Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-31 / 76. szám
Ä cím első fele nem egészem pontos, mert a Baja és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet hatósugara jóval nagyobb a Duma-parti város határainál Az ellátási terület 22 kilométeres körzetre terjed kn. Az érintett sávba tartozik Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád, Bátmonostor, Szerem, le és Bajaszenitistván. A szövetkezet üzletei 25 ezer lakos igényeit igyekeznek kielégíteni A hőskortól napjainkig Felvásárlás — értékesítés Az előbbi felsorolás megközelítőleg vázlatos képet rajzol a Bajai ÁFÉSZ gazdálkodásának kiterjedtségéről. De a kialakult állapot sem halványítja el azt az időszakot, amelyet az alapítás hőskoraként tartanak számon. A szövetkezet 1946 áprilisában jött létre. Az akkori városi törvényszék mint cégbíróság cégjegyezte a vállalkozást. Az igazgatóságot — tagjai „valamennyien földmívesek és bajaiak” — hivatalosan az év végén ismerték eL Megsárgult okirat őrzi a felügyelő bizottság első jelentésének szövegét, amely az 1947-es mérlegről készült Mint megállapították: „Az igazgatóság által elkészített mérleget a felvett leltár alapján átvizsgálták, és mind tételekben, mind egy összegben rendben levőnek találják.” A szövetkezetnek alig több, mint harminc tagja volt. Egy-egy részjegy öt kiló búzának felelt meg, amit kezdetben két forint értékben jegyeztek, majd ez az ösz- szeg a termény árának változásával 10 forintra emelkedett. A nehéz időkben különféle — leleményességgel párosuló — megoldásokkal segített magán a bajai szövetkezet. Ilyen volt például a cipőtalp- vagy a rézgálicakció, amelyek révén az akkor legnehezebben beszerezhető cikkekhez juthatott a tagság. A szövetkezet krónikád jának további lapjain sűrűn követik egymást a dátumok. Minden egyes időpont valami fontos változásra, a gyarapodás fokozatosságának terminusára utaL A Bajai Földművesszövetkezet 1948. november 1-től kezdett önállóan működni. Ekkor még csupán terményfelvásárlással foglalkoztak. Fél esztendő leforgása sem kellett hozzá, hogy átvegyék az első vegyesboltot. Ehhez az üzlethez nem sokkal később újabb kettő csatlakozott a Honvéd utca 11. szám, illetve a Dózsa György út 420. alatt, amelyet ma a hármas számú vegyesbolt néven ismernek a környék lakosai. A tevékenységi kör to-' vábbi bővülését hozta magával, hogy ősszel átvették a'húsboltokat is. A korábbi veszteséges esztendők után az 1949-es gazdálkodás hozott először nyereséget. Az évet 103 ezer forint tiszta jövedelemmel zárták. Az eredményes ténykedés tette lehetővé, hogy az akkori Országos Hitelszövetkezetnél úttörőként nyithattak folyószámlát 1951. január 1. olyan esemény dátumaként került a fennállás több mint kétévtizedes történetébe, amely rhegnyitotta a fúziók sorát. Ezen a napon egyesült a bajaiakkal a Szeremlei Földmítvesszö- vetkezet. Majd újabb termelési ág meghonosítása következett: létrehozták a volt bajai konfekcióipari vállalatot ahol 180-an dolgoztak. A Textilnagykereskedelmi Vállalat részére mikádókabátokat és nadrágokat készítettek. — Ebből az üzemből fejlődött ki a Férfifehérneműgyár Bajai Gyáregysége. A vágóhidat ugyancsak a szövetkezet kezelte. A későbbiek során bejelentette egyesülési szándékát a Mátéházi Fogyasztási Szövetkezet is. 1964-ben pedig Érsekcsanád és Sükösd csatlakozásával kialakult az a terület, amelyen jelenleg is működnek. A fejlődés eredményeként létrejött: — 53 kiskereskedelmi üzlet; — 20 vendéglátóipari egység; — 7 felvásárló telep; — 6 szeszfőzde; — 5 szikvízüzem. Az ország szövetkezeteit tekintve egyedülálló a fa- lihenger-készítő részlegük. A kivitelezési munkákat házi építőbrigád segíti, az árufuvarozásban pedig a szállítórészleg járművei működnek közre. Az utóbbi évek törekvéseit szemlélteti egyébként, hogy az italboltok helyett presszókat hoznak létre, elősegítve ezzel a kulturáltabb szórakozást, ami hozzájárul a falusi fiatalság elvándorlásának fékezéséhez. A Bajai A**alános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tagsága a közelmúltban küldöttgyűlésen mérlegre tette az eredményeket és gondokat, majd meghatározták az idei feladatokat. Az I971-es elképzelések már 114 millió forintos forgalom lebonyolításával számolnak — körültekintő és takarékos szempontú gazdálkodás mellett várhatóan három és félmilliós nyereséggel. A számokat az elmúlt ötéves tervben és annak az utolsó esztendejében végzett munka alapozta meg. A felvásárlás nem a legjelentősebb üzemága a szövetkezetnek. A hagyományok és a forgalmazás logikai sorrendje mégis azt diktálja, hogy vele kezdjük az ismertetést. A Bajai ÁFÉSZ összesen hét felvásárlótelepet működtet. Legjelentősebb közülük a nemesnádudvari és a bajai szervezet, s ígéretesen emelkedik a sükös- diek forgalma. A tavalyi évhez képest az összforgalom egymillió forinttal emelkedett, annak ellenére, hogy a tojás felvásárlási árának stabil megemeléséből származó többletterheket a szövetkezet viselte. A puszta adatok is jól érzékeltetik azt a szerepet, amit a felvásárlással tölt be a szövetkezet működési területén. Az úgynevezett hibridakción kívül a szerződő feleknek 84 ezer naposcsibét, 2300 naposkacsát és 2500 naposlibát osztottak ki felnevelésre. Az év során összesen 24 400 kilónyi baromfit vásároltak fel. Tojásból hárommillió darabot vettek át A baromfitartás és tojástermelés érdekében egyébként bevezették a táp árusítását amelyből mintegy 70 vagonnyit értékesítettek tavaly. Az elmúlt esztendőben jelentősen nőtt a tollfel- vásárlás is. Nem kevesebb, mint 142 mázsányi toll gyűlt össze, amit azután továbbá feldolgozásra a Baromfiipari Országos Vállalatnak, illetve a Me- zőkóvácsházi ÁFÉSZ-nek szállítottak eL Ismét a társulás kedvező hatása nyilvánul meg abban, hogy emelkedést sikerült elérni az élőnyúl beszerzésében. A tavalyi esztendőben csaknem 20 ezer kiló élőnyu- lat szállított tovább a területről a szövetkezet. A gyógynövényfelvásárlást a HERBARIA Vállalat megbízásából végzik. A munkáért járó jutalék is arra ösztönzi a szövetkezetei, hogy a korábbihoz képest kiterjessze a szerződéses területeket, ahogy az például 197(bben történt. Ily módon 4 millió forint értékben vásároltak fel gyógynövényeket, ami 700 ezer forinttal haladja meg az előző esztendő teljesítményét. A harmadik ötéves terv időszakát úgy zárták, hogy a felvásárlás mellett mind a kiskereskedelem, mind a vendéglátóipar forgalma lényegesen meghaladta a tervezett megyei és országos növekedési ütemet. A kiskereskedelem forgalma tavaly, elérte a 77 millió forintot. A forgalom emelése az érvényben levő szabályozók értelmében egymilliós készletnövekedést tett lehetővé, ami elősegítette a nagyobb áruválaszték kialakítását. A saját felvásárlás főleg az élelmiszerkereske- delemben hasznosul. Kapcsolatban állnak a környező bácskai termelőszövetkezetekkel és az illetékes nagykereskedelmi vállalatokkal is. A jobb élelmiszerellátás érdekében minden egységükben hűtőpultokat kívánnak felállítani, hogy minél nagyobb mennyiségben árusíthassák a közkedvelt mirelit-cikkeket a községekben is. A hússal kapcsolatos, és időnként vissza-vissza térő problémát úgy igyekeznek orvosolni, hogy árut szereznek be a vágóhíddal rendelkező szövetkezetektől. Emellett a sertéstenyésztési és lüz- lalási társulás tagjaival kötött szerződések révén egyre több hízott sertést vásárolnak fel. A forgalom legszámottevőbb ugrása a vegyesiparcikkeknél jelentkezett. Ez a terület a kereskedelmi összforgalomból 41 százalékkal részesedik. Különösen jó eredményeket értek el a szeremlei, bátmonostori, sükösdi és nemesnádudvari üzletek. Itt gyakran találni olyan áruféleségeket, amelyek akár a városokban hiánycikkeknek számítanak. A vendéglátóipari üzemág — igen jelentős — forgalmi felfutását olyan szerepkör betöltése mellett érte el, hogy mind kulturáltabb szórakozási lehetőségeket nyújtson a vendégeknek. A fejlesztési tervekben például az italboltokat teljesen kiszorították a presszók. A Bajai ÁFÉSZ hírét egy, az országban fölöttébb ritka mesterség művelése is növeli. Ez a fali est oh er ger-kés zítés, ami viszont már átvezet az ipari tevékenységhez. Az elmúlt esztendőben újabb üzletféllel léplek kapcsolatba, ami eredményesnek mutatkozott, mivel több mint kilencezer fahhengert gyárthattok a megrendelések alapján — csaknem háromszor anynyit, mint 1969-ben. Az ipari üzemág szik vízkészítéssel és szeszfőzéssel egészül ki. Bővül a hálózat A hálózatbővítési célkitűzések egybeesnek az országos elképzelésekkel, miszerint a fejlesztést és korszerűsítést a városi peremkerületben, a kibontakozó új lakónegyedben és a gyakorta hiányo. san ellátott falvakban hajtják végre. A fejlesztésre tavaly 1 millió 133 ezer forintot fordítottak, az idén többet használnak fel építésekre és berendezések vásárlására. Sükösdön például — a községi tanáccsal közösen — kultúrház és presszó építésébe kezdtek, amelyet az idei év végén átadnak rendeltetésének. Ugyanitt iparcikkboltot is életrehívnak. Bajaszentistvánon 2 millió forintos beruházással ABC-áruházat létesítenek. A Kölcsey Ferenc utcai új lakótelepen 200 négyzetméteres falatozót és presszót, illetve ugyanekkora alapterületű önki- szolgáló élelmiszerboltot építenek és rendeznek be. Az elhatározást a városi tanács vb ingyen telek juttatásával és 1 millió forintos támogatással segíti. Szeremle falatozóval gyarapodik, Ersekcsaná- don — a tanáccsal kooperálva — újjáépítik a 14. számú vegyes élelmiszerboltjukat. A beruházások nagy része a jelenlegi ötéves terv időszakát fogja át, ahogy az idei gazdasági program is egy hosszabb távú fejlesztési tervbe illeszkedik az öt községet tömörítő Bajai AFESZ- nál. (x) Cgyszerűbb társulások A szövetkezést folyamat nem zárult le azzal, hogy a Bajai ÁFÉSZ ma már 5320 tagot tömörít, akikből két és fél ezren a város területén élnek. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet újabb formákat, társulásokat hozott létre, amelyek részben a vidéken élő emberek aktív pihenési igényeire és egyben lehetőségeire alapoznak. Lehetővé tették például sokak számára, hogy szabad idejükben kis parcellákon, úgynevezett hobbyföldeken kertészkedjenek. Az állattenyésztési kedv ébrentartásával pedig kamatoztatják azokat a régebbi kisparaszti beruházásokat is, amelyek egyébként kihasználatlanul maradnának. A társulások alapszabálya csupán azt köti meg, hogy a tagok az eladásra leadott áru értékének 1,5 százalékát a közös alapba kötelesek befizetni, amelynek fel- használásáról a társulás intézőbizottsága dönt. Ennek fejében a szövetkezet a kezdő tőke kiegészítésére 400 forint kamatmentes előleget ad, illetve szolgáltatásként beszerzi a takarmányt, a különféle tápokat, valamint gondoskodik az áru értékesítéséről. A szóban forgó egyszerűbb társulások fontos célja, hogy támogatást nyújtson a kisegítő- és háztáji gazdaságoknak. Közülük elsőnek jött létre — és ma is a legjelentősebb — a kerttársulás, mivel ezen belül alakult ki a legnagyobb létszám, itt a legfigyelemreméltóbb a teljesítmény, összesen százkilencvenöt tagot tartanak számon, akik 200—300 négyszögöles területet művelnek meg. A munkával részben kielégítik a családi szükségleteket, a fölöslegként jelentkező terményt pedig a szövetkezet közreműködésével értékesítik. A kerttársulás önálló elszámolással működik, a tavalyi év végére faár 37 ezer forintra gyarapodott a közös alapjuk. Továbbra is működik a tojóhibrid nevelésére alakult társulás. A tagoknak tavaly csaknem 13 ezer fajtiszta tojóhibrid-naposcsibét juttatott — az árat jórészt meghitelezve — a szövetkezet. Az elsődleges cél az, hogy a szükséges tojásmennyiség felvásárlásának egyik biztosítékaként működjön a társulás. Az élet- képesség elősegítése érdekében tavaly a tagok számára előnyös felvásárlási árat alakítottak ki. Az elmúlt esztendőben örvendetesen fejlődött és megerősödött a bátmonostori székhelyű nyúltenyésztő társulás. Míg 1969-ben összesen 95 mázsányi nyúlhúst adott át a szövetkezetnek, tavaly már ennek a meny- nyiségnek több mint kétszeresét produkálta, ami körülbelül 6700 nyúl kitenyésztését jelenti. A szabadpiaci árhoz képest az ÁFÉSZ szerződő partnereitől egy forintttal drágábban vette át a kisállatokat. Ugyancsak a kisegítő- és háztáji gazdaságokban igyekeztek föllendíteni a termelési kedvet azzal, hogy az elmúlt esztendőben életre hívták a sertéstenyésztési és hizlalási társulást. A tagoknak 33 vemheskocát adtak — hitelben — azzal a feltétellel, hogy a tartozás összegét a hízott sertés értékéből törlesztik. A megoldás mindkét fél számára kölcsönösen előnyös, de elsősorban az ellátási körzet lakói látják hasznát, mivel az akció a kínálat növekedését eredményezi. Ezen kívül 180 hízóra is leszerződött a társulás tagjaival a szövetkezet. Az egyszerűbb társulások megalakításával élenjárt a Baja és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Példaként emlegették annak idején a kerttársulást, amit azóta más városokban is követnek. A ■tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a formával sikerült a gazdálkodás újabb tartalékait föltárni. Az előnyök különösen a felvásárlás területén jelentkeznek, amennyiben a társulások tevékenységére építve könnyebb és megbízhatóbb a tervezés. A társulások tagjai ugyanakkor a takarmányok, tápok beszerzésének és az értékesítésnek a gondjaitól szabadulnak meg, a közös alapot pedig olyan háttérként tudhatják maguk mögött, hogy abból az intézőbizottság elhatározása alapján az éppen sürgősen rászoruló segítséget ItaphaU.
