Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-27 / 73. szám
Időjárás és egészség ySső lesz?” mondja a nagymama térdét nyomogatva — és mérget vehetünk rá, hogy a jóslat beválik, pontosabban, mint a meteorológiai intézet sok prognózisa. — Mi a magyarázata az ilyen „jóstehetség” gyakoriságának? Csak babona a reumások „időérzése”, vagy a jelenségnek tudományos magyarázata is van? A meteorológia és az brvostudomány újabb eredményei tették lehetővé ennek a misztikusnak tűnő képességnek a megfejtését. Kiderült, hogy az időjárás megváltozásának előre megérzése nem valami titokzatos, jövőbelátó képesség, hanem a helyi légköri helyzet olyan tulajdonságainak megérzése, mely az időjárás érzés- Bzervekkel észlelhető durvább változásait megelőzik. A meteoropathológia az Időjárás kiváltotta betegségekkel foglalkozó tudományágazat tulajdonképpen akkor vált tudománnyá, amikor statisztikailag jól feldolgozható betegségi adatokat sikerült összehasonlítani légkörünk egy-egy szintén jól mérhető fizikai tulajdonságával. Az ilyen adatokat nem a mozgás- szervi betegségek szolgáltatták. hanem olyan rohamokban jelentkező belgyógyászati betegségek, melyek halálos szövődményt vagy legalábbis sürgős kórházba szállítást vontak maguk után. Az agyvérzések és szívtrombózisok számának halmozódása már jól összehasonlítható volt az időjárási tényezők változásaival, Az időjárás összetett folyamat, mely á levegő nyomásának, hőmérsékletének, pára- tartalmának, mozgásának és elektromosságának változása útján fejt ki élettani hatást a szervezetre. A sok közül vajon melyik a legfontosabb az ember szempontjából? Régebben a légnyomás jelentőségét becsülték a legtöbbre. Ezért nevezték néhány évtizeddel ezelőtt a reumáso- kat élő barométernek. Kézenfekvőnek látszott a gondolat, hogy az „időérzés” a légnyomás változásán alapszik, azonban az alaposabb vizsgálatok kiderítették, hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Nyilvánvalóvá vált, hogy az időjárás változásaival kapcsolatos nyomásingadozások sokkal kisebb mértékűek, semhogy azoknak — élettani tudásunk szerint — bármily hatásuk lehetne. A lift, a sikló, a hegyipálya vagy a repülőgép használatakor fellépő légnyomásváltozás sokkal nagyobb és gyorsabb mint az, amelyet időváltozáskor átélünk, és mégsem okoz „időérzéshez” hasonló jelenségeket. Ha nem a légnyomás, akkor vajon a klíma melyik alkotórésze a valóságos kórokozó tényező? A vizsgálatok kiderítették, hogy az emberi szervezetre a különböző fizikai, főleg elektromos tulajdonságokkal bíró levegőtestnek határfelületet, az úgynevezett „frontok” gyakorolnak élettani hatást. A tapasztalat szerint a sima izmok, görcsös ösz- szehúzódásán alapuló fájdalmak főleg a meleg, vagy más néven a felsiklási frontok hatására keletkeznek. A reumások is ilyenkor képesek az időváltozást előre jelezni. A hideg vagy más néven, betörési front kiváltotta idegfájdalmak rendszerint utólag, az időváltozást követően jelentkeznek. A frontátvonulások nem okozói a betegségeknek, hanem csak fokozzák és gyorsítják az egyes kóros folyamatokat, a fájdalmakat. Bizonyos egyének frontátvonulás idején fáradtságot, levertséget, ingerlékenységet éreznek. A meleg front általában kedvezőtlenebb hatású, mint a hideg. Az úgynevezett főhn-napo- kon (meleg front idején) a szellemi frisseség, felfogóképesség is csökken. A rádióbemondó nyelvbotlást követ el és az iskolában a jó tanulók is rosszul felelnek. A szülés megindulását a szülési fájások erősödését a hideg front támogatja, a meleg front pedig gyengíti a szülési tevékenységet, és a szülést megnyújtja. Az időjárási és évszakos változások valamelyest a terhesség időtartamát is befolyásolják. Az „időérzésre” vonatkozó észleléseket sokszor nehéz a helybeli meteorológiai állomás adataival megmagyarázni, mért bizonyos esetekben az időjárás és az emberi szervezet közötti kapcsolatot csak a nagy légtömegek mozgásának megfigyelése teszi érthetővé. Mi a gyakorlati jelentősége a fentiekben vázolt tudományos eredményeknek? Mit használhatunk fel belőlük egészségünk védelmében? A hideg szél és csapadék ellen lakásunk fűtésével és helyes öltözködéssel védekezhetünk, a frontátvonulás és a napfoltok hatásával szemben azonban mindezek nem óvnak meg bennünket. A vizsgálatok szerint az atmoszférikus tényezők az idegrendszer közvetítésével hatnak az emberi szervezetre. Kézenfekvő az a gondolat, hogy az idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerek előzetes adagolásával megelőzhetnénk a frontátvonulás és napfolttevékenység által kiváltott kóros tüneteket. Dr. Sándor Róbert Az ősszel vetett paraj (spenót), az áttelelő sóska a legkorábban szedhető tavasza főzelékfélénk Sokan bizony nem nagyon szeretik, nem sokra becsülik ezeket a zöldfőzelékeket. Pedig a paraj — főként szerveskötésű vastartalma, vitaminjai, fehérjéi, levélzöldje miatt —, egyik legértékesebb zöldfőzelékünk. A hasonló értékes tápanyagokat tartalmazó sóskának csupán magas savtartalma csökkenti kissé a táplálkozási értékét Sajnos, az ételek kés Zitádénál a legtöbb háziasz- aeony nagyon pazarlóan bánik ezekkol a aöldség- SÄékkel; a szárak lecsin kedésével, például a táp- anyagoknak tSbb mint a TAVASZI KÁBÁTOK t. Midi kabát szilvaszinű szövetből, bővülő aljjal, elkereUitett nyakkal és clkerekített zsebekkel. Elején tűzött hólpánt a vállrészen, zsebeken, ujja végén gombos pántdíszítés. Derekát sötétebb tónusú öv fogja össze. Az övvel egyező színű kalap egészíti ki. 2. Sötét terakotta színű, lábszárközépig érő, karcsúsított kabát. Érdekes szűkítő szabásvonallal. Alapszövettel egyező színű, szarvasbőr alsónyakkal és «sebfedőkkel. 3. Tejes csokoládé színű, nyaknélküll midi szővet- kabát. Elkerekített zsebekkel, elejerésztöl hátra induló övvel, fehér kötött pulóverrel, sállal és sapkával. Alatta a kabát anyagából nadrág. 4. Midi hosszúságú, gitt színű trencsko jellegű sbö- vetkabát, selyemínsál-tűzéssel, dupla rágombolt vállrésszel, elkevekitett »«bekkel, rejtett gombolással. 5. Kockás egyszínű doubl« «töveiből kabát és nadrág, midi boámul, Mindkét oldalán viselhető, tejeskávés, fehérkoekás anyagból. Széles kihajtóval, et- kcrektteit, ttj/ön ísebo&kel. ötleteket gyűjtünk Egy nyugatnémet lakberendezési folyóiratban láttuk ezt az ötletes szekrényfalat. Az előregyártott világos polcok, tetszés szerint elhelyezhető szekrényrészek hátteréül szilvakék vagy korallpiros tapétával bevont fal szolgálhat. Tudnivalók a rózsáról Rózsát ültetünk közkertekbe és házi kertekbe egyaránt. Egyénenként és csoportosan, kerti dísznek. A fajtaválaszték óriási. Egyik ismert és elismert rózsaspecialistánk faiskolai törzsikönyvében már a 600. bejegyzett fajtánál tart. Az állami faiskolák szerényebbek: 100—150 fajtát kínálnak „csupán”, igaz, hogy ezek mind jól meghonosodott, kipróbált és fajtaazonos rózsák. Az utánvéttel érkezett csomag kiváltásánál aztán tanácstalanul állunk, a kapott anyag minősége olykor zavarba ejt — bár gyakran nem is tudjuk pontosan, mik lőhetnek követelményeink rendelésünkkel kapcsolatban. Mindenekelőtt nézzük meg, hogy szállítás alatt növényeink nem fonnyadtak-e meg? Ha a hajtások héja ráncosodik, a növény sok vizet veszített. 8—24 órán át állítsuk vízbe gyökérnyakig a fonnyadt töveket, s így növényeink visszanyerik eredeti nedvességtartalmukat. Utána ültessük el, vagy vermeljük el a rózsatöveket A rózsatőnek, mint faiskolai terméknek minőségét, szabvány állapítja meg, amelynek száma: MÉMSZ 49—69. A szabvány hatálya a magánkereskedelem,re is kiterjed. Ez szerint az I. és II. osztályú rózsatő gyökér- nyakátmérője legalább 15 mm. A gyökérzet 3 elágazásé, összhosszúságába a 10 cm-nél rövidebb gyökérág nem számítható be. A beérett vesszők száma és hossza fajtacsoportonként és osztályonként különböző. Az I. osztályú remontana rózsatő hajtásrendszere 3 erős, beérett vesszőből áll, amelyből 2, legalább 40 cm, a többi legalább 30 cm hosszú. A II. osztályú remon- ' táns rózsa hajtásrendsze- re legalább 2 db 30 cm hosszú beérett vessző. A polianta rózsák hajtásrendszere 1. osztályú minőség esetében 4 db, II. osztályú minőség esetében 3 db beérett vessző. A floribunda rózsák hajtásrendszere I. osztály esetében 3 erős, beérett vessző, amelyek közül 2 eléri a 30 cm hosz- szúságot, a többi pedig legalább 23 cm. A II. osztályú floribunda rózsa tőnek 2 db 30 cm hosszú vesszője van. A kúszó és paricrózsák szabvány szerinti vesszőmérete 00 cm, I. osztály esetében 3, II. osztály esetében 2 db érett vesszővel. Nyugodtan leérjük tehát a termelő faiskoláktól ezt a minőséget, s ha „zsákbamacska”-ként nem ezt kaptuk, nyugodtan reklamálhatunk az előbbiekben vázlatosan ismertetett szabványra hivatkozva. Egy jó tanács a fajták kiválasztásához: Ha lehet, beszéljük meg szakember, rel, hogy hová — milyen fe!evésbe és talajba — akarjuk telepíteni a rő- zsabokrokat és kúszó - zsákat, s kérjük segítségét a megfelelő fajták kiválasztásához; Az árjegyzék csak a fajta általános tulajdonságait ismerteti, hogy a mi kertünkbe mi várható egy-egy rózsaféleségtől, arra né ve csak a talajt és a körülményeket jól ismerő szakember adhat útbaigazítást. És még egy jó tanács! Telepítés előtt nagy segítségünkre lehet a rózsáról szóló szakkönyv is. Ismét kérjük — a telepítésnél is — szakember segítségét. Ne sajnáljuk a munkát és a fáradságot a megfelelő talajelökészi- téstől. A rózsa tápanyag- igényes és rendszeres növényvédelmet igénylő növény, csak akkor telepítsük, ha ápolását és tápanyagellátását szakszerűen és rendszeresen tudjuk végezni, T. I. PARAJ ÉS SÓSKA negyedét is eldobják. Táp«' lálkozási szempontból az a helyes, ha ezeket a leveles f őzeiéknövényeket a szárával együtt használjuk fei. S ha már ragaszkodunk az edőfőzés- hez, akkor csak kevés, gyengén sós, forró vízbe dobjuk a zöld növényt és 5 percnél semmi esetre sem főzzük tovább. Ezzel csökkentjük a tápanyagok kioldódását, de még így is ajánlatos a főzővizet a berántós után feleresz- téshez felhasználni. A főzőlé mellett tejjel, tejfellel, tojással történi", feleresztéssel, besy ’•'etjük még tó. ’ó;-. c zöidsófcfáléfcből ívéi,, ali éteteket. Néhány recept a belőlük készült ételekhez. PARAJFŐZELÉK; Egy kiló megmosott, elófőzött parajt, tejben áztatott 1—» zsemlével faltán áttörünk, világos rántással berántjuk, sóval, borssal ízesítjük, a saját 1 evével és tejjel feleresztve felforraljuk. Ha a tűzről levettük, még 3 tojás sárgájával besűrítjük, vagy tükörtojással (bundáskenyérrel) tálaljuk. VITAMIN-PARAJ: Egy kiló parajt kevés, gyengén sós. forró vízbe dobunk, amelyben pár pere alatt összeesik. Leszűrjük és pár deka habosra forrúsltott vajban megforgatva ráütünk 2 tojássárgáját, megsózzuk, könnyedén összekever, ük és melegen tálaljuk. H.is ' mellé sült burgonyával Koriéként de külön fogy&szv- va "i nagyon finom, „zöldlaü’', v • .nr.rdús éteL l I PA)!' ■ SÍRT: Fél kiló fóti l ,.»ünyát «5 w as otmií szitán áttörünk, összekeverjük 3 egész tojással, 6—8 dekányi zsemlemorzsával, sóval, borssal ízesítve lapos pogácsákat formálunk belőle, s tojásba, morzsába mártva, forró zsírban kisütjük. Kitűnő feltét, vagy köret. HIDEG SOSKAMARTAS: Fél kiló apróra vágott sóskát, forró zsíron addig párolunk, amíg szétfő. Kevés riszttel meghintve vízzel feleresztjük, felforraljuk és s—s kanál tejföllel elkeverjük. A tűzről levett sóskához ezután állandó keverés mellett hozzáadjuk s tojás, cukorral simára kevert sárgáját, majd amikor félig kihűlt, óvatosan hozzávegyítjük a kemény habját is. Kműtve tálaljuk. SÓSKAKRÜMLEVES: A kevés vízben puhára főzött sóskát szitán áttörjük, kevés liszttel elkevert 1—a deci tejföllel elkeverjük, majd tajjol ás a főzőlével feleresztve, sóval, cukorral ízesítjük. A tűzről levett leveshez óvatosan hozzákeverünk 1—» tojássárgáját. Pliított zeemlekockáral toluljuk. (Ugyanígy késsfthertnk Pftrajtatoüpviwt is,) H. 3.
