Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

1971. március 9. kcdä 3. oldal Az öthónapos pártislíoláró! Gyakran hangoztatjuk, hogy az elmélet nem dog­ma, hanem útmutató, iránytű a cselekvéshez. Nézeteink mindig a konk­rét tények elemzésén ala­pulnak, és a változó élet bizonyos módosításokat, fi­nomításokat tesz szüksé­gessé, és — a tudományos kutatás fejlődése révén_ — lehetővé. Az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságá­nak Oktatási Igazgatósága által szervezett bentlakásos pártiskolák tanárai ezért a meglevő ismeretek rendsze­rezését és felfrissítését egyaránt fontos feladatuk­nak tekintik. Megkértük a másfél hete befejeződött öthónapos pártiskola néhány volt hallgatóját, hogy számoljon be arról: kielégítette-e vá­rakozását a tanfolyam, mi­ként hasznosítja az isko­lán tanultakat a gyakorlat­ban. GYIMES JÁNOS, Baja Ma, amikor célul tűztük ki a szocializmus építésé­nek magasabb szinten való folytatását, a pártmunká­sok alapos elméleti felké­szítése szükségszerű. Az is­kola ilyen irányú tevékeny­ségét jónak tartom, de ve­zetéselméletből és szocioló­giából szívesen hallgattam volna több előadást is. Le­het, hogy ez szubjektív él­ményem, amit egyéni ér­deklődésem befolyásol. Az új tanévben szeretnék a j marxizmus—leninizmus es­ti egyetemén továbbtanul­ni. A Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékgyá­rában dolgozom, ahol a X. kongresszus után megélén- I ’It a pártépítési munka: p közelmúltban 35 jelent- 1 ezö kérelmét bírálták el kedvezően. CSÍKOS PÁLNÉ/ Kecskemét A rendelőintézet párt- atapszevvezetének titkára vagyok, immár négy esz­tendeje. Eddig csak _ egy harmincnapos tanfolyamon vettem részt, és így szá­momra különösen sokat adott a most befejezett pártiskola. Én a politikai gazdaságtant kedvelem, és a négy részre tagolt tan­anyagból ezt tanultam a legszívesebben. Helyesnek tartom, hogy az egyes kér­déseket mindig történelmi vetületűkben mutatták be, így jobban értettük az ősz- szefüggéseket. A legutóbbi taggyűlésen bejelentettem az iskola sikeres elvégzé­sét. és kértem a tagságot: segítsenek abban, hogy ta­pos falatokban gazdagodva, munkámat még igényeseb­ben végezhessem. MOLNÁR FERENC, Bícsa A Bócsai Községi Tanács­nál dolgozom, és tagja va­gyok a párt községi csücs­keSetőségéitek is. örülök, hogy részt vehettem a tan­folyamon. Annyira bele­jöttem a tanulásba, hogy azóta már jelentkeztem az esti egyetemre is. A gya­korlati munkában a leg­jobban a közgazda s'-oi elő­adásokat szemináriumoka' j hasznosíthatom. Mivel fog- | Iclkoztunk vézetéeelmélette 1 is, hatékonyabban. ered- ményes,’bben végezhetem \ hivatali leendőimet­Á legdinamikusabban fejlődő élelmiszeripari ágazat A baromfiipar öt év alatt 47 százalékkal fokozza a termelést A negyedik ötéves terv az élelmiszeriparnak abban az ágazatában is jelentős fejlesztést irányoz elő, amely az elmúlt években a legdinamikusabban fej­lődött, és kimagaslóan jó ellátást biztosított a lakos­ság számára; a baromfi­ipar, amely az elmúlt öt évben megkétszerezte a vágóbaromfi-felvásárlást, 1975-ig 47 százalékkal fo­kozza termelését. Ez lehe­tővé teszi, hogy öt év múlva az egy főre jutó évi baromfihús-fogyasztás el­érje a 17 kilót. A tervidőszakban elő­irányzott fejlesztés egyik legfontosabb feladata, hogy felszámolja azokat a fe­szültségeket, amelyeket lé­nyegében a termelés hirte­len felfutása okozott. A baromfiiparban például ne­héz helyzetet teremtett, hogy elmaradt a fagyasz­tó- és tárolótér fejleszté­se és a gyárak alapanyag­ellátása sok esetben még mindig idényszerű. A terü­leti elhelyezkedésnél ta­pasztalható aránytalansá­gok növelik a szállítási költségeket. Mindez végső soron nemcsak az ipar, ha­nem a fogyasztó zsebére is megy. A negyedik ötéves terv időszakában több, mint egyharmadával fokozzák a vágóbaromfi-felvásárlást. A feldolgozásra kerülő ba- j romfifajok aránya valame­lyest megváltozik; arányo­san kevesebb csirkét vásá­rolnak fel, ugyanakkor azonban több libát és ka- j csat, különösen pedig puly­kát vesznek át a termelő­üzemektől. Az úgynevezett nagy testű baromfi után ugyanis nagyobb az érdek- ‘ lődés, ezekből a szárnya­sokból nagyobb exportszál­lításokra is lehetőség kínál­kozik. A baromfiipar gyárt­mányfejlesztése nagysza­básúnak ígérkezik. A há­ziasszonyok több konyha­kész, vágott baromfit vásá­rolhatnak majd. A barom­fihúsból jó ízű konzerve- ket is hoznak forgalomba. Korszerűsítik a szárnyas- áruk csomagolását is. Szakmunkástanulók területi sza való versenye Vasárnap délelőtt a Kecs­keméti 607. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet elő­csarnokában a sötét ruhá­ba öltözött fiúk és fehér blúzos lányok ezúttal nem a vizsgák izgalmáról be­széltek, hanem a költészet­ről, a versmondásról: Ki mit szaval, a költemény egyes részeit hogyan kell előadni, a választott vers egy-egy képét hogy kell ér­telmezni. A területi szavalóver- senyre Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye szak­A vasárnapi műsorról Matematika- és nyelvi órával kezdődött a vasár­napi műsor. Szerkesztői, rendezői szemléletesen áb­rázolták a bonyolult össze­függéseket, érdekes Szö­vegbe csomagolták be a nyelvtani szabályokat, így könnyítve, gyorsítva az el­sajátítás folyamatát. A fel­nőttek is haszonnal töltik idejüket az ország legna­gyobb iskolájában. A haj­danán keservesen felsze­dett ismereteket gyorsan koptatják a múló évtizedek — hacsak nem ismételjük át időnként amit már egy­szer tudtunk. Lám, erre is jó a televízió. A Szép magyar beszéd vöntatottabb, szárazabb, iskolásabb volt, mint az Is­kolatévé többi, „szabályos” tanórája. Aligha fogja a Toldit valaha elolvasni az az ifjú-felnőtt, aki ebből az adásból ismérte meg. Sikerült szépségeit, hamvas tisztaságát kilúgozni. No, ne fanyalogjunk, mert azt gondolhatják egyesek, hogy savanyú a szőlő. Tájegysé­günk csapata harmadik lett a háromtagú mezőny­ben. Műsorainkat ajánljuk: nagyszerű ötlet mintaszerű kivitelezése. A Daktariröl már nem merek írni, mert ez a mindentudó, gondolat- olvasó Judy rögvest itt te­rem és megcibálja a füle­met. esetleg, számíthatok a hindu bosszújára ... A Kicsoda-micsoda jó so­rozat és most a lebonyolí­tás sem akadozott. Csak azt nem értem, hogy (a bölcsek ’-•övével rendelkező?', szer- i kes'ztő mitől okosabb a ki- j tűnő szakemberekből álló I zsűrinél. ..Túlvilág!” köz- ! beszólásai lassították a já- 1 fékot. A szereplők remekel­tek. Imponáló tel"1 -•ny- •áeról, műveltségről tett tanúságot milliónyi n*ző előtt az érettségizett ipa- ■ ri tanuló, az orvostanhall­gató és a vájár. Ha a ripor­ter nem vallatja őket, alig­ha találtuk volna ki, hogy ki — kicsoda. ■ A hét volt a vasárnap kiemelkedő műsora. Téve­dés ne essék, nemcsak azért, mert rendkívül iz­galmas témákról esett szó, hanem ahogyan ezeket az összetett, szerteágazó prob­lémákat a televízió „tálal­ta”, kifejtette, megnyerő őszinteséggel, higgadt ob­jektivitással, de álláspon­tunkat egy pillanatra sem titkolva. Ahol lehetett egy- egy képsor vetítésével húz­ták alá a lényeget. A Szue- zi-csatorna két oldalán be­ásott katonák látványa hosszú fejtegetéseknél szemléletesebben jelezte a helyzet súlyosságát. A nőnapi köszöntőről Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és — hadd tegyük hozzá — megyénk ország- gyűlési képviselője is el­mondta a véleményét: „Na­gyon jó. hogy az ünnepe­ken is szembenézünk a gon­dokkal.” A közreműködő riporterek jól kérdeztek és a képsorok színvonalasan kommentálták az elhangzot­takat. Ez az adás is bizo­nyítja, hogy a televízió is „kollektív szervező”, sokát tehet egy-egy jó ügy érde­kében. Az ország gazdasági hely­zetére vonatkozó kérdések­re teljes nyíltsággal, min­denki számára érthetően válaszolt a Központi Bi­zottság titkára. Hangsú­lyozta, hogy csak akkor boldogulhatunk, ha a nem­zeti döntések, a párt és kormány politikája, a dol­gozó közösségek elhatáro­zásai és az egyéni törek­vések. vágyak között rniné' teljesebb az ö'e-hanr* Hasznos, tanulságos pár­beszéd volt. H. N. ! munkásképző intézményei- j bői 56 versmondó jutott j tovább. Megyénket 29 fiatal I képviselte; a 623-as és a i 607-es kecskeméti, a 6‘08-as kiskunfélegyházi, a 618-as kiskunhalasi, a 619-es ka­locsai, a 621-es kiskőrösi, a 609-es bajai ipari szak­munkásképző intézetek, valamint a Kecskeméti Vendéglátóipar! Szakisko­la, a fülöpszállási, a kiskun­félegyházi, a. kisfái mező- gazdasági szakmunkáskép­ző intézetek és a Bajai Bereczki Máté Szakmun­kásképző Iskola diákjai. A zsűri elnöke Fehér László, a Munkaügyi Mi­nisztérium főelőadója volt, tagjai: Varga Mihály a Forrás főszerkesztője és Szekér Endre helyettes fő- szerkesztő. A versenyen arany fo­kozatot értek el: Gyenes Piroska (Kecskemét), Papp Gizella (Baja), Fehérvári Irén (Hódmezővásárhely), I Csendes Rózsa (Kalocsa), J Mázgon Margit (Gyula), 1 Barta Erzsébet (Kisfái) ta- ! nulók, akik részt vesznek I tavasszal a gyulai Erkel ! diáknapokon. Ezenkívül ti­zenegyen ezüst és hatan bronz fokozatot kaptak tel- j esítmény ükért. Cs. K. kfahtaMlkozó Kalocsán Vasárnap, a Kalocsai Pe­tőfi Sándor Művelődési Központban rendezte meg a járási tanács vb művelő­désügyi osztálya, és a Kalocsai Fórum Ifjúsági Klub, a járás ifjúsági klubjainak második talál­kozóját. A klubrandevűt — me­lyen több mint 150 fiatal vett részt — Benke Ferenc, a járási pártbizottság osz­tályvezetője nyitotta meg. A délelőtti programban nagy tetszést aratott a ta­lálkozón részt vevő klubok beynutatkozó műsora, mely­nek során életük hétköz­napjairól adtak színes ké­pet. A sportkedvelő fiata­lok pedig asztalitenisz-baj­nokságon mérhették össze erejüket. A délután a kitűnő folk- beat-együttes, a Kaláka műsorával kezdődött, majd a fiatalok megtekintették a tehetséges pantomim- i Karsai János .Gesztusbeszéd” című pro­dukcióját. A résztvevők e1 - határozták, hogy ezentú’ negyedévenként megrepd­zik a járás' klubrand'-’vúj. Cs. L. ül pnilit az üzemi kenylák bigiéniájára A közegészségügyi-járványügyi bizottság ülése A Bács-Kiskun megyei Közegészségügyi- J árvány- ügyi Bizottság hétfőn Kecs­keméten, a KÖJÁL szék­házéban tartotta ez évi el­ső negyedévi ülését, amely­nek bevezető napirendi pontja az 1970. év járvány­ügyi helyzetéről készült beszámoló megvitatása volt. Megyénkben a heveny fertőző megbetegedések száma egy esztendő lefor­gása alatt örvendetes mér­tékben csökkent, s összes­ségében az előző évi 4263- cal szemben 1970-ben mindössze 1925 eset for­dult elő. Elgondolkoztató viszont, hogy a dizentéria és a fertőző májgyulladás arányszáma szinte alig vál­tozott, s különösen ez utóbbi megbetegedés jelen­tős mértékben iskolai, óvo­dai közössegekben lépett fel. Az 546 beteg közül 3 halt meg. A „klasszikus” fertőző betegségek jó része — így például a diftéria, a jár­ványos gyermekbénulás — hovatovább eltűnőiéiben van, s az új orvosnemze­dék szinte már csak az irodalomból ismeri. A hi­giéniás körülmények haté­kony javítása mellett to­vábbra is a védekező eljá­rások következetes alkal­mazásától, valamint az is­meretterjesztő propaganda, az egészségügyi felvilágo­sító tevékenység fokozásá­tól várhatunk jó eredmé­nyeket. A kórokozók ellen egyrészt védőoltásokkal, másrészt a tisztasági rend­szabályok betartásával le­het és kell harcolni. A bizottság ezután a megyében tavaly előfordult ételmérgezésekről tárgyalt. A helyzet, sajnos, nem ad okot elégedettségre. A jár­ványügyhöz képest az arány fordított. Igaz, az ételmérgezési esetek szá­ma csupán kettővel több, mint a megelőző évben, a betegek száma azonban csaknem megkétszereződött. A hét tömeges — harminc­nál több megbetegedést okozó — esetből négy tör­tént iskolákban, ami a konyhák nem megfelelő higiéniájára figyelmeztet. Az egyedi megbetegedé­sek legtöbb! j ét disznóhús­készítmények okozták, de vétkes a gomba, a krémes és a pacal is. Volt olyan mérgezési eset, .amelyben négy kórokozó együttes je­lenlétét is kimutatták. J. T. HÁzcri MAGYAR TUDOMÁNYOS KÖNYVEK — AMERIKÁTÓL JAPÁNIG Az Akadémiai Kiadó az utóbbi években átlag 14 és fél ezer ív terjedelem­ben, csaknem kétmillió kö­tet könyv, illetőleg folyóirat példányban tette közzé tu­dományos életünk ered­ményeit a hazai és az egy­re bővülő külföldi olvasó- közönség számára. Kiadvá­nyai mind az öt világrész­be eljutnak, az európai or­szágokon és Amerikán kí­vül újabban jelentős ér­deklődéssel találkoznak In­diában és Japánban is. Az erőteljesen fejlődő vi­déki tudományos élettel is szorosabbra vonja kapcso­latait a kiadó. Elsőként Szegeden rendeznek aka­démiai könyvkiállítást. A tervek szerint mintegy 300 könyvet mutat be a kiadó, köztük olyan széles körű érdeklődésre is igényt tar­tó műveket, mint a lexi­kon- és a szótárirodalom legújabb alkotásait. 10 EV ELLENÉBEN — CSALÁDI HÁZ A Zala megyei dióskáli termelőszövetkezet köve­tésre méltó kezdeménye­zést indított útjára. A szö­vetkezet munkaerő-ellátásá­nak biztosítására és a fia­talok lakáshelyzetének ja­vítására, illetve megoldásá­ra kedvezményes feltételek mellett kölcsönt nyújt tag- iainak. A termelőszövetkezet 200 négyszögöles telket ad in­gyen minden 18—40 év kö­zötti férfi és nő tagja és alkalmazottja r részére, .- mennyiben vállalja, hogv '0 éven át képzettségének egfelelő munkakörben a ■melőszövetkezetben dol- i'/.ik. Az ingyenes telekjut­tatáson kívül 22 000—24 000 r TARlat forint összegű kamatmen­tes lakóházépítési kölcsönt is nyújt a tsz 10 éves tör­lesztésre. Ennek felét el­engedi, ha a kölcsönigény­lő 10 évig ott dolgozik. To­vábbi kedvezmény, hogy a tsz építőbrigádot is ad tagjai házépítéséhez, akik önköltségi áron végzik el az építési munkákat. SZÉKELY MIHÁL’ ZENEI NAPOK A Jászberényi Városi Ta­nács májusra negyedik al­kalommal hirdette meg a Székely Mihály zenei na­pokat. A város szülöttének és díszpolgárának, az Operáház Kossuth-díjas ki­váló művészének emlékeze­tére a zenei események egész sorát rendezik. Az ünnepi megnyitóra május 8-án, a művészről elnevezett általános iskolá­ban került sor. TASSRA IS JUT A 110 MILLIÖBÖ, A Dunai Vasműben az idén körülbelül nyolcszáz millió forintot fordítanak különböző beruházásokra, köztük szociális és munkás­ellátási célokra. A legna­gyobb munka, amely 1972- re is áthúzódik, a folya­matos acélöntőmű építése. Az öntőgépek alapjait áp­rilis—májusra elkészítik, s ezután kezdik meg a hu­szonkét méter magas acél- szerkezetű öntőtorony fel­állítását, összeszerelését. Ezzel párhuzamosan kezdik meg a korszerű szovjet ön­tőgépek szerelését is. Kisebb beruházásokra, köztük gépbeszerzésekre, munkásvédelmi intézkedé­sekre és munkásellátási célokra, a balatoni úttörő­tábor és a tassi horgász­tanya fejlesztésére a Vas­mű az idén száztíz millió forintot ford#. ,

Next

/
Thumbnails
Contents