Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-26 / 72. szám
1971. március 26, penteir 3. oldal tim Á tanácstörvény végrehajtási rendelete Az új tanácstörvény végrehajtási rendelete biztosítja a tanácsi szervek önállóságának folyamatos növelését. s lényegesen egyszerűsíti a korábbi, túlzottan részletes szabályozást. (összehasonlításul: a korábbi tanácstörvény végrehajtását tíznél több rendelet szabályozta, az újét csupán ez az egy.) A tanácstörvény — mint ismeretes — növeli a tanácsok szerepét a helyi államigazgatási munkában, a lakosság ellátásában, szélesíti a választók állandó, tevékeny közreműködését a tanácsi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, fokozza a tanácsok önállóságát, felelősségét, s ezzel egyidejűleg erősíti a központi állami irányítás hatékonyságát Ezeknek az alapelveknek megfelelően a végrehajtási rendelet — a tanácsok súlyának, szerepének növelését célozza — módot ad az államigazgatási testületeknek arra, hogy önállóan alkossák meg szervezeti és működési szabályzatukat A helyi viszonyokat, sajátosságokat az illetékes tanácsok ismerik a legjobban, így a jövőben ezek figyelembevételével köthetnek például együttműködési szerződést különböző megoldandó feladatok elvégzésére nem tanácsi szervekkel, gyárakkal, üzemekkel, termelőszövetkezetekkel, , tömegszervezetekkel. A testület maga állapíthatja meg a tanács-, illetve a vb-ülések rendjét, megszabhatja, hogy kiket h ívnak meg tanácskozási joggal, kiket szakértőként. A végrehajtási rendelet szem előtt tartja azt a követelményt, hogy a tanácsoknak egyre inkább területük gazdáivá kell lenniük, s hogy ezt a lehetőséget a testületek tartalommal tölthessék meg, újabb jogköröket kaptak a területükön működő vállalatokkal, üzemekkel kapcsolatban. A nem tanácsi szervek például kötelesek az érdekelt helyi tanács végrehajtó bizottságának előzetes véleményét kikérni • minden olyan intézkedésükről. amely a lakosság ellátását, illetve a szolgáltató tevékenységet érinti, ugyanakkor a tanácsok is kötelesek megvizsgálni az üzemek, vállalatok, szövetkezetek stb. minden olyan észrevételét, javaslatát, amely a tanácsok tevékenységére, illetve a lakosság ellátására vonatkozik. A végrehajtási rendelet azt is előírja, hogy az indítványokra a tanácsoknak 30 napon belül kell érdemi választ adni. A tanácsok maguk dönthetnek arról, hogy milyen bizottságokat hívnak életre és megszabhatják azok létszámát is. Újdonság, hogy a különböző bizottságok munkájában nem csupán tanácstagok vehetnek részt, bizottsági taggá választhatnak különböző témákban jártas szakértőket, a közügvek intézésében tapasztalt állampolgárokat is. A bizottságok súlyát, tekintélyét növeli, hogy munkájukba végrehajtó bizottsági tagokat is bevonhatnak. A tanácstörvény végrehajtási rendelete le; hetőséget teremt arra, hogy a bizottságok tevékenységével mind szélesebb körben valósuljon meg a lakosság bevonása az állami feladatok megoldásában, s hatékonyabbá váljék az apparátus feletti társadalmi ellenőrzés. A végrehajtási utasítás részletesen intézkedik a járási, illetve a megyei városi kerületi tanácsi hivatalok felállításáról. Ismeretes, hogy a tanácstörvény megszüntette a járási és a városi kerületi tanácsokat, s helyükbe a tanácsi hivatalokat állította. A járási és kerületi hivatalok jogkörébe tartoznak majd bizonyos, a szaktudást igénylő döntések, köztük például egyes építési engedélyezési eljárások. A hivatalok feladata az is, hogy segítsék, ellenőrizzék a községi tanácsok tevékenységét, természetesen úgy, hogy ne sértsék azok önállóságát. Az országban 97 járási tanácsi hivatalt szerveznek. A végrehajtási rendelet szabályozza a tanácsot, a végrehajtó bizottságot, a tisztségviselőket és a szak- igazgatási szerveket érintő kérdéseket, s rendelkezik a tanácsi hatáskörbe tartozó szervezési ügyekről is. A tanácsok önállóságának növelésére például kimondja, hogy a községi tanács nevezi ki az általa fenntartott intézmények — bölcsőde, óvoda, általános iskola stb. — vezetőit, s a he- helyi körzeti orvost. A tanács egyetértése szükséges továbbá a felügyelete alatt álló vállalat, illetőleg az általa irányított intézmény jogállásának megváltoztatásához, tevékenységi körének módosításához, átszervezéséhez vagy megszüntetéséhez. (MTI) 4 természetvédelem fejlesztése A természetvédelemről tíz évvei ezelőtt jelent meg törvényerejű rendelet. Természeti értékeink ' védelme azóta sokat fejlődött, de az új feladatok és a tanácsok megnövekedett jogköre újabb, kormányszintű szabályozást tett szükségessé. Eddig az Országos Természetvédelmi Hivatal nyilváníthatott védetté természeti értékeket. A mostani kormányrendelet különbséget tesz a helyi és országos jelentőségű természeti értékek között, s a helyi jelentőségűek gazdájává a megyei tanács végrehajtó bizottságát teszi. A megyei tanácsok korábban is ellenőriztél!: a védettséget, ezentúl azonban maguk is védetté nyilváníthatnak. A megyei tanácsok természetvédelmi hatáskörének növelése szükségessé teszi, hogy — az Országos Természetvédelmi Hivatal mellett működő Természetvédelmi Tanácsihoz hasonlóan — a megyei tanács mellett tanácsadó szervként megyei természetvédelmi bizottság alakuljon tudományos szakemberekből, az állam; és társadalmi szervek képviselőiből. Az ország társadalmi és gazdasági fejlődése (különösen a vidéki ipartelepítés) során egyre nagyobb gondot kell fordítani a természeti értékek védelmére. A rendelet ezért lehetővé teszi, hogy az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke az érdekelt miniszterekkel egyetértésben nemzeti parkot létesíthessen. Az első hazai nemzeti park a Hortobágyon lesz. A természeti értékeik védelmének fokozására született az új szabály, amely szerint a megyei tanácselnök egy hónapra, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke pedig hat hónapra terjedő ideiglenes védelmet rendelhet el olyankor, amikor már a védetté nyilvánítás előtt is meg kell óvni a pusztulástól, vagy rongálódástól a természeti értéket. Űj módon szabályozza a rendelet a madárvédelmet is: A hazánkban élő mintegy 330 féle madárfaj közül háromszázat nyilvánít védetté, s meghatározza a védelemből következő tilalmakat és korlátozásokat. A kormányrendelet egységes végrehajtására az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke az érdekelt miniszteitekkel egyetértésben országos természetvédelmi szabályzatot ad ki. Ülésezett a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A KISZ megyei végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén a szakmunkásképzésről, az ipari tanulók helyzetéről, valamint az intézeti és az üzemi KISZ- szervezetek munkájáról, az együttműködés további feladatairól tárgyalt. A tanácskozáson egyebek között elhangzott, hogy a szakmunkások nevelésében az ifjúsági szövetség az inmi tanulók jogait és kötelességeit meghatározó törvény megjelenése előtt is nagy segítséget nyújtott. Munkájukat azonban nehezíti az a körülmény, hogy az intézetek tanulói a választott szakmájuk elméletét az iskolákban, a gyakorlati tudást pedig az üzemekben sajátítják el. Ez a körülmény természetesen a szervezeti életükre is »-». hat: az első és a második évfolyamosok az iskolai alapszervezet tagjai, a harmadikos tanulók az üzemi KISZ-szervezetekhez tartoznak. A megyei végrehajtó bizottságnak az a véleménye. hogy az üzemi KISZ-esek sokat segítenek a tanulóknak. A tanácskozás hozzászólásaiban elhangzott, hogy az üzemekben dolgozó fiatalok ta- nuTópárokra osztják az intézetek növendékeit, a taggyűléseiken értékelik a tanulmányi eredményeket, versenyeket indítanak, külön politikai oktatásokat szerveznek, s KlSZ-megbí- zatásokat adnak. A szakmunkástanulók érdekvédelméről szólva a KISZ-vb megállapította, hogy főként a magánkisiparosoknál és a kisipari szövetkezetekben szükséges az érdekvédelmi tevékenység fokozása. T. L. A túlóra és az ember Divattá vált a túlóra. A megye ipari üzemeinek legtöbDjében tavaly jelentős mértékben nőtt a túlóra felhasználása. Némely helyen az előző évinek két-háromszorosát „fejelték rá” a napi munkaidőre. Pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, de ez — úgy hisszük — mit sem von le a jelenség tényszerűségéből. Hogy a túlórahalmozásnak jó néhány nyugtalanító következményé van, aligha szorul különösebb bizonyításra. A dolognak pusztán egyik oldala, hogy a felhasználható bértömeg nem csekély hányadát a túlórák vitték el, s ez szükségképpen lefékezte a differenciált bérezés kialakítását célzó törekvéseket, másrészt az év végi nyereségrészesedésre sem gyakorolt mindenütt üdvös hatást. Ám nem lébecsülendő a jelenség társadalmi hatása sem, jóllehet, ez az előbbinél áttételesebben érvényesül A kétszerkettő evidenciájaként hat, miszerint a tömeges túlórázás csak a dolgozó szabad idejének megrövidítése árán valósítható meg. Nemcsak szórakozásra jut kevesebb idő, de a passzív pihenésre is, s ez a másnapi munka intenzitását csökkenti. Kérdés, hogy ily módon mit old meg a vállalat a túlórázással? Továbbá: ilyen körülmények között a 41 órás munkahét, s ezzel együtt a szabad szombat csupán papíron létezik. Mert nemcsak szabad szombati, de még vasárnapi berendelésekről is jócskán van értesülésünk. S ez még nem minden! Párt- és szakszervezeti aktivisták gyakorta panaszkodnak: akár csak negyedórás röpgyűlésre, megbeszélésre is nehéz összehívni a dolgozókat. De igazából elvárhatjuk-e, hogy a napi 10—12 órai munka után érdeklődést tanúsítsanak olyan problémák iránt, amelyek túlmutatnak a közvetlen munkavégzésen, s inkább az egész vállalati közösség távlatait érintik? A fáradtság, az elszigetelődés szülte közömbösség nagy mértékben útját állja az oly kívánatos üzemi demokratikus tendenciák kibontakozásának, a jó munkahelyi közérzet megteremtésének. S ez önmagában elég ahhoz, hogy a vállalat mindazt kamatostul elveszítse, amit a túlóráztatás révén nyert. Kényelmes, de túl költséges módszer tehát a túlóra. Mint eszközhöz, csak végső esetben volna szabad nyúlni; sajnos, a gyakorlatban legtöbbször fel sem vetődnek a bonyolultabb, kényesebb, több kockázattal járó, de célravezetőbb módszerek. Azok a módszerek, amelyek a munka hatékonyságát segítik. Méghozzá a „szabályos” munkaidőben! Munkaidő — végre már ez a szó is elemzésre szorul. Az összetétel második tagja — idő — még mindig nem tartozik a megbecsült tényezők közé. A jó terv úgy készül, hogy az munkaidőben teljesíthető. Ha mégsem teljesíthető, akkor vagy a terv rossz, vagy a munkaszervezés. És javítani ott kell, ahol- a hiba mutatkozik. H. D. A befejezéshez közelednek a jelölések 395 000 választójogosult a megyében Lassan a befejezéshez közelednek megyeszerte a tanácstagi jelölő gyűlések. A megye 4137 községi, Illetve városi tanácstagi választókerülete közül a tegnap estig ütemezettekkel együtt mintegy 3950-ben megtartották már a gyűlést, döntöttek a jelöltek személyéről. A március 24-ig bezárólag rendelkezésünkre álló hiteles, pontos összege0 Építőipari és kommunális vállalatok vezetőinek tanácskozása Tegnap a tanácsi Irányítás alá tartozó vállalatok igazgatói és szb-titkárai Solton értekezletet tartottak, amelyen részt vettek a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának, a különböző pénzintézeteknek, a szakszervezetek szakmai megyei bizottságainak, valamint a megyei tanáos pénzügyi és munkaügyi ősz. tályainak képviselői. A tanácskozást Sándor Béla, az ÉKV osztályának vezetője nyitotta meg, majd kiegészítette az írásos előterjesztést Az előadó hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves terv idején a vállalatok az előirányzottnál nagyobb fejlődést értek el. nyitás alá tartozó vállalatok 1970. évi tevékenységét is. Megállapította, hogy lényegesen javult a létszám- és bérgazdálkodás, a munkavédelem, terebélyesedett a szocialista munkaverseny. Ugyanakkor nem volt kielégítő a műszaki fejlesztés, csökkent a benyújtott újítások száma. Az osztályvezető vázolta a negyedik ötéves tervidőszak célkitűzéseit. Hangsúlyozta, hogy az építőiparban a termelésbővítés intenzív módszereit kell előtérbe helyezni. A megyei tanács 20 millió forint támogatást nyújt az éoítőins- ri kapacitás bővítésire. Ebből. a megyei pávtártekez- let határozatának megfeleIsmertette a tanácsi irá; ‘ lően, 1973-ig 60—65 száza; lékkai kell a megye építőiparának teljesítményét növelni. Nagy feladatok várnak a vízművállalatokra is. Víztermelő kapacitásukat 40— 50 százalékkal kell bővíteni és mintegy 20—25 új vízmüvet létesíteni. Emellett a tervidőszak végéig a megye mind az öt városában és Kiskőrös nagyközségben üzembe helyezik a szennyvízműveket. Az előadó végül a szolgáltatást végző egyéb kommunális vállalatokra váró tennivalókat — lakóházfenntartás, karbantartás, parkosítás stb. — ismertette. maid a legfontosabb vállalati feladatodról szólt. A beszámolót élénk vita követte. zésekből külön is említésre méltó: A szerda estig megtartott 3562 gyűlésen 121 713 választó részvételével döntöttek a jelölt, vagy jelöltek listára vételéről. A lakosság fokozott közéleti érdeklődésére utal az elhangzott több mint 13 ezer felszólalás, amelyek zöme közérdekű, főleg a község, vagy város fejlesztését, kommunális ellátását érintő észrevétel, javaslat volt. Élve a demokratizmus jogával, eddig 168 tanácstagi választókerületben állított a lakosság két, vagy több jelöltet. Tizennégy tanácstagi körzetben például három-három személy jelölése mellett foglaltak állást a választók. Miközben egyre kevesebb azoknak a tanácstagi körzeteknek a száma, ahol az elkövetkező pár napon belül döntenek a jelöltek Személyéről, jóleső tapasztalni: ott, ahol már túljutottak a választási előkészületek e fontos állomásán, máris munkához láttak a jelöltek. Közülük is főként a közéleti megbízatásra kiszemelt fiatalok. Számos példáról tudunk, hogy jelölést követően felvették a kapcsolatot az eddigi tanácstaggal kérve segítségét, tapasztalatainak átadását. Kima Miklós, a kecskeméti 55. számú tanácstagi körzet ifjú jelöltje például a városi tanács vb-titkársá- gán kopogtatott, a választókerület fontosabb ismérvei után kutatva. Ugyancsak a választási előkészületek jegyében eléggé élénk az érdeklődés a helyi tanácsok hivatali helyiségeiben közszemlére tett választói névjegyzékek iránt. Azok közül, akik valamilyen véletlen folytán kimaradtak a névjegyzékből. máris többen kérték a pótlólagos felvételüket. Egyébként a névjegyzékek tanúsága szerint április 25-én a megyében több mint 395 300 választójogosult járul az urnákhoz. Színeket ajánlanak A szocialista országoknak 8 ezerrel, a tőkés államok részére pedig 14 ezerrel exportál több fürdőkádat az idén a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyáregysége, mint tavaly. A gyár a külkereskedelemmel való összehangoltabb munka érdekében egy garantálható színskálát állít össze, amelyet egyeztetnek a magyar porcelániparral is. Az utóbbi időben ugyanis sok olyan kis szériára szóló, szinte egyedi megrendelést kaptak, amelyek gazdaságosan nem elégíthetők ki. Az ajánlat a kék, sárga, zöld és rózsaszín két-két változatát tartalmazza.
