Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-23 / 69. szám
Ki tud többet trillán a polgári védelemről? Ij/Ulaü még többen vesznek reszt Megkezdődik az oktatás a f A napokban zajlott le A Vöröskereszt és a polgári védelmi parancsnokság közös rendezésében szervezett „Ki mit tud a polgári védelemről’1 című vetélkedő megyei döntőié. A Vöröskereszttel közösen szervezett vetélkedőnek már szép hagyományai vannak a megyében. A résztvevők többsége fiatal, hiszen ennek a versenyszerű, játékos formának megszervezésekor a rendezők eleve elsősorban rájuk számítottak. A tanulásra való ösztönzésnek és a beszámoltatásnak ez a módja tehát — bátran monhatjuk — jól bevált és egyre többeket vonz. A polgári védelmi parancsnokság arra törekszik, hogy mind nagyobb tömegeket vonjon be az oktatásba és folytonosan keresi az új módszereket. Az idén ismét bővültek a lehetőségek. A parancsnokság együttműködési tervet készített a Magyar Honvédelmi Szövetség me gyei központjával, s ebben a tervben fontos helyet foglal el a honvédelmi tömegversenyek leboyetélkedőkön ifjúság fokozott bevonását a honvédelmi oktatásba, valamint a versenyekbe. Mintegy félszáz tanyai iskolában, ahol eddig nem folyt honvédelmi oktatás, most tavasz- szal kezdik a munkát, s a tapasztalatok alapján terjesztik ki később valamennyi iskolára. Ezzel mind a honvédelmi, mind a polgári védelmi oktatás hatóköre kiterjed olyan területekre, ahova eddig nem jutottak el az előadók; olyan rétegeihez a lakosságnak, amelyek eddig kimaradtak az oktatásból. A polgári védelmi propagandának és ismeret- terjesztésnek ez az új módja egyebekben bizonyos szempontból hatásosabb is a tanfolyamjellegű oktatásnál, mert nem csupán néhány órára korlátozódik, hanem állandó tájékozódásra, mondhatni, készenlétre ösztönzi a járőrversenyeken részt vevő tíz- és tízezreket. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságának utasítása értelmében megyénkben is megkezdődik a' lakosság új rendszerű felkészítése. E feladatot 1971—75 között kell végrehajtani. Az elmúlt években jelentős előrehaladást értünk el a 19 és a 15 órás önkéntes oktatás keretében, azonban ennek eredményességét hátrányosan befolyásolta az a tény, hogy ez nem volt kötelező. A lakosság kötelező jellegű polgári védelmi kiképzésének célja a támadó fegyverek alkalmazása következtében várható veszteségek megelőzésével, illetve csökkentésével, az életkörülmények biztosításával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása. A kiképzésben részt vesznek a nők 14—60 éves korig, a férfiak pedig 14 —65 éves korig. Mentesítést kaphatnak a terhes anyák, terhességük neMunkához lát gyedik hónapjától, illetve a szoptatós anyák, a szoptatás hatodik hónapja végéig, továbbá az az anya, aki 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza. Felmentést kapnak azok is, akiknek munkaképessége legalább kétharmadrészben csökkent, illetve a továbbtanuló fiatalok. A kiképzés munkaidőn kívül a munkahelyen, illetve a lakóhelyen történik, amely 10—30 órát vesz igénybe, a megyei tanács vb elnökének utasítása alapján. Az oktatói gárda kiválasztását, felkészítését területileg szervezik meg úgy, hogy a lakosság kiképzése 1972- ben teljes egészében megkezdődhessen. A lakóhelyen szervezett kiképzés keretében megtanulják az egyéni és kollektív védelem módjait, a befogadással kapcsolatos tudnivalókat és magatartási szabályokat. nyolítása. Az alkalmat az adta, hogy megváltozott az iskolai honvédelmi versenyek és a felnőttek részére kiírt járőrversenyek szabályzata. A verseny sok szempontból egyszerűsödött, bővült viszont egy állomással, ahol elméleti ismeretekből tesztvizsgát tesznek a résztvevők. Ebben a rendezők számonkérik a polgári védelmi ismereteket is. A parancsnokság és az MHSZ megyei központja már kidolgozta a tesztlápon szereplő kérdéseket, s ezeket a következő hetekben, még a versenyidőszak kezdete előtt valamennyi MHSZ-szerve- zet, klub és minden iskola megkapja. Ily módon több tízezerrel bővül az idén a polgári védelem alapvető ismereteivel foglalkozó fiatalok száma. Különösen fontos, hogy ezek az ismeretek eljutnak a tanyai fiatalsághoz is. Az MHSZ és a KISZ ugyanis ebben az évben központi feladatnak tekinti a tanyai egy új szakszolgálat Nemcsak háborúban, hanem békeidőben is nagy feladat hárul az 1969-ben megszervezett óvóhelyszakszolgálatra. A polgári védelem szervezeti keretein belül működő szakszolgálat alapvető feladata a lakosság elrejtésének megszervezése, a személyi-anyagi feltételek biztosítása. A tennivalókat az országos szakszolgálat parancsnoksága irányításával végzik a megyei, járási, városi és községi szervek. A községekben és a városokban óvóhely-alegységek működnek, s általában tanácstagi körzetenként körzeti óvóhelyfelelős irányítja és szervezi tevékenységüket. Az elkészült óvóhelyeken kijelölt parancsnok és egészségügyi felelős őrködik a rend fenntartásán a megfelelő szabályok betartásán. A szakszolgálat szervezése már megyénkben is megkezdődött, sőt á beosztottak részére már megtartották a bevezető foglalkozást is. Csizmás Ferenc, a megyei tanács építési-közlekedési osztályának főelőadója az óvóhely-szakszolgálat tervezési-szervezési felelőse. Vele beszélgettünk az első foglalkozás tapasztalatairól. — Januárban tartottuk az első találkozót, amelyen részt vettek megyénkből a városi-járási szakszolgálat parancsnokságok beosztottai és a városi alegységparancsnokok — mondotta. — Az volt a célunk, hogy ismertessük velük a szolgálat teljes szervezeti felépítését. szervezeti hovatartozásukat. de részletes tájékoztatót kaptak jogaikról és természetesen kötelességeikről is. Igen hasznos volt a két oktatófilm levetítése, mert ezekből a résztvevők nagyon sokat tanultak. Az első különös érdeklődésre tartott számot, mert részletesen ismertette, hogy a lakosság tevékeny közreműködésével hogyan lehet árokóvóhelyet építeni. A másik film pedig arra oktatta a résztvevőket, milyen módszerekkel lehet megvédeni a lakosságot a radioaktív szennyeződéstől. Februárban került sor a községi alegységparancsnokok hasonló foglalkozására. most pedig már megkezdődtek a körzeti felelősök eligazításai. — A szakszolgálat életében ezek az első lépések — mondotta befejezésül Csizmás Ferenc. — Bízunk abban, hogy az újonnan létrehozott szak- szolgálat eredményesen segíti elő a lakosság elrejtésével kapcsolatos feladatok végrehajtását. A legfontosabb feladat: A polgári védelmi ismeretek állandó bővítése igen fontos feladat. Vajon mit tesznek e cél érdekében Kiskunhalason ? a tömegpusztító fegyverek hatásairól és az ellenük való védekezés gyakorlati teendőiről. Ez azonban csak alapul szolgálhat a A városi tanácsülésen nagy sikere volt a két, gondosan összeállított tablónak, melyen bemutatták a riasztási körzeteket Erről beszélgettünk Ben- ke László őrnaggyal, a városi törzsparancsnokkal. — A városi tanácsülés február 13-án tárgyalta meg és fogadta el a polgári védelemmel kapcsolatos tájékoztató jelentést — mondotta Benke őrnagy. — A várost irányitó testület részletes ismertetést kapott a polgári védelem szervezeti felkészültségéről, az anyagi javak védelméről, a propagandamunkáról és a lakosság kötelező kiképzésével összefüggő új feladatokról. Beszámoltunk arról, hogy a lakosság polgári védelmi kiképzése 1958-ban kezdődött, s az MSZMP KB határozata értelmében 10 órás foglalkozásokat tartottunk. A hat évvel később született úiabb határozat 15 órás kiképzési idő bevezetésére intézkedett és ezt 1970- ;g kellett megvalósítani. Kiskunhalason határidőié befejeződött a 6 éves nrogram; 284 csoportban *2- ezer 154-en Vettek részt -'7. oktatáson. Ez azt jelenti, hogy hat év alatt a város lakosságának mintegy fele ismerkedett meg n polgári védelmi tudnivalókkal. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy a résztvevők megfelelő alapismereteket szereztek további ismeretek elsajátításához, mert az is tény, hogy időközben a tananyag egy része elavult. Űj védekezési eljárásokat dolgoztak ki, s ezekről is tájékoztatni kell a lakosságot. Ezért vált szükségessé a polgári védelmi oktatás kötelezővé tétele. Az utasítás szerint az új rendszerű felkészítés, illetve oktatás a munka- és a lakóhelyen történik. Tájékoztattuk a tanácsülést az oktatás megszervezésével kapcsolatos teendőkről is, ugyanis meg kell határozni a lakosság felkészítésének helyét. A kiképzésbe bevonható személyek összeírása, a csoportok kialakítása és az oktatás helyének biztosítása ugyancsak fontos feladat lesz. Az előadók kiválasztására az oktatás ellenőrzésének megszervezésére szintén nagy gondot kell fordítani. A tanácsülés elfogadta és jóváhagyta a tájékoztató jelentést. Bízunk abban, hogy úgy a nagy kollektíva, mint a tanácstagok külön-külön is, minden segítséget megadnak a további munkához, a program végrehajtásához. Igen hasznos volt az a kis rögtönzött kiállítás, amelyet a tanácsülés alkalmával bemutattunk. A tanácsülés résztvevői tablókon ismerkedhettek meg a riasztási körzetekkel és akár fel is próbálhatták az általános iskolai tanulók által készített szükség légzésvédő eszközöket. Két bábut készítettünk és felöltöztettük őket sugárfelderítő ruhába, illetve elsősegélynyújtó egyenruhába. Bemutattuk természetesen a tanácsülésnek a korszerű védekező eszközöket is. A szóbeli istáink közé tartozik most az előadók kiválasztása és módszertani kiképzése. Reméljük, még az idén sikerül ezt a feladatot megoldani. A másik fontos tevékenységünk egy polgári védelmi kirakat összeállítása, bemutatva a legfontosabb eszközöket, illetve tájékotató tablókat. Valamelyik üzlet kirakatában elhelyezzük majd ezt a kis kiállítást, és elvisszük a környező tanyai iskolákba és tanyaközpontokba is. Sokan először láttak ilyen „harcias” öltözetet. Benke László őrnagy részletesen ismertette az egyes ruhadarabok rendeltetését és felöltésük helyes módját. Többen megjegyezték: Megismerjük, de jó lenne, ha soha nem kellene használni! mertetés és az eszközök bemutatása jól sikerült, a tanácsülést levezető elnök külön dicséretben részesített bennünket.. A legfontosabb feladaBízunk abban, hogy a polgári védelmi kiképzés a korábbihoz hasonlóan városunkban ismét eredményes lesz — mondotta befejezésül Benke László őrnagy.
