Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

Világ proletárjai, egyesöljetek! 1PETŐFI MEP& A , MAGY A R S ZOG I A US T A M U N KÁ S P Á RT BÁCS-KI SKUN ME GYEI BÍZOTT S Á G Á NA K NAPILAPJA A nőkről szóló párthatározat A munkás becsülete Az egyik vállalat szakszervezeti gyűlésén az üzemi ** demokrácia szükségességéről és feltételeiről be­szélt az előadó. Elvileg, a szocialista demokrácia ér­vényesülése szemszögéből fejtegette a dolgot, de sok helyi példát is felhozott, ami azt igazolta, akad még pótolnivaló ezen a téren. A felszólalók sem voltak szégyenlősek, nyíltan, őszintén beszéltek. Elmondták, nemcsak a beleszólás lehetősége, fóruma hiányzik, ahol kifejthetnék véleményüket a termelésről, az aka­dozó anyagellátásról, a munka menetében előforduló problémákról. Vagy amelyen ők is tájékoztatást kap­nának a vállalat eredményeiről, az értékesítési gon­dokról, a hibákról és eredményekről egyaránt. Persze, ez is nélkülözhetetlen, a kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere, ami hozzátartozik a jó közérzethez, a munkahelyi légkörhöz. Mert enélkül nem érezhetik magukénak a gyárat a szó igazi értelmében. Kevés az, ha csak a boríték vastagsága az egyetlen jelzője a termelő tevékenységüknek. Jó volna, ha a vezetők odaállnának a munkáskollektíva elé, és őszintén el­mondanák, miben várnak támogatást a dolgozóktól, s igénylik-e egyáltalán a segítségüket. Buzdítsanak vagy bíráljanak, de ne hallgassanak, amikor gond felhőzi a homlokukat, s nem mennek úgy a dolgok, ahogy kellene. A kapcsolat és együttműködés számos lehetősége marad kiaknázatlan, régi és jól bevált for­mák elhalványodnak, sorvadoznak. „Nincs idő” az ápolásukra. JUindezeken túl, és ennél is nagyobb szükségét érzi 1 a munkásember a köznapi életben megnyilvánuló tiszteletnek és megbecsülésnek. Nem nagy dolgokról van szó, hanem olyan látszólagos apróságokról, me­lyekben valóban kifejeződik az alkotó munka és a munkavégző elismerése. Egy másik üzemből vett pél­dát hadd mondjunk el erre. A helyszín nem fontos, a jelenség annál inkább. Egy munkásnő kisírt szemmel és elkeseredve panA- szólta el a következőket. Táppénzen van, ahogy le­fejezte: a gyár és a munka betege. Tizenhat éve vé­gez nehéz fizikai munkát, mint hegesztő. Télen a hideg, nyáron az elviselhetetlen meleg gyötri meg a szervezetét, és a fojtó gáz, amit kibírni lehet, de megszokni soha. Most a pénzéért jött ki az üzembe. Már el is intézett mindent, csak egy aláírás hiányzott még. Tudta, hogy a pénztár csak délig van nyitva, szólt hát a pénztárosnőnek, hogy várjon két percet a zárással, mindjárt hozzák a papírjait. Flegma, eluta­sító választ kapott: „Jöjjön holnap reggel?’ Magya­rán szólva elküldte a fiatal tisztviselőnő. Most emiatt a két perc miatt kutyagolhat ide a város túlsó felé­ről ... Főleg az esett rosszul a munkásnőnek, hogy úgy bántak vele, mint egy másik kasztbelivel, lenéző­en és otrombán, mintha nem is az ő és a hozzá ha­sonló emberek munkája lenne a döntő tényező az üzemben. Wem nagy eset, mondhatná bárki, de mégis min­1' den lényeges benne van, ami az üzemi demok­rácia sokat hangoztatott és valóban fontos elveihez hozzá tartozik. Sajnos, negatív értelemben. Mert vala­hol itt, egészen lent, az ilyen kis dolgoknál kezdő­dik az Üzemi demokrácia. A gyárkapunál, ahol csak a vezetőknek, s nem a ,,vezető munkásosztály tagjai­nak” köszön előre a portás. Kiviláglik abból, hogy kellő öntudattal és magabiztossággal járhat-e az iro­da folyosóin a törzsgárda tagja, ha éppen munkaügyi problémája akad. S hogy a pénztárosnő — ha nem oktatták ki erre, még mindig nem késő! — tudja-e, hogy az ő fizetését is azok az olajos kezű és nem min­dig tiszta ruhájú „melósok” termelik meg végső fo­kon. Egyszóval, hogy valóban van-e becsülete a mun­kásnak és a munkának abban a gyárban és valameny- nyi gyárban? Hogy a 'legjobbak arcképei és termelési eredményei díszítik-e a táblákat — hány helyen üresek, csupaszuk a régi „dicsőségtáblák”! — és a fa­lakat, vagy csupán az üzemi fotószakkör zsánerképei? Ott ülnek-e az elnökségben a gyűléseken, beválaszt­ják-e őket — fejcsóválás nélkül — az üzemi párt­vezetőségbe, s észreveszik-e a gyárban eltöltött ti­zen- és huszonhanyadik évfordulójukat? Tudja-e va­laki, hogy hány gyermekük van. s a nagyobbik fiuk felgyógyult-e már a betegségéből? Megkérdezték-e már tőlük, hogy miért nem voltak még egyszer sem üdülni, pedig ki van függesztve a beutalók listája a faliújságon... Az üzemi és a szocialista demokrácia Is — az is- mert alapelvek mellett — ilyen hétköznapi és „apró” dolgoknál kezdődik. Ezekre épül. Mint jó fundamentumra a ház, aminek magasodását örömmel szemléli az ember. A demokratizmus kiszélesítését is itt kell valahol újra és újra elkezdeni. F. Tóth Pál nyomán A megyei pártbizottság — az MSZMP Központi Bizottságának hatá­rozata alapján — a múlt év május 28-án részletesen elemezte a megyénkben élő nők társadalmi, gazdasá­gi, szociális helyzetét Egy­idejűleg megszabta az ez­zel összefüggő főbb felada­tokat, amelyekről a me­gyei pártértekezleten is sok szó esett. Mi történt e párthatáro­zatok. s ugyancsak a nők helyzete javítását célzó kormányhatározat, vala­mint az egyes minisztéri­umok erre vonatkozó ren­delkezései nyomán? Ennek összegezése szerepelt fő té­maként a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén, ahol részt vett dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titká­ra és Iván Istvánné osz­tályvezető is. A tanácsi vállalatoknál, üzemekben, szövetkezetek­ben és intézményekben végzett felmérés tapaszta­latait Madarász László vb- elnökhelyettes előterjeszté­se összegezte. A tájékozta­Ülésezett a megyei tanács vb tó jelentésből és a vitá­ban elhangzottaltból egy­aránt kitűnt, hogy a kü­lönböző munkahelyek ve­zetői a KB határozatát kö­vetően sok vonatkozásban öntevékenyen is törekedtek (Folytatás a 3. oldalon) XXVI, évf. 53. szám 1971. március i, CSÜTÖRTÖK Árat 90 fillér » Nappali őrségben (4. oldal) Nem a kor határoz... (4. oldal) Ifjúság (5—6. oldal) Kádár János fogadta a honvédelmi minisztereket A gazdaságpolitikai feladatokról tárgyalt a bajai városi pártbizottság A bajai városi pártbi­zottság 22 tagja száz szak­ember vélem,ényének fi­gyelembevételével készí­tette el a tegnap délelőtt tartott kibővített ülésre „A gazdaságpolitikai mun­ka hatékonyságát befolyá­soló tényezők alakulása a város gazdaságában és az alapszervezetekben” című téma írásos előtérj esztétát. Papp György, a pártbi­zottság titkára köszöntöt­te a megjelenteket, köztük dr. Romány Pált, a megyei pártbizottság első titkárát Zimmermann János osz­tályvezető szóbeli tájékoz­tatójában azt elemezte, hogy a közgazdasági szem­lélet miként érvényesül a bajai pártszervezetek, üze­mek tevékenységében. A kialakult élénk vitában alapszervezeti titkárok, vállalati igazgatók, szak- szervezeti tisztségviselőik mondták el tapasztalatai­kat. Dr. Romány Pál fel­szólalásában kiemelte, hogy az írásos tájékoztató összeállítói és a hozzászó­lók a politikai munka né­zőpontjából közelítették meg — helyesen — a gaz­dasági feladatokat. A továbbiakban Papp György az országgyűlési képviselők és tanácstagi választások előkészítését és lebonyolítását szolgáló vb- intézkedési tervről tájé­koztatta a megjelenteket. Az ülés után a városi pártbizottság titkárának é; dr. Gajdócsi Istvánnak, a tanács vb-elnökének társa­ságában a megyei pártbi­zottság e’ső titkára a ta­nítóképző intézetet kereste fel. Megtekintették a kü­lönböző szakcsoportok elő­adótermeit, a korszerű nyelvi laboratóriumokat, az ifjúság klubot. A 100 éves intézmény múltjáról, jelenéről, terveiről, az ok­tató-nevelő munkáról Gaszner István igazgató tájékoztatta a látogatókat a tanári kar részvételével rendezett beszélgetésen. Dr. Romnány Pál a késő délutáni órákban a városi vezetők társaságában B. Mikii Ferenc műtermét kereste fed. H. N. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára és Fock Jenő, a kormány elnöke szerdán fogadta a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi minisztereit, az egyesített fegyveres erők főparancsnokát és törzs­főnökét. A szívélyes és közvetlen hangú beszélge­tésen részt vett Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, Csémi Károly altábornagy, a ma­gyar néphadsereg vezérka­ri főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese. A MEDOSZ megyei küldöttértekezlete A Mezőgazdasági Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete szerdán a Kunfehértói Állami Gaz­daságban tartotta megyei küldöttértekezletét. Huszon­ötezer szervezett dolgozó képviseletében 115 küldött — köztük 28 nő — vett részt a szakszervezet négy- esztendős munkáját mér­legre tevő értekezleten. Je­len volt D. Kovács István, a MEDOSZ Központi Ve­zetőségének titkára. Borso­di György, a megyei párt- vb tagja, az SZMT vezető titkára is. A küldöttek írásban elő­re megkapták a négyéves munkáról szóló tájékozta­tót, amelyhez Szabó Fe­renc, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára vita­indító beszédében kiegé­szítéseket fűzött. A megye mezőgazdasági üzemeiben az elmúlt négy esztendő­ben két bérgazdálkodási forma alakult ki, amelynek eredményeként az állami gazdaságokban évente 6— 8, más mezőgazdasági üze­mekben pedig 5—7 száza­lékkal emelkedett a dolgo­zók keresete. Az állami gazdaságokban évi 2500 óra alá csökkent a munkaidő. A dolgozók 92 százaléka közvetlenül az üzemében kapja meg a tár­sadalombiztosítási szolgál­tatásokat. Három függetle­nített üzemi orvos műkö­dik, több vállalatnál né­hány órás üzemorvosi ren­delés van. Jelenleg 29 au­tóbusz szállítja az állami gazdasági dolgozókat a munkahelyre, újabb kor­szerű szállítóeszközök be­szerzésére nagyobb össze­geket irányoztak elő. A szünet után Búzás Gyula, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság kül­dötte, Vukovics Lajos és Krizsán László, ‘a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Szollár Júlia, a Kunbajai Állami Gazdaság küldötte, Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Mormer Mik­lós, az Állami Gazdaságok megyei főosztályának kül­dötte Lakos Alfréd, a MEZŐGÉP Vállalat, Ősz Ferenc, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kül­dötte, Nagy Lajos, a Víz- gépészeti Vállalat igazga­tója, Albert György, a Ba­jai Állami Gazdaság, Ret­kes László, a Kiskunsági Erdőgazdaság küldötte szó­lalt fel. Borsodi György, a szakszervezetek megyei ta­nácsának vezető titkára a szocialista demokrácia je­lentőségéről, a verseny- mozgalom új útjairól, D. Kovács István, a MEDOSZ , Központi Vezetőségének titkára a mezőgazdaságnak a népgazdaságban betöltött szerepéről és a mezőgazda- sági dolgozók megváltozott életkörülményeiről beszélt. Ezután került sor a tiszt­ségviselők megválasztására. A küldöttértekezlet 13 sze­mélyt választott meg a MEDOSZ megyei bizottsá­gába, "26 küldöttet az SZMT néhány nap múlva össze­ülő küldöttértekezletére, és 25 küldöttet a MEDOSZ XXIII. kongresszusára. A MEDOSZ megyei bizottsá­gának titkára ismét Szabó Ferenc lett. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents