Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
4. oldal 1971. február 2, kedd Az agitáció második lépcsője „Esztendeje még mindig — mert már évek óta — azon siránkoztunk, hogy a három munkásszállásunkon lakó emberek közömbösek, nem érdeklődnek a politikai kérdések iránt, nem vagyunk képesek bevonni őket a vállalat közös dolgainak közös megvitatásába. Próbálkoztunk sok mindennel. Vásároltunk még egy-egy tv-ké- szüléket mindhárom helyre. Ismeretterjesztő előadásokat rendeztünk. Kicseréltük a kihelyezett könyvtárak anyagát, újabb lapokra fizettünk elő; semmi változás. Tavaly, év elején azután bejött hozzám egy fiatalember, a szálláson lakók közül, s tipródva, szabadkozva előadta, szeretné ha segítenénk áthelyezésében, mert mint hallotta, a vállalatnak lakóhelyéhez közel is van gyáregysége, nem kellene szüleitől, ismerőseitől távol... Megütötte a fülem a mondat: mint hallotta. Ezek az emberek nem tudják, hogy hol vannak egységeink? Hiszen akkor azt is aligha tudják, milyen szerepet tölt be vállalatunk az iparágban ... Nem részletezem. Olyasmire figyelmeztetett a fiatalember, ami — nem röstellem bevallani —, elemista tudnivaló a politikai munkában: a szóbeli agitáció, a közvetlen eszmecsere nélkülözhetetlenségére.” Nem helyettesíthető Azért idéztük hosszabban a pártbizottság titkárának szavait, hogy ne csak maga a tény, de a belső levonható tanulság is megvilágosodjék. Az, hogy sűrűn a pártszervezetek tevékenységében a legegyszerűbb igazság is szem elől tűnhet, a rész elfeledheti az egészet. Mi tagadás, a pártalapszerveze- tek egy részében ez történt a szóbeli agitációval. Ügy vélték, fölös dolog bajlódni vele, hiszen a sajtó, a rádió, de főként a televízió tájékoztat mindenről, tudatja a legfontosabbakat, országos vezetőket szólaltat meg egyre sűrűbben ... Igaz. Ám az is igaz, hiszen tapasztalatok igazolják, hogy a tömegpolitikai munkának, a felvilágosításnak van második lépcsője is. s ahogy az első, úgy ez sem helyettesíthető semmi mással. A föntebb idézett példa rávilágít, hogy nem „magyaráz meg mindent a televízió”, nem szabad, nem lehet ráhagyatkozni azagi- tációban az országos érvényű, tehát általános igazságokra. Nem, mert ezeknek az igazságoknak a helyi tények, tapasztalatok ellentmondhatnak, s nem, mert a teendők, a feladatok is különbözők. A párt X. kongresszusának előkészületei, tanácskozásai és dokumentumai tagadhatatlanul növelték a politikai érdeklődést. Jó alap ez ahhoz, hogy a pártalapszer- vezetekben megnövekedjék a szóbeli agitáció becsülete, szerepe Persze, ehhez elsősorban az kell, hogy legyen miről beszélni, létezzék világos, félreérthetetlen helyi koncepció, akár a gyártásfejlesztésről, akár a dolgozók munkakörülményeinek javításáról is legyen szó. Fentiekből következik, hogy nincs általános érvényű módszer, s az eszközök, lehetőségek is különbözőek. Az egyes ember- csoportok másféle megközelítéssel válnak csak elérhetővé a tömegpolitikai munka számára. Más módszerekre, más hullámhosszra van szükség, amikor az udvari munkásokhoz fordulnak a kommunisták, másra, ha a tmk zömében magas képzettségű szakmunkáséival folytatnak eszmecserét, s megint másra, ha a gyártmányfejlesztés technikusaival, mérnökeivel. Látni és láttatni A tömegpolátikai munka differenciáltsága, amiről oly’ sok szó esik, a gyakorlatban ilyen és hasonló, aprónak tűnő különbségekben ölt testet. Az előbbi bekezdésben leírtakhoz visszatérve: még azonos embercsoporton belül is jelentősek az eltérések. A segédmunkások között is találni középiskolai végzettségűt, jól tájékozottat, s lelni a diplomások között is a világban vakon élőt, semmiről nem tudót. Azaz igazi próba, hogy az emberek e sokféle vonása ellenére, az agitáció képes-e betölteni kettős feladatát, a látást és a láttatást. Azaz: fölvázolja-e a munkahely beilleszkedését az ország gazdasági szervezetébe. a munkahely egységeinek funkcionális szerepét, s teendőit, s láttatja-e mindezeken belül a Ids közösségek — a műhely, a brigád —, sőt az egyén tevékenységének célját, értelmét, fontosságát? Ugyanakkor: lát-e az agitáció, azaz összegyűjti-e a véle-, ményeket, kérdéseket? Mert nagy hiba lenne úgy felfogni a szóbeli agitációt, mint igazságaink, véleményünk, érveink puszta közlését. Eredményesen csak akkor lehet felvilágosító munkát végezni, ha arról is beszélünk, ami „nem szerepel a munkatervben”; ami foglalkoztatja környezetünket, amiről szóbeszéd születik, híresztelések terjednek el. A helyi kérdésekre — s most helyi alatt akár egy munkaközösséget, de akár egy település lakóit is érthetj ük —, helyben lehet választ adni, s ritka kivételektől eltekintve e válaszadás csakis szóban történhet. S a01* döntő: a válasznak nemcsak igaznak, de egyszerűnek, közérthetőnek is kell lennie. Napjainkban ugyanis sűrűn megtörténik, hogy elhangzik a válasz, de megértésre. s így elfogadásra sem talál, mert bonyolult, csak a „beavatottak” számára érthető. Egy termelőszövetkezetben úgy agitálni az új agrotechnika bevezetése mellett, hogy az növeli a halmozott termelési élteket, a gyárban úgy győzködni, hogy münden mondat megfejtéséhez a közgazdasági kislexikon után kellene nyúlni, nemcsak fölösleges erőfeszítés, hanem az agitációval is szembefordíthatja, immunissá teheti az embereket. Az okosság: ésszerűség Dicséretként egy-egy beszélgetés, gyűlés, értekezlet után elhangzik: sok okos dologról esett szó. Az agitáció második lépcsőjének is okosnak, azaz észszerűnek kell lennie. Baj, ha az agitáció túlságosan kötődik a mindennapok ezernyi dolgához, s baj, ha elszakad azoktól. Hatástalan ott az agitáció, ahol túl sokat markol: egyik nap a termelés szervezettségének növelését hangsúlyozza, másik nap viszont a sokasodó túlórákat indokolja az exportterv időbeni teljesítésével... S igaz a fordítottja is. Aligha vernek visszhangot a szavak, ha csupán az országosan igaz, de a helyi tényekkel össze nem vetett dolgokat közük. A jövedelmek növekedését méltatni ott, ahol két esztendeje nem fizettek nyereséget, s a bérfejlesztés is minimális volt, aligha nevezhető szerencsésnek. Ám arról beszélni, amellett agitálni, hogyan lábalhatnának ki a bajból, milyen teendők építenek utat ehhez: az ésszerűség felismerése, okos agitáció tehát, amely meghallgatásra talál, s cselekvésre serkent. A lépcsők egymáshoz illeszkedő fokozatok. Azok az agitáció esetében is. A jó illesztés, a hézagok kiküszöbölése, az országos és a helyi kérdések egészséges arányának meglelése, a célravezető módszerek, eszközök megkeresése a pártcsoportok, a pártalap- szervezetek erejének próbatétele. Az erő megvan, ezer tény bizonyítja. Okosan, ésszerűen élni vele: ez az amit napjainkban a változó körülmények, a megnőtt igények minden kommunista közösség feladatává tettek! M. O. Uj játszótér Játszóteret létesít a nyárlőrinci tanács a község belterületén. A tervek szerint hintákkal, homokozókkal, padokkal szerelik fel a gyermekek és felnőttek számára épített játszó, pihenő parkot. Több bútor Megkétszerezi jelenlegi termelését a negyedik ötéves terv végére a Budapesti Bútoripari Vállalat. Az új egri gyáregységben az idén fejeződik be egy technológiai-gépészeti beruházás; a már elkészült üzemcsarnokokat gépekkel „népesítik” be, s ennek nyomán az idén 10—15 millió forint értékűvel több étkező- és konