Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-04 / 53. szám
Világ proletárjai, egyesöljetek! 1PETŐFI MEP& A , MAGY A R S ZOG I A US T A M U N KÁ S P Á RT BÁCS-KI SKUN ME GYEI BÍZOTT S Á G Á NA K NAPILAPJA A nőkről szóló párthatározat A munkás becsülete Az egyik vállalat szakszervezeti gyűlésén az üzemi ** demokrácia szükségességéről és feltételeiről beszélt az előadó. Elvileg, a szocialista demokrácia érvényesülése szemszögéből fejtegette a dolgot, de sok helyi példát is felhozott, ami azt igazolta, akad még pótolnivaló ezen a téren. A felszólalók sem voltak szégyenlősek, nyíltan, őszintén beszéltek. Elmondták, nemcsak a beleszólás lehetősége, fóruma hiányzik, ahol kifejthetnék véleményüket a termelésről, az akadozó anyagellátásról, a munka menetében előforduló problémákról. Vagy amelyen ők is tájékoztatást kapnának a vállalat eredményeiről, az értékesítési gondokról, a hibákról és eredményekről egyaránt. Persze, ez is nélkülözhetetlen, a kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere, ami hozzátartozik a jó közérzethez, a munkahelyi légkörhöz. Mert enélkül nem érezhetik magukénak a gyárat a szó igazi értelmében. Kevés az, ha csak a boríték vastagsága az egyetlen jelzője a termelő tevékenységüknek. Jó volna, ha a vezetők odaállnának a munkáskollektíva elé, és őszintén elmondanák, miben várnak támogatást a dolgozóktól, s igénylik-e egyáltalán a segítségüket. Buzdítsanak vagy bíráljanak, de ne hallgassanak, amikor gond felhőzi a homlokukat, s nem mennek úgy a dolgok, ahogy kellene. A kapcsolat és együttműködés számos lehetősége marad kiaknázatlan, régi és jól bevált formák elhalványodnak, sorvadoznak. „Nincs idő” az ápolásukra. JUindezeken túl, és ennél is nagyobb szükségét érzi 1 a munkásember a köznapi életben megnyilvánuló tiszteletnek és megbecsülésnek. Nem nagy dolgokról van szó, hanem olyan látszólagos apróságokról, melyekben valóban kifejeződik az alkotó munka és a munkavégző elismerése. Egy másik üzemből vett példát hadd mondjunk el erre. A helyszín nem fontos, a jelenség annál inkább. Egy munkásnő kisírt szemmel és elkeseredve panA- szólta el a következőket. Táppénzen van, ahogy lefejezte: a gyár és a munka betege. Tizenhat éve végez nehéz fizikai munkát, mint hegesztő. Télen a hideg, nyáron az elviselhetetlen meleg gyötri meg a szervezetét, és a fojtó gáz, amit kibírni lehet, de megszokni soha. Most a pénzéért jött ki az üzembe. Már el is intézett mindent, csak egy aláírás hiányzott még. Tudta, hogy a pénztár csak délig van nyitva, szólt hát a pénztárosnőnek, hogy várjon két percet a zárással, mindjárt hozzák a papírjait. Flegma, elutasító választ kapott: „Jöjjön holnap reggel?’ Magyarán szólva elküldte a fiatal tisztviselőnő. Most emiatt a két perc miatt kutyagolhat ide a város túlsó feléről ... Főleg az esett rosszul a munkásnőnek, hogy úgy bántak vele, mint egy másik kasztbelivel, lenézően és otrombán, mintha nem is az ő és a hozzá hasonló emberek munkája lenne a döntő tényező az üzemben. Wem nagy eset, mondhatná bárki, de mégis min1' den lényeges benne van, ami az üzemi demokrácia sokat hangoztatott és valóban fontos elveihez hozzá tartozik. Sajnos, negatív értelemben. Mert valahol itt, egészen lent, az ilyen kis dolgoknál kezdődik az Üzemi demokrácia. A gyárkapunál, ahol csak a vezetőknek, s nem a ,,vezető munkásosztály tagjainak” köszön előre a portás. Kiviláglik abból, hogy kellő öntudattal és magabiztossággal járhat-e az iroda folyosóin a törzsgárda tagja, ha éppen munkaügyi problémája akad. S hogy a pénztárosnő — ha nem oktatták ki erre, még mindig nem késő! — tudja-e, hogy az ő fizetését is azok az olajos kezű és nem mindig tiszta ruhájú „melósok” termelik meg végső fokon. Egyszóval, hogy valóban van-e becsülete a munkásnak és a munkának abban a gyárban és valameny- nyi gyárban? Hogy a 'legjobbak arcképei és termelési eredményei díszítik-e a táblákat — hány helyen üresek, csupaszuk a régi „dicsőségtáblák”! — és a falakat, vagy csupán az üzemi fotószakkör zsánerképei? Ott ülnek-e az elnökségben a gyűléseken, beválasztják-e őket — fejcsóválás nélkül — az üzemi pártvezetőségbe, s észreveszik-e a gyárban eltöltött tizen- és huszonhanyadik évfordulójukat? Tudja-e valaki, hogy hány gyermekük van. s a nagyobbik fiuk felgyógyult-e már a betegségéből? Megkérdezték-e már tőlük, hogy miért nem voltak még egyszer sem üdülni, pedig ki van függesztve a beutalók listája a faliújságon... Az üzemi és a szocialista demokrácia Is — az is- mert alapelvek mellett — ilyen hétköznapi és „apró” dolgoknál kezdődik. Ezekre épül. Mint jó fundamentumra a ház, aminek magasodását örömmel szemléli az ember. A demokratizmus kiszélesítését is itt kell valahol újra és újra elkezdeni. F. Tóth Pál nyomán A megyei pártbizottság — az MSZMP Központi Bizottságának határozata alapján — a múlt év május 28-án részletesen elemezte a megyénkben élő nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzetét Egyidejűleg megszabta az ezzel összefüggő főbb feladatokat, amelyekről a megyei pártértekezleten is sok szó esett. Mi történt e párthatározatok. s ugyancsak a nők helyzete javítását célzó kormányhatározat, valamint az egyes minisztériumok erre vonatkozó rendelkezései nyomán? Ennek összegezése szerepelt fő témaként a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén, ahol részt vett dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára és Iván Istvánné osztályvezető is. A tanácsi vállalatoknál, üzemekben, szövetkezetekben és intézményekben végzett felmérés tapasztalatait Madarász László vb- elnökhelyettes előterjesztése összegezte. A tájékoztaÜlésezett a megyei tanács vb tó jelentésből és a vitában elhangzottaltból egyaránt kitűnt, hogy a különböző munkahelyek vezetői a KB határozatát követően sok vonatkozásban öntevékenyen is törekedtek (Folytatás a 3. oldalon) XXVI, évf. 53. szám 1971. március i, CSÜTÖRTÖK Árat 90 fillér » Nappali őrségben (4. oldal) Nem a kor határoz... (4. oldal) Ifjúság (5—6. oldal) Kádár János fogadta a honvédelmi minisztereket A gazdaságpolitikai feladatokról tárgyalt a bajai városi pártbizottság A bajai városi pártbizottság 22 tagja száz szakember vélem,ényének figyelembevételével készítette el a tegnap délelőtt tartott kibővített ülésre „A gazdaságpolitikai munka hatékonyságát befolyásoló tényezők alakulása a város gazdaságában és az alapszervezetekben” című téma írásos előtérj esztétát. Papp György, a pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Romány Pált, a megyei pártbizottság első titkárát Zimmermann János osztályvezető szóbeli tájékoztatójában azt elemezte, hogy a közgazdasági szemlélet miként érvényesül a bajai pártszervezetek, üzemek tevékenységében. A kialakult élénk vitában alapszervezeti titkárok, vállalati igazgatók, szak- szervezeti tisztségviselőik mondták el tapasztalataikat. Dr. Romány Pál felszólalásában kiemelte, hogy az írásos tájékoztató összeállítói és a hozzászólók a politikai munka nézőpontjából közelítették meg — helyesen — a gazdasági feladatokat. A továbbiakban Papp György az országgyűlési képviselők és tanácstagi választások előkészítését és lebonyolítását szolgáló vb- intézkedési tervről tájékoztatta a megjelenteket. Az ülés után a városi pártbizottság titkárának é; dr. Gajdócsi Istvánnak, a tanács vb-elnökének társaságában a megyei pártbizottság e’ső titkára a tanítóképző intézetet kereste fel. Megtekintették a különböző szakcsoportok előadótermeit, a korszerű nyelvi laboratóriumokat, az ifjúság klubot. A 100 éves intézmény múltjáról, jelenéről, terveiről, az oktató-nevelő munkáról Gaszner István igazgató tájékoztatta a látogatókat a tanári kar részvételével rendezett beszélgetésen. Dr. Romnány Pál a késő délutáni órákban a városi vezetők társaságában B. Mikii Ferenc műtermét kereste fed. H. N. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára és Fock Jenő, a kormány elnöke szerdán fogadta a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi minisztereit, az egyesített fegyveres erők főparancsnokát és törzsfőnökét. A szívélyes és közvetlen hangú beszélgetésen részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Csémi Károly altábornagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese. A MEDOSZ megyei küldöttértekezlete A Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete szerdán a Kunfehértói Állami Gazdaságban tartotta megyei küldöttértekezletét. Huszonötezer szervezett dolgozó képviseletében 115 küldött — köztük 28 nő — vett részt a szakszervezet négy- esztendős munkáját mérlegre tevő értekezleten. Jelen volt D. Kovács István, a MEDOSZ Központi Vezetőségének titkára. Borsodi György, a megyei párt- vb tagja, az SZMT vezető titkára is. A küldöttek írásban előre megkapták a négyéves munkáról szóló tájékoztatót, amelyhez Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára vitaindító beszédében kiegészítéseket fűzött. A megye mezőgazdasági üzemeiben az elmúlt négy esztendőben két bérgazdálkodási forma alakult ki, amelynek eredményeként az állami gazdaságokban évente 6— 8, más mezőgazdasági üzemekben pedig 5—7 százalékkal emelkedett a dolgozók keresete. Az állami gazdaságokban évi 2500 óra alá csökkent a munkaidő. A dolgozók 92 százaléka közvetlenül az üzemében kapja meg a társadalombiztosítási szolgáltatásokat. Három függetlenített üzemi orvos működik, több vállalatnál néhány órás üzemorvosi rendelés van. Jelenleg 29 autóbusz szállítja az állami gazdasági dolgozókat a munkahelyre, újabb korszerű szállítóeszközök beszerzésére nagyobb összegeket irányoztak elő. A szünet után Búzás Gyula, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság küldötte, Vukovics Lajos és Krizsán László, ‘a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Szollár Júlia, a Kunbajai Állami Gazdaság küldötte, Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Mormer Miklós, az Állami Gazdaságok megyei főosztályának küldötte Lakos Alfréd, a MEZŐGÉP Vállalat, Ősz Ferenc, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság küldötte, Nagy Lajos, a Víz- gépészeti Vállalat igazgatója, Albert György, a Bajai Állami Gazdaság, Retkes László, a Kiskunsági Erdőgazdaság küldötte szólalt fel. Borsodi György, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára a szocialista demokrácia jelentőségéről, a verseny- mozgalom új útjairól, D. Kovács István, a MEDOSZ , Központi Vezetőségének titkára a mezőgazdaságnak a népgazdaságban betöltött szerepéről és a mezőgazda- sági dolgozók megváltozott életkörülményeiről beszélt. Ezután került sor a tisztségviselők megválasztására. A küldöttértekezlet 13 személyt választott meg a MEDOSZ megyei bizottságába, "26 küldöttet az SZMT néhány nap múlva összeülő küldöttértekezletére, és 25 küldöttet a MEDOSZ XXIII. kongresszusára. A MEDOSZ megyei bizottságának titkára ismét Szabó Ferenc lett. K. A.
