Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-24 / 70. szám
C. oldal 1971. március 24, szerda Négyszázan a végeken U. Fut a gépkocsi az országút «zürke betoncsíkjáfl, át a kilométerek hosszú során. Üticélunk Bács-Kis- kun megye legkisebb, s hajszál híján legdélibb fekvésű községe: Bácsszent- györgy. Az egyik legutóbbi statisztikai összesítés any- nyit árul el róla, hogy a község területe nem egészen másfél ezer hektár, a népesség száma 411, a fogyás 1960 óta csaknem 20 százalékos. Bácsszentgyör- gyön 121 lakás van. Közülük 81 kétszobás, de a háromszobásakból is több van, mint egyszobásból. Az élet zajlik Ahová megérkezünk, a falu centrumától már csak egy jó ugrásnyira van a tiéli országhatár. Kedvek András, a fiatal vb-elnök fogad, aki immár másfél évtizede irányítja a község életét. Ö és a nála még ifjabb községi párttitkár, Tarsányi József ismertet meg a szentgyörgyi hétköznapokkal, amelyek távol ugyan a megye szívétől, de intenzitásukban semmiképp sem jelentéktelenül folynak. Pontosan idézik a legfrissebb statisztikai adatokat, s elmondják, hogy bár egy évtized alatt — férj- hezmenés, elhalálozás és egyéb okok következtében — száznál többel csökkent a lélekszám. mindez nem ad okot elkeseredésre. Az élet nem állt meg, pezseg, s a szemlélet ebben a parányi községben is bizakodó. — Nem szűkölködünk fiatalokban — mondja az elnök. — Többségük, igaz, eljár tanulni, vagy a járási székhely. Baja ipari üzemeiben dolgozik. Hét végén azonban hazatérnek, s ilyenkor eleven klubélet zajlik a három hónapja felavatott új művelődési otthonban és a könyvtárban. Az ősi múltról Itt tartunk a beszélgetésben, amikor kopogtatnak: a 73 esztendős Pesta- lity István bácsi jött adót fizetni. Jómaga több mint két évtizede tanácstag, a felszabadulás előtt is tucatnyi éven át volt esküdt, egyszersmind nagy ismerője a község történetének. — Szentgyörgy állítólag már a törökvilágban is fennállt. (Hiteles forrásokból kiderül, hogy a XIV— XV. században magyarok alapították, majd a híres Cserni Jován emberei telepedtek itt le, akik kitűnő naszádosok voltak.) Egy bizonyos, hogy az 1520—1522, évi dézsmajegyzékekben már szerepel Zenthgwrgh. Hajdanában feltétlenül központi hely lehetett, hiszen a környékből itt gyűjtötték be a tizedet a kalocsai érsekségnek. Tudomásom szerint az eredeti község más helyen volt, mint a mostani. Gyerekkoromban még megvolt a legelőn a régi házak maradványa; sok használati eszközt, pénzeket is találtak ott. A község későbbi elnevezései Gyurity, majd Györgypusz- ta. Végül 1947-ben lett, a mai nevén, önálló község. A ma jellemzői — Mindenki ilyen szorgalmas adófizető itt, mint Peetality bátyám? — tesz ízük fel a „provokatív kérdést. — Hát. nem sok panasz lehet ránk. — Még a be- gzolgáltatások idején is csak ritkán szorultunk a második helyre, inkább járási elsők voltunk. S az állampolgári kötelességek teljesítésében ma sincs okunk a szégyenkezésre. — Sok-e a magához hasonló korú. Gyurityon? — Összesen hatan vagyunk kortársak, ennél idősebb pedig három-négy ember ha lehet. A lakosság zöme középkorú. Gyurityot mondtam, mert éppen Pestality nevűvel értek szót. Ez a község ugyanis — három nemzetiségű. — Magyarok, délszlávok és német ajkúak élnek itt békés szomszédságban — tájékoztat Kedvek elvtárs. — A lakosság háromnegyed részben magyar, 17 százalékot tesznek ki a németek, 8 százalék pedig délszláv. — Mondja csak úgy, elnök elvtárs: bunyevác. Mi büszkén viseljük ezt az elnevezést, amely arra utal, hogy őseink a Buna folyó vidékéről származtak ide. Hétköznapok A reggel a jószágetetés ideje. Mint faluhelyt leginkább. ez a tennivaló itt is annyira meghatározó, hogy még a kulturális események kezdő időpontját illetően sem hanyagolható tényező. Később kezdődik a tej behordása, a gyűjtő-, átvevőhelyre. Aztán nyitnak az üzletek, s megindul a bevásárlók serege. Legtöbben azojjban a szomszédos Garára igyekeznek. A családok 90 százalékának valamelyik tagja a garai Partizán Tsz gazdája. — Volt már önálló tsz-ünk. olykor kettő is — sorolják beszélgető partnereink. — Sok minden igazolja azonban az egyesülést. a beolvadást «. Partizánba. Kevés a földterület, és jelentősebb beruházásokra aligha volna lehetőség. A lakosság egytizedét te* szik ki az óvodások és általános iskolások. Ez utóbbiak csak alsó tagozatosak: a felsősök szintén Garára járnak át a tudásért. Es itt mindjárt akad orvosolni való. Diákjáratot óhajtanának, olyan buszt, amely rendszeresen eljuttatná az iskolába a növendékeket. A körzetesítés óta bírják erre a felsőbb szervek ígéretét... — A dolgozóknak sem a legmegfelelőbb a buszközlekedés. A négy járat közül a legkorábbival sem igen tudnak a munkakezdésre beérni. Nagy szükség lenne egy reggel 5—6 óra között indulóra. „Éhe a szónak"... Nincs a faluban, aki az idegennel beszélgetve ne emlegetné jogos dicsekedés- sel, a szép új művelődési otthont. Heti három alkalommal várja minden korosztályú látogatóit. A fiatalok magnóznak, olykor táncolnak, tv-t néznek, az öregek sakkoznak, olvasgatnak. Vasárnap délelőttönként a legapróbbakat fogadja a derűs hangulatú klubszoba. Színjátszó csoportjuk egyébként pár éve a kulturális szemle járási vetélkedőjén aranyfokozatot érdemelt ki. A kultúr- házban hetenként egyszer Űlmelőadás is vám A község művelődési statisztikája szívmelegítő, ismételjük meg, hogy alig több, rrü’-'t négyszáz lelkes községről van szó. Mégis csaknem minden házban van rádió, jóformán minden másodikban tv. De nem kevés a kilenc személyautó és a íélszáz motorkerékpár sem. — Koránt sincs sző arról, mintha halálra ítélt, vagy kihalófélben levő község lenne a miénk — válaszol kérdésünkre mosolyogva Harsányi elvtárs. — Pillanatnyilag ugyan egyhelyben topog a lélekszám. de lassult az elvándorlás üteme is. Az iskolát elvégzők közül is egyre több kér munkát itthon. S ha jobb lenre a közlekedés, a helyzet még előnyösebben változhatna. — Faluját — a megyében a legjdsebbet — szereti ■« szentgyörgyi nép. Méltán büsake az elért eredményekre, s a 121 házat és környékét igyekszik mindinkább valódi otthonává tenni. Baráti körükbe, sajnos, vajmi ritkán jut el az újságíró, s az újsághasábokon így meglehetősen kevés sző is esik róluk. Pedig megérdemlik. Jóba Tibor Csatlakozlak a laliiszépíío mozgalomhoz D A tiszakécskeiek „virágos Magyarország” felhívásához, amely a falvak, községek díszítését, szépítését célozza, az ország különböző tájairól érkeznek a jelzések a csatlakozásról. A kezdeményező Tisza-parti községben pedig megkezdték a dfszítőmunkát, a parkosítást, az utcák, terek rendezését. Egy beszélgetés ürügyén Egyik vállalatunk vezetője a munkásőrségről való beszélgetés közben nagyon őszintén kijelentette: „Itt vannak közöttünk, fegyelmezettek, jól dolgoznak, tevékenykednek, de magam sem értem tulajdonképpen mi a feladatuk.” Talán furcsának, érthetetlennek tűnik, ha egy Igazgató ilyen alapvető dologra nem tud válaszolni? Mondjuk meg őszintén, nem lehet megbotránkoz- ni, fejet csóválni, felháborodni, mert ilyesmi előfordulhat. Nemrégiben az Építési és Szerelőipari Vállalat három pártalapszervezete ösz- szevont vezetőségi ülésen értékelte a munkásőrök tevékenységét. Helyzetük különleges, hiszen több, a megyében szétszórt mnn- kahelyen dolgozó, más és más alegységekben tevékenykedő munkásőr, különböző helyen és szervezetben cselekedő ember munkáját kellett bonckés alá venni, megtalálni a közös nevezőt, az értékelhetőség formáját és mértékét. E sok külöbség ellenére, mégis kialakult az a közös szemléleti alap, amely megkönnyítette a pártalap- szervezetek vezetőségének munkáját és az éppen a munkásőrség sajátosságából fakadt. Miután ezt a fegyveres testületet a történelmi szükségszerűség hozta lérte, logikus, hogy jellege időközben átalakult. Ma a haza, a hátország védelmére való felkészítés és olyan tulajdonságok megszerzése a cél, amelyek a kommunistákra jellemzőek. Az összevont pártvezetőségi ülésen elhangzott — a megyében eddig egyedülA magyar kertészet fellegvára (MTI fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Az első tanévet kezdték meg az új székházban a Kertészeti Egyetemen. Nem kevesebb, mint 20 hektáron épült fel több mint 100 millió forint költséggel az új Kertészeti Egyetem épülete, melyben helyet kapott a rektori hivatal, különböző tanszékek, az egyetem aulája, szemináriumi és előadó* 'me. A gyakorlati oktatás céljára és a tudományos kutatásokra minden tanszék külön laboratóriummal rendelkezik. Az egyetemi oktatás céljaira Szigetcsépen új hűtőházat is építettek, amelynek segítségével a világon eddig legkorszerűbb tartósítási módszerekkel ismerkedhetnek a hallgatók. Képünkön: Gyű ”• - tanszék-laboratórium a szí ■ getcsépi telepen. álló vélemények azt tükrözték, hogy az alapszervezetek vezetőségi tagjai jól értik ezeknek a pártmegbízatásoknak a jellegét. A munkásőrségbe való kiválasztás a pártalapszerve- zetek feladata, mégpedig olyan módon, hogy egyéb pártmegbízatások rovására ne menjen, de egyben bázist képezzen az adott gazdasági egységnél. Alaposnak és mindenre kiterjedőnek kell lenni ennek a kiválasztásnak, hiszen az egyben a pártépítés tennivalóival is összefügg. Mire gondolunk? Arra a korábban vázolt alapvető tennivalóra, \hogy a munkásőrök szerezzék meg az önkéntes feladatvállalás, a munkafegyelem, a közösségért való elhivatottság, a párthoz, a szocialista társadalomhoz való hűség tulajdonságait. Miért szükséges ez? Azért, mert a fiatal pártonkívüliek számára e fegyveres testület tagjának lenni egyben azt is jelenti: rájuk számít a párt sorainak erősítésében is. Nyilvánvaló, hogy a párt irányítása nemcsak ilyen vonatkozásban érvényesül. A hátország fegyverrel való megvédésének feladataira való felkészítés sok lemondással járó, fizikai megerőltetést igénylő, — egész embert kívánó munka. Ehhez nem elég az önkéntes jelentkezés, de a kitartásra való lelkesítés, a család hozzájárulásának megszerzése is az alapszervezetek gondoskodását igényli. Az ÉPSZER Vállalat pártalapszervezeteinél az ilyen irányú tevékenység tudatosan érvényesül, bizonyítva: a párt vezetőség tagjai, de a vállalat gazdasági vezetői is felismerték a tennivalókat. Érdemes még néhány szót ejteni arról, hogy a gázdasági vezetők nyernek, vagy vesztenek-e azzal, hogy a vállalatnál dolgozó munkásőrök időközönként