Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

Könnyebb lesz, mint A kapu tágas pusztára nyílik. A község ide 9 ki­lométer. Tanyai iskola Ágasegy­háza határában, Sándorte- lepen. Azt kellene monda­nom: az isten háta mögött. De a felsősök az Iskola­televízió adását nézik, a falon ott a vetítővászon a hét végi rendszeres mozi­előadások számára, s ami­kor beléptünk, láttuk, hogy a homokos udvar fel van gereblyézve. Akárcsak egy szanatórium parkja. — Mindig ilyen. Napon­ta háromszor gereblyéz­zük ... Azután Juhász János, az Iskola vezetője a közeli er­dősarokra mutat: — Ott volt a lőtér, ab­ban a gödörben. Benőtték már a fák. Be van itt völgy’, domb, elég, nem tesz nehéz új helyet talál­ni. ■ ■ m m Idézet az MHSZ Vezetők Lapja márciusi számából (a cilck a Magyar Honvé­delmi Szövetség megyei központjának és a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának együttműkö­dési tervét ismerteti): Az MSZMP KB ifjúság- politikai kérdésekkel fog­lalkozó állásfoglalása kü­lönös figyelmet szentel a tanyai fiatalok helyzeté­nek. Bács megyében na­gyon sok tanya és tanyai iskola van. A2 itt tanuló fiatalok honvédelmi neve­lése, felkészítése gigászi erőfeszítéseket követel. Az idén jutottak el oda, hogy a feladat megoldásához hozzáfogjanak. Járáson­ként egyelőre öt-öt bázis­iskola kialakításán mun­kálkodnak, biztosítják ré­szükre a szükséges eszkö­zöket. Már az első lépcső megtétele is körülbelül negyven tanyai iskola fel­szerelését, pedagógusainak felkészítését jelenti. ■ ■ ■ ■ A sánderteiepi is ilyen bázisiskola lenne. Ezért jöttünk Seremet Lászlóval, az MHSZ járási titkárával. Elmondja, hogy a Hon­védelmi Szövetség is sze­retne hozzájárulni a kör­nyék lakosságának — ha úgy tetszik — kulturális ellátásához. Mert végered­ményben ezt jelenti a hon­védelmi nevelés. Kibővül­tté a kör, az MHSZ is csat­lakozna a népművelés, a TXT, a KISZ és a népfront tanyai akcióihoz. Mivel jelentene ez töb­bet, mint az eddigiek? Ré­szint honvédelmi témájú előadásokkal, tanfolya­mokkal, filmek vetítésével, részint pedig azokkal a technikai foglalkozásokkal, amikhez az MHSZ-nek az eszközei is megvannak — csak éppen nem telik az erejéből, hogy itt is meg­szervezze a szakköröket, mert nincs elég embere hozzá. Szeretnék, ha né­hány iskolában vállalnák a pedagógusok kísérlet­képpen ... Érdemes volna megpróbálni. A lakosság­nak olyan tömegeivel le­hetne kapcsolatot találni, akik eddig kimaradtak a honvédelmi nevelés ható­köréből. Főleg a fiatalok számára volna ez rendkí­vül fontos, nagyon meg­könnyítené nekik a bevo­nulást és a katonai szol­gálatot. A járási titkár buzdítás­nak szánt kerekded mon­dataira Juhász János el­mosolyodik: — Ezt csináltuk, vagy legalábbis ilyesmit, eddig is, anélkül, hogy díszléces keretet kapott volna. Kedélyes fiatalember -» nézünk össze a titkárral — annál jobb. De mi az, amit eddig is csináltak? — Filmet vetítettünk, járőrversenyt rendeztünk a gyerekeknek. Ezt már Tibor kezdte, az elődöm, 3 nekem akarva-akaratlanul folytatnom kellett. így már értjük. Ballun Tibor, az ágasegyházi MHSZ lövészklub titkára itt tanított tavaly őszig. Ezért ajánlotta hát, hogy a „kísérletet” itt kell kez­deni, az ő volt munkahe­lyén. ft ■ ■ ■ Hetvennégy tanuló — nyolc osztály. Az iskolát még nem körzetesítették, túl messze van a község­től. Mintegy hétszázan lak­nak a környéken. Tavaly november 7-én vezették be a villanyt. Ad­dig is az iskola volt a köz­pont, azóta pedig még népszerűbb. Juhász tanár úr és fele­sége nagyon örülnek új helyüknek. Remekül érzik magukat. Szép a lakás (az­előtt nem volt lakásuk), szép a hely. Az se baj, hogy messze van a község­től. Rendesek az itteniek, tisztelik, szeretik a peda­gógust. Nagy dolog ám — különösen fiatal emberek­nek, mint ők is — ha ön­állóan dolgozhatnak. Jó érezni a felelősséget, s tudni: ha hibát vétenek, az ő kudarcuk, ha sikert érnek el, az ő érdemük. ■ ■ ■ ■ Valósággal átforrósodik Juhász tanár úr hangja: — Itt jobban látni a vál­tozást az embereken, még az emberek fejében is, mint másutt. Mondok rá egy példát: Ügy esett, hogy egy néni elkísérte a két lányát a KlSZ-gyűlés- re. Félrehúzódva üldögélt a sarokban. A búcsúzásnál aztán azt mondja a KISZ- titkárnak (fiatal tanítónő, a ml tantestületünkből)! Együtt szokták ők tarta­ni a lányainak a születés­napját. Legyen most itt, a KISZ-ben. Állja a költsé­geket ... A kollégina előbb még bizonytalankodott is kicsit. Pedig hát dicsérhette, tisz­telhette volna-e ennél kü­lönbül az az asszony a KISZ-t? I Ugye nem? Ha akármennyit is áradozik róla a titkárnak .. ­Végül is áttérünk a ml dolgunkra. Seremet elvtárs egy elő­adássorozatot javasol. Tá­jékoztatás a honvédelem­ről, a katonai szolgálatról, az MHSZ-ről... — Nincs akadálya, a szokásos hét végi összejö­veteleken, esetleg a vetítés előtt megtarthatjuk. — Továbbá: lövész, rá­diós, modellező szakkör... — A rádiózást nem aján­lanám. Akik itthon ma­radnak a tanyán, kevés ki­vétellel a gyengébb tanu­lók, vagy el se végzik a nyolc osztályt. A rádiózás­hoz meg ugyebár a mate­matika, fizika a legfonto­sabb ... A modellezés in­kább, de csak az iskolá­soknak. A nagyobbaknak ez itt, hogy úgy mondjam, nem eléggé gyakorlatias, csak játék. Ami a legjob­ban kellene: a motor. Meg az autó. Ez lázba hozná az itteni fiatalokat. — Több száz óra az ok­tatás — feleljük — Sok. És be kellene járni Kecs­hitlük kemétre, legalább műhely!*; gyakorlatra. — Valamilyen amatőr tanfolyamot. Nagyon sók fiatalembernek van itt ma- torja, de megfigyeltem, hogy csak a községbe jár­nak be vele. Onnan rpáf Kecskemétre vagy további busszal. Nem mernek mo­zogni a forgalomban. Na­gyon hálásak volnának az oktatásért. — Ígérni most nem tü­dők — mondja Seremet elvtárs —, megtudakolom, mit lehetne tenni... De a lövészet?... — Azt igen! Itt az idő­sebbek még most is emle­getik, hogy valaha milyen eleven lövészélet volt. Az erdő sarkán, ahol mutat­tam. Keresünk egy másik helyet, s ha megkapjuk a fegyvereket, bizonyos va­gyok benne, özönlik majd idős, fiatal. Nekem az a véleményem, ha nyújtani is tudunk valamit, a többi már egyszerű. Akkor tan­folyamra, előadásra is lesz mindig érdeklődő. ■ a a ■ Bizony igaza van Juhász Jánosnak. M. L. Már kétszázan A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár lö­vészklubja felelősségtelje­sen foglalkozik a tömeg­sport szervezésével. Nem­csak a klubtagok vesznek részt a lövészeteken, ha­nem az üzem fiatal és idősebb dolgozói is. Ta­valy nagy sikerrel ren­dezték meg a felszabadu­lás évfordulója alkalmá­ból meghirdetett lövész­versenyeket. Télen át pe­dig az üzem kultúrtermé­ben légpuska lövészeteket rendeztek, amelyek nem­csak a gyakorlatbantar- tást szolgálták, hanem ki­tűnő propagandát is je­lentettek a lövészsport- nak. A rendszeres munka eredménye az lett, hogy a Honvédelmi Kupa-ver­senyek keretében már az első fordulóban csaknem kétszázan vettek részt az üzem dolgozói. Kiemelkedő eredmények Rádiósaink az ország legjobbjai között Az ifjúság mind na­gyobb érdeklődést tanúsít a modern technika iránt, s mint megyénk rádiós­klubjainak és szakkörei­nek tapasztalatai is mu­tatják, szívesen él min­den kínálkozó lehetőség­gel. Rádióamatőr-mozgal­munk a néhány évvel eze­lőttihez képest igen nagy tömegeket foglalkoztat. Ennek köszönhetők azok az eredmények, amelye­ket a Bács megyei klu­bok és szakkörök a múlt évben elértek. Tavalyi munkánkat az MHSZ Or­szágos Központja kiemel­kedőnek értékelte. Mind a rádió-eslektrotechnika, mind a rádiósport terü­letén megyénk Budapest és Fejér megye mellett az országos élvonalban áll. Tíz rádióklub működik Bács-Kiákun megyében. Ezek alkotják az amatőr­mozgalom bázisát,, össze­fogják a fiatalokat, neve­lik őket, megtanítják a rádió- és elektrotechnika alapfogalmaira, irányítják a sportmunkát és segítik az iskolai szakköröket. A klubok szakosztályokra tagozódnak, ezek: rövid- hullámú, ultrarövidhullá­mú, vételtechnikai és rá- dióiránymérő szakosztá­lyok. A klubok sok segít­séget kapnak a néphadse­reg alakulataitól, szoros együttműködést építettek ki a KISZ-szal, az úttö­rőszövetséggel és az is­kolákkal. Évfordulók, ünnepek Az 1970-es év rendez­vényekben, ünnepségek­ben igen gazdag volt. Ez hozzájárult a szövetség népszerűsítéséhez, segítet­te a klubok további megerősödését is. Április 4. tiszteletére rádióamatőr-kiállítást tar­tottak klubjaink, amelyen több mint hatvan saját készítésű, új berendezést mutattak be. Ennék a ki­állításnak igen sök lá­togatója volt. A kiskun- halasi klub a felszabadu­lás 25. évfordulója tiszte­letére megrendezte az út­törő elek t.-o technikai és rádiótávi ; tanfolyamok vetélkedője, az iskolások körében. A vetélkedőn 120-an vettek részt. Igen komolyan vettük a lenini centenárium al­kalmából megrendezett „Akarsz-e Lenin távírá- sza lenni” elnevezésű mozgalmat. A megyei döntőt negyven résztvevő­vel rendeztük meg, ahon­nan a két legjobb került fel az országos döntőre. Mindketten kiváló telje­sítményt nyújtottak: Pav- kovics János országos el­ső. Gyenes Zoltán pedig negyedik lett. Mindketten a jászszentlászlói rádió­klub tagjai. A fegyveres erők nap­ja tiszteletére országos távirászversenyt rendez­tek a klubok, igen sok résztvevővel. Nagy sike­re volt az erre az alka­lomra összeállított techni­kai kiállításnak is. Jelentkezik a lenini páncélautó A lenini páncélautó megyénkbe!,! kőrútjának ideje egybeesett pártunk X. kongresszusának idő- pontjávaL A kollektív állomások operátorai a kongresszus tiszteletére elhatározták, hogy rekor­dot érnek el a páncél­autó rádióadójával terem­tett kapcsolatok számá­ban. A hat nap alatt, hat kollektív állomás operá> torai 1250 összeköttetést létesítettek a páncélautó hívójelén a világ igen sok országával. Megyénk csapata részt vett a jugoszláviai Zren- janin város felszabadulá­sának 26. évfordulójára rendezett ünnepségsoroza­ton is. A vajdasági rádi­ósversenyen az iránymérő kategóriában Börcsök Ist­ván kecskeméti rádiós az első helyen végzett, a gyorstávírász kategóriá­ban pedig Gyenes Péter jászszentlászlói versenyző harmadik helyezést ért el. Ugyanezen a verse­nyen bonyolítottuk le si­keresen első ízben a Kecskemét—Zrenjanin vá­rosok közötti rádiós sakk­mérkőzést, amely mind­két helyen igen nagy ér­deklődést váltott ki. Az árvízcsatában Büszkék vagyunk rá, hogy két rádiósklubunk közreműködhetett az ár­vízkárok helyreállításának munkálataiban. A kecs­keméti klub három és fél hónapig kétoldalú SSB- rádióösszeköttetést tartott fenn a Bács megyei Épí­tőipari Vállalat központja és a Nagyarban dolgozó részleg között. A jász­szentlászlói rádióklub három adókezelője pedig három héten át dolgozott a nyíregyházi árvízvédel­mi helyreállítási központ­ban. A sportmunkában a leg­eredményesebben a rádió­iránymérő versenyzők dolgoztak, s kiemelkedő eredményeket értek el rá­diósaink a nemzetközi tá- virászverssnyeken és az amatőrforgalmazásban is. Tavaly is megrendeztük a Hírős Kupa országos rádióiránymérő-versenyt, amelyen a többi megye versenyzői minden eddi­ginél nagyobb számban vettek részt. Meghívott­ként vajdasági sportba­rátaink háromfős csa­pattal képviseltették ma­gukat. Az éimezóny és az utánpótlás Rádióiiránymérő-asapata­ink öt országos jellegű kupaversenyen vettek részt a következő eredmé­nyekkel: egyéniben két első és három második helyezést, csapatverseny­ben két első. négy máso­dik és két harmadik he­lyezés. Az országos rá* dióiránymérő-versenyen két egyéni második he­lyezést szereztek sporto­lóink, csapatversenyben pedig két második és egy harmadik helyet értek el. A klubok az 1970-es év­ben szervezetileg és poli­tikailag tovább erősödtek, a következő időszakban tehát még nagyobb fela­datok végrehajtására ké­pesek. A kiképzési fel­adatokat szervezetten, zökkenőmentesen hajtot­ták végre, minden szak­ágban 100 százalék felett teljesítették tervüket. Jól képzett oktatógárda dol­gozik a klubokban: hon- vódtisztek, tisztehelyette- sek, tanárok és techniku­sok, nagy gyakorlattal rendelkező adóengedélye­sek. Szakmai hozzáérté­süket az is bizonyítja, hogy a KPM-vizsgákon a bukási százalék mini­mális, aktivitásukra pedig jellemző, hogy a tanfo­lyamokon mind több a fiatal, s a kluboknak nin­csenek utánpótlási gond­jaik. Több mint ötven egyéni és kollektív állo­más működik a megyé­ben, többségük részt vesz az év valamennyi na­gyobb versenyén. Ebben sokat segít a megyei köz­pont rendszeres tájékoz­tatása a hazai és nemzet­közi sportprogramról, a részvétel feltételeiről. A klubok több ízben rendez­tek háziversenyeket is­Rádiósok—tanyán is Rád ióamatőr-állom ása- ink 40 ezer összeköttetést létesítették a múlt év­ben a hazai és külföldi amatőrökkel. Kiemelke- dőek a jászszentlászlói HA 8 KUX kollektív ál­lomás eredményei, ahol 15 fiatal, 10—16 éves operátor dolgozik, s ta­valy ez az állomás egy­maga 12 ezer összekötte­tést létesített. Hasonló eredményekhez a lajosmi- zsei rádió!.lubban is meg­teremtették már az ala­pokat: eddig 12 fiatal rá­diós tett KPM juniof amatőrvizsgát. Közülük öten azokból a tanyai is­kolákból kerültek ki, ahol a klub nem kevés fárad­sággal és áldozattal rá­diós szakköröket szerve­zett. Hetényi István őrnagy technikai kiképzési főelőadó Új lőterek épülnek Két községnek csaknem 100 ezer forint Izsákon 70 ezer forin­tot szavazott meg a köz­ségi tanácsülés lőtérépí- tésre. A munkát még a tavasszal elkezdik a strandfürdő mellett kisze­melt terepen. Hasonló határozatot ho­zott a Lajosmizsei Közsé­gi Tanács is: fedett lő- csarnok építésére 25 ezer forintot szavaztak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents