Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

1971. március 2£ Együtt a Bács Kiskunból érkezett vendégek és házigazdák, a metrói építői. A háttérben a Duna medre alatt átvezető vonalcső kezdődik. (Tóth Sándor (elvételei) A metró állomásainak belsőépítészete több feladat egyidejű és sikeres megol­dását tükrözi. Az esztétikai megformálás minden di­vatirányzattól mentesen a monumentalitást hangsú­lyozza. Az állomások a ter­vezés alapvonásaiban egy­ségesek, ugyanakkor az al­kalmazott burkolatok meg is különböztétik őket egy­mástól. Például a Deák té­ri ideiglenes végállomást sem lehet összetéveszteni egy másik megállóval. A (öld melyében folyó munkákat állandóan — a felszínen Í3 ellenőrzik. A metró Kossuth téri állo­mása fölött éppen azt mé­rik, hogy az épületek siily- lyednek-e. Amennyiben mozgást észlelnek, ezt a talaj tömörítésével akadá­lyozzák meg. A Fehér úti áramátalakító állomáson szerelték fel ezt a kapcsolóberendezést. Az üzembiztos és zavar­talan villamosenergia-ellá- tás „kulcsa” a oal oldali ké­pünkön látható távvezérlő asztal. Also képünk az EM típusú motorkocsiról ké­szült. Mint ismeretes, a metró szállítóeszköze a mo­torkocsiból összeállított szerelvény, amely mini­mum két kocsiból állhat. Minden kocsin egy vezető­fülke van. A realizálható legnagyobb sebességük 60 —70 km/óra. A szerelvé­nyek átlagosan 33,5 km/óra sebességgel haladnak a pá­lyán. Ez a két ké­pünk kétfajta fej­lesztési erőfeszí­tést szemléltet. Az egyik a közúti for­galom jellegzetes jármüve, a sze­mélygépkocsi kor­szerűsítésének kí­sérleteiből ad íze­lítőt. A nagy autó­gyárak kutatói — költségeket nem kímélve — időn­ként tanulságos próbákat hajtanak végre: sebesen száguldó autókkal mesterséges ösz­szeütközéseket rendeznek meg. Az eredmény egy-egy siralmas kinézetű gépkocsihulla — mint a Mercedes- Benz gyár kísér­leti telepén látha­tó — amely azonban érté­kes tapasztalatokkal szol­gál a konstrukciók tökéle­tesítéséhez. A vasúti közlekedés fej­lesztése érdekében pedig számos országban kísérle­teznek sugárhajtású moz­donyokkal. Természetesen előnyben vannak azok az államok, amelyeknek az Ipara a rakétamotorok és sugárhajtású művek gyár­tásában már a repülés és űrkutatás kapcsán is jó eredményeket értek el. A Szovjetunióban például 250 kilométeres sebességre ter­vezték a fotónkon bemuta­tott vonatot A hajtómű ki- fejlesztésében Jakovlev ne­ves szovjet repülőgépterve­ző Is részt vett FÖLD ALATT-FÖLD FELETT

Next

/
Thumbnails
Contents