Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-16 / 63. szám
XXVI. évf. 63. szám 1971. március 16, KEDD Ára: 90 fillér A táppénzellátás és fonák oldalai (4. oldal) Honvédelmi nevelés (5—6. oldal) A téma: a X. kongresszus Előadások, tanfolyamok a kecskeméti járásban (7. oldal) Ha egy célért, miért külön ? A kiskunhalasi ifjúsági könyvtár helyzete (7. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJ DELHI Egy kivételével eldőlt a mandátumok sorsa az indiai választásokon: Indira Gandhi pártja az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti többségnél két képviselővel többet küldhet a szövetségi parlament alsóházába. Az 514 mandátum közül a Nemzeti Kongresszus Párt 350-et szerzett meg. Az Indira Gandhi ellen szövetségre lépett négy párt, a Szamjukta Szocialista Párt, az Ellenzéki Kongresszus Párt, a Dzsan Szangh és a Szvatantra teljes. vereséget szenvedtek: míg az előző parlamentben 150 képviselőjük volt az alsóházban, a jelenlegi választások után csak 49 mandátummal rendelkeznek. Indira Gandhi Kongresz- szus Pártjának kétharmados többsége annyit jelent, hogy a Kongresszus Párt a többi párt támogatása nélkül is végrehajthat alkotmánymódosítást. A miniszterelnök-asszony vasárnap egy nagygyűlésen kijelentette: nem véletlenül hozta előre egy évvel a választást. „Ismertük az emberek hangulatát, tudtuk, mit keresnek, mit kérnek” — fűzte hozzá. Gandhi asszony elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint az elsöprő választási győzelem következtében diktátorrá válhat. „Ha egyáltalán lesz diktatúra, az a népé lesz”. Hétfőn megnyílt az Indiai Kommunista Párt központi titkárságának ülése, amelyen a most befejeződött parlamenti választások eredményeit vitatják meg. Az IKP központi titkársága elégedetten fogadta a reakciós erők választási vereségének hírét A titkárság következtetése: az eredmények azt mutatják, hogy az indiai népljimegek között jelentős balratoló- dás ment végbe. Magasabb színvonalon A X. pártkongresszuson elhangzott mondat már jelszóvá érett az országban. Ahhoz ugyanis, hogy terveink sorra-rendre megvalósuljanak munkánkat valóban magasabb színvonalon kell folytatni az élet minden területén. Több mint három éve új gazdaságirányítási rendszer keretei között dolgozunk és elmondhatjuk, hogy a reform alapelvei beváltak, a termelés tervszerűbb lett, szilárdultak a szocialista termelési viszonyok. A vállalatok élni tudtak a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, kezdeményezőbbek lettek, korszerűsítették eszközállományukat, növelték termelésüket. Megyénk ipara például harmadik' ötéves tervét jelentősen túlteljesítette, s termelése — folyóáron számítva — 90,7 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A megyei pártértekezlet azonban azt is megállapította, hogy az ipar termelékenysége elmarad a lehetőségektől. A negyedik ötéves terv népünk életszínvonalának további jelentős javítását tűzi célul. Ezek közé tartozik az egy főre jutó reáljövedelem 25—27 százalékos növelése, 400 ezer új lakás építése stb. Természetesen ezzel párhuzamosan a termelési előirányzatokat, valamint a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos emelését is teljesíteni kell, mert többet osztani csak akkor lehet, ha van miből. A magasabb színvonalon végzett munkához a feltételek jórészt adottak. Sok esetben azonban gondos, aprólékos munkát, ötletességet, kezdeményező készséget igényel azoknak a tartalékoknak a feltárása, amelyek a jobb eredmények kulcsai. S, hogy ilyen tartalékok vannak, azt igazolja az üzemekben megindult mozgalom. Az Alföldi Cipőgyárban például a termelés növelésére, a gazdaságosság javítására, a vezetés színvonalának emelésére az üzemi pártszervezet széles körű akciót kezdeményezett. Kiskunfélegyházán, a Vegyipari Gépgyárban a termelés irányítását korszerűsítik. Többek között olyan diszpécserrendszert hoztak létre, amely a szerződés- kötéstől a kiszállításig kézben tartja a termékek gyártását, s gondosan ügyel a minőségre, valamint a határidők betartására. Sok esetben harc kérdése a magasabb színvonalra lépés. Vannak üzemek, ahol a munkaerővel gazdálkodnak rosszul. A mérnök nem kapja meg a tudásához méltó beosztást, vagy az üzemmérnököt is túlzottan íróasztalhoz kötik. Az előbbrejutás fontos feltételei közé tartozik a szakmunkás-utánpótlás, a szakmai továbbképzés lehetőségeinek megteremt és* stb. Ha a termelés körülményein és ahol kell a kol’ k egyes tagjainak szemléletén változtatni tudunk, magasabb szintre léphetünk. N. O. bőven, hiszen a március lfr-i emlékünnepség egyben a forradalmi ifjúsági napok megyei nyitánya. tavasszal ünnepeljük történelmünk három legnagyobb évfordulóját. 1848. március 15-ét, 1919. március 21-ét és 1945. április 4-ét. Több mint egy évszázad telt el népünk nagy forradalma, szabadságharca óta, de a különös vará- zsú dicsőséges időszak emléke nem fakult, nem halványodik: ma is van hozmunkáaz oroszországi proletár forradalom példájára a kizsákmányolás teljes felszámolását tűzték célul. A harmadik, a legjelentősebb dátum: 1945. április 4., szeretett hazánk felszabadulása — mondotta a többi között a szónok. Az ünnepség további részében dr. Fekete József, „Lobogj zászló, hirdesd a szabadságot!,..” Délelőtt 10 órakor az üzemi, vállalati, iskolai KISZ-alapszervezetek küldöttei töltötték meg városi tanács dísztermét. Az ünnepséget Németh Ferenc, a KISZ Kecskeméti Városi O'!!“’. “ /• " ' - “• j a KISZ KB. osztályvezetője, a forradalmi ifjúsági napok zászlaját nyújtotta át Terbe Dezsőnek. A tanácsház előtti zászlófelvonás után a megyei társadalmi és politikai szervek, s az ifjúság képviselői megkoszorúzták a Kossuth- szobrot, és Petőfi Sándor emléktábláját. Tárnái—Tóth Tegnap csakúgy, mint, a 123 évvel ezelőtti március 15-én, „egész nap esett az eső... az ég a megszületett szabadságot keresztelte ...” S a véletlen, mintha csak a Petőfi Sándor história gyűjteményében olvasható, ama nagy nemzeti ünnepről szóló krónikát, illetve az előzményeket elevenítette volna fel; csontmarkoló idő, ólomszürke fák, vizes, csúszós aszfalt és jókora tócsák fogadták a vendégeket Kecskeméten, a városi tanács épülete előtt. Vendégek azonban jöttek Bizottságának titkára nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket, közöttük dr. Greiner Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei titkárát, dr. Fekete Józsefet, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetőjét és Borsos Györgyöt, a kecskeméti városi pártbizottság titkárát. Ezután Terbe Dezső, a KISZ Bács-Kisikun megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi megemlékezést. — A legszebb évszakban, zánk üzenete, hőseinek legendás cselekedete, ma is példaként ragyog ifjúságunk előtt. A szabadságharc — bukása ellenére — elindítója volt annak a polgári fejlődésnek, amely megteremtette a márciusi ifjúság méltó utódát, a munkásifjúságot, s annak mozgalmát, a mai Kommunista Ifjúsági Szövetség elődét. Aztán alig telt el 70 év, ismét forradalmi tavasz köszöntött hazánkra. Az 1919. március 21-i kiáltA MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Megvan a kétharmados többség Indira Gandhi elsöprő győzelme! aratott Három tavasz — három nagy évforduló A forradalmi ifjúsági napok megnyitója Kecskeméten Konzervbemutató és tanácskozás a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben A fő zöldségnövények, a paradicsom, a paprika, a hagyma mellett újabban az uborka termesztése is nagyobb jelentőséget kapott. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1963— 1967. között Magyarországon évente 77 ezer 120 tonna uborka termett. Ennek 60 százalékát a hasai lakosság fogyasztotta el, mintegy 6—10 százaléka került zöldáruként, a többi pedig tartósított állapotban exportra. Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben hétfőn délelőtt megtartott tanácskozásnak, amelyen részt vettek a konzervgyárak, a kutatóintézetek, a vetőmagtermesztő vállalat, valamint az agrár-felsőoktatási intézmények képviselői, az uborkatermesztés és kon- zsrvbemutató volt a fő témája. Dr. Mészöly Gyula, az intézet igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a megnövekedett mennyiségi és minőségi követelmények folytán új, kiváló minőségű, genetikailag nagy terméshozamra nemesített uborkafajtákra, gépesített termesztési technológiára van szükség. A hazai konzervipar 1971. és 1975. között évente 5750 vagon uborkát szándékozik feldolgozni. Ez a mennyiség 87 százalékkal több, mint 1969-ben volt. A régi fajtákkal és a régi termelési technikával ezek a tervek nem valósíthatók meg. Az intézet, a konzervipari zöldségfélék nemesítése és termesztése korszerűsítésének feladatkörében, hangsúlyozottan az uborkakutatással foglalkozik. A nyugati és részben a közép-európai piacot a kiváló minőségű holland uborkafajták uralják. Versenyképességünk érdekében szükséges, hogy a konzervipari termékek minősége a holland fajták színvonalát elérje. Fontos követelmény, hogy az uborka egyöntetű, zöldszínű, lehes tőleg sima felületű hengeres, egyenes alakú, továbbá ropogós, valamint kesere- dés — és üresedés mentes legyen. A konzervipar az elég magas fajsúlyú és viszonylag kis magházé fajtákat keresi. A termesztők a bő termőképességű, koncentrált virágzású, a fontosabb betegségekkel szemben ellenálló, gépi betakarításra alkalmas fajtát igénylik. Kőrös Lajosné, az intézet munkatársa előadásában azokat az eredményeket ismertette, amelyeket a fentebb említett követelményeknek megfelelő hazai uborkafajták nemesítésében az intézet elért. A tanácskozás részvevői ezután a szántóföldi termesztésben az elmúlt esztendőben bemutatott, zöldáruként már megismerte, az intézet konzervüzemében tartósított uborkafajtákat bírálták el. A bemutató után a tanácskozás tartalmas vitával ért véget.-1- K. A,’
