Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
/ Zöldségtermesztés sztyepén A Szovjetunióban folyó kutatások eredményei bebizonyították, hogy sovány, agyagos talajon is lehet zöldséget és gabonaféléket termeszteni, ha a talajba előzőleg poliakrilamid-oldatot kevernek. A Kaspi-tenger Mangislak-félszigetén és más mérsékelt égövi sivatagi éghajlatú területeken ennek a nagymolekulá- jű vegyületnek a segítségével sikerült jó kukoricalucerna- és salátatermést nyerni. Ez a polimer preparátum nemcsak javítja a talaj szerkezetét, hanem növeli nitrogén tartalmát és ellen- állóbbá .teszi a víz eróziós hatásával szemben. Kazahsztánban 1971-ben nyolcmillió hektár földet művelnek meg pr’iakrila- mid-oldat felhasználásával. A megtakarítás: 9 millió liter tej Tápszeres borjúnevelés Hibridsertés - világmárka A megyei állattenyésztési felügyelőség kezdeményezésére hat esztendővel ezelőtt 12 termelőszövetkezet tért át a szarvasmarha-tenyésztésben a borjak tápszeres nevelésére. Ez a kétségkívül gazdaságos módszer azóta széles körben elterjedt, jelenleg Bács-Kiskun megye 96 szövetkezeiében alkalmazzák. Tej, illetve tejzsírpóüó tápszerekkel évente 19 ezer borjút nevelnek fel, ami csaknem 30 százaléka a megye tsz-borjúállomá- nyának. A tejmegtakarítás borianként 4—500, összesen 9 millió liter évente, amely a lakosság jobb tej- és tejtermék-ellátáséban jelentkezik. A tápszeres eljárásra való áttérés a megye 96 gazdaságában összesen 8 millió forinttal csökkentette a borjúnevelés önköltségét, a módszernek azonban más előnye is mutatkozik. A Phylaxia Állati Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalatnál gyártott tápszerek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a borjak ellenállóképességét növelik. A növendék állatok elhullása jóval kevesebb, mint korábban, súlygyarapodásuk pedig kedvezőbb. A tápszeres nevelésnek a lényege, hogy az ellátás mindig folyamatos legyen, hiszen a borjak egyhetes koruktól kezdve tej, illetve iejzsírpótló szereket kapnak. Ha egyetlen szállítmány j is kimarad, a gazdaságoknak vissza kell termők a hagyományos módszerre. Sajnos, az utóbb időben többször előfordult, hogy a Phylaxia az úgynevezett T—18-as teljes értékű tápszer szállításával el-elmaradt, s nehéz helyzet elé állította azt a 33 szövetkezetét, amely 1 ezt a könnyebben kezelhető tápszert alkalmazta. Igaz, hogy az állattenyésztési felügyelőség a TBK—40, úgynevezett nem teljes értékű borjúnevelő tápszer használatára is felhívta a gazdaságok figyelmét, mert ez könnyebben beszerezhető. Ennek alkalmazása azonban nagyobb szakértelmet kíván, s ehhez még nincsenek meg mindenütt az előfeltételek. e Célszerű lenne, ha a Phylaxia Vállalat — akár az érdekelt gazdaságokkal f együttműködve — kezdeményezné egy nagyobb megyei lerakat létesítését. Ak- j kor a megye 96 szövetkezetének bor-| júnevelőtápszer-ellátása nem a bizony- | tálán túrajáratokra lenne alapozva. K. A. i Világraszóló eredményt ért el a balatonszabadi November 7 Tsz-ben a kaposvári felsőfokú mezőgazdasági technikum sPP*fT | 1 ’ i i í * * vérvonalából. A KA— HYB (kaposvári hibrid) — a szakemberek szerint a jövő nagyüzemi sertésének indul. Képünkön a kaposvári hibrid tenyészsertés. kutatócsoportja. Hibrid- sertést állítottak elő különböző európai fajták Előnyös tulajdonságaihoz tartozik, hogy 2,9— 3,2 kilogramm vegyes abrakból állít elő egy kilogramm élősúlyt —' az országos átlag 4,80 kg. Emiatt a tartása olcsóbb, ugyanis a hizlalás költségeinek a hetven százalékát az abraktakarmány ára teszi ki. Fogamzás! készsége kilencvenhárom százalékos és 11—12 malacot hoz a világra, öt, öt és fél hónapos korára eléri a kilencven, hat, hat és fél hónapra pedig a 110 kilogrammot. A balatonszabadi tsz-ben továbbtenyésztésre te- nyészkocákat nevelnek é? évente 250 kocasüldőt adnak eL Bács-Kiskun megyében árutermelésre tartanak néhány gazdaságban kaposvári hibridet. Mélyhűtőn a Béke és az Űj Élet _Termelőszövetkezet, Kiskunhalason pedig az állami gazdaság hizlalja, tenyésztésre