Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

' t oldal 1971. márctas S. péntelt Csak egy éjszakára A dél-vietnami rezsim alelnöke, Nguyen Cao Ky tábornok bizonyosan nem ismeri Gyóni Géza fel­kavaró, még az első vi­lágháború poklában írt Csak egy éjszakára ... című versét. De mintha egyenesen a magyar köl­tő soraira rímelt volna legutóbbi, szóvivője útján tett nyilatkozata. Íme: _Ky ... csütörtökön Dél- Laoszba repült, hogy leg­alább egy éjszakát a csa­tatéren töltsön dél-viet­nami csapatokkal”. Így hangzott a csütör­tök délelőtti bejelentés. Ezt követte néhány órá­val később a csütörtök délutáni, amelyből kide­rült, hogy még erre a Gyóni Gézára emlékez­tető egyetlen frontéj sza­kára (amely, a haditech­nika félévszázados fejlő­dése nyomán százszorta szörnyűségesebb, mint az első világháborúban volt) sem vállalkozott Ky tá­bornok. Eljutott ugyan a laoszi agresszió fő után­pótlási bázisáig, Khe Sanh-ig, de ott Lám al­tábornagy, a Laosz ellen támadó dél-vietnami csa­patok parancsnoka lebe­szélte Kyt arról, hogy az folytassa útját Laoszba, mert úgymond, „Dél- I aoszban túlságosan sú­lyos harcok folynak és igen nagy a veszélye an­nak, hogy helikopterét lelövik”. íme, így fest a Laosz ellen indított amerikai— saigoni támadás. Még a UPI nevű amerikai hír- ügynökség is azt jelenti, hogy a Laoszba benyo­mult dél-vietnami csapa­tokra egyre erősebb nyo­más nehezedik. Az ame­rikaiak szerdán hivata­losan 7 helikopterük el­vesztését ismerték be, az AFP nevű francia hír- ügynökség azonban idéz egy amerikai parancsno­kot, aki szerint nem 7, de 31 helikopter az USA szerdai vesztesége. Rosszul sikerült tehát a laoszi invázió, amelyet pedig Nixon azzal próbált igazolni, hogy ennek ré­vén gyorsabban jöhetnek haza az amerikai kato­nák Indokínából. Ehelyett az történik, amit a józan politikusok jósoltak: egyre mélyebben keveredik be­le az USA az indokínai háborúba, amely így csak még tovább tarthat. De hát tanultak-e vala­mit a támadók laoszi ku­darcaikból? Ügy tűnik: megintcsak nem! Thieu saigoni elnök szerdán példátlanul fenyegető hangon beszélt a VDK- ról. Igaz, csütörtökön Thieu szóvivője már hely­reigazított (addigra, figy látszik, lemérték a nyilat­kozat rossz visszhangját). A szóvivő szerint az el­nök szavait „nem szabad úgy értelmezni, mintha Észak-Vietnam inváziójá­ra készülnének, minthogy a saigoni kormánynak ez idő szerint nincsenek ter­vei egy Észak-Vietaam el­leni támadásra”. Thieu azonban már ré­gen elvesztette hitelét, ezért szavait mindig sok­féleképpen lehet értel­mezni. Meg aztán: az „ez idő szerint” rugalmas fo­galom, lehet, hogy jelenti szerdát és csütörtököt, de már pénteket nem... Épp ezért a VDK, igen helye­sen, fokozza éberségét és mindenre felkészül. A Quan Doí Nhan Dan, a vietnami néphadsereg lap­ja, csütörtöki számában felhívta a VDK hadsere­gét és népét, legyen ké­szenlétben egy esetleges invázió visszaverésére. Elutazlak a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei A Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi minisz­tereinek bizottsági ülésén részt vett honvédelmi mi­niszterek, az egyesített fegyveres erők főparancs­noka és törzsfőnöke csü­törtökön elutazott Buda­pestről. A vendégeket Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, és a minisztérium más vezetői búcsúztatták. A búcsúzta­tásnál jelen