hiányoznak a munkából? Több, e vállalatnál levő gazdasági vezető egybehangzó véleménye szerint a munkásőrök fegyelmezettsége, lelkiismeretes munkája, szorgalma nemcsak pótolja az idő- veszteséget, de személyesen példát is mutat a többi dolgozó számára. A vállalat igazgatója, -középvezetői számára éppen ezért megnyugtató a munkásőrök jelenlée a munkahelyeken. Vajon miért van igy? Érdemes idézni az egyik felszólalót: „Munkásőreink kivétel nélkül, a vállalatnál eltöltött idő alatt a végzett munkájuk elismeréseképpen, dicséretben, jutalomban vagy kitüntetésben részesültek.” Érdemes tehát nemcsak a pártalapszervezeteknek, de a gazdasági vezetőknek is megismerni, időnként alaposan elemezni, értékelni a gazdasági egységben dolgozó munkásőrök tevékenységét. Gémes Gábtrf Az új választási törvény VII. Mikor érvényes, illetve mikor érvénytelen a szavazat? Ezt a két kérdést Igen futólagosán érintettük az előző részben, de fontosságukra való tekintettel, kötelességünk kissé bővebben is felvilágosítást adni. Érvényes a szavazat akkor, ha a hivatalos szavazólapon adták le és erről kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy a szavazó kire adta le szavazatát. Egy jelölt esetén tehát akkor érvényes a szavazat, ha a szavazólapon nincs semmiféle megjelölés, vagy olyan megjelölés van, amelyből kétségtelenül kitűnik, hogy a szavazó a jelöltet meg akarja választani. Érvényes a szavazat egy jelölt esetén akkor is, ha a jelölt nevét áthúzza a választó, vagy a lapon olyan megjelölés van, amelyből kitűnik, hogy a szavazó a jelölt ellen szavazott. Több jelölt esetén akkor érvényes a szavazat, ha a szavazó valamennyi jelölt nevét törölte, vagy ha a szavazó valamelyik nevét húzta át. Nagy gondot kell tehát fordítani arra, hogy ha egy jelölt van és arra akarunk szavazni, semmiféle jelet ne tegyünk. Több jelölt esetén pedig kifejezetten jelöljük meg a szavazólapon, hogy kire, melyik jelöltre szavazunk. így a szavazat biztosan érvényes lesi Érvényteleö viszont a szavazat akkor, ha nem a hivatalos szavazólapon adták le. vagy ha a hivatalos szavazólapon adták ugyan le. de több jelölt esetén a szavazó nem jelölte meg, hogy kire adja szavazatát. Akkor is érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy kire szavazott a választópolgár. A szavazatszedő bizottság igen sokat tehet azért, hogy minél kevesebb legyen az érvénytelen szavazatok száma. Mindenek előtt .— amint már említettük is — tüzetesen meg kell magyarázni a választóknak a szavazás módját és nagy körültekintéssel kell eljárni, ha felvetődik, hogy érvényes, vagy érvénytelen a szavazat. Miután a fentiek szerint lezajlott a szavazás, a bizottság megkezdi a szavazatok összeszámlálását. Először az országgyűlési képviselőjelöltekre leadott szavazatokat számolja meg és erről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát a bizottság elnöke azonnal elküldi az ország- gyűlési választókerületi bizottságnak. Csak ezt követően kerülhet sor a tanácsválasztások során leadott szavazatok megszámlálására, majd a jegyzőkönyv elkészítésére, illetve annak továbbítására. Ha mindkettővel végzett a bizottság, akkor összecsomagolja a felhasználatlanul maradt szavazólapokat, azokat egy urnába teszi és azt lepecsételi és megőrzés végett azonnal elküldi az illetékes tanács végrehajtó bizottságának. Ezzel gyakorlatilag be Is fejeződött a választás, ámít a városi, községi stb.1 ösz- szesítés követ. (Folytatjuk^
