Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-12 / 60. szám
1971. március 12, péntek S. oldal r Áprilisban: Nóra - Májusban: Utolsó tét A kecskeméti színház tavaszi programja Estéről estére zolást játsszák. művelődési házakban lépnek fel, napközben már a következő produkciókra készülnek az ezekben a hónapokban a Gá- | Április közepén kerül falusi | színre Miljutyin operettje, a Nyugtalan boldogság Lovas Edit rendezésében. Május első napjaiban Raffai Sarolta Utolsó tét című drámáját adja elő társula- bizony alaposan igény- j tunk. Orbán Tibor rendező be vett színészek. | — a szerző egyetértésével Megkértük Radó Vil- — vsszatér Raffai eredeti mos igazgatót, hogy tá- ] koncepciójához, s így né- jékoztassa lapunkat a ! mileg eltér majd a darab tavaszi műsorrendről, j hangvétele, kicsengése a bu- Tudomásunkra jutott j dapesti bemutatótól. Annyi ugyanis, hogy némileg i már bizonyos, hogy nálunk megváltozik az ősszel | Dávay Camilla kapja a női kiadott előzetes program. — Mától március 12-étől a Charley nénjét láthatják a kecskemétiek, majd a tájolás során a megye lakosai. Több érv szól a darab bemutatása mellett. Mindenekelőtt a méltán népszerű Sas Józsefet kívánjuk egy sokirányú képességeinek csillogtatására lehetőséget nyújtó szerephez juttatni. A ktiűnő művész ebben az idényben majd minden este színen van, de az igazi színész nem érez fáradtságot; akkor boldogtalan, ha nem játszhat És a közönségre is gondoltunk amikor módosítottuk korábbi elképzeléseinket A Charley nénje sikert aratott az elmúlt szezonban a Városmajori Parkszínpadon, szinte a teljes operett-társulat fellép a vidám, zenés játékban. Szeretném külön megemlíteni Jánoky Sándor érdemes művészt, akit hajdani szerepkörében láthat az a közönség, amely az elmúlt évtizedben őt jobbára csak prózai alakításokban ismerte. Jánoky táncoskomikusként kezdte pályáját. Rendező Lovas Edit, karmester Németh László. Április 2-án mutatjuk be Ibsen Nóra című remekét. A Henschel fuvaros szerepelt eredetileg tervezetünkben, de úgy éreztük, hogy a norvég író alkotása közelebb áll a nagyközönséghez. Nóra: Dévay Camillr Helmer: Ács Gyula, Ran1 doktort Fekete Tibor alakítja, rendező Udvaros Bé la. főszerepet. Zenés darabbal fejezzük be idei kecskeméti évadunkat. Egyelőre még nem dőlt el, hogy a Négyen pizsamában című kacagtató, vidám játékot tűzzük műsorra — a szövegkönyvet két szovjet szerző ötletéből Kardos G. György írta, zenéjét Vujisics Tihamér komponálta — avagy Csiky Gergely Kaviár című művét. A megyeszékhelyen június 13-án játsszunk utoljára. Baján három nap múlva 16-án, szerdán kezdjük az évadot A művelődési ház színpadán összesen 28 alkalommal lépnek fel társulatunk tagjai, utoljára július 11-én. Ezzel még nem fejeződik be a szezon, mert megtisztelő meghívást kaptunk Tatára, ahol a csodálatos környezetben levő szabadtéri színpadon a Pacsirtával szerepelünk. A továbbiakban arról szólt Radó Vilmos igazgató, hogy milyen ok miatt változtattak néhány esetben a tavaly nyáron meghirdetett műsortervben. (Nem készült el az átdolgozás, a mozik is műsorra tűzték a Bűn és bűnhődést, szereposztási nehézségek adódtak stb.) Bízunk abban, hogy az idény végén a színház közönsége Is átgondoltnak, tartalmasnak, sikerültnek minősíti a kecskeméti Kas tana József Színház tavaszi műsorrendjét. Interjú a „háttérben” Beszélgetés Lendvai Katival H. N. A bajai ifjúsá gi klub cigaretta füstös, üres helyi ségében szólítot tam meg. A Kitö rés vetítését két órás heves vita követte, de a legtöbb kérdés Bacsó Péter rendezőt és Liska Tibor főszereplő-közgazdászt a film történetének és mondani valójának „kiötlőit” érintette. Kati szótlanul hallgatta a beszélgetést, az egyetlen hozzá intézett kérdésre is zavartan válaszolt. — Más vitákon is ennyire a „háttérben maradt” ? — kérdezem.— Az ilyen „klassz” ankéto- kon, mint ez is volt, többnyire igen. — S nem bántja, hogy az érdeklődés „reflektorai” elkerülik? Bejáró tanulók gondjai Kevés iskola lehet BácsKiskun megyében, ahol nem a hagyományos időben, reggel 8 órakor szólal meg a tanítás kezdetét jelző csengő, hanem pontosan egy órával később, 9 órakor, amikor más iskolákban már a második óra folyik. Ez a szomorú és bosszantó kivétel Szánk község általános iskolája. A Petőfi Népe február 9-i számában megjelent riportból és a február 17-i Halasi Hírekből arról tájékozódhattak az olvasók, hogy nemrég felépült, gyönyörű szanki iskolában nem teljes az öröm, éppen a 9 órai kezdés miatt. Meg- -tuk, hogy a körzetesítés olytán bejáró negyven ta- -ulót szállító autóbusz csak íáromnegyed 9-re ér be az iskolához. A pedagógusok és a tanulók pihenését szolgáló szünetek is rövidebbek, hogy az alsó tagozatos kisgyerekek túl későn ne kezdjék a tanulást A délelőtti tanulás így a délutánba nyúlik, emiatt az úttörőélet sem bontakozhat ki, hiszen a községtől messzebb lakó pajtások késő délután már nem jönnek vissza őrsi, vagy rajfoglalkozásra. Hátrányos helyzetet teremt a 9 órai kezdés a napközis tanulók számára is. A felső tagozatban délután kettőkor végződik a hatodik óra. Ezért a negyven napközis csak fél háromkor ebédelhet. Az autóbusz viszont már fél ötkor viszi őket, haza a tanyákra, így alig két óra idejük marad tanulásra a napközi otthonban. Játékra, aktív pihenésre már nem is jut idő. A község és az Iskola vezetősége megkereste a Volán Autóközlekedési Vállalatot, hogy változtasson ezen a helyzeten, eddig azonban minden próbálkozás hiábavalónak bizonyult. A szülők és az iskola pedagógusai már ott tartanak, hogy a televízió nyilvánosságát akarják segítségül hívni az autóbuszmenetrend megváltoztatására *. Nem hiszem, hogy erre szükség lenne. Talán a megye illetékes szervei is tudnának segíteni ebben a „csekélységnek” látszó, de egy iskola életében nagy horderejű probléma megoldásában! Iglódl Miklós A bölcsészhallgató — Lendvai Katalin — Nem. Hiszen a jő ankétokon nem is magáról az alkotásról, hanem az élet és a film kapcsolatáról beszélnek a legtöbbet. A formai kérdéseket — és ez jelzi, hogy jóf érdekes és igaz film a Kitörés — kevésbé feszegetik és ezért természetesnek találom, hogy én többnyire csak szemlélődő maradok. Törékeny, hosszú hajú, sajátos mosolyú lány. Beszéd közben szemei kikerekednek, és ettől arca furcsa, elcsodálkozó kifejezést ölt. Mozdulatai természetesek, közvetlenek, ugyanúgy, mint a filmben, ahol nem kitalált szerepet, hanem saját személyiségét alakította. — Nem volt nehéz. Sok egyetemista barátnőm van. Beszédstílusuk, megjelenésük, modoruk rám is hatott — ezért érthettem. meg és játszhattam el a rendező utasításainak megfelelő alakot. — Szereti a filmbeli Tóth Annát? — Miért ne szeretném? Érdekes lány; minden cselekedete pontosan motivált. Értettem mit, miért csinált, hasonló körülmények között én is így cselekedtem volna. — Helyesli Bacsó Péter törekvéseit, hogy amatőr színészeket szerepeltet alkotásaiban? — Bacsót a fiatalság problémái izgatják. A tee- nager-hősök világszerte egyre nagyobb számban jelennek meg a mozivásznakon. Darabosságukat, sajátos világukat pedig nehéz „kifinomult és rutinos” színészi kifejező eszközökkel megjeleníteni — Főszereplő társai is „amatőrök” voltak. Nem okozott ez gondot a forgatás során? Kati nevet és ismét csodálkozik. — Dehogy. Épp ellenkezőleg. Nagyon közvetlenek voltak. Közösen beszéltük meg a soron következő jeleneteket, beállításokat és egyikünkben sem akadt kisebbségi érzés a másikkal szemben. — De azért biztosan próbálkozott már színészettel. — Középiskolás koromban elsősorban az irodalom kötötte le az érdeklődésemet. Versek, novellák, regények. Irodalmiszínpad- tag voltam, több ízben is szerepeltem „pódiumon”, de hát az más dolog. — És a Színművészeti Főiskola?.’.. — Az első két felvételi vizsgán átmentem, a harmadik rostán akadtam el... Bacsó Péter után most Ré- nyi Tamás Reménykedők című filmjében kínált fel új szerepet. És nemsokára ismét megpróbálkoztam a főiskolai felvétellel is. Elkomolyodva simítja el arcába hullt haját. A bölcsészhallgató filozófus Tóth Anna — a színésznő, Lendvai Katalin jövőjére, a rögös pálya sikereire és nehézségeire gondol. Pavlovi ts Miklós Polaccót orvosi vizsgálat ürügyével másnap már át is szállították a viterbói börtönbe, ahol meglehetően gyanakodva fogadták a börtön vezetői Coccia mesterkedéseit, Polaccót a röntgenezés után azonnal visz- sza akarták küldeni Sorianóba. Ezt az igazságügy minisztérium közreműködésével Coccia meg különösebb nehézség nélkül megakadályozta. Az indok az volt, hogy hátha később romlik Polacco helyzete és akkor legyen kéznél orvosi segítség. így sikerült Polaccot a viterbói fegyintézet betegszobájában visszatartani. A viterb'ói államügyész azonban hallani sem akart arról, hogy a Pisciotta melletti üres cellába kerüljön. A kormány közbelépésére az államügyész és a fogházigazgató végül mégis engedélyezte Polaccónak a „nehéz fiúk” osztályán Pisciotta mellett történő elhelyezését. Így lett az egykori legendás partizánvezér a hírhedt szicíliai bandita cellaszomszédja. E machinációkról Pisciotta mit sem tudott. A megtört arcú, beteges rabtárs lassan megnyerte rokon- szenvét s mivel az napokig hallgatott, ellentétben a spiclik közismert bőbeszédűségével, ösztönös gyanakvása is feloldódott. Annyi néma hónap után a hallgatásra kárhoztatott hetek kegyetlen bénaságából kiszabadulva most a sors kegyét látta Polacco megérkezésében, hiszen beszélgető partnere lett, mégpedig egy igazi sorstárs személyében. Polacco napokig mesélte saját életének kalandjait. A politikát szidta, a ravasz pártvezéreket, a kereszténydemokratákat — De G as perit és Scelbát. Pisciotta úgy érezte, hogy sanyarú sorsát maga is Scel- ba szószegésének köszönheti... — Ne búsulj, pajtás — tört ki belőle a negyedik napon — érted is megfizetek annak a gazembernek, aki a hátunk mögött összejátszott Don Calo