azonban még nem állították be. Emeletes öröklakás Milyen körülményeik között legjobb a sertésállomány hústermelése? — Erre a kérdésre keresi a választ évtizedek óta dr. Pátzay József, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola mezőgazdasági termelésfejlesztési intézetének főtechnológusa. A gazdaságokban összegyűjtött tapasztalatok alapján új eljárást sikerült kidolgoznia, amely forradalmasíthatja a hagyományos sertéstenyésztést. A Georgikon-módszer és az ehhez kapcsolódó sertéshizlaló épülettipus érdeklődést váltott ki a szakemberek körében. A szabadalom alapján 15 sertéstelep létesítését kezdték meg, melyek férőhelye: 9—15 ezerig variálható. Sertés és a stresszhatások A gazda szeme hizlalja a jószágot — mondja egy régi közmondás. Bár ez így szóról szóra nem igaz, az azonban bizonyos, hogy az állatait ismerő jó szakemberek hosszú tapasztalatok után olyan jelenségeket is észrevesznek, amelyek eddig elkerülték a tenyésztők figyelmét. Dr. Pátzay József először arra lett figyelmes, hogv a sertések költöztetése nagyon megviseli az állományt. Az ezzel járó stresszhatások csökkentik a hústermelést és nagyfokú étvágytalanságot okoznak. A hagyományos tenyésztési eljárások szerint pedig háromszor, négyszer „lakhelyet"’ változtat a sertés, amíg a kismalacból hízó lesz A sertésállományt nemcsak a szokásos betegségek veszélyeztetik, a mikroklíma változása is nagymértékben igénybe veszi az állatok alkalmazkodó, védekező képességét, energiáját. Ól mätklin rendszerre! Az új módszer a költöztetéstől és mikroklíma-változtatástól kíméli meg az állatot. A hagyományos sertéstartó épületekben azonban az új eljárást nem lehet megvalósítani, ezért a kutatóra várt a sertések „öröklakásának” tervezése is. Először a belső berendezést készítette el, amely märklin rendszerű szétszedhető vasvázból áll. Ez rendkívül higiénikus, hiszen nagytakarításikor minden egyes része könnyen fertőtleníthető. Előnye továbbá, hogy az elletőberendezés pár óra alatt átalakítható előnevelővé. Így az első költöztetéstől máris megmentették az állatot. Mindehhez korszerű, automatikusan működő etetők és itatok kapcsolódnak. FeSmegy>e a malac az emeletre? Az első variációban a Georgikon-sertéstelepek pavilonrendszerben épülhetnek. Az állatnak csupán egyszer kell lakhelyet cserélni. A keszthelyi szakember legújabban már emeletes ólakat tervezett, amelyet csak a vágósúly elérése után hagynak el az állatok. Az emeletes épület jóval gazdaságosabb, mint elődje, hiszen felére csökkenti a közművesítés költségeit, s kisebb a területigénye is. Ezt az ötletet azonban majdnem „megtorpedózták” a sertések. A bátortalan jószág ugyanis a lépcsőn még csak fel mer menni, de vissza már nem. Az emeletek közötti közlekedésre így a csúszda és a lépcső sajátos kombinációját kellett kialakítani. Megtérülés nyolc évvel hamarabb A kényelmes épületekben keveset mozognak az állatok, s ezáltal a kívánatosnál jobban elzsírosod- hatnak. Ez a veszély fenyegetett, de csak addig, míg nem találták meg az alkalmas fajtát. Az agrártudományi főiskola állattenyésztési tanszékének munkatársai olyan sertést nemesítettek,- amely a nálunk ismertek közül a legkevésbé hajlamos az elzsírosodásra. Az új módszer és az új fajta együttesen máris kiugró eredményeket produkált. Az ilyen telepek beruházási költségei hat-nyolc évvel hamarabb megtérülnek. Elelmiszertarlósítás nitron! Baráti srszágÉ gazdaságiról MONGOLIA A mélyhűtéssel, gyorsfagyasztással való élelmiszer-tartósítás annak idején — hazánkban a mirelit készítmények megjelenésekor — korszakalkotó lépés volt a konzerválás történetében. Az eljárás titka, hogy nagyteljesítményű hűtőgépek, ventillátorok segítségével rövid idő alatt le- ’ hűtik a tartósítandó élelmiszert mínusz 50 Celsius- fokig. Ez az eljárás azonban nein minden élelmiszer konzerválására alkalmas. A paradicsomot, szőlőt, dinnyét, spárgát és több más magas víztartalmú élelmiszert nem is lehetett ezen a módon fagyasztani. Gyakran előfordult, hogy a kívülről fokozatosan befelé haladó fagyás során olyan feszültségek jöttek létre a gyümölcsben, hogy az megrepesztette, megtörte az árut. Amióta kidolgozták a nitrogénes gyorsfagyasztás technológiáját, tökéletes tartósítási mód birtokába jutott az élelmiszeripar. Az eljárás abból all, hogy a konzerválandó friss hús, gyümölcs, zöldség, készétel", cukrászati vagy sütőipari termék szállítószalagra helyezve áthalad egy alagúton, amelyben mínusz 196 Cel- sius-fokos cseppfolyós nitrogén permeteződik rá. A gázzá alakuló nitrogén rendkívül gyorsan lehűti a szalagon haladó élelmiszert. Az alagút utolsó szakaszában következik be az áru teljes átfagyása, felületi és belső hőmérsékletének kiegyenlítődése. A folyamat szokatlanul nagy sebessége gátat vet annak, hogy törések, repedések keletkezhessenek a csont- keménnyé fagyott élelmiszerekben. Előnye még az alagutas eljárásnak, hogy fagyasztás közben a nitrogén k'szórítja az oxigént az áru környezetéből, így az nem oxidálódhat. A nemes halfélék és szárnyasok fagyasztásakor a vérnek nincsen ideje tólépni a testszövetekből, így az áru megtartja eredeti külsejét. A baromfi- tartósításnál még az is szerepet játszik, hogy az üreges csontokból eltávozó vér itt nem mozdulhat el, és nem színezi sötétre a környező húst. A nitrogénes gyorsfa- gyasztás kiválóan alkalmas a péksütemények tartósítására is. A zsírszegény pékáruk — zsemle, kifli stb — igen gyorsan — „öregszenek”, aminek az a magyarázata, hogy n bennük levő keményítő amorf állapotból kristályos állapotba megy át, s ezzel „másnapos ízűvé” teszi a süteményt. Ez a folyamat csak plusz harminc és mínusz hét fok között játszódik le, ezt a hőmérsékleti szakaszt a nitrogénes mélyhűtés villámgyorsan átugorja. A kemencéből kivett és nyomban a hűtőalagútba továbbított friss sütemény keményítőjének nincsen ideje a kristályosodásra. Mivel a gyorsfagyasztás azonnal „megdermeszti” a pékáru víztartalmát, az nem párologhat el, nem hatolhat be a sütés közben megkeményedett felületi rétegekbe, s nem tudja fellágyítani. A zsemle, a kifli a mélyhűtött állapotból való felengedés után is ropogós marad. A cseppfolyós nitrogénnel való gyorsfagyasztás mellett szól az is, hogy a berendezés könnyen szállítható és kis helyen elfér, az alagút gyorsan felszerelhető. A nitrogén az élelmiszerekkel szemben teljesen semleges gáz, bár nem valami olcsó. A gazdaságossági számítások j mégis azt bizonyítják, ! hogy a cseppfolyós nitrogénnel való gyorsfagyasztás a gáz magas ára ellenére is kifizetődik, különösen akkor, ha az áru minőségének javulását is tekintetbe vesszük. A Mongol Népköztársaság az idén további jelentős lépést tesz a szocializmus anyagi-technikai bázisának kiépítése útján. A fő feladatot a termelés gyors növekedési ütemében jelölték meg. Az ipari és a mezőgazdasági termelés ebben az évben 9—10 százalékkal fog emelkedni, a munkatermelékenység növekedése 7—8 százalékos lesz. 1970-hez képest 14 százalékkal növelik a beruházásokat, s több új ipari üzemet létesítenek A mezőgazdasági termelés további növelése A román népgazdaság egyik fontos célkitűzése az új ötéves tervben az ország ásványi kincseinek — a kőszénnek, érceknek és nem fémes ásványoknak — maximális hasznosítása. Románia csökkenti a kaolin, kén és grafit importját-, ugyanakkor növeli a só, érdekében fejlesztik az öntözéses j legelőgazdálkodást, gyorsítják az istúl- lóépítkszés ütemét és az állandó takarmánybázis megteremtését. A mezőgazdasági vidékeken gépesített brigádok alakulnak a széna betakarítására, új gépjavító állomások stb. létesülnek. A Mongol Népköztársaság 0 százalékkal többet fordít kulturális és szociális kiadásokra. A terv a kiskereskedelmi forgalom 4,5 százalékos, a lakosság reáljövedelmének pedig 6,1 százalékos növelését irányozza elő. zsírkő és más ásványok exportját. Az elkövetkező években fokozzák a geológiai kutatásokat. Románia számol azzal, hogy a Vasérc, kokszolható szén, színesfém és egyes más ásványok vonatkozásában túlnyomórészt behozatalra szorul. ROMÁNIA
