Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

8. oldal 1971. március 14, vásárnál» Főrum A népszerű műsor kere­tében először köszönthet­tünk külföldi vendégeket. Szovjet barátaink jöttek el, hogy a magyar tévénézők kérdéseire válaszoljanak. Megismerkedhettünk Zorin kommentátorral, Kondra- sowal, az Izvesztyija szem­leírójával — mindketten amerika-szakértők. Eljött Jegorov űrhajós, Dolma- tovszkij költő és Hacsatu- rov, a kiváló közgazdász. A szinkrontolmácsolás le­hetővé tette a nyelvi nehéz­ségek kiküszöbölését. Min­den adva volt, hogy „első kézből” tájékozódhasson az ország közvéleménye Szov­jetunió gazdasági, kulturá­lis életéről, a külpolitika aktuális kérdéseiről. A mű­sor mégis elmaradt kissé az előzetes várakozástól. Sok lényegtelen kérdés, „mondvacsinált” problémá­ra kellett a vendégeknek választ adniuk. (Elsősorban a kérdezők és a szerkesz­tők hibájából.) Meglepett, hogy a kérdezőket meny­nyire érdeklik a számok, a statisztikák. Ezek kommen­tálására az adatok elem­zésére pedig nyúlfarknyi idő jutott. Véleményem szerint ezt a nagyszerű lehetőséget jobban ki lehetett volna használni, ha a kérdéseket elsősorban olyan szempont­ból válogatják; mi foglal­koztatja legjobban a ma­gyar közvéleményt a Szov­jetunióval kapcsolatban. Cs. K. Húszmillió forint megtakarítás: Hétfőtől könyvvásár féláron Hétfőtől kezdődik az öt­ven százalékkal leszállított áru könyvek vására. Ezút­tal — az évenként ismét­lődő akció — a korábbi gyakorlattól eltérően nem három, hanem két hétig, március 27-ig tart. Mind­három könyvterjesztő vál­lalat — az ÄKV, a Művelt Nép és a Szövkönyv — be­kapcsolódik az akcióba. Összesen 1500 féle kiad­vány szerepel a féláru könyvek listáján. Vala­mennyi műfajból való ki­advány beszerezhető ked­vezményes áron. A vásárba az antikváriu­mok országos hálózata is bekapcsolódik: féláron kí­nálnak könyvrégiségeket. A féláru könyvek cím­jegyzékében olyan szépiro­dalmi, ifjúsági és ismeret- terjesztő kiadványok sora­koznak, amelyek két évnél korábban jelentek meg. Nem vonatkozik az ár- leszállítás az iskolai tan­könyvekre, a szótárakra, a lexikonokra, az enciklopé­diákra és a bibliofil kiad­ványokra. Húsz—huszonötmillió fo­rintra tehető az az összeg, amit az olvasók, könyv­gyűjtők megtakaríthatnak a következő két hétben az árleszállítás révén. Aviatika és természetvédelem A tengervíz szennyezett- ségi fokának megállapítá­sához először a szovjet tu­dósok használtak repülőgé­peket. A Balti-tengeren végzett kísérletek azt mu­tatták, hogy a repülőgépen elhelyezett berendezések éppen olyan pontosan álla­pítják meg a víz szennye­zettségének fokát és anya­gát, mintha ezeket az ada­tokat közvetlenül a tenger szintjén, hajó fedélzetéről szerezték volna meg. Az új módszer segítségével az oceonológusok és a hidro- lógusok sokkal gyorsabban tudják átvizsgálni a tenger felületének egyes sávjait. Ismeretlen fekete kristályok Eddig ismeretlen ásványt találtak a szovjet tudósok a Bajkál-tó nyugati part­vidékén. Az ásvány színe fekete és kristályai elérik a 0,5—2 centimétert. A tu­dósok által azoproitnak ne­vezett új ásvány fajsúlya 3,6. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagoza­tának a Föld kérgét vizs­gáló irkutszki intézetében elvégzett vegyi- és rönt­genvizsgálatok kimutatták, hogy az azoproit a nagyon ritka bórsav-, titan- és magnéziumvegyüetek cso­portjába tartozik. Igába fogják a bánya rémét Sok bánya szellőzőberen­dezése jelentékeny mennyi­ségű metánt juttat az at­moszférába. Nem lehetne-e ezt a veszélyes gázt ipari célokra felhasználni? V. Hmirov, T. Leontyev és V. Fiszák, a Kazah Energetikai Tudományos Kutató Intézet munkatár­sai megoldották a metán­nak gázturbinás berendezé­sekben tüzelőanyagként történő felhasználását. A tudósok egy speciális be­rendezést készítettek a bá­nyából kiszivattyúzott gáz elégetésére. Az újdonság olcsó villamosenergia elő­állítását teszi lehetővé. Si­keresen kiállt* *i üzemi próbákat * zunali turbó­motorgyárban. Az előzetes számítások szerint e berendezések al­kalmazása csupán a kara- gandai szénmedencében évi 4,5 millió rubel megtakarí­tást jelent. Egy másik érdekes kísér­letet Grúziában végeztek el. Nagyon gyorsan szaporo­dó különleges baktériumo­kat tenyésztettek ki a Grúz Szovjet Szocialista Köztár­saság Tudományos Akadé­miájának bányatechnikai intézetében a bányafejtések „cementálása” céljából. A metángázzal táplálkozó baktériumok szilárd és ösz- szefüggő réteget alkotnak. Ez a réteg befedi a fejtés felületét és így megvédi a szénát az oxid ílódástól, egyszersmind az öngyulla- I dástól is* Élméuybeszámo’Gk - itthon Visszatért az asszonyok vonata A napokban visszatért egyhetes útjáról az a sze­relvény, amely Bajáról in­dulva a megye lányait és asszonyait vitte Moszkvába és Kijevbe. A békevonaton háromszázan utaztak és együtt ünnepeltek a nőna­pon a Szovjetunióban élő asszonyokkal. A hazatérés után sorra beszámolnak a munkahelyeken az élmé­nyekről. A legtöbben ez alkalom­mal jártak először a ha­talmas testvéri országban. Közéjük tartozik a negy­venöt éves Molnár Pong- rácné, a Bajai Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet számviteli osz­tályvezetője is, aki a köny­velési csoport munkatársai­nak tartott úti beszámolót. Számára a legemlékezete­sebb találkozás — mint el­mesélte — a kijevi fogadás volt, amikor egy szívsebész orvosnővel és egy akna­szedő asszonnyal beszélget­tek, akik életük példájá­val bizonyítják, hogy a gyöngébb nem képviselői miként állnak helyt azo­kon a posztokon is, ame­lyeket sokáig a férfiak pri­vilégiumának tartottak. Ugyancsak bajai utasa volt a vonatnak Király Im- réné, a Bácska kisvendéglő vezetője. Arra a kérdésre, hogy a szakmai tapaszta­latai közül mit tart ideha­za is követendőnek, habo­zás nélkül vágta rá: — Az udvariasságot, elő­zékenységet. H. F. Az „aranykiállitás megnyitása Szombaton délben Mada­rász László, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyi- ti-tta meg Kecskeméten, a Katona József Múzeumban um igazgatóhelyettese az egybegyűltekkel ismertette végezetül a kunszentmikló- si leletekkel kapcsolatos feltevéseket, jellemzett né­H. Tóth Elvira régész az aranyleletet vizsgálja a kunbábonyi homokbánya hány kiemelkedő dísztár­kincseit bemutató kiállítást. Az érdekes esemény sok nézőt vonzott. A tudomá­nyos szempontból felbe­csülhetetlen értékű tárgya­kat megtekintette dr. Grei­ner József, a megyei párt- bizottság titkára és Reile Géza, a városi tanács el­nöke is. A közönség sorai­ban ott voltak azok a kun- szentmiklósiak, akik pon­tosan három hete megtalál­ták az avar vezér sírját, és — miután tudomást sze­reztek a hozzájuk került t-trovak régészeti jelentőse­géről — beszolgáltatták ezeket a múzeumnak. Gk később is sokat segítettek a' szakembereknek a kalló­dó értékek előkeresesében, A fennálló rendelkezések­nek megfelelően most va­lamennyien tekintélyes *sz- szegű jutalmat kaptak. Ma­darász László 16 személv között több mint 70 000 Ft ot osztott ki. H. Tóth Elvira, a múze­gyat. Az „aranykiállítás” ma, vasárnap 10-től 18 óráig tekinthető meg. H. N. A csalás változatai FÄRADTAN ült be a múlt év augusztus 16-án a daba- si csárdába Takács József, biatorbágyi kőfaragó kis­iparos. Hosszú út állt mö­götte, s még jónéhány ki­lométert kellett megtennie, amíg a célhoz ért. Sírkövet szállított egyik megrende­lőjének, és a csárdá­ban pihent meg egy kávé erejéig. Sokan voltak a nagyforgalmú vendéglőben, s csak úgy tudott leülni, hogy megkérte az egyma­gában iszogató ismeretlent: engedje meg, néhány perc­re a mellé telepedést. — Parancsoljon. Nagyon örülök, úgyis unalmas egyedül — ajánlotta kész­ségen töprengett. Munkahe- István gépszerelő, Öcsa, Marx Károly utca 7. szám alatti lakos. A kőfaragó természetesen nem tudhat­ta, hogy a középkorú fér­fi már kilencszer volt bün­tetve, s hogy az előtte álló fröccs mellett éppen vala­mi haszonszerzési lehető­ségen töprengett Munkahe­lye ugyanis nem volt, s mindössze néhány hónapja szabadult a börtönből. A biatorbágyi kőfaragó szí­vesen vette az idegen köz­vetlenségét, s rövid idő alatt nagy beszélgetés ala­kult ki közöttük. — Nem könnyű szakma ez, tessék elhinni, ha az ember munkát akar, meg­rendelést, akkor szaladgál­ni kell, majdnem az egész országot be kell járni. Per­sze van ez a kis autóm, na­gyon megkönnyíti a hely­zetemet. De így sem ró­zsás — panaszkodott Ta­kács József. ERRE VÁRT Vincze Ist­ván, és máris ajánlatot tett. — Nézze uram, van egy kiváló ajánlatom. Ha nincs kifogása ellene, vállalkoz­nék arra, hogy az ön üzlet­szerzője legyek ezen a kör­nyéken. Megkötöm a meg­állapodást, továbbítom Bia- torbágyra, s ön elkészíti a sírkövet— mondta válasz­tékos szavakkal Vincze. — Ez valóban ragyogó ötlet. Tulajdonképpen ré­gen keresek már alkalmas embert, s úgy látom, ön megfelelne erre a célra. Természetesen nem kívá­nom ingyen a közvetítést. Fölajánlok magának bizo­nyos százalékot; Ebben majd később megegyezünk — örvendezett a kőfaragó, s átnyújtott egy csomó név­jegykártyát a „megbízott­nak,” aztán elköszöntek egymástól. Vincze István egy dara­big töprengett a pohár fö­lött, s rájött, hogy, mint közvetítő, előlegeket szed­het az esetleges megrende­lőktől. Sőt, úgy mutatkozik be, hogy ő a kőfaragó. Az- i tán felhörpintette a fröcs- csöt és útnak indult. MÉG OTT a helyszínen, Dabason felkereste a sírásót, akitől megtudta, hogy M. I.-né egy hónapja rendelt sírkövet. Perceken belül az asszonynál volt, bejelentet­te, hogy elkészült a sírkő, s hamarosan szállítani fog­ják, de 1500 forint előle­get kér. Az asszony átment a másik szobába a pénz­ért, addig a „kőfaragó” el­lopott egy fényképezőgé­pet, aztán zsebre vágta a pénzt is és elment Két hét múlva, amikor Dunavecséről Apostagra gyalogolt, útközben „talált” egy kerékpárt, felült rá és elhajtott. Soltra ment A bicikliért 150 forintot ka­pott. Solton a temetőben egy ismeretlentől megtudta, hogy K. I.-né sírkövet akar készíttetni. Az asz- szony viszont — miután Vincze mint kőfaragó be­mutatkozott — elmondta, hogy jelenleg nincs pénze, de úgy tudja V. P. nevű rokona már összegyűjtötte az összeget A csaló V. P.- ékhez ment Hatezer fo­rintért ajánlotta a sírkő el­készítését, de előleget nem tudott kicsikarni, bár meg­írta már az átvételi elis­mervényt is. Ezen a siker­telenségen elkeseredve Ér- sekcsanádon lakó szüleihez utazott, de szeptember 7-én már Nemesnádudvaron tűnt fel, ahol az esti órák­ban megjelent R. I.-ék la­kásában mondva, hogy ki kell cserélni a villanyórát, s' kér 136 forintot. De itt sem volt szerencséje. Az asszony már éppen át. akarta adni a pénzt a „vil­lanyszerelőnek”, amikor megjelent a szomszédban lakó M. J., aki valóban vil­lanyszerelő. Igazolásra szó­lította fel Vinczét, de az kijelentette, hogy ehhez nincs joga. Végül is nagy nehezen egérutat nyert a csaló. Szeptember 8-án Solton, a Petőfi telepen egy be­zárt lakáshoz érkezett. Az ablakon át látta, hogy bent rádió, pálinka és egy ko­sárban tojás van. Behatolt, és mind elvitte. A benzin­kútnál egy rendőrbe bot­lott, aki mint ismeretlent igazoltatta, (már tudtak a sírkövekről), s az őrsre kí­sérte. Itt minden kiderült. A KALOCSAI Járásbíróság nyolc rendbeli különböző bűncselekmény miatt két és fél évre ítélte Vincze Ist­vánt. A büntetést azonban a megyei bíróság három és fél évre emelte fel. Az íté­let tehát jogerős. A biator­bágyi kőfaragó pedig hiába várja az üzletszerző jelent­kezését. G. S. Kisál' attenyésztők versenye A Bácskai Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége szom­baton délelőtt értékelte az elmúlt évi kisállattenyész­tői verseny eredményeit. . A Hazafias Népfront ba­jai székházában összegyűlt 50 főnyi résztvevő előtt Somoskövi István, a terüle­ti szövetség mezőgazdasági mérnöke tartott előadást. Ismertette a háztáji és ki­segítő-gazdaságok munká­jának népgazdasági jelen­tőségét. Elmondta, hogy a nagyüzemi gazdaságok erő­sítése mellett továbbra js cél a kisállattenyésztéssel gítése. Az új módszerek al- ] szervezésével kell támogat- kalmazása, a korszerű faj- niuk a munkát, ták kiválasztása és a takar- Az előadást hozzászóló- mánykérdés megoldása ezen j sok követték, majd Szabó a területen is időszerűvé ! István , a területi szövetség vált. Éppen ezért szoro­sabbá kívánják tenni a kapcsolatot a kisállatte- nyésztő gazdaságok az őket versenybizottságának elnö­ke átnyújtotta az oklevele­ket és pénzjutalmakat az 1970-es évi verseny győz­takarmánnyal, tenyésztésre j teseinek. A bajai járás első alkalmas állatokkal ellátó, valamint a felvásárló és feldolgozó vállalatok kö­zött. Nagyobb feladat hárul a jövőben a termelőkkel közvetlen kapcsolatban levő ÁFÉSZ-ekre is, akiknek ta­pasztalatcserék, és áll a*'­foglalkozók .támogatása, se- J egészségügyi előadások három helyezettje: Gál Ist­ván bátmonostori, Kiss Pé­ter felsőszentiváni és Kin­cses Jánosné mátételki kis­állattenyésztő. Ök együtte­sen mintesy 260 ezer forint értékű állatot, illetve to­jást adt»k át az eLmúli évben. D. É.

Next

/
Thumbnails
Contents