Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ SZKP XXIV. KONGRESSZUSA A Központi Bizottság beszámolója Leonyid Brezsnyev előadói beszéde (Folytatás az 1. oldalről.) A Szovjetunió az SZKP XXIII. kongresszusa óta eltelt öt évben „hatalmas sikereket ért el a kom­munizmus építésének va­lamennyi fő területén”- — mondotta Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtit­kára a párt XXIV. kong­resszusán tartott előadói beszédében. A központi bizottság egész gyakorlati tevé­kenysége a nemzetközi po­litika terén a következő célok elérésére irányult: a többi szocialista orszá­gokkal együtt biztosítani a kedvező nemzetközi kö­rülményeket a szocializ­mus és a kommunizmus építéséhez; megerősíteni a szocialista országok egysé­gét és összeforrottságát, barátságát és testvérisé­gét; támogatni a nemzeti felszabadító mozgalmat és megvalósítani a sokoldalú együttműködést a fiatal fejlődő országokkal; kö­vetkezetesen kitartani a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének elve mellett, határozottan visz- Ezaverni az imperializmus agresszív erőit és meg­menteni az emberiséget egy új világháborútól. „Az elmúlt öt év jelen­tősen gazdagította a test­vérországok és 'pártok kol­lektív tapasztalatainak tár­házát. előbbre vitte a szo­cialista világrendszer fejlő­dését és megerősödését. Az utóbbi öt évben lé­nyegesen megnőtt a szo­cialista államok gazdasá­gi ereje, megszilárdult a szocializ­mus politikai alapja, emel­kedett a népjólét, tovább fejlődött a kultúra és a tu­domány” — állapította meg Brezsnyev. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „a szocialista világ­ban továbbra Is jelentkez­tek bizonyos nehézségek és akadályok, amelyek kiha­tottak egyes államoknak a Szovjetunióhoz való viszo­nyára is.” Mint az előadó rámuta­tott az SZKP különösen nagy jelentőséget tulajdo­nított az együttműködés to­vábbfejlesztésének a test­vérországok kommunista pártjaival. „A beszámolási időszakot á testvérpártok és államok külpolitikai tevékenységé­nek koordinálása terén el­ért jelentős sikerek jelle­mezték.” „A testvéri orszá­gok külpolitikai tevékeny­sége összehangolásának fő középpontjául a Varsói Szerződés szervezete szol­gált és szolgál. A Varsói Szerződésben részt vevő országok kez­deményezték az európai béke megerősítésére hi­vatott átfogó program ki­dolgozását, amelynek tengelye az a kö­vetelés, hogy biztosítsák a meglevő államhatárok megváltoztathatatlanságát” — jelentette ki Brezsnyev. A szocialista államok kö­zös erőfeszítései lehetővé tették a lényeges haladást olyan, az európai helyzet stabilizálása szempontjából fontos kérdéseknek a meg­oldásában, mint a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi helyzetének megerősítése. Meghiúsult az úgynevezett „Hallstein- doktrina”. Az NDK-t már 27 állam ismerte el és két­ségtelen, hogy ez a folya­mat folytatódik. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára kije­lentette: „A Szovjetunió és a szocialista országok ré­széről nyújtott tevékeny és következetes támogatás lét- fontosságú Vietnam és In; dokína többi országa népei­nek az imperialista inter­venciósok ellen folytatót harca szempontjából. A Közel-Keleten a szo­cialista államok által tett lépések azon döntő ténye­zők közé tartoztak, ame­lyek meghiúsították az im­perialista terveket az arab országokban fennálló hala­dó rendszerek megdönté­sére”. Az utóbbi években kol­lektíván kidolgozott és megvalósított intézkedések eredményeképpen korszerűsödött a Varsói Szerződés katonai szer­vezete — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. — A szövetsé­ges államok fegyveres erői a készültség magas fokán állnak és szavatolni tudják a testvéri népek békés munkáját. „Nem kisebb a jelentő­sége — jelentette ki az elő­adó — a szocialista orszá­gok gazdasági téren kifej­tett együttműködésének, népgazdasági kapcsolataik kiszélesítésének és elmélyí­tésének. A beszámoló idő­szaka ezzel kapcsolatban is gyümölcsöző volt”. A Szovjetunió és a test­véri országok minden eszközzel segítséget kí­vánnak nyújtani egymás­nak a nemzeti gazdasá­gok fejlődésében. Az elmúlt őt évben a mi műszaki közreműködé­sünkkel a szocialista orszá­gokban több mint 300 ipa­ri és mezőgazdasági objek­tumot építettek vagy kor­szerűsítettek. Ugyanakkor, folytatta Brezsnyev, a szovjet nép­gazdaság az elmúlt ötéves időszakban 54 vegyipari üzem berendezését kapta a KGST-országokból. A Szovjetunió és a töb­bi KGST-ország gazdasági kapcsolataikat hosszú távú alapokra építik. Nagy megtakarításokat biztosít a KGST-országok- nak a már egyesített ener­giarendszer. Sikeresen mű­ködik a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank. Nemrég megkezdte műkö­dését a KGST-országok kö­zös beruházási bankja. Erősödnek a sokoldalú kap­csolatok más formái is. Ennek ellenére — jegyez­te meg — a KGST többi résztvevőjéhez hasonlóan mi is úgy véljük, hogy a szocialista munkamegosz­tás lehetőségeit még nem használjuk ki teljességgel. El kell mélyíteni a terme­lés szakosítását és koope­rációját, szorosabban össze kell kapcsolni a népgazda­sági terveket,' egyszóval, tovább kell haladni a szocialista államok gaz­dasági integrációjának útján. Ez fontos és szükséges do­log. Ezzel kapcsolatban nyil­vánvalóan gondolni kell azokra az intézkedésekre is, amelyek fokoznák gazdasá­gi rendszerünk valamennyi láncszemének érdekeltsé­gét a testvéri országokkal fennálló tartós gazdasági kapcsolataink fejlesztésé­ben” — jelentette ki Brezs­nyev. Szoros és sokoldalú együttműködés, barátság és szívélyesség jellemzi kapcsolatainkat a Varsói Szerződésben részt vevő államokkal« Bulgáriával, Csehszlovákiá­val, Lengyelországgal, Ma­gyarországgal, a Német De­mokratikus Köztársasággal és Romániával. Leonyid Brezsnyev ez­után foglalkozott a Szov­jetunió kommunistáinak a testvéri szocialista államok­hoz fűződő megingathatat­lan barátságával, majd rá­mutatott: tovább fejlődtek a szovjet—jugoszláv kap­csolatok. A szovjet embe­rek azt akarják, hogy erő­södjék a szocializmus Ju­goszláviában, hogy szilár­dabbakká váljanak kapcso­latai a szocialista közösség­gel. A Kínai Népköztársaság­gal fennálló kapcsolatokat érintve az előadó kijelen­tette: „A kínai vezetők, mint ismeretes, a maguk sajátos, a leninizmussal összeegyeztethetetlen esz­mei-politikai platformjuk­kal léptek fel a nemzetközi élet és a nemzetközi kom­munista mozgalom alapvető kérdéseivel kapcsolatban, tőlünk pedig a XX. kong­resszus irányvonaláról és az SZKP programjáról való lemondást követelték. In­tenzív ellenséges propagan­dát fejtettek ki pártunk és országunk ellen, területi követeléseket támasztottak a Szovjetunióval szemben és odáig mentek el, hogy 1969 tavaszán és nyarán fegyveres határincidense­ket robbantottak ki. Pártunk határozottan fel­lépett ama kísérletek ellen, hogy eltorzítsák a marxiz­mus—leninizmus tanítását, szakadást hozzanak létre a nemzetközi kommunista mozgalomban, az imperia­lizmus ellen harcolók so­raiban. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány megőrizve önural­mát és nem engedve a pro­vokációknak, minden tőle telhetőt megtett, hogy el­érje a kapcsolatok norma­lizálását a Kínai Népköz- társasággal”. „Kezdeményezésünk ered­ményeképpen az elmúlt másfél évben a Szovjet­unió és a Kínai Népköztár­saság kapcsolataiban bizo­nyos normalizálódás jelei mutatkoznak — mondotta Leonyid Brezsnyev., A múlt év végén a Szov­jetunió és a Kínai Nép- köztársaság között nagykö­vetek cseréjére került sor. Hosszabb szünet után ke­reskedelmi megállapodást írtak alá, valamelyest nőtt az árucsere-forgalom. Mindezek hasznos lépések. Mi a továbbiakban is ké­szek vagyunk ilyen irány­ban tevékenykedni.” Pártunk és kormányunk — mondotta Brezsnyev — mélységesen meg vau győződve arról, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcso­latainak javulása megfe­lelne mindkét ország alapvető, hosszútávú ér­dekeinek, a szocializmus, a népek szabadsága és a béke megszilárdítása ér­dekeinek. Ezért készek vagyunk min­den eszközzel előmozdítani nemcsak kapcsolataink nor­malizálását, hanem a Szov­jetunió és a Kínai Nép- köztársaság közötti jószom­szédság és barátság hely­reállítását is, és kifejezzük meggyőződésünket, hogy ez végső soron be is követke­zik. „Ami Albániát illeti — folytatta Leonyid Brezs­nyev. — mint a múltban, most is készen állunk a normális kapcsolatok hely­reállítására. Ez hasznára válna mind a két ország­nak, mind pedig a szocia­lista országok közös érde­keinek.” A Csehszlovákiában le­zajlott politikai válságról szólva, amely nem cse­kély helyet foglalt el az utóbbi évek nemzetközi eseményeiben, Leonyid Brezsnyev ezeket mondot­ta: „Világos volt számunkra, hogy nem csupán az im­perializmusnak és cinkosai­nak a szocialista rendszer Csehszlovákiában való megdöntésére tett kísérleté­ről volt szó, hanem árról is, hogy ilyen módon meg­próbáltak csapást mérni a szocializmus hadállásaira. Európa egészében, kedvező körülményeket teremteni ahhoz, hogy az imperializ­mus legagresszívabb erői ezt követően lendületes tá­madásra indulhassanak a szocialista világ ellen.” Az SZKP főtitkára így folytatta: „Tekintetbe véve a csehszlovák pártmunká­sok és állami funkcioná­riusok, a kommunisták, a dolgozók felhívásait, és fi­gyelembe véve, milyen ve­szély fenyegeti a szocialis­ta vívmányokat ebben az országban, a testvéri szo­cialista országokkal együtt olyan határozatot hoztunk, hogy a szocializmus védel­mében internacionalista segítséget nyújtunk Cseh­szlovákiának.” „Egyetértünk azzal a kö­vetkeztetéssel, amelyre a Csehszlovák Kommunista Párt jutott — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az élet tapasztalata ismét meggyőzően rámutatott, hogy a szocialista országok testvéri egysége a leg­megbízhatóbb akadály azoknak az erőknek az útjában, amelyek meg­próbálják támadni, gyen­gíteni a szocializmus tá­borát, aláásni és megsemmisíteni a dolgozók szocialista vív­mányait. Őszintén örülünk neki, hogy a csehszlovák kommunisták sikeresen megbirkóztak a rájuk ne­hezedő megpróbáltatások­kal. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja internaciona­lista kötelességének tekin­tette és tekinti, hogy min­den erejével hozzájáruljon a szocialista világrendszer hatalmának további növe­kedéséhez. Korunk kapitalizmusá­nak sajátossága jelentős mértékben azzal magyaráz­ható, hogy alkalmazkodik az új világhelyzethez — mutatott rá Leonyid Brezs­nyev. — Ez az alkalmazko­dás azonban nem jelenti a kapitalizmusnak, mint rendszernek a stabilizáló­dását. A kapitalizmus általános válsága tovább mélyül. Az imperializmus külpo­litikája az elmúlt öt év so­rán új tanújelét adta reak­ciós, agresszív természete megváltoztathatatlansá- gának — jelentette ki az SZKP főtitkára. Az amerikai imperializ­mus az elmúlt években „újból bebizonyította azt a törekvését, hogy a kizsák­mányolás és leigázás nem­zetközi rendszere sajátos kezesének és védelmezőjé­nek szerepét játssza. Korunk gyarmatosítóinak gonosztettei közül a legfő; ! benjárőbb, Amerika- szé­gyene: az Egyesült Álla­moknak Vietnam, Kambod­zsa és Laosz népei ellen folytatandó agressziója” — hangoztatta Brezsnyev. — „Nehéz nyugodtan beszél­ni azokról a gaztettekről, amelyeket az állig felfegy­verzett intervenciósok kö­vetnek eL Százezer tonná­nyi napalm a szó szoros értelmében egész körzete­ket égetett fel Dél-Viet­namban. Majdnem félmil­lió vietnami szenvedett mérgezéseket, sokan meg­haltak a vegyi fegyver al­kalmazása következtében. Nagy változások játszód­nak le számos latin-ameri­kai ország életében is — jegyezte meg az SZKP KB főtitkára. — A legkiemel­kedőbb esemény a Chilei Nemzeti Egység erőinek győzelme volt Itt — e földrész egész történetében először — a népnek alkot­mányos úton sikerült olyan kormányt alakítania, ami­lyet kíván és amelyben bí­zik. A többi latin-amerikai ország dolgozói támogatják Chile haladó irányzatát. Peru és Bolívia kormányai harcolnak az amerikai mo­nopóliumok rabigája ellen. Az imperializmus elleni harc sikere jelentős mér­tékben függ az imperialis­taellenes erők és minde­nekelőtt élcsapatuk — a kommunista világmozga­lom — összefogásától — mondotta az előadó. — Az elmúlt öt évben pártunk a többi testvérpárttal együtt nem kis erőfeszítéseket tett azért, hogy erősítse ezt az összefogást, erősítse a kom­munista mozgalom egysé­gét. A kommunista- és mun­káspártok nemzetközi érte­kezlete nagy lépésnek bi­zonyult a kommunisták nemzetközi egysége meg­erősödésének és minden imperialistaellenes erő kon­szolidációjának útján. „Pár­tunk teljes mértékben egyet­ért az értekezlet résztve­vőinek azon következteté­sével, hogy hasznos volna, ha az ilyen értekezletek szilárdan a nemzetközi kommunista mozgalom ál­landó gyakorlatává válná­nak.” Teljes Joggal elmond­hatjuk, hogy egyre job­ban erősödik az össze- forrottság a nemzetközi kommunista mozgalom­ban, — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Az 1969-es nemzetközi értekezlet irányvonalának megfelelően az SZKP kész az együttműködés fejlesz­tésére a szociáldemokra­tákkal, mind a békéért és a demokráciáért, mind pe­dig a szocializmusért ví­vott harcban, természete­sen ugyanakkor nem mond le saját ideológiájáról, sa­ját forradalmi elveiről. A kommunisták ezen irány­vonala azonban makacs ellenállásra talál a jobbol­dali szociáldemokrata ve­zetők részéről. A Szovjetunió kommu­nistái nagyra becsülik azt a hatalmas munkát, ame­lyet a testvéri kommu­nista és munkáspártok folytatnak országaikban. „Ma ismét biztosítani alkarjuk harcostársainkat, a világ kommunistáit; pár­tunk mindig egységes, szo­ros csatarendben fog együtthaladni önökkel — jelentette ki Brezsnyev. A szocializmus teljes és világméretű győzelme el­kerülhetetlen. És ezért a győzelemért, a dolgozó nép boldogulásáért erőnket nem kímélve fogunk küzdeni”. Miiként eddig, a jövőben is következetesen tartjuk magunkat a különböző ál­lamok társadalmi rendsze­rüktől független, békés együttélésnek lenini elvé­hez — hangoztatta Leonyid Brezsnyev — ma ez az elv a nemzetközi fejlődés reá­lis erejévé változott. A délkelet-ázsiai esemé­nyekre áttérve Leonyid Brezsnyev ezeket mondot­ta: A háború úgynevezett „vietnamizálása” azaz a vietnamiak irtása, vietna­miak kezével Washington érdekében, az agresszió ki- terjesztése Kambodzsára és Laoszra — mindez nem húzza kJ Amerikát az in­dokínai szennyes háború ingoványából éis nem mos­sa le a szégyenfoltot, ame­lyet azok kenték erre az országra, akik kirobbantot­ták és folytatják az agresz- sziót”. Brezsnyev így folytatta: A Szovjetunió határozottan követeli a Vietnam, Kam­bodzsa és Laosz népei el­len folyó imperialista ag­resszió beszüntetését. Ha­zánk a hősi indokínai né­pek igazságos ügyének ak­tív védelmezője volt és marad. Az Izraelnek az EAK, Szíria és Jordánia elleni intézett támadása nyomán előállt válság az elmúlt időszakiban a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében beállt egyik legkiélezet- tebb válság — hangsúlyoz­ta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió továbbra is határozottan támogatja arab barátait. Hazánk kész részt vermi a többi nagy­hatalmakkal — a Bizton­sági Tanács állandó tag­jaival — a közel-keleti po­litikai rendezés nemzetközi garanciáinak kidolgozásá­ban. Külpolitikai aktivitásunk egyik legfontosabb területe ezekben az években Euró­pa volt — mondotta Brezs­nyev. Az európai helyzet szem­pontjából fontos pozitív következményekkel járt a szovjet—francia viszony megjavulása. A Franciaor­szág elnökével nemrég Moszkvában folytatott tár­gyalások és a politikai kon­zultációkról szóló jegyző­könyv aláírásának eredmé­nyeiképpen kibővültek a szovjet—francia együttmű­ködés lehetőségei. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban bekövetke­zett lényeges változás ered. menyeiként új távlatok nyílnak meg Európában — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. A Szovjetuniónak és Len­gyelországnak az NSZK- val kötött szerződései a ha­tárok sérthetetlenségéről — beleértve az NDK és az NSZK közötti határokat, valamint a lengyel állam nyugati határát — teljes határozottsággal biztosít­ják. Az általános európai helyzet megjavulását szol­gálhatná az összeurópai ér­tekezlet összehívása. Ma az európai államok többsége az értekezlet mellett van. Előkészítése a gyakorlati politika síkjára tevődik át — állapította meg Brezs­nyev. 1 Áz európai helyzet nor­malizálódása érdekében természetesen elengedheted len, hogy a szovjet—nyu­gatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződés mi­előbb hatályba lépjen.

Next

/
Thumbnails
Contents