maffiájával. Én nem félék már sem tőle, sem mástól. Én egyedül csak az istentől félek. És ezért az én pofámat földi ember nem tömheti be. — A maffia sem? — jegyezte meg csak úgy mellékesen Polacco. Pisciotta erre elhallgatott. Hosszasan mélázott. Végül, mintha egész életútját próbálná mérlegre tenni, megszólalt: — A maffia nagy úr. Azzal még Giuliano sem tudott leszámolni. Pedig mi valaha meg akartuk szabadítani Szicíliát a maffia uralmátóL — Hiszen ti magatok is maffiamódszerekkél dolgoztatok — szólt közbe Polacco és úgy tett, mint aki teljesen tájékozatlan. — Nem egészen. Mi megsarcoltuk a gazdagokat és adtunk a szegényeknek. A mi titkos társaságunk a szegények szövetsége volt. — És mégis, a szegényekre lőttetek Portella della GinestranáL — Azok vörösök voltak. Azok ellenünk voltak. — De hiszen a hercegekkel szövetkeztetek. — Azért szövetkeztünk a hercegekkel, hogy leszámoljunk az új földesurakkal. Azért ültünk bele a kereszténydemokraták kosarába is ... Aztán kiderült, hogy a hercegek is, a kereszténydemokraták is a maffia zsákjában vannak. A római rendőrök, Verdi- ani és Scelba emberei mind a maffia akaratának engedelmeskedtek... És én, ökör. bedőltem Scelba- nak. Csúnyán elbánt velem... Én jártam nála Rómában. Személyesen ígért meg nekem mindent. Mindent. Érted ezt, pajtás? Ez után végeztem Giulianó- val, mert azt hittem, hogy ő elárult minket..., de az anyja, aki az én nagynéném. Giuliano fölött bosz- szút esküdött és elátkozott engem. És látod, az átok fogott. Azért vagyok itt. Pedig az hittem, ha megölöm Giulianót, három legyet ütök egycsapásra: kegyelmet kapok és szabad leszek, ezt ígérte a belügyminiszter. Másodszor: megbüntetek egy embert, aki engem is belevitt egy esztelen gyilkos bandába. Harmadszor pedig örökölöm mindazt a hatalmat, amit Giuliano megteremtett... Pajtás, nálunk Szicíliában a vendetta szent és kegyetlen törvénye uralkodik. Most nincs fegyver a kezemben, hogy megbosszuljam a politikusok árulását, de birtokomban van Gi- liano feljegyzéseinek egy példánya s ha azt én előadom, beleroppan néhány miniszteri bársonyszék. Ez lesz az én vendettám. — Miért nem adtad közre őket Viterbóban? _— Te ezt nem értheted. Itt nem vagyok hazám földjén, de ha Palermóban tárgyalni kezdik peremet és megkérdezik, miért öltem meg Giulianót, akkor indul majd meg a föld, mint ahogy Misinában rengett minden ház, amikor az Etna dühödt szelleme kitört... Érted már, cimbora? Megbosszulok mindent és mindenkit. — És aztán mit érsz vele? Néhány nagyfejű belebukik, de a maffián egymagad nem győzhetsz. A maffia utánad nyújtja kezét és az életedet követeli... A történtek után pedig a vörösökhöz nem menekülhetsz. — Igaz. A maffia már eddig is alkudozott a bőrömre. Én tudom ezt. De neked megmondhatom, én sem állok egyedül. Don Caló egész rothadt bandáját bele fogom dögleszteni a Carca pokolbűzös szakadékaiba. A potrohos vén gazember megtudja majd, ki is volt az a Gaspare, akit megszégyenített, akit eldobott, mint egy kifacsart citromot. ... És ez így ment nap, mint nap, Harmadik hete • voltak már együtt és egy fülledt augusztusi hajnalon Polacco arra ébredt, hogy Pisciotta bezárt tigrisként kereng ketrecében. — Mi történt veled pajtás? — dugta fejét az átjáró rácsához Polacco. (Folytatjuk^
