foglalkoznak. Bízunk és hiszünk abban, hogy mostani reményünket és optimizmusunkat majd igazolják eredményeink. CSAK ANNYIT tegyünk hozzá: ehhez nem elegendő néhány elszánt ember. Szükség van mindenki erejére, szavára. Még azoké- ra is, akik jelenleg alkoholisták. Gál Sándor Az állattartó gazdák figyelmébe Az infralámpa könnyen tüzet okoz Lapunkban többször adtunk hírt arról, hogy az infravörös lámpa szabálytalan használata tüzet, s ezzel együtt jelentős anyagi károkat okozott. Az infralámpa használatával kapcsolatban, a tűzesetek megelőzése érdekében felkerestük Dudás István tűzoltó alezredest, s arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat, mi okozta ezeken a helyeken a tüzet. — Az infralámpák nem a világítás, hanem a melegítés célját szolgálják, — kezdte a tűzrendészet megyei parancsnokának helyettese. — Olyan helyeken, helyiségekben, ahol gyúlékony almozás, éghető anyag van, az infralámpa kimondottan tűzveszélyes, így használata tilos. Az infralámpa áthatoló hősugárzása a lámpa fókusztávolságán belül meggyújtja a szalmát, faforgácsot, de még a fűrészport is. Ezzel nemcsak az állatokat, de az épületet is veszélynek teszik ki. Ez természetesen nem jelenti azt. hogy nem lehet alkalmazni az infralámpát, de gondoskodni kell az ilyen helyeken az állandó felügyeletről, illetve az infrlámpák fókusz- távolságának növeléséről. Csakis ilyen módon kerülhetők el a súlyos anyagi kárral járó tűzesetek. Két Forrás-ankét Kiskunhalason Hétfőn a késő délutáni órákban két helyen is találkoztak megyei irodalmi folyóiratunk szerkesztői kiskunhalasi olvasóikkal. A járási könyvtár ifjúsági klubjában főként ipari tanulók és középiskolai diákok mondták el — általában kedvező — véleményüket a Forrás legutóbbi számairól. A tanácsi és a belvárosi KISZ- s zervezet klubhelyiségében élénk, s ugyancsak pozitív kicsengésű vita alakult ki a folyóiratról. Mindkét helyen elhatározták, hogy tavasszal ismét rendeznek Forrás-ankútot
