Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

XXVI. évf. 7*. szám 771. március 27, SZOMBAT Ara: 90 fUlé Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács dr. Rabóczki Edét, a Leg­felsőbb Bíróság bírájává megválasztotta, továbbá a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelölése alapján megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Á fogyasztási negyedszázados jubileuma Az OFT ünnepi tanácsülése Huszonöt éve annak, hogy tömeges méreteket ölt­ve, országos jellegűvé vált Meüvalósulóhan a Wvíirtitofc tízéves prsgmia A Gazdasági Bizottság 1964-ben olyan értelmű ha­tározatot hozott, hogy 1965. január 1. és 1975. december 31. között, tehát tíz év alatt meg kell oldani a belsőség] vízrendezést. A határozat nyomán me­gyénk községeiben, váro­saiban is megindult az igé­nyek felmérése, s ezekből kiderült, hogy a terv megvalósítása igen nagy összegekbe kerül. Az eredeti elképzelés — amely szerint nyílt árok- rendszerrel vezették volna el a belvizet — már szü­letése pillanatában is kor­szerűtlen volt, nem szólva arról, hogy balesetveszé­lyes és sok községben, vá­rosban a szűk utcákon kép­telenség lett volna még ár­kokat is kialakítani. Külö­nösen Bács-Kiskun megyé­ben mutatkozott ez lehe­tetlennek, hiszen ebben az alföldi megyében rosszak a gravitációs viszonyok, s ezért mély, megfelelő lej­téssel készített árkokra lett volna szükség. lószögön, Császártöltésen és még több községben. Sajnos, van olyan ta­pasztalata a megyei tanács vb illetékes osztályának, hogy nem mindenütt fordí­tottak jelentőségének meg­felelő figyelmet a belvíz- rendezésre. Ez derült ki egy évvel ezelőtt, amikor komoly problémák jelent­keztek a nagy arányú bel­víz miatt Soltvadkerten, Kiskőrösön és Kecelen. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben éppen ezekben a községekben fog­tak hozzá nagyobb ütem­ben és erővel a megelőzés­hez, illetve a megoldáshoz. A megyei tanács az idén, s a következő években egy­aránt az anyagi fedezet koncentrálásával, a sür­gősségi szempontok alapján egyszerre nagyobb összege­ket biztosít a helyi taná­csoknak. Ebben az évben például Kiskunfélegyháza 700 ezer forintot, Kecske­mét 800 ezer forintot, La- josmizse ■ 300 ezer forintot és Jánoshalma — ahol az idén várhatóan befejeződik a három éve folyó vízren­dezés — 1,2 millió forintot kap központi előirányzat­ból. Emellett sokat lendít­het a program megvalósí­tásán a lakosság társadal­mi munkája, helyi pénz­forrásból eredő összeg is. A tervek szerint éven­ként 4—5 soron követke­ző köz-ég jut jelentősebb anyagi támogatáshoz a belvízrendezés céljából. Az említettek alapján azonban nyilvánvaló, hogy a munka nem fejeződik be 1975 végére. A „csúszás” mintegy 4—5 év lesz, ép­pen a korszerűségi köve­telmények révén megnöve­kedett költségkihatások mi­att. G. S. a fogyasztási szövetkezetek mozgalma, s megalakult a Földművesszövetkezetek Országos Központja. A ju­bileum alkalmából az Ál­talános Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csa pénteken ünnepi ülést tartott az Újvárosháza nagytermében, ahol a SZÖ- VOSZ első kongresszusa is ülésezett 1949-ben. Az ünnepi tanácsülésen részt ve*,.' ers Rezső, az MSZM kai Bizottsá­gának a KB tit­kára,- S-. . István belke­reskedelmi miniszter; Er­dei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Ligeti Lász­ló, a KPVDSZ főtitkára, s ott voltak az ünnepségen a szövetkezeti mozgalom régi harcosai. Dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke megem­lékező beszédében méltatta á szociálizffiusit építő szö­vetkezeti mozgalom ne­gyedszázados fejlődését. Utalt arra, hogy 1946 ja­nuárjában, a szövetkezetek 310 küldötte létrehozta Ma. gyarország első, valóban demokratikus szövetkezeti szövetségi szervét; a Föld­művesszövetkezeteik Orszá­gos Központját A FOK (Folytatás a 3. oldalon) RADIO és TV- melléklet Szekrények a diákotthonnak Elég általános, hogy épp a helyi kereslet kielé­gítésére elsősorban hivatott kisipari termelőszövetkeze­tek egy része területileg is távoli megrendeléseket ke­res. Ez egyébként csak ak kor helyteleníthető, ha köz­ben megfeledkeznek az illető település igényeiről. A Soltvadkerti Vegyes Ktsz igyekszik összhangba hozni a kétféle igényt. Az asztalo saik például épp a leendő hétközi diákotthon beépített szekrényeit készítik. (Tóth Sándor felvétele.) Ahol a parketta szárad Elutazott Budapestről Ivan Basev bolgár külügyminiszter Világ proletárjai, egyesüljetek! MAC YA R S Z O Cl A L i S T A MUN K A SPART B Á C S-KISKU N M E G Y A felmérésekre kapott rövid határidő — mind­össze egy hónap — nem volt elegendő az alapos, szakszerű munkára. Így történhetett meg, hogy elő­ször 69 millió forintban je­lölték meg azt az össze­get, amelyből megyénk la­kott helyeinek belvízrende­zését meg lehet oldani. Ami­kor azonban a kiviteli és tanulmánytervek készültek — már zárt, csatornarend­szerű megoldást véve ala­pul — megsokszorozódott az eredeti összeg. A megyei tanács vb épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályán arra kértünk vá­laszt: hol tart jelenleg en­nek a tervnek a megvaló­sítása, s mi a következő évek feladata? Megtudtuk, hogy eddig a megye 108 köz­sége közül 20-nek készült el a komplett vízrende­zési terve. Ezek kivitelezési költsége 36—38 millió forint. Ez az összeg részben központi alapból, részben saját erő­ből, valamint az Országos Vízügyi Hivatal támogatá­sából áll. Olyan település jelenleg még nincs a me­gyében, ahol a belvízgon­dot véglegesen megoldották volna. Nagyrészt befejezték a rendezést Bátyán, s erő­teljesen halad a munka Mélvkúton, Jánoshalmán, ^niíM-nsiTtnn Faiszűn. BaL­Két nagy teljesítményű szárítóval gazdagodott az idén az Épületasztalos- és Faipari Vállalat kecskeméti gyáregysége. Ezzel együtt már összesen két tucat ilyen berendezés működik az üzemben. A beruházás­sal naponta líjabb 10—10 köbméternyi parkettafriz szárításának a feltételeit teremtették meg, ami je­lentősen javítja a kibocsátott termékek minőségét. Képünkön a forgácsülepítc-torony és az elszívóberen­dezés látható. (Pásztor Zoltán felvétele) A Külügyminisztérium­ban pénteken délelőtt be­fejeződtek a Péter János és Ivan Basev külügymi­niszterek vezette magyar— bolgár tárgyalások. A tár­gyalásról közös közleményt adtak ki. Ivan Basev külügymi­niszter pénteken délben a Külügyminisztérium Dísz­téri vendégházában talál­kozott a magyar és kül­földi sajtó képviselőivel és válaszolt kérdéseikre. Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügy­minisztere — aki Péter János külügyminiszter meghívására ötnapos hi­vatalos látogatást tett Ma­gyarországon —, felesége társaságában pénteken dél­után elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren búcsúztatásukra megje­lent Péter János és fele­sége, Gyenes András kül­ügyminiszter-helyettes, Roska István, hazánk szó­fiai nagykövete és a Kül­ügyminisztérium több ve­zető beosztású munkatársa. Ott volt Vaszii Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete és a nagykövetség több munka­társa. Rz Algériai Nemzeti Felszabadulási Front küldöttségének látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására hazánkban tartózkodik az Algériai Nemzeti Felszaba­dulási Front küldöttsége. A delegációt Abdel Hamid Mausouri, az FLN országos vezetőségének tagja, nagy­algíri szervezetének politi­kai megbízottja vezeti. A küldöttség országjáró körútja során pénteken Kecskemétre látogatott. A vendégeket az MSZMP me­gyei bizottságának székhá­zában Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára fogadta. Tájékozt-'■■ t ad.ott a megye politikai és gaz­A küldöttség tagjait el­sősorban a mezőgazdasági termelés eredményei, a szö­vetkezeti mozgalom fejlő­dése érdekelte. Délután meglátogatták a LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyárát, ahol Zárai Géza igazgató adott áttekintést az üzem munkájáról. Megtekintették az öntödét és a zománcozó részleget. Kecskemétről a Helvéciái Állami Gazdaságba utaz­tak. Itt Verők István igaz­gató tájékoztatta a vendé- '"'cet a gazdaság helyzeté­ről.

Next

/
Thumbnails
Contents