Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
IMI. február 9, kedd 9. oldal Növekvő felelősséggel Ezekben a napokban vitatják meg az alsóbb szintű tanácsi testületek az öt esztendőre szóló pénzügyi terveket: a költségvetés és fejlesztés előirányzatait. A népgazdaság lehetőségeit még a múlt év végén felmérte az ország- gyűlés, majd a bevételekre vonatkozó szabályozókat — saját és megosztott forrásokat —, s az állami támogatás mértékét is törvénybe foglalták. A közelmúltban pedig a megyei tanács hagyta jóvá a több éves előkészítő munka végeredményét, Bács-Kiskun középtávú pénzügyi tervét. A tanácsi szákigazgatás áldozatos, és a közvélemény által alig ismert tevékenysége került most egy kis időre a reflektorfénybe. Egyre nagyobb felelősség hárul azokra a szakemberekre, akik a végrehajtó bizottság irányításával előkészítik a testületi döntésekhez nélkülözhetetlen előzetes számvetéseket. Hiszen ma már nem egyszerűen ..tervlebontásról”, a felülről kapott tervszámok területi elosztásáról van szó, hanem ennél sokkal bonyolultabb feladatok megoldásáról. Az önállóság jegyében — melyet rövidesen az új tanácstörvény is megerősít — ki kellett alakítani az új szabályozó rendszert. Meghatározni azokat az alapelveket, amelyek betartása révén, minden aprólékos beavatkozás nélkül is tudni fogják a városi, községi tanácsok, hogy milyen lehetőségekkel számolhatnak, milyen pénzügyi forrásokkal rendelkeznek az ötéves terv időszakában. A költségvetésnek ez, a rendszere — mint az előterjesztés is megállapította — elősegíti a kommunális, egészségügyi, szociális -és kulturális ellátás színvonalának javítását, biztosítja a tanácsok részesedését a terület gazdasági eredményéből, hozzájárul a gazdasági fejlettségben és ellátási színvonalban még tapasztalható aránytalanságok mérsékletéhez. A terület gazdasági eredményéből úgy részesednek a tanácsok, hogy az állam az ott keletkező bevételeket — adókat, vállalati stb. hozzájárulásokat — egészben vagy részben átengedi a helyi szerveknek, így azok mesz- szemenően érdekeltekké válnak az eredmények fokozásában. Ugyanakkor lényegesen csökken az állami hozzájárulás mértéke, illetve ez a segítség egyre inkább a még meglevő aránytalanságok és az elmaradottság fokozatos megszüntetését szolgálja. A pénzügyi szabályozásban és támogatási rendszerben bekövetkezett változásokat jól szemlélteti például Kecskemét város költségvetési tervezete, mely a közeli napokban kerül a tanácsülés elé. Míg 1970- ben az állami (tanácsi) hozzájárulás tette ki a bevételek 70 százalékát, ez 1971— 1975-ben mindössze 9 százalék lesz. Ezzel szemben — csak a legjelentősebbeket említve — a vállalati városi hozzájárulás 40.8. a vállalati és szövetkezeti illetményadó 18,2, a vállalati eszközlekötési járulék 8,5 százalékkal szerepel a bevételi források között. Az úgynevezett megosztott források — tehát az állam, illetve a megyei tanács által részben átengedett összegek — teszik ki a bevétel 69,3 százalékát, míg a saját források 21,7 százalékot képviselnek. Mindezek a megyeszékhely tanácsi költségvetésére vonatkozó adatok. Az arányok változnak az adottságoktól és körülményektől — a helyben képződött források, lakossági adók, vállalati hozzájárulások, stb. mennyiségétől és összetételétől — függően. Például Baja város esetében a saját és átengedett bevétel 55, a támogatás 45 százalékot tesz ki, Kalocsáin 53:47, Kiskunhalason 62:38 százalék az arány. A községekben a saját és átengedett bevételek mértéke ennél is nagyobb, 85—89 százalék között alakul. Mindez azt is jelenti, hogy a tanácsok sokkal több gazdasági egységgel kerülnek szoros kapcsolatba, hiszen igen széles körű a befizetésre kötelezettek száma. A tanácsoknak a területükön működő vállalatok, szövetkezetek befizetéseiből való részesedése a gazdasági érdekeltség kiszélesítését eredményezi. A helyi tanácsok feladata, gazdasági tevékenysége a lakosság ellátása érdekében tehát számottevően bővül. S nyilvánvalóan növekszik az önállósággal együtt a felelősségük is, részben a bevételeit növelésében, de főként a bevételek célszerű, s az eddiginél is hatékonyabb felhasználásában. A másféle elosztás, az új szabályozó rendszer, beleértve a tanácsi önállóság növekedését, az önkormányzati jelleg erősödését is — nem teremt egycsapásra új helyzetet. Továbbra is csak azt lehet szétosztani, amit megtermelt a dolgozó nép, s csakis a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan for-’ díthat az állam, a tanács többet a lakosság kommunális, egészségügyi és kulturális ellátására. D® nem mindegy, mire és hogyan, a legcélszerűbben és a legjobb hatásfokkal használjuk-e fel anyagi eszközeinket. Erről folyik ezekben a napokban a vita a tanácsi testületekben. Melyeknek különös aktualitást ad a héten ülésező országgyűlés, a megszülető tanácstörvény, s a tavasszal sorra kerülő választás. Mondhatjuk, régen volt ilyen mozgalmas időszaka közéletünknek. S mivel az egész lakosság életkörülményeit. hétköznapjait és jövendő vágyait befolyásoló kérdésekről van szó, érdemes fokozott figyelemmel kísérni az eseményeket. Az állampolgárok tanácsi és parlamenti megbízottai, képviselői tanácskoznak. A négyéves ciklus vége felé talán mondhatjuk úgy is: a felelősség- teljes vizsga időszaka ez számukra. F. TÓTH PÁL Olvasóink kívánságára: A lakásügyi jogszabályokról — Több mint egy éve különváltan élek a férjemtől, aki a bírósági döntés cllc- I nőre sem hajlandó elhagyni a korábban közös lakásunkat, s ezzel pokollá teszi jómagam és gyerekeim életét. Vajon í gondoltak-e a lakásügyi rendeletek alko- i tói a hozzám hasonlóan tarthatatlan helyzetben élő emberekre? — teszi fel a kérdést a nehéz gondját részletező levelében F. I-né kecskeméti olvasónk. Válaszunk: Igen, gondoltak. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabály kiterjed arra is, hogyan jár- tjanak el a tanácsok a jóhiszemű és a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasz- I nálókkal. Rendezi azt a kérdést is, hogy" a lakásügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtása mely esetekben tartozik a bírósági végrehajtó, illetve a lakásügyi hatóság hatáskörébe. Ezzel ösz- szefüggésben került sor a közelmúlt napokban a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítására. A lakásban való rosszhiszemű visszamaradásnál (például az elvált felek valamelyike részéről) bírság kiszabását teszi lehetővé a jogszabály. Ez a bírság a lakbér megnövelésében jelentkezik. Ugyanakkor határidőt szab ki a hatóság a kiköltözésre. Ennek elmulasztása esetén szükséglakásba is kilakoltatható a rosszhiszemű visszamaradó. „Belvizes” villáminterjúk Tél vegén, tavasz küszöbén szinte rendszeresen visszatérő gondot okoz megyénk több részén a belvízveszély. A belvízi „krónikákban” csaknem évente szereplő két község tanácsi vezetőivel beszélgettünk a napokban a pillanatnyi helyzetről. Jakabszáilás — Egyetlen év kivételével jóformán másfél évtizede ad feladatokat nekünk a belvízveszély — mondja Galló István, a vb elnöke. — A laza szerkezetű talajok könnyen és gyorsan áteresztik a feltörő talajvizet. Jelenleg jóval előnyösebb a helyzetünk, mint volt a korábbi években, amikor már november— decemberben elkezdődött a havazás, amelyet rendszerint hosszantartó esőzés is megelőzött. Most még egy jókora havazás esetén is biztatóbbak a kilátásaink. Tavaly ilyenkor már négy családot kellett kilakoltatni, részükre szükséglakást kiutalni, kétszer ennyit pedig a rokonság fogadott be. Az idén erre még nem került sor. Községünk déli részéről csatornát vezetünk le a lóskőrösi víztársulat által létesített főcsatornába. A munka egy része már elkészült, s mintegy 250 méter van csupán hátra. Az árkok, vízlevezető-csatornák, átereszek rendben vannak. A belterületen, a Petőfi utcában társadalmi munkások, a község peremén pedig a szakszövetkezeti gazdák végzik a szükséges tennivalókai Soltvadkert — Minden okunk megvan a bizakodásra, hogy ebben az évben közel sem fenyeget akkora veszély, mint, legutóbb,. amikor a víz a belterületen is pusztított, s szerte a községben egyidőben négy-öt szivattyú is dolgozott — ez dr. Dehény Sándor vb- titkár véleménye. — A télen elkészült a bánomker- ti, illetve a Kertész utcai csatorna. Ez az eddig legveszélyeztetettebb területek, főként a sportpálya környékének vízlevezetését teszi lehetővé. Közeli terveink közt szerepel a külső Bánóinkért végében egy állandó jellegű szivattyúház megépítése. Addig is éberen őrködünk, hogy a belvíz esetleges pusztításának erőnkhöz mérten, egyszersmind a vízügyi szervek hathatós támogatásával, minél teljesebb mértékben elejét vehessük. J. T. A Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének ülése Hétfőn — dr. Csűrös Zoltán elnökletével — a Pedagógusok Szakszervezetének Központi Vezetősége az MSZMP Központi Bizottságának az ifjúságról és a nőkről hozott határozatával foglalkozott. Péter Ernő főtitkár bevezetőjében egyebek közt rámutatott: a szakszervezet tagságán belül a nők aránya 73 százalék, s a fiatal pedagóguHA zai SZÍNES VÉTEL FEKETE-FEHÉREN A Székesfehérvári Videoton és a hallei híradástechnikai gyár közötti együttműködés tovább bővül. A Videoton az idén a tavalyinál csaknem kétszer több: 300 000 darab televízió- Jobváltót, úgynevezett UHF-tunert gyárt az NDK számára. Ezekkel a tunerekkel a színes adásokat fekete-fehéren tudják venni. RÁBA-MAN — FÖLDÖN, VÍZEN A győri Magyar Vagon- és Gépgyár motorgyárában gyártott nagy teljesítményű Rába-Man Diesel-motorok nemcsak a közúti járművekbe szerelhetők be, hanem a vízi járművekbe is. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság megrendelésére a balatonfüredi hajógyárban készített jégtörő hajó már Rába-Man motort kapott. A Marcal névre keresztelt új jégtörő hajó sikeresen vizsgázott: TÁRi at a Balatonon a 40 centiméteres vastagságú jégmezőben is könnyedén tört utat magának. KETTŐS ÁCHIM-ÉVFORDULÓ Achim L. András születésének 100. és halálának 60. évfordulójáról gazdag programmal emlékeznek meg a haladó szellemű parasztpolitikus szülővárosában, Békéscsabán. A kéthónapos rendezvénysorozat március 14-én, az Áchim L. András emlékkiállítás megnyitásával kezdődik. Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban mutatják be Achim emléktárgyait, az általa és róla írt újságcikkeket, harcos parlamenti beszédeit, a róla készült fényképeket és rajzokat. Békéscsabán és Budapesten tudományos ülést rendeznek, amelyen neves tudósok, történészek Ismertetik Áchim életét, munkásságát. Békéscsabán az I. sz. általános iskola Áchim L. András nevét veszi fel. A városban Áchim- szobrot és emléktáblát lepleznek le. FEBRUÁRI ARATAS Vágásra érett a fűzfavessző az őrségi dombsorok lankáin, a fenyveser- dőóriások vágásain, szélein. Az összefüggő füzestáblák nagy bíborszínű foltokkal színesítik az amúgy is változatos őrségi tájat, ahol rendkívül szokatlan módon, az ország melegebb tájaihoz hasonlóan, már február elején teljesen elolvadt a hó. A kötött, agyagos, vizes talajokon kitűnő „termést” és az itt élőknek jő jövedelemkiegészítést adnak a füzesek. Mintegy hatszáz holdon termesztik, s most hozzáláttak az „aratáshoz”. A hagyományos módon, kisbal- tával vagy szőlővágó ollóval vágják a hajlékony, bíbor-pirosas vesszőket. Hán- tolás és kévekötés után a vesszők jó részét külföldi kosárfonó megrendelőknek adják el. MAGYAR ’ ALEIDOS2KÓ1 „Magyar kaleidoszkóp” címmel új műsort tanított be a békéscsabai Balassi nemzetiségi táncegyüttessel Born Miklós koreográfus. A többszörösen kitüntetett együttes új műsorának pergő ritmusú táncai hazánk különböző tájainak népszokásait elevenítik fel. Egyik leglátványosabb táncszámuk a „Fergeteges” szat- márököritói gyűjtés. A békéscsabai Balassi nemzetiségi táncegyüttes az új műsort először az országos szlovákbálon mutatja be, Budapesten, február 13-án. SÍELTEK, szánkóztak, NAPOZTAK Csaknem tavaszias „forgalmat” bonyolítottak le a bükki turistaösvényeken vasárnap. A téli sportok kedvelői elsősorban Bánkutat. valamint a Bükk- szentkereszt melletti nagysáncot keresték fel, ahol síelésre alkalmas hó várta őket. Lillafüred, Ómnssn környékén a domboldalakat a szánkázók népes tömege szállta meg. A verőfényes Bükk-fenn- sfkon a rendkívül fé!ér' korzikai vadjuhok, 1930-as években meghon. sított és azóta elsznpor., dott mufflonok is eihág}'- ták re j telteiket, s a Fehérkőlápával szembeni napsütötte sziklacsúcsokon sütkéreztek. HAJDÜSÄGI FARSANG Több mint tíz nagyobb rendezvénye volt vasárnap is a hatodik hajdúsági farsangnak. Debrecenben az Óbester borozóban a törzsvendégek borkóstolóját rendezték meg. Közös találkozón vettek részt az Arany Bikában a farsang idejére Debrecenben tartózkodó litván, lengyel, bolgár, román és NDK-beli vendégek. A baráti találkozón minden külföldi vendég megkapta a Hazafias Népfront városi bizottságának oklevelét a népek közötti barátság elmélyítéséért. METSZIK A SZŐLŐT Vasárnap benépesültek a hegyoldalak a világhírű Tdkaj-hegyaljai borvidéken, valamint a dél-borsodi bort termő területeken. Nemcsak a szakszövetkeze-, tek nagyüzemi tábláiban, hanem a háztáji szőlőkben is a metszéssel szorgosunk, Olaszliszkán, Mád nyékén, valamint a ■ Cikk széltől védett völ- íyeiben, Tib-üddarőc. Sávhatárában folytatták a metszést sok döntő többsége nő. Szó- vátette: a nők nincsenek számarányuknak megfelelően képviselve az iskolák vezetésében — ezen mielőbb változtatni kell. A fiatal pedagógusok helyzetével kapcsolatban az ülésein megállapították: a fiatal nevelőkre igen sok iskolai és iskolán kívüli társadalmi tevékenység vár. Az egész oktatásügy szempontjából komoly veszteség, hogy a végzettek közül a pedagógus pálya helyett mind többen helyezkednek el jobban fizetett más munkakörben. Éppen ezért lényeges a fiatalok munkájának fokozott anyagi és erkölcsi elismerése. Az utóbbi években tovább fokozódott a pedagóguspálya „elnőiesedése”. Ma már az oktatási intézmények 138 234 dolgozója közül 104 470 nő. Felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezeti szervek, együttműködve a helyi állami és pártvezetéssel — megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a'több- gyermekes, valamint a gyermeküket egyedül nevelő pedagógus édesanyákra. (MTI) ___________ S zületésnap 1 A közeljövőben emlé- ' keznek meg Ukrajnáiban a forradalmár költőnő, í Lesz ja Ukrainka születést'mák 100. évfordulójáról, 1 aki a Krím-félszigeten, ■Jaltában töltötte életének i jelentős szakaszát. A centenárium tiszteletére Szim- feropelban is kiállítást rendeztek, testvirmegyénk | képzőművészei bemutatják a költőnőről készült alko- I fásaikat, illetve müveinek
