Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

Á BORVÁT KQRMÁNYELNÖK HAZÁNKBAN . AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Szovjet kormánynyilatkozat a közel-keleti kérdésről. — Választások Indiában. KEDD: Kormányválság Norvégiában. — Varsói Szer­ződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése »udapesten. SZERDA: Zavargások Pakisztánban. — Husák— Ceu­sescu tárgyalások. CSÜTÖRTÖK: Nixon-sajtóértekezlet. — Bizalmi sza­vazás az olasz parlamentben. rENTEK: Négyhatalmi tárgyalások New Yorkban. — Összetűzések Ankarában. SZOMBAT: Megbeszélés Berlinben a húsvéti határát­lépések ügyében. — Súlyos harcok az indokínai frontokon. /gy látja a hetet kommentátorunk, Pálfy fázssf: A közel-keleti helyzet dramatizálásához a világ­sajtó ezekben a napokban előszeretettel használta a régi frázist: „versenyfutás az idővel!” A nyugatai la­pok, a nagy hírügynöksé­gek voltak azok, amelyek — talán a szakmai szoká­sokon túlmenően is! — robbanásig feszültnek minő­sítették a Szuezi-csatorna partjainál a légkört. ök siettek világgá röpíteni olyan jelentéseket, hogy itt vagy ott csapatösszevoná­sokra került sor. Mintha vasárnapra virradóra már a közel-keleti háború újabb szakaszának kitöré­sére kellett volna számíta­ni. vagy legalább is az izraeli—egyiptomi ellensé­geskedések teljes felújítá­sára. Szombaton éjfélkor ért véget az a fegyvemyugvás. amelyet az Egyesült Arab Köztársaság február 5-én léptetett életbe, a korábbi­aknak a meghosszabbítá­saként. Az utolsó héten megsokasodtak a diplomá­ciai lépések, egyre határo­zottabb formát öltött az álláspontok megfogalmazá­sa. Izrael kormánya Gunnar Jarring kérdéseire adott válaszában határozottan el­utasította az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa emlékeze­tes határozatának végrehaj­tását, és hivatalosan kije­lentette, hogy nem hajlan­dó visszavonulni az 1967. június 5-i vonalak mögé. Az Egyesült Arab Köztár­saság Jarringnak adott feleletében közölte, hogy hajlandó a Biztonsági Ta­nács határozatának meg­felelően békét kötni, ha Iz­rael teljesen kiüríti a meg­szállt területeket. A két álláspont — tűz és víz... Legalább is el­méletben. Most ismét úgy tűnik, hogy az izraeli vá­lasz lehetetlenné teszi a közvetett tárgyalásokat, s ennek következtében kér­désessé válnék maga a közel-keleti tűzszünet is. Az Egyesült Arab Köz­társaság — a Kairóból ér­kezett hírek szerint — a négy nagyhatalomtól, vagy a Biztonsági Tanácstól, utolsó eshetőségként pedig az ENSZ közgyűlésétől vár­ja, hogy nyomást gyakorol majd Izraelre a tárgyalá­sok folytatása, és így a fegyvernyugvás további fenntartása végett. ELÉGEDETLENEK A POSTÁSOK Ebben a helyzetben nagy súllyal esik latba a Szöv­etűmé és a szocialista tá­bor állásfoglalása. A szov­jet kormány a hét elején' nyilatkozatot adott ki a közel-keleti válságról. Eb­ben hangsúlyozta, hogy állhatatosan síkra gzáll a konfliktusnak politikai esz­közökkel való rendezése mellett. A szovjet kor­mány elítélte Izrael pro­vokatív magatartását, és az izraeli—amerikai összeját­szást: „Az Egyesült Álla­mok változatlanul ösztön­zi Izraelnek az arab or­szágok elleni agresszív po­litikáját, a legújabb fegy­verfajtákkal látja el az iz­raeli hódítókat”. A moszk­vai kormánynyilatkozat szerint az USA a felelős­ségben osztozik Izraellel a közel-keleti helyzet alaku­lásáért Ahogyan a Közel-Kele­ten mégiscsak inkább átté­telesen, Indokínában már szemérmetlen nyíltsággal jelentkezik az amerikai im­perializmus agresszivitása. Pedig Indokínában az ame­rikai hadvezetés mit sem nyer azzal, hogy a hadszín­tereket egyre bővíti. Min­den nyugati hírügynökség egybehangzó jelentése, minden katonai -szakértő egybevágó elemzése szerint a laoszi hadműveletek a népi erők javára és a beto­lakodók rovására alakul­nak. S mi erre Washington válasza? Nixon elnök saj­tóértekezletén újra azzal fenyegetőzik, hogy adott esetben a Vietnami De­mokratikus Köztársaság te­rületét is megtámadják. A laoszi recept szerint nem közvetlen az amerikaiak, ők csak légi támogatást nyújtanának. szállítóesz­közöket bocsátanának ren­delkezésre, hanem — a saigoni bábkormány csa­patai ... Európára áttérve, a föld­részünk déli és északi ré­szén, valamint az Ázsiával határos délkeleti csücské­ben kialakult válságokról kell szólnom. Délen Olasz­ország, északon Norvégia, délkeleten Törökország hívta fel magára a figyel­met a hét eseményeiben. Az olasz „csizma” alján, Calabriában már hosszabb ideje zavargások vannak egy látszólag másodrendű fontosságú vitatéma miatt: az új. nagyobb közigazga­tási egység, a régió fővá­rosa mélyik város legyen, Reggio-e vagy Catanzare? Most már L’Aquilában is kitörtek az ellenségeskedé­sek a rendfenntartó erők­kel. A zavargások szerve­zői között nem nehéz fel­fedezni az újfasisztákat, akik azonban az egyéb Itá­liai politikai jobboldal egy részének la kapóra jönnek. Azoknak, akik mielőbbi választásokat szeretnének. A parlament feloszlatásá­hoz kellene nekik a calab- riad válság elmélyülése és országossá válása, így len­ne ürügy „a nép megkér­dezésére”. Norvégiában jellegzetesen tőkés válság jelentkezett: a konzervatív, jobboldali miniszterelnök, Per Bor­ten — a norvég nagypol­gárság egy részének nyo­mására — kénytelen volt az országnak a Közös Piac­hoz való csatlakozása vé­gett megkezdeni a tárgya­lásokat. De ugyanő külön­böző indiszkréciókkal igye­kezett „megfúrni” ezeket a tárgyalásokat A politikai botrányba belebukott, ami Norvégiában azért is koc­kázatos dolog, mert a mun­káspárti (szociáldemokrata) ellenzék alig van kisebb­ségben a Storthingban, az oslói parlamentben! Törökország válsága, amelyet négy amerikai ka­tona elrablása csak jelez, de nem kiváltó oka az or­szág megrázkódtatásának — nos, ez a válság abból az ellentmondásból fakad, hogy a Szovjetunió köz­vetlen szomszédságában a NATO és az amerikai had­sereg előretolt állásaként akarják felhasználni az országot. Félmilliósnál na­gyobb a hadserege, maga­sak az országra nehezedő katonai kiadások. Egyre sűrűbben hangzik a köve­telés, hogy Törökország hagyja ott a NATO-t. A török közvélemény józanul gondolkodó részében évek óta nyugtalanságot kelt az a tudat, hogy az ankarai kormány Washingtonnal korábban megállapodást kötött: belső válság esetén amerikai fegyveres erők szállják meg az országot... DRÁMAI PILLANAT Csütörtökön bejelentették: megegyezéssel véget ért az angliai postások hetedik hete tartó sztrájkja. Sok angol postai alkalmazott azonban — mint a képen lát­ható. csinos fiatal lányok — nem fogadta el a szakszer­vezet egyezkedését a posta vezetőivel, és tovább nkarja folytatni a harcot az eredeti követelések teljesítéséig. A sziláik folytatásáról a* angol postások szavazással döntenek, amelynek eredményét már», legkésőbb bétfóre várják. Per Borten norvég miniszterelnök kezével eltakarja arcát,' úgy íiall&atja a* ellene záporozó támadásokat a parlamentben. A kővetkező percben lemondott mt- nlSíterelnökl tls-tí.fll. Ez kedden történt, a norvégkor» mátU' válság »801» sem olflMoU meg. A héten tárgyalásokat folytatott Budapesten Draguön Haramija, a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának (kormányának) elnöke. Képünk Dragutin Haramija és Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettese keddi találkozásán készült. ÁRLESZÁLLÍTÁS LENGYELORSZÁGBAN Kicserélik az árcédulákat Lengyelországban. Mint Is­meretes, a lengyel kormány határozata értelmében 197L március 1-től visszaállították azoknak a közszük­ségleti cikkeknek az árait, amelyeket a múlt év decem­ber 13-án felemeltek. ARAFAT ÉS SZADAT Felgyógyult sebesüléséből Ivan Cserbak szovjet katena, oki ellen fegyveres merényletet követett cl Nyugat- Berllnben tavaly november 7-én egy Ekkehard Weil nevű fasiszta. Képünkön Cserbak bal oldalt Weil nyo- sat-bcrUttl törvényszéki lárgyátasára iádul. A Palesztinái Nemzeti Tanács nyolcadik ülésszakát Kairóban tartották. A résztvevők határozatot hoztak a Palesztina! ellenállás szervezeteinek egyesítéséről. Az ülésszakon megjelent Anvar Szadat, az EAK elnö­ke is. Képünkön: Szadat (jobb oldalt) Jasszer Aralat­nak az El Fatah arab gerillaszervezet vezetőjének társaságában. FEI-GYÓGYULT IVAN CSERBAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents