Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! PETflBWgFg A MAGYAR SZOCIALISTA' MUNKÁSPÁRT BÁCS-KlSKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A Magyar Országos Tanácsának ülése A nemzetközi nőnap al­kalmából a Magyar Nők Országos Tanácsa pénteken a Parlament Vadásztermé­ben ünnepi ülést tartott. Makoldi Mihálynénak, az MNOT al elnökének meg­nyitó szavai után Erdei Lászlón é, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke ünnepi beszédben méltatta az eltelt több mint hat évtizedben világmére­tekben kibontakozott nő­mozgalom eredményekben gazdag történetét. Ezt követően Lázár György, munkaügyi minisz­ter a kormány nevében köszöntötte az ünnepi ülés részvevőit, s összegezte azo­kat az eredményeket, ame­lyeket a párt Központi Bi­zottsága határozatának megjelenése óta, az elmúlt esztendőben elértünk a nők politikai, gazdasági és szo­ciális helyzetének megjaví­tásában. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének nevében Somoskői Gábor, n SZOT titkára, hangsúlyoz­ta: a szakszervezeti moz­galom nagy felelősségérzet­tel vállalta és vállalja a nő­politikád kérdésben kiala­kított központi bizottsági állásfoglalásból adódó fel­adatokat, gondot fordít a dolgozó nők munkakörül­ményeinek, egészségvédel­mének javítására. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnö­ke a szövetkezetek tagsá­gának üdvözletét tolmácsol­ta. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Bencsik István főtitkár szólalt fel. Ezután Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott.á- gának titkára a nemzetkö­zi nőnap alkalmából a párt Központi Bizottságának szívbe' jövő üdvözletét, jó­kívánságait tolmácsolta a nőmozgal ómban tevékeny­kedő asszonyoknak és leá­nyoknak, hazánk egész nő­társadalmának, majd a párthatározat megjelenése óta eltelt időszak munká­járól, az elért eredmények­ről szólt. Az ünnepi tanácsülés részvevői üdvözlő levelet intéztek a vietnami demok­ratikus nőszövetség elnök­ségéhez. Készenlétben A Meteorológiai Intézet előrejelzése semmi jóval nem kecsegteti a tavasz- várókat. A hét végéig még mindig igen erős. lehűlés, havazás várható. A KPM Közúti . Igazgatóságának hóügyeletesétől. Acker La­jostól érdeklődtünk a me­gyei közutak állapotáról. — Pénteken reggel az egész megye felett borult volt az égbolt, erős észa­ki, északnyugati szél fújt. A hőmérséklet Kiskunmaj- sán mínusz 2, Kiskőrösön mínusz 6, a megye más részein pedig mínusz 10 Celsius-fok volt, a hó vas­tagsága meghaladta a há­rom centimétert. Jelenleg a megyében a közutakon hóakadály nincs, de az utak síkosak, ugyanis a le­hulló apró szemű hó a nagy hidegben azonnal megfagy. Az utakon 29 ho­mok- és sószóró gépkocsi dolgozik, főleg az útkanya- rúiatök. a közút—vasút ke­reszteződések síkosságának megszüntetésén, s mintegy 40 hóeke, valamint 2 hó­maró áll készenlétben, arra az esetre, ha a szél az uta­kon összehordaná a havat. A MÄVAUT állomásfő­nökségén Könyves József forgalmi szolgálattevő arról számolt be, hogy az au­tóbuszok mindössze 5—10 percet késnek. Valamennyi autóbuszjáratot elindítot­tak, tehát a forgalomba' nincs fennakadás. Az au tóbuszok vezetői éppen csúszós utak miatt, óvato­sadéin kÖ71ev-'1“air- a MÁV kecskeméti állomá* Síkosak, csúszósak az utak sán benzinlámpákkpl mele­gítik ki a váltókat, a biz­tonsági berendezéseket. A vonatok általában pontos időben érkeznek rendelte­tési helyükre. . . A megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedési Osztá­lyának vezetője, Dávid Jó­zsef rendőr őrnagy arra hívta fel a gépjárműveze­tők figyelmét, hogy óvato­san vezessenek, ugyanis a síkos úton, a fékberende­zések alig használhatók, s ezárt könnyebben követkéz - nek be szerencsétlenségek. G. G. Fejlődnek a Kecskemét környéki kisközségek Tanácsi vezetők és a szerkesztőség ankétja A Petőfi Népe szerkesz­tőségének belpolitikai rova­ta tegnap baráti eszmecse­rén látta vendégül a me­gyeszékhelyet környező községek tanácsi vezetőit. E községek nem csupán a történelmi múltban kötőd­tek szorosan a városhoz, hanem napjaink ellátási, értékesítési és egyéb fel­adatai is kölcsönös vonzó­erőt jelentenek Kecskemét és a várost körülvevő ki- sebb-nagyobb települések életében. A beszélgetésein — ame­lyen Bene András, a Kecs­keméti .Járá?; ""anács V. B. elnöke és dr. Mezó Mihály, a Kecskeméti Városi Ta­nács V. B. elnökhelyettese is jelen volt — részt vet­tek: Bárkai Istvánná, a he- tényegyházi, Csik Kálmán, a városföldi, Balatonfüredi József, a lászlófalvi, Ba­logh Péter, a nyárlőrinci, Vágó József, a helvéciai, Illés István, az ágasegyhá­zi, Nagykovácsi János, a ballószögi községi tanács vb elnöke, Rácz Pál, a bal­lószögi községi pártbizott­ság titkára, valamint F. Tóth Pál, a Petőfi Népe helyettes főszerkesztője.. , Az ankét résztvevői rész­letesen , szóltak a kisközsé­gek gondjairól, problémái­ról, ugyanakkor jogos büsz­keséggel számoltak be az elért eredményekről, ele­mezték az irányításuk mel­lett tevékenykedő állami­gazgatási egységek szociá­lis, kommunális helyzetét, a művelődésügy és a keres­kedelmi ellátottság jelen­legi állapotát. Valameny- nyien egyetértettek például abban, hogy Kecskeméten mielőbb létre kell hozni egy, a felső tagozatos álta­lános iskolásokat befogadó hétközi kollégiumot. Ehhez a járás és a város vezetői is messzemenő támogatást ígértek meg. Az összejövetel nemcsak a sajtó munkásainak adott számos ösztönzést, indíté­Hóuuiukások Kecsls emét belterületéig kot az említett községekkel való behatóob foglalkozásra. Ennél is jelentősebb az a haszon, hogy a községek, illetve a város vezetői kö­tetlen beszélgetésen, „hiva­talon kívül”, kölcsönösen tájékozódták a lakosság olyan gondjairól, igényei­ről, amelyekben az együtt­működés egyre kevésbé nélkülözhető. Az ankét résztvevői el­határozták, hogy a Petőfi Népe kezdeményezte talál­kozót kiindulópontnak te­35 millió forintos beruházás F ©lyamszaMlyozás 1972-ben lesz 140 eszten­deje annak, hogy Vásárhe­lyi Pál, a reformkor nagy magyar mérnöke megindí­totta az Al-Duna hajózha­tóvá tételének munkálata­it. Ezt követően a XIX. század második felében nagyarányú folyamszabáj Ivozás kezdődött hazánk­ban, amely a Duna ma­gyarországi alsó szakaszá­nak egy részén még min­dig tart. Százhuszonhárom kilométer A Tisza szabályozása a múlt században megtörtént. Olyan sikeresen, hogy ■ a munka tapasztalatait fel­használták az észak-ameri­kai Mississippi folyónál. A Bács-Kiskun megyei 40 kilométeres Tisza-szakaszon a közeli években nem is lesz érdemleges szabályo­zási és fenntartási munka. A megyét 123 kilométer hosrzan határoló. Dunán azonban a hajózás, a part- védelem és az ármentesí­tés érdekében szükség van az állandó jellegű folyó­meder kialakítására. Itt ugyanis vannak olyan Du- na-szakaszok, amelyekben nagyarányú a feltöltődés. Mederátalakítás A negyedik ötéves terv során végrehajtandó dunai folyamszabályozásnál — mint korábban —, most is arra törekszenek, hogy a meder átalakítását a folyó maga végezze el és a sza­bályozási beépítések a fo- 'vamatot csak irányítják. E nagy műnk*-ok a rész­leteiről Szenti J'nos, az Akkbdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője adott tájékoztatást. A kivitelezést 1971 és 1975 között folyamatosan, az általános folyamszabá­lyozási tervben szereplő el­gondolásoknak megfelelően végzik el. Két helyen, a paksi és a hátai Duná-ka- nyarban , kerül -sor ilyen munkára. 35,3 millió forin­tos beruházási hitelből, 129 ezer köbméter kő felhasz­nálásával 1,4 kilométer hosszú vezetőmű, illetve depőnia, valamint négy keresztgát megépítésével 11 kilométer hosszú folyam­szakaszon javulnak meg a mederviszonyok. Téli kikötő és hajóút Évente rendszeresen visszatérő gondja a vízügyi igazgatóságnak, hogy a kö­A mai nappal tízéves ju­bileumához érkezett el a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magneto­fongyára, amely a vidéki iparfejlesztés keretében te­lepült a megyeszékhelyre. Az évforduló előestéjén házi ünneplését rendeztek, amelynek a középpontjában az a negyvenöt dolgozó á’lt. akik mindvégig — a nehéz időkben is — kitartottak a vállalat mellett. A leghűségesebb törzs- '»árdata"okat a rr-'T’'í','tt /e-d egekkel együtt Rada­rt Károly rte- -tó köszön­tette a gyár ebédlőíéb'-. -idi tab'^k szeml^-tt^k az üzem fejlődését. Mél­a Dunáit zépvízi meder szabályozá­sára kiépített kőművek a jég levonulásakor megron­gálódnak. Ezenkívül a sza­bályozási művek közvetlen közelében alámosott me­derszakaszok is újabb hi­bák forrásai.. Ezek gyors kijavítása a folyamszabá­lyozás fenntartási munkái közé tartozik. 1972 és 1975 között 6 millió forintos költséggel rendezik a dunaföldvári híd környékét. Ebben a fel­adatkörben kerül sor a tassi és a Deák Ferenc-zsi- lip, a Ferenc-csatorna, a bajai téli kikötő fenntar­tására, a meder tisztítására, és a hajóút biztosítására. A negyedik, ötéves tervben szükséges fenntartási mun­kák során 120 ezer köbmé­ter követ használnak fel. K. A. Jubileum a gyárban tatta az eltelt évtized1 alatt végzett munkát, s megkö­szönte a megye, valamint a város párt- és állami ve­zetőinek is a fejlesztésben nyújtott támogatást. Majd a helytállás jelképes elis­meréseként átadta a válla­lat ajándékait a negyvenöt dolgozónak. A szót ezután Puchardt Antal, a szak- szervezeti bizottság titkára vette át, aki a legelső mun­kanaptól a hírős város ■nagnógyárában dolgozik, ’ízzel kezdetét vette a sze­mélyes élmények felevení- 'ése a mai termelést is '-galapozó „hősi korszak- ból’i. kintik a jövőben gyakorta, rendszeresen megtartandó, s hasonlóképp gyümölcsö­zőnek ígérkező további esz­mecserékhez. együttműkö­déshez. Az élénk hangulatú vita tapasztalatairól a ké­sőbbiekben beszámolunk. XXVI. évf. 55. szám ISTI. március 6, SZOMBAT Ára: 90 fillér MA: Rádió- és t¥- meiíéklet

Next

/
Thumbnails
Contents