Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A M "AG.Y A-R" SZOCIALISTA M, U NKASPÁRT B Á C S - K I S KU N MEGYEI B I Z O T T S,Á,G Á N A K- N A PI L A PJ A XXVI. évf. 69. szám 1971. március 23, KEDD Ára: 90 fillér Megérkezett Budapestre Ivan Basev bolgár külügyminiszter Ivan Basev, a Bolgái Népköztársaság külügymi­nisztere — Péter János külügyminiszter meghívá­sára — hétfőn néhány na­pos hivatalos látogatásra felesége társaságában Bu­dapestre érkezett Űtjára elkísérte Nikolaj Mincsev, a bolgár külügyminiszté­rium főosztályvezetője, Hriszto Ivanov főosztályve­zető-helyettes és Georgi Pangelov minisztériumi re­ferens. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János és felesége, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Roska István, hazánk szó­fiai nagykövete, Oláh Jó­zsef, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, s a Kül­ügyminisztérium több más vezető beosztású munka­társa fogadta. Ott volt Va- szil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete és Tadeusz Ha- nuszek, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vete, s a két nagykövetség több munkatársa. Péter János magyar és Ivan Basev bolgár külügy­miniszter vezetésével hét­főn megkezdődtek a ma­gyar—bolgár tárgyalások a Külügyminisztériumban. A tárgyalásokon magyar rész­ről részt vett Gyenes And­rás külügyminiszter-helyet­tes, Roska István, hazánk szófiai nagykövete, Oláh József és dr. Bányász Re­zső, a Külügyminisztérium főosztályvezetői, valamint Rényi Rezső tanácsos, bol­gár részről Vaszil Bogda­nov, budapesti bolgár nagy­követ, Nikolaj Mincsev, külügyminisztériumi főosz­tályvezető, Hriszto Ivanov főosztályvezető-helyettes és Georgi Pangelov miniszté­riumi referens. (MTI) Kétezer fiatal az orgoványi emlékmenetben Ragyogó tavaszi napsü­tés, térzene, a fákon szí­nes szalagok, zászlók, s pi­ros nyakkendős úttörők fo­gadták a vendégeket vasár­nap reggel Orgoványon. A legszebb évszakban, a ta­vasz első napján, nagy tör­ténelmi évfordulónkon a kecskeméti és a kiskunfél­egyházi járás fiataljai im­már harmadik alkalommal keresték fel az Orgoványon mártírhalált halt hősök em­léktábláját, azok emléke előtt tisztelegve, akik több mint fél évszázaddal ez­előtt elsőként mutatták meg magyar földön, hogy mi­lyen nagy tettekre képes a kommunisták vezette mun­kásság forradalmi ereje. Terbe Dezső, a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságá­nak első titkára, és Beszed ics Miklós, a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára megkoszorúzták az orgoványi Tanácsköztársaság-emlékművet. A dalkultúra fejlesztéséért Megalakult a kórusok megyei tanácsa Március 21-én vasárnap délelőtt a megyei tanács dísztermében tartotta ala­kuló ülését a Kórusok Or­szágos Tanácsának megyei szervezete. A tanácskozá­son a párt, a tanács és számos társadalmi és gaz­dasági szerv küldötte vett részt. Madarász László, a me­gyei tanács vb-elnökhe- l.yettese üdvözölte a meg­jelenteket, majd Bodor Je­nő, a művelődésügyi osz­tály vezetője adott átfogó ismertetést Bács-Kiskun megye kórusmozgalmáról. Ezt követően az előkészí­tő bizottság képviseletében Vörös János karnagy vá­zolta a szervezet ez évi tevékenységének terveit és feladatait. Az előterjesztés utáni ta­nácskozáson több hozzá­szóló is véleményt nyilvá­nított. Maróti Gyula, a Kó­rusok Országos Tanácsá­nak titkára a magyar kó­rusmozgalom jövőjéről be­szélt és hangsúlyozta Kecs­kemét tradicionális szere­pét a magyar daléneklés fejlődésében. A Vásárhelyi­kórus művészi tevékenysé­ge, Bartók- és Kodály-be- mutatói nemcsak a város, hanem az egész ország számára követendő példa a jövőben is. Többen beszél­tek a kórusok szerepéről a szocialista művelődéspoli­tikai feladatok megvalósí­tásában, fölvetették a kö­zönség megszervezésének és nevelésének szükséges­ségét, a népi éneklés ha­gyományait ápoló paraszt­éi, munkáskórusok fokozot­tabb támogatásának igé­nyét. A kórusok megyei taná­csának ez évi munkaterve sokrétű tevékenység szán­dékát tükrözi. Az ének­kari tagság általános és zenei ízlésének fejlesztése áll a munka homlokteré­ben. továbbá növelni kí­vánják a szereplési lehető­ségeket is. A szervezet kiemelt fon­tosságú feladaté lesz a munkásénekkarok és a kó­rusokban dolgozó fiatalok tevékenységének támogatá­sa. Már ez évben megkez­dik a felkészülést a jövő évi minősítő hangverse­nyekre, kiépítik kapcsola­taikat a fiatal zeneszerzők­kel, meg kívánják oldani a kórusvezetők differenciált rendszerű továbbképzését és az „egy falu — egy kó­rus” mozgalom elterjeszté­sére is megteszik a szüksé­ges gyakorlati intézkedése­ket. A tanácskozás, mely ki­mondta a szervezet meg­alakulását, öt, különféle feladatokat ellátó bizottsá­got és huszonhárom tagú elnökséget jelölt ki. A Kó­rusok Országos Tanácsa megyei szervezete elnöké­ül Madarász Lászlót, tit­kárául pedig Vörös Já­nost választotta. P. M. Délelőtt 9 órakor a fia­talok végtelen hosszú sor­ban a község főterén levő emlékműhöz vonultak, ahol megkezdődött az ünnepség. A szavalat és a Himnusz hangjai után Bártfai Attila, a KISZ Kecskeméti Járási Bizottságának titkára mon­dott megemlékezést. — A tavasz első napján, március 21-én ünnepeljük történelmünk egyik legna­gyobb évfordulóját. Több mint fél évszázad telt el a magyar proletariátus első nagy győzelme óta. Az 1917-es oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom példájára két évvel később. 1919. március 21-én a magyar munkásosztály is megmutatta roppant ere­jét, s szinte egy csapásra megsemmisítette az elnyo­mást, a kizsákmányolást. — A proletariátus hatal­ma — 133 nap után — megbukott. Az imperialista hatalmakkal szövetkezett fehér terror bérencei vér­be fojtották népünk igaz­ságos harcát. Kecskeméten és a környékén is nagyon sok kommunistát megöltek, s több mint 200 hazafit vé­resre verve, összeszúrkál- val, dróttal átkötve az or­goványi dombhoz vittek, ahol miután sírjukat meg­ásatták velük, élve elte­mették őket. A megemlékezést köve­tően kétezer fiatal vonult a község határában levő Mártírok dombjához. A ka­tonák diszsortüze után a járási társadalmi és poli­tikai szervek, s az ifjúság képviselői koszorút helyez­tek el a dombon levő em­léktáblán. T. L. Díszsor tűz a mártírok tiszteletére. (Tóth Sándor felvételei.) Ülésezett az SZKP KB plénuma Az SZKP Központi Bi- ottsága március 22-én plé- lumot tartott. Megvitatták i Központi Bizottságnak az >ZKP március 30-án meg- lyíló XXIV. kongresszusa áé terjesztendő beszámolói jelentését, amelyet a plé- num résztvevői előtt Leo- nyid Brezsnyev, a Köz­ponti Bizottság főtitkára is­mertetett. majd a plénum egyhangúlag jóváhagyott. (Folytatás a 2. oldalon) Bártfai Attila, járási KISZ- titkár ünnepi megemléke­zését tartja. Munkahelyi légkör Af emrég egy társaság­” ban arról folyt a vita, hogy mi az igazi bol­dogság. Szó esett természe­tesen a szerelemről, az anyagi kiegyensúlyozott­ságról és még sok minden­ről, végül mégis az a nézet bizonyult legmeggyőzőbb­nek, hogy az igazi boldog­ság a munka sikere felett érzett öröm. Ennek az ál­láspontnak az apostolai többek között azzal érvel­tek, hogy a munkahelyi problémákat az emberek óhatatlanul haza viszik és ha azok nagy súllyal nehe­zednek rájuk, a legszebb családi életben is nyomasz­tó légkört teremtenek. Nem célom vitába száll­ni azokkal, akik más véle­ményen vannak, annyi azonban bizonyos, hogy rendkívül fontos tényező a munkahely atmoszférája. Itt töltjük el életünk jó ré­szét, sőt nyugodtan mond­hatjuk, hogy az üzem, a gazdaság, a hivatal máso­dik otthonunk. Egy mér­nöknő mesélte, hogy hív­ták öt más helyre, több fizetésért, r vállalat is kö­zelebb volt lakóhelyéhez, ami a második műszakját, a családról való gondosko­dást lényegesen megköny- nyítette volna. Mégsem cserélte fel régi munkahe­lyét a látszólag kedvezőb­bel, mert az üzemben, ahol dolgozott értette, szerette munkáját, tisztelték, be­csülték őt, soha nem kelle­metlenkedtek neki. Annyi mindent hallott a többi üzemekről — nincs arra biztosíték tehát, hogy má­sutt is ilyen jól fogja ma­gát érezni. És valóban nem min- ^ den a pénz. Sok szó esett erről a szakszervezeti vezetőségválasztó tagnyű- léseken is. A dolgozom el­várják, hogy észrevegyék, megbecsüljék a jól végzett munkát. Nagyon fontos, hogy ez anyagiakban is ki­fejezésre jusson, de nem elegendő. Kell, hogy a bo­ríték biztató, időnként di­csérő szóval párosuljon. A dolgozók igénylik, hogy meghallgassák véleményü­ket, gondjaikat, bevonják őket az üzem, a gazdaság, a vállalat terveinek és a feladatok végrehajtásáruik kialakításába. A szakszer­vezeti taggyűlések és me­gyei küldöttértekezletek felszólalásaiból az csendül ki, hogy a vállalatok és gazdaságok, intézmények vezetőinek egy része, saj­nos, még nem ébredt erre rá. Szavakban ugyan már elismerik, cselekedeteikben azonban még nem egészen ez nyilvánul meg. H elyesen járnak el azok a politikai, gazdasági és műszaki veze­tők, akik a munkahelyi légkör további javítására törekszenek, mert ahol a munka örömét élvezik a dolgozók, ott a termelé­kenység emelésében, e. munka hatékonyságának növelésében sok hasznos segítőtársra lelnek, N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents