Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
1971, február 7, vasárnap I «Mal A halasi könyvtár Iparosodó város — üzemi kapcsolatok .. A . modem beton- és uvegépítmény egyedül áll a tér közepén. Tavasszal nyáron, de így télen is kellemes a környezet. A könyvtár csendjét, jellegzetes ahitatát nem zavarja a kanyargó utcák for- gal ma, zaja. Varga-Sabjáin Gyula könyvtárossal beszélgetek az intézmény „legújabb- kori történelméről. Más- íel eve dolgoznak itt az uj helyen. Az adottságok- kai — a felszereltséggel, a hellyel — elégedettek, a könyvtári munka feltételei megfelelőek, erről tanúskodnak a másfél év alatt élért eredmények is. — Egy példát csak — mondja a könyvtáros. __ I deköltözésünk előtt 3700 olvasónk volt, most 4100. Nem olyan „ördöngős” eredmény ez, de azt hiszem a népművelés a7 a terület, ahol nem a pillanatnyi sikerekért kell dolgozni valamiféle túltelje- sitesekert, hanem hasznos tartós folyamatok elindítá- “ „azok egyre nagyobb korben történő ki- ?ze^.eflt®sén az emberek kozott. Kiskunhalas lakos- ,eZer'.. Évek alatt fej lód tünk odáig, hogy _ a tizenegy letéti könyvtá- runk olvasótáborával együtt — a város lélek- szamanak közel egy ne- pede beiratkozott olvasó Legnagyobb gond talán az ifjúsági könyvtár. Szép eredményeket ért el 1970- ,k.e;r! .az 1600 fős olvasói létszámmal, pedig az elhelyezési körülmények mostohák az úttörőházban. — Az állomé nyfejlesz- tes, tervek, lehetőségek milyenek? — Járási könyvtár „vagyunk” városi feladatokkal. A községi könyvtáraknak módszertani segítséget nyújtunk. Az idén visszaesünk az állomány- fejlesztessel. Könnyű kitalálni, hogy mi ennek az oka- a pénz. A tanácsi koltsegvetes összege azonos a tavalyival. A feladatok növekednek, a fenntartási költségek emelkednek. így kénytelenek vagyunk a könyvbeszerzésre fordítandó összeget csökkenteni. Nem zárhatjuk be a könyvtárat októberben ha elfogyott a pénz. Az idén új könyvek vásárlására csak 80 ezer forint jut. — Milyen az olvasótábor - összetétele? — Nálunk is, mint általában a hasonló rendeltetésű könyvtárakban, legtöbb olvasó a tanulóifjúság köréből kerül ki. 1970- ben a beiratkozott olvasók közül 1477 diák, 1214 Elaggott gépesítés Peszeki Lászlóné könyvtáros (középen) olvasni valót ajánl. munkás, 675 paraszt. 373 értelmiségi és 298 egyéb foglalkozású. — A város iparosodó, de jelenleg még mezőgazdasági jellege a meghatározó. A parasztolvasók száma viszonylag miért kevés? — Talán az iparosodó jelleg határozza meg ezt is. Ezzel együtt jár a két- lakiság — értem úgy, hogy sok bejáró munkás otthon parasztként is dolgozik. Bonyolult jelenség, de az olvasók rétegződésének vizsgálatánál . tekintetbe kell venni, hogy egyre több parasztember kerül a város iparába. Az ilyen „mozgást” jelző statisztikát pedig mi nem készítettünk. Horváth Istvánné kilenc éve dolgozik a könyvtárban. A kölcsönzőpultnál álldogálva arról beszélgettünk, hogy a város iparosodása milyen feladatok elé állította a könyvtárat. (Horváth Istvánné sokat tud erről.) — Talán kezdjük az „ipariskolával”, ahonnan szinte hetenként meglátogat bennünket egy-egy osztály. Tavaly kint jártunk az üzemekben és felkerestük a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőket. Ismertettük a könyvtár tevékenységét, szolgáltatásait és kértük, hogy segítsenek a propagandamunkában. Tevékenységünkről készítettünk is egy kiadványt, ami jő segítőnek bizonyult. Legeredményesebben a ruhaüzemben, a papíripari és a faipari vállalatoknál végződött „küldetésünk”. Kapcsolatba léptek velünk a szociaA legtöbb jól gépesített közös gazdaság, számukat és az arányokat tekintve is, a bajai járásban található. A „jól gépesítettség” fogalma persze manapság nagyon is viszonylagos. — Az erőgépek elhasználódása olyan fokú, hogy egynegyed részük a „csúcsszezonban” is állni kényszerül — adja tudtomra dr. Varga Antal, a Bácskai Tsz-ek Területi Szövetségének titkára. És egy sokatmondó adat: a tavaly nyáron történt felmérés szerint a gépeknek legalább a fele túl van az amortizációs időn. Mit jelent ez? Pénzügyi szempontból annyit, hogy az amortizációs idő lejártakor a gén értéke ..leírásra” kerül. Műszaki és ezzel .ösz- szefüggő közgazdasági szempontból pedig annyit jelent, hogy ettől kezdve a gép gazdaságos üzemeltetése már kérdésessé válik. lított alkatrészlistát, amelyen szerepelt vagy 300 tétel. összesen egymillió 200 ezer forintos értékben. Mintegy 60 tételt tudtunk beszerezni, vagyis az igényelt anyagnak pontosan az egyötödét. Az értéket tekintve is ennek megfelelő az arány. És a hiányzó négyötöd rész után megkezdjük majd az országos „hajtóvadászatot”. Nem tudom, milyen sikerrel. Például a ZMÁJ csőtörőhöz semmiféle alkatrész nincs, s ahogy „biztatnak” bennünket, sokáig nem is lesz. Az AGROKER-nél még az ide vonatkozó cikkszámok sincsenek feltüntetve ... Az ún. „szabadáras” cikkek kategóriájába tartozó alkatrészek árai pedig lassan, de biztosan kúsznak felfelé. Zárszámadási beszámolójában a bácsalmási Táncsics Tsz például arra is kitért, hogy a beszerzett alkatrészek ára 1970- ben 7 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, azonos cikkeket véve alapul. lista címért küzdő brigádok — például — ruhaüzem Martos Flóra és Geisler Eta brigádjai. A könyvtárban folyó egyéb népművelési munkával Peszeki Lászlóné ismertet meg: — Ifjúsági klubot szerveztünk. Az idén pályázunk a „Kiváló ifjúsági klub” cím elnyerésére. Tavaly március másodikén alakultunk 25—30 fős taglétszámmal. A fiatalok többsége „tizenéves”. Négy sikeres író—olvasó találkozót szerveztünk, Jobbágy Károly, Kiss Benedek, Jókai Anna ég Koczkág Sán- I dór közreműködésévéi. * Maguk a fiatalok döntenek a programok összeállításában. Itt vari például két javaslat: Dózsa Anna a halasi csipkéről és a női sportágakról szeretne előadást tartani, Tóth Barnabás határőrtiszthelyettes pedig vitákat vezetne a szocialista hazafiságról. Antal Tamásról, a szakmunkásképző intézet KISZ-titkáráról annyit; ő a klub „lelke”, mindenese, aki előtt nincs szervezési lehetetlen. A folyóiratokat, napilapokat külön szobában helyezték el. Itt lehet zenét is hallgatni. A hanglemezkatalógus bő választékot kínál a komolyzene rajongóinak. A felvételek közül én is kiválasztok egyet, amelyen Bartók Béla népdalokat zongorázik. A sarokban fiatalember olvas. A muzsika véget ér, mi sem zavarjuk tovább. Csató Károly Részlet területi szövetség legutóbbi tájékoztatójából: „Megkülönböztetett erőfeszítést követelt az őszi mezőgazdasági munkák elvégzése. A tsz-ek, érezve a felelősséget — eltekintve a csekély elmaradástól — teljesítettek az őszi betakarítással, vetéssel, mélyszántással kancsolatos felada- ] szerű. taikat... Nagy jelentőségű ! Vásároltak — vásárol- az elvégzett munka akkor, j hattak! — ezzel szemben ha figyelembe vesszük, j egy Dutrát, továbbá hat hogy ugyanebben az évben j tehergénkocsit. Ez utóbbiak (t. i. 1970-ben — H. D.) a j a szállító kapacitás fejlőkorábbiakhoz képest sok- | désére hatottak jótékonyan, kai rosszabb volt az alkat A csávolyi közös gazdaságban tavaly kiselejteztek öt UE—28-as traktort. Nyolc év volt az átlagos életkoruk, teljesen használhatatlanná váltak, a felújítás nem lett volna céltsz-ek már eleve kotyogn- zötyögő masinákkal töltötték fel gépparkjukat. A traktorosok seregét is fut tában, nagy hirtelen képezték ki; azok csak hiány műszaki ismeretek birtn' ban ülhettek a gépek nye gébé. Innen van az, he. i sok esetben előbb kell se lejtezni a gépeket, nr várva meg, hogy a kon > velés „leírja” az értéküket S innen adódik természetesen az alkatrészeknek r;, indokoltnál nagyobb meny nyiségben történő felhasz nálása is. Mindezeken túl az a körülmény, hogy a gépesítés immár a mező- gazdasági termelés döntő tényezőjévé vált, más tekintetben is váratlanul, felkészületlenül érte a tsz-ek zömét, s jellemző, hogy még a bácskai tsz-ek közül is csak összesen három alkalmaz gépészmérnököt. A gyártás és a forgalmazás pedig annyi kívánnivalót hagy maga után, hogy annak még a felsorolására sem vállalkoznék. A területi szövetség titkárának figyelmeztetése nyomán azonban mindenképpen megemlíteném a dolognak azt a vonatkozását, miszerint nem tudni pontosan, ki a felelős a hazai forgalmazású gépek minőségi szabványainak betartásáért. A megjegyzéssel kísértetiesen egybevág a csávolyi tsz-ben szerzett tapasztalatom, amikor is a gépész- mérnök felhívta a figyelmem az udvaron épp akkor áthaladó Dutrára. Ez a gép töbt^ mint öt évvel ezelőtt részellátás, illetve krónikussá .'vált a Irány, továbbá jaz igényektől messze elmaradt a gépek és az észlelők beszerzésének lehetősége. Pl. az őszi betakarítási munkák időszakára visszaigazolt MTZ-erőgé- nek közül egyet sem szállítottak le, vagy a ZMÁJ betakarítógépek közül — a kukorica betakarításáig — csak a megrendeltek 40 százalékát. A jövedelemkiesés egy része a kedvezőtlen gép- és alkatrészellátásból is adódik.” iiuLtaK. loieitonyan. ; valamelyik nagy nyugati Ez év januárjában érke- ' fővárosban rendezett kiállí- zett meg a két lánctalnas 1 fáson szerepelt... „EL-még traktor, amelyre több mint [ J Alkatrész és hiány ... Egymástól viszonylag távol álló fogalmak ritkán lépnek ilyen szoros és tartós szövetségre, mint ez a kettő. De az igazán szemlélte- tőek a konkrét, megtörtént esetek. Egy ezek közül. — Most voltunk épp az AGROKER-nél — mondja Juhász László, a csávolyi Egyesülés Tsz fiatal gépészmérnöke. — Vittünk magunkkal egy itt összeálfél évet vártak. Nagy szükség lett volna rájuk az őszi mélyszántásnál, amely munkát mindamellett sikerült elvégezni, a hosszan tartó, nansütéses ősznek köszönhetően. Jelenleg a tsz erőgépállománya 39 traktorból és 13 tehergépkocsiból áll. Erre az évre az AGROKER 8 MTZ-t. valamint 2 kombájnt igazolt vissza. Ezzel a kapacitással egyelőre „beáll? a traktorállomány. Ugyanakkor 3 gén selejtezése válik szükségessé az idén is, noha azok még innen vannak az amortizációs idő lejártán. A gépek átlagos életkora a tsz-ben: 4—5 év. És a csávolyi helyzet magasan jobb az átlagosnál —, még a bácskainál is. Az okok közismertek, részletezésükre itt nem is térnék ki, elegendőnek látszik a jelzés: öt-hat évvel ezelőtt, a gépállomások megszűntével egyidejűleg a Pódiumon: az utazások A kölcsönzőpult mögött Horváth Istvánné Szeretünk-e utazni? Azt hiszem, erre csak egyféle válasz képzelhető el: igen. A megismerés vágya, az új vonzása, a kaland izgalma vagy éppen a menekülés kényszere ősidők óta egyik mozgatója volt az emberi életnek. Ki ne gondolna olykor nosztagiá- val azokra a tájaira a világnak, ahová soha nem fog eljutni? Vagy vigasztaljuk magunkat Lao-ce tanításával, aki szerint a bölcsnek „nem a távoli kell, hanem a közeli?” De ; hiszen az élmény valóban jnem a távolságtól függ. Ez a szó; utazás — sokfélét jelenthet, tér és idő, mód és eszköz, indíték és eredmény vetületiben egyaránt. A rádió péntek esti „Pódium 71” műsorában éppen arra vállalkozott Eör- si István, hogy ebbe a sokféleségbe vezesse be hallgatóit. Kitűnő „riportalanyokat” talált ehhez: Odüsz- szeusz és Homérosz, Don Juan és a tékozló fiú húga igazán olyan személyek, akiknek „van mondanivalója” a témához. A széllé- [ mes bevezető aztán megteremtette az alapot, hogy érdeklődéssel várjuk a soron következő irodalmi műveket. S a három író: Brignet- ti, Cheviemöck és Saja más-más alaphangot megütő írásai végül is azt sugallták, hogy ez az „utazás”, melyről szó van — maga az emberi élet. konfliktusai pedig az élet alapkérdései: a keresés, a felismerés, a szembenézés, a vállalás. Merő véletlen és kuriozitás, hogy az utazásról szóló érdekes és gondolatgazdag műsor után néhány perccel — az Apollo—14 két űrutasának első napi „hold- sétájáról” számolt be az esti híradás. Körber Tivadar mindig sokkal jobb állapotban van. mint kőt évvel ezelőtt vásárolt társai, s négy gumiköpenye közül hárem még az eredeti! E pillanatban bűvös körnek látszik a mezőgazdasági gépesítés helyzete, amelyből a kitörést csak a , gépek nagy tömegben történő vásárlása hozhatná meg. Ez ügyben érdeklődöm az AGROKER-nél. Tamási Miklós főosztályvezető ezt mondja: — Tavaly majdnem 600 traktort értékesítettünk. Ezt az idén is meg tudjuk ismételni. Az igények megismerése, vagy inkább felmérése céljából előszerződéseket kötöttünk a tsz-ek- kel. A végleges szerződéseket, az említettek figyelem- bevételével, most kötjük. A legkeresettebb géptípusokból is ki tudjuk elégíteni a rendelések 70—75 százalékát. De csak azokat a tsz-eket figyelembe véve, amelyek fizetőképesek! Kénytelenek vagyunk rangsorolni. Nagy keresletnek örvend az MTZ, a kombájn, a silókombájn, a fűkasza, s több növényvédő géptípus. A szezonális időszakra történő szállítást illetően a gyártó cégek visz- szaigazolásai többnyire kedvezőek. önmagában is nyugtalanító, hogy kevés a gép.. S nem kevésbé az, hogy a fiT zetőképes, tehát a gazdaságilag szilárdabb tsz-ek vannak privilegizált helyzetben —, a gyengébb adottságúak rovására. Ily módon, az elaggott gépesítés épp azokat a gazdaságokat sújtja leginkább, amelyek főképp a megizmosodó mechanizációtól várnák sorsuk jobbra fordulását H. D.
