Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

8. oldal 1971. március 14, vasárnap Nem lehet a végtelenségig várni Izrael ragaszkodik a zsákmányhoz KAIRÓ Gromiko—Winzer találkozó MOSZKVA (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton eszmecserét folytatott Otto Winzerrel, a Német Demok­ratikus Köztársaság kül­ügyminiszterével, áld át­utazóban tartózkodik a szovjet fővárosban. Gromiko és Winzer köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyalt. Az NDK külügyminiszte­re ceyloni látogatásának befejeztével érkezett Moszkvába. (MTI) Bhutto nyilatkozata Zulfikar Ali Bhutto, a nyugat-pakisztáni válasz­tásokon győztes Néppárt vezetője szombaton támo­gatásáról biztosította Mud- zsuber Rahman sejket, a kelet-pakisztáni Avami Li­ga vezérét. Lahoreban, újságírók előtt tett nyilatkozatában Bhutto hangoztatta: Jahja Khan elnöknek bele keli egyeznie Rahman sejk az iránti követelésébe, hogy indítsanak tüzetes bírósá­gi vizsgálatot a lakosság ellen irányuló katonai ak­ciók ügyében. Mint ismere­tes, katonai egységek Dac- cában és más kelet-pakisz­táni városokban sortűzzel akarnak véget vetni a za­vargásoknak. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Hafez Asszadot, a Szíriái Arab Köztársa­ság elnökévé történt meg­választása alkalmából. Franciaországot eddig a gall kakas, meg a frigiai sapkás Marienne szimbolizálta. Mos­tantól — ba elfogadják — lesz egy harmadik jelkép is. Illetve egy harmadik az első kettő he­lyett. Egy modernebb és tagad­hatatlanul vonzóbb: az isteni B. B. Azaz B. B. keblei. Hogy egé­szen pontosak legyünk: B. B. mellszobra. Amely a UPI-hír- ügyníikség megfogalmazása szerint „egyáltalán nem rejti véka alá a színésznő kerekded bájait”. A gáláns ötlet Servan-Schrei- bertől származik B. B. dupla- nevű lovagja a francia politi­kai életbe afféle enfant ter- riblenek számít, („Rettenetes gyermek”; leginkább botrány­hősnek fordítjuk.) „Eredeti fog­lalkozására” nézve Servan- Schreibert milliomos, egy ki­adóvállalat tulajdonosa, de ar­ról ismerik jobban, hogy ő a Radikális Szocialista Párt fő­titkára. Szerdai sajtóértekezletén az­zal lepte meg az újságírókat, hogy leleplezte Brigitte Bardot említett mellszobrát. Aztán ki­jelentette: Vegye meg a kor­mány a szobrot és nyilvánítsa az ország szimbólumává. Az ok teljesen világos — érvelt Ser- van-Schreibert —: a mostani kormány egyik sarkalatos hi­bája, hogy B. B. bájait nem használta fel a mezőgazdasági termékek exportjának növelé­sére. (sic!). B. B. legalább any- nyit jelent Franciaországnak — mondotta — mint a bordeauxi bor, vagy a rockfort sajt. Hm. Kortesbeszéd világos. Bardot művésznő népszerű, Servan-Schreibert pedig szeret­ne befutni az épp ma esedékes községtanácsi választásokon. A bordóival ki is lennénk békül- ve, de hogy mi köze B. B-nek a sajthoz? — tiszta ésszel fel nem éri az ember ... E heti másik csodabogarunk — örökös díszhelye van a gyűi- teménvben — Nixon elnök „őfelsége”. Az elnök ugyanis a New York Times-nak adott interjújában köztársasági el­nöktől szokatlan módon plura­Lassanként válaszúihoz érkezik a közel-keleti vál­ság, és ha Izrael nem köte­lezi el magát valamennyi megszállt arab terület ki­ürítése mellett, nem marad más lehetőség, mint a há­ború újbóli kirobbanása, — írja szombati számában a kairói A1 Ah ram, A lap leszögezi, hogy Helyt kell adni az Ava­mi Liga azon követelésé­nek is, hogy a katonaságot vezényeljék vissza a ka­szárnyákba — folytatta Bhutto. Bhutto ugyanakkor el­ítélt minden olyan tenden­ciát és törekvést, amely a két országrész népének konfrontációját idézhetné elő. Ezzel nyíltan célzott arra, hogy nem helyesli Kelet-Pakisztán autonóm közigazgatás alá helyezé­sét. (Reuter) Abdel Rahman Kalafavi szíriai belügyminiszter szombaton reggel sajtóér­tekezleten ismertette az or­szágban lebonyolított nép­szavazás végeredményeit. A szavazatra jogosult vá­lasztópolgárok 95,76 száza­lis majestatist — fejedelmi töb­best — használ: „Mi elkötelez- ve találtuk magunkat Vietnam­ban egy olyan háborúban, amelynek nincsenek hősei, csak bűnbakjai’ . Ki ez a Mi? 0. Az utalás is világos. Johnson volt, aki kezdte. Amikor ilyeneket hall Nixon- tól az ember szinte belemeleg­szik: Ni csak, a Nixon! Be akarja fejezni a háborút! Azért tolja a felelősséget Johnsonra. Így volna logikus ... Pláne azután, hogy az elnök a nyilatkozat legelején leszö­gezi: ő „mélyen elkötelezett, buzgó pacifista”. Majd másutt: „Nem elég a béke hívének len­ni, tenni is kell érte”. Óriási! Egyetértünk! Így fél­reismertük volna? . .. Am ha­marosan kiderül: Most értjük félre, ha netalán szó szerint vennénk az efféle kinyilatkoz­tatásait. A baj az, hogy nem egy nyel­ven beszélünk. Nemcsak mi és ő, hanem ő és az amerikai nép sem. Hogy ennek mi az oka, rejtély. Tanult-e latint, vagy hiányzott az iskolából, ki tud­ja, de következetesen rosszul használja az idegen szavakat. Hallgassuk, kiket nevez például internacionalistáknak? Egy he­lyen szemére veti a demokra­tapárti politikusoknak, akik annak idején támogatták a vietnami eszkalációt, hogy „in­ternacionalistákból neo-izola- cionistákká és szuper-galam­bokká vedlettek”. Mert mosta­nában megbélyegzik a „vietna- mizálási politikát”. A „praktikus” szót is mint­ha „kontra”, vagy „anti” he­lyett használná, amikor azt mondja, hogy „praktikus paci­fistának” tekinti magát. Nixon egyébként bevallja a New York Times munkatársá­nak, hogy neheztel a sajtóra is. Több megértésre vágyik és tá­mogatást vár. Szerinte a sajtó túlságosan „pesszimista” az USA kormányának indokínai politikáját illetően”. Megértjük az amerikai kollé­gákat. Mi is azok vagyunk. M. L. nem lehet a végtelenségig várni az izraeli magatartás megváltoztatására. A Szuezi csatorna térségében nem tartható fenn vég nélkül i nyugalmi helyzet, leg­feljebb még két hétig, LONDON Golda Meir izraeli mi­niszterelnök a Timesnak adott nyilatkozatában le­szögezte: „Nem szabad megengedni, hogy a Közel- Keleten ismét kirobbanjon a háború”. Ezt a veszélyt Meir szerint Izrael „biz­tonságos és elismert” ha­tárai háríthatnák el. A miniszterelnök nyilat­kozatából kiderül, hogy mit ért az izraeli vezetés e „biztonságos és elismert” határokon. Közölte, hogy mindenáron ragaszkodni fognak a szíriai Golan-ma- gaslatokhoz, Sharm El- Seik-hez és az „egységes, izraeli Jeruzsálemhez”. Meir asszony ugyanakkor síkraszállt a Sínai-félszi- get demilitarizálása mellett. A demilitarizálás biztosítá­sára „közös erőket” java­solt, amelynek soraiban az izraeli katonák mellett egyiptomiak is lennének. (AP, Reuter). léka élt jógával. A leadott 1 935 803 szavazat közül Asszad tábornok államfő­vé való kinevezését támo­gatta 1 919 609 (99 száza­lék). Az ellenszavazatok száma 15 480 (0,8 százalék). A szavazatok közül 714-et minősítettek érvénytelen­nek. Szíriában szombaton nemzeti ünnepet tartottak Asszad választási győzelme alkalmából. (AFP) Tito Jugoszlávia egységéről Tito jugoszláv elnök a Jugoszláv Ifjúsági Szövet­ség vezetőivel folytatott belgrádi beszélgetése során újból nagy hangsúllyal szállt síkra Jugoszlávia egységének megőrzése mel­lett, hangoztatva: „Bármi­lyen kísérlet ennek az egy­ségnek a szétzúzására, el­lenforradalmi cselekedet”. A jugoszláviai politikai rendszer reformjának lé­nyegét Tito elnök két pont­ban foglalta össze: 1. „Biz­tosítani Jugoszlávia egysé­gét, összeforrottságát, min­den köztársaság jobban rendezett kapcsolatai és nagyobb felelőssége alap­ján. 2. A munkásosztály szerepe a legjobban feje­ződjék ki ebben.” A mun­kásosztálynak kell J ugo- szláviában a cement szere­pét betöltenie, amely biz­tosítja szocialista közössé­günk egységét. Tito elnök várhatóan fontos beszédet mond a ju­goszláv belpolitikai helyzet­ről és a folyamatban levő alkotmánymódosításokról a Jugoszláv Szocialista Szövetség (népfront) kedd- szerdán megtartandó bel­grádi országos tanácskozá­sán. (MTI) Törvényes rendet és egységet Asszad elsöprő győzelmet aratott nemzeti ünnep SZÍRIÁBAN PANOPTIKUM AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Folytatódik a de facto tűzszünet a Közel-Ke­leten, — Véget ért az angliai postássztrájk. KEDD: Rogers amerikai külügyminiszter sajtóértekez­lete. — Szovjet—egyiptomi gazdasági tárgyalások Moszkvában. SZERDA: Indira Gandhi pártjának győzelmét hozta az indiai választás. — Munkáspárti politikus kor­mányalakítási megbízatása Norvégiában. CSÜTÖRTÖK: A genfi leszerelési értekezlet 500. ülése. — Sztrájkellenes törvény Svédországban. PÉNTEK: Kormányválság Törökországban. — Elnök- választás Szíriában. SZOMBAT: Súlyos harcok az indokínai frontokon. így látta a hetet kommentátorunk, Pálfy /ózsef: Elsőnek kell említeni a hét nemzetközi eseményei közül az indiai választások eredményét. Ki gondolta volna, hogy Indira Gandhi asszonynak és pártjának si­kerül ekkora többséget sze­rezni? Inkább aggodalmas­kodók akadtak szép szám­mal, akik például a „maha­radzsaügy” miatt is a mi­niszterelnök-asszony nép­szerűségének csökkentését, parlamenti többségének le­morzsolódását jósolták. Az indiai választásokkal kap­csolatban elsősorban arra kell gondolnunk, hogy egy, szinte földrész nagyságú, körülbelül 500 millió lako­sú, óriási országról van szó és éppen abban az Ázsiá­NÖNAPI TÜNTETÉS ANGLIÁBAN A nemzetközi nőnapon bejárta a világot ez a kép: az angol nőmozgalom egyenlő jogokat követel a minisz­terelnökségi rezidencia, a londoni Downing Street 10. előtt. NŐI SIKER A középen: a 34 éves Yvette Van eher asszony, aki a Mount Everestet megmászó 1971-es nemzetközi expedíció tagja, beszél­get a japán Reizo Itőval (bal oldalt) és Naomí Uemurával, akik az 19*0. évi expedíció során jutottak el a Mount Everest csúcsára. ÚJRA A MUNKÁSPÁRT A SZER MUNKATÁRSA VOLT Norvégiában hatévi szünet után ismét a Munkáspárt alakít kormányt. Képün­kön: Bratteli, a párt vezé­re, akit a király a hét ele­jén kért fel a kabinet meg­alakítására. Az utóbbi évek legnagyobb hírszerző bravúrját hajtot­ta végre Andrzej Czecho- wicz lengyel hírszerző liszt, aki hat éven kérész­iül beépült a Szabad Euró­pa Rádióhoz és értékes in­formációkat gyűjtött a Lengyelország ellen irányu­ló amerikai kémkedésről. Képünkön Czechowicz kül­detéséből hazatérve sajtó­értekezleten számol be ta­pasztalatairól. ban, ahol a nagyhatalmi politikai ellentétek a túl­népesedés problémái és a világgazdasági gondok kö­zepette robbantak ki. Nem közömbös a világ jövője szempontjából sem, hogy merre halad India! Az első óvatos értékelés azt mondatja velünk: öröm számunkra, hogy a válasz­tások a jobboldal vereségé­vel végződtek. Mert ne fe­ledjük, a közeli, \últban az indiai reakció, — amely ebben az óriási országban maga is arányosan nagy —, ment át támadásba a mi­niszterelnök-asszony és a Kongresszus Párt el nem kötelezett, de antiimperia- lista külpolitikája és az or­szágon belül a társadalmi felemelkedést szolgáló bel­politikája ellen. Az is gon­dot okozott, hogy a szom­szédos Pakisztánban — amellyel Indiának Kasmír miatt két évtizede konflik­tusai voltak, s vannak — politikai válság tört ki, ami egykönnyen felszínre dobhatja a soviniszta, na­cionalista törekvéseket. Nem volt nehéz elképzelni, hogy erre válaszul Indiá­ban is a túlzó „nemzeti” álláspont hívei kerülnek előtérbe... A választások után a par­lamentben Indira Gandhi kormányzóképes, még az alkotmány megváltoztatásá­ra is alkalmas többséggel rendelkezik. Az országban azonban a gondok megma­MOST A FÖÁLLAMÜGYÉSZT RABOLTÁK EL Az uruguay-i tupainaro- gerillák eddig diplomaták elrablásával próbálták ki­kényszeríteni a kormánytól társaik szabadonbocsátását és egyéb követeléseik tel­jesítését. Ezek után óriási szenzációt keltett világszer­te, hogy a béten nem kül­földi diplomatát, hanem az uruguayi főállamügyészt, Guido Oribet rabolta kel, aki a gerillaellenes intéz­kedések egyik értelmi szer­zője. A tupamarók közöl­ték, hogy a főállamügyészt „a nép bírósága” elé állít­ják. ROGERS A VDK MEGTÁMADÁSÁRA BIZTATJA SAIGONT William P. Rogers ameri­kai külügyminiszter, a há­borús veteránok egy wa­shingtoni gyűlésen kijelen­tette, hogy az Egyesült Ál­lamok nem lépne közbe, ha Dél-Vletnam megtámadná a Vietnami Demokratikus Köztársaságot.

Next

/
Thumbnails
Contents