volt az érintett Országok budapesti kép­viseletének több vezető tagja is. (MTI) Egység a fasizmus megtérésére Imponáló tömegtüntetés Róma utcáin RÖMA (MTI) Az Olasz Kommunista, Szocialista, Proletárszocia­lista, Kereszténydemokrata és más demokratikus szer­vezetek kezdeményezésére imponáló antifasiszta tö­megtüntetésre került sor szerdán a késő esti órák­ban Rómában, A tüntetők „A demokra­tikus erők egysége a fasiz­mus megtörésére” és „Res- tivo takarodj” feliratú táb­lákkal a Santi Apostoli tér­re vonultak, ahol nagygyű­lésen követelték a fasiszta szervezetek és minden ille­gális militarista csoporto­sulás felszámolását. Ifjúsági küldöttségünk a VDK-ban Csütörtökön este a Ho (5i Minh nevét viselő Viet­nami Dolgozó Ifjúsági Szö­vetség hanoi szervezetének képviselői nagygyűlésen ta­lálkoztak a dr. Horváth Istvánnak, a KISZ KB el­ső titkárának vezetésével a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar ifjúsági küldött­séggel. A gyűlésen dr. Hor­váth István és Vu Quang, a Ho Si Minh nevét viselő A második kínai mesterséges Imid Az amerikai légierő be­jelentette, hogy felderítő berendezéseinek tanúsága szerint a Kínai Népköztár­saság területéről szerdán 13.15 órakor (közép-európai idő) mesterséges holdat lőt­tek fel, elliptikus Föld körüli pályára. A mesterséges hold 106 perc alatt kerüli meg a Földet — mondja az észak- ameril ai légvédelmi pa­rancsnokság szatellita-fel- derítő és követő részlege. A Földtől való legnagyobb távolsága 1800 kilométer, legkisebb távolsága 269 ki­lométer. Az első kínai mestersé­ges holdat 1970. április 25-én lőtték Föld körüli pá­lyára. Kínai részről az újabb szatellita fellövését még nem erősítették meg. A fővárosban ünnepi nagygyűlést tartottak Vietnami Dolgozó Ifjúsági Szövetség központi bizott­ságának első titkára mon­dott beszédet. Eflxon a tv elől! A Fehér Ház közölte, hogy Nixon elnök csütör­tökön, közép-európai idő szerint pénteken hajnali háromkor megtartja az idei év első televíziós saj­tóértekezletét. Ez alkalom­mal Nixon kizárólag kül­politikai kérdésekkel fog­lalkozik. Az OKP nevében Paolo Bufalini, a párt vezetőségi tagja, a szocialisták nevé­ben Gino Bertoldi vezető­ségi tag mondott beszédet. Felszólalt a keresztényde­mokrata Giovanni Galloni és a proletárszocialista Gi­no Ceravolo is. A tüntetés és a nagygyű­lés rendkívül fegyelmezet­ten zajlott le, a rendet ma­guk a megmozdulást kez­deményező szervek biztosí­tották. További sztrájkokra, fel­vonulásokra és tiltakozó gyűlésekre került sor Olasz­ország számos városában és kisebb településein. Pis- toiaban szerdán a kétórás sztrájk teljesen megbéní­totta a nagyváros életét. Sztrájkok voltak Terniben, Trentóban és Volterrában is. (Caputo) Befejeződött a postássztrájk Csütörtökön hajnali két órakor — 14 órás tárgya­lás után mesegvezés szü­letett a január 16. óta tar­tó angliai postá.ssztrárk megoldására: a dolgozók és a munkáltatók három­tagú döntőbizottságra bíz­zák a vita eldöntését. A döntés meghozataláig azon­ban a szakszervezet be­szünteti a sztrájkot. Ezt a megállapodást a kétszáz­ezer sztrájkoló postásnak titkos szavazás útján jóvá kell hagynia. A szavazást már csütörtökön megkezd­ték, s Jackson főtitkár becslése szerint a munka már a jövő hét elején meg­indulhat. Jackson kijelentette, hogy a szakszervezet to­vábbra is legalább 13 szá­zalékos emelést követel, de mivel a segélyalap kimé­Daccai ultimátum DACCA (MTI) Kelet-Pakisztán főváro­sában, Daccában több mint 100 ezren vettek részt azon a nagygyűlésen, ame­lyet Mudzsibur Rahman sejk, az Awamí Liga ve­zetője a három napja ki­robbant összetűzések áldo­zatainak emlékére hívott össze. Bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, meg­bízható források szerint legalább tizenhatan vesz­tették életüket, amikor a rendőrség erőszakkal pró­bálta szétoszlatni az alkot- mánvozó nemzetgyűlés el­halasztása ellen tiltakozó tömeget. A nagygyűlésen mondott rövid beszédében Rahman elítélően nyilat­kozott a tüntetéseket rend­bontásra felhasználó ele­mek tevékenységéről és „népünk ellenségeinek” ne­vezte őket. Kijelentette: nincs szükség a hadsereg beavatkozására. Til lakozott a módszer ellen, ahogy a központi kormány a belno- ’itikaj válságot kezeli. Ki­rült, a dolgozók kénytele­nek felvenni a munkát. „Ha több pénzünk lett vol­na, folytatnánk a sztráj­kot.” i A sztrájkoló postások csütörtökön délutáni lon­doni nagygyűlésén a Hyde parkban sok ezer dolgozó öt percen át hangosan tün­tetett Tom Jackson főtit­kár ellen az éjszakai ki­egyezés miatt. „Kiárusítot­ták érdekeinket, tovább sztrájkolunk, nem vonu­lunk vissza, le Jacksonnal” — kiáltozták. Néhány tün­tető jelkénes fekete ko­porsóval érkezett a park­ba. A Sztrájk f, háború óta a leghosszabb országos munkabeszüntetés volt Angliában: néhány nappal tovább tartott, mint az 1966. évi emlékezetes ten- gerészsztráik. Óvatos becs­lések szerint körülbelül 24 millió font bevételtől ütöt­te el a postát, g a végleges megegyezés után valószí­nűleg ismét emelik a díj­szabásokat Száz éve született Rosa Luxemburg Rosa Luxemburg egy évszázaddal ezelőtt, 1871. március 5-én született Za- moscban, egy Lublin kör­nyéki lengyel kisvárosi család ötödik gyermeke­ként. Középiskolai tanul­mányait az egyik varsói orosz gimnáziumban vé­gezte, kitűnő eredménnyel. Diák volt még, amikor be­kapcsolódott egy szocialista kör munkájába. A rendőr­ség üldözése elől barátai 1889-ben külföldre szök­tették. Svájcban folytatott egyetemi tanulmányok után 1897-ben Németországba települt át, hogy az akkor ,, , , odatartozó Poznanban és fűnk mi meg élni es nagy Felső-Sziléziában a lengyel elmenyemk lesznek! Most munkások között tevékeny- egyelőre azt latjuk, h0‘ kedjék üyan süllyed el az egesz Alig néhány év leforqá- régi világ, mindennap egy sa alatt a Németországi darabja mindenruip Új Szociáldemokrata Part leg- csuszamlás, uj óriási zu megbecsültebb funkcioná- ^an^s* * riusainak sorába emelke­A nagy „csuszamlás1* va- detCElméleti ~munkásságéi- lóban bekövetkezett; az nak elismeréseképpen 1907- 1918 novemberi forradalom ben meghívták a politikai megnyitotta Luxemburg gazdaságtan előadójának a börtönét is, amelye g Központi Pártiskolára. En- r°ssz egészség állapotban, nek köszönhető a „Beveze- de tettvagytol eltelve ha- tés a közgazdaságtanba” és 9yott el. Hamarosan a né- „A tőkefelhalmozás - met kommunisták elismeri Adalék az imperializmus vezetőjeként, a központi gazdasági magyarázatához" P^tlap a Rote Fahne szer- című műveinek megalko- kesztojekent egyik irányí­tására. Bár Luxemburg toín rnasodik hazaja szo­helytelenül értelmezte az cialista forradalmának. A imperializmust amiért Le- /ettekedo ellenforradalom nin erőtetjesen bírálta né- Jaltán Luxemburg es zetsit, az imperialista gya- Diebknecht megoyúkolása- korlati politika harcos le- ra szólított fel A kovetke- leplezése, az élvezetes sti- zö e” fanyar 15-én ellen- lus mégis olvasmányossá orradalrnar tisztek elfog- teszi ezeket az írásokat. ták- és Liebknechttel egyuH Az 1905-ös oroszországi meggyilkoltak. A fned- forradalom idején lanka- richsjeldei temetőben ona­datlanul küzdött az orosz s> .™*zvét ™llett heJy?Ztf* forradalom harci módsze- OTOk nyupaíomra. A Im­reinek nyugat-európai elis- mus feldúlta sírját, müveit mertetéséért, amely a min- máglyán egette el. A bér-, den rendű és rangú op- , munkások azonban portunisták részéről heves l95I'ben uiabb emlekmu­ellenállásba ütközött. vet. , fme'tefc _ a f°T‘ Nem kevésbé jelentős bá- radalmar Rosa Luxemburg tor harca az es-eveszett ^zteletere, akiben a ne- fegyverkezés, a háború el- történelem első mun­len. A felbőszült uralkodó- kas-paraszt allama joggal körök ezért a nagy világ- \at>a h e™lk előfutárát égés idején, 1916-ban bőr- Luxemburg egyszersmind tön be zárták. Életörömét, a a nemzetközi munkasosz- közelgő nagy változásba ta've, a haladó emberise- vetett reményét a komor <£'aine]l kegyelettel meg- falak sem tudták megtörni. 0TZl emlékét. „Türelem és bátorság! Fo­Vadász Sándor Még aznap összeomlón a lázadás A bolivtai kormánynak és az ország náptömegei- nek határozott fellépésével sikerült meghiúsítani a jobboldal újabb támadását, amely az ország második legjelentősebb városában. Santa Cruzban kísérelt meg zászlót bontani. Mint már jelentettük, kedden délután mintegy háromezer felfegyverzett polgári személyt szállítot­tak teherautókon a brazil határvidéken levő városba, erőszakkal eltávolították az A Brit Nemzetközösség bomlása? India meglepő beieíeniést telt Csütörtökön hivatalosan bejelentették, hogy India kilépett a Nemzetközösség jelentette, ha vasárnapig | egyik fontos testületéből, a kormány nem változtat [ tiltakozásul amiatt, hogy mtézkedésein, pakisztániak beszüntetik az adófizetést. A nagygyűlés befejeztével a tömeg bé­kése*} szétoszlott kelet- Anglia felújítja a fegyver­szállításokat a fajüldöző pretoriai rendszernek. A testület az a tanul­mány csoport, amelyben ed­dig nyolc nemzetközösségi ország — közöttük India — az Indiai-óceán térségének biztonsági kérdéseivel fog­lalkozott. India feltűnést keltő el­határozását még hétfőn je­lentette be az ország kül­dötte Genfben, az Emberi Jogok Bizottságában. elöljárókat és Idáltvá- nyukban a kormány öt, túl baloldalinak tartott tagjá­nak lemondását követelték. Az akcióra válaszul a szakszervezetek általános sztrájkba léptek Santa Cruzban, és a főiskolai di­ákság is teljes szolidaritá­sát nyilvánította. A kormány szerdán bi­zottságot küldött a hely­színre, amelyben részt vett az ország külügy-, hadügy- és tervezésügyi minisztere, valamint magas rangú ka­tonatisztek. A bizottságnak a népi erők támogatásával sikerült gyorsan helyreál­lítani a rendet, a zendülés vezetőit letartóztatták. A Jornada című esti lap szerint a lázadást szepa­ratista erők szították, ame­lyek Santa Cruz tarto­mányt el akarták szakítani Bolíviától, és Brazíliához akarták csatolni. Remberto Torrez ezre­dest, aki kedden elvállalta Santa Cruz polgármester­ségét, valószínűleg hadbí­róság elé állítják. (AFP, AP)

Next

/
Thumbnails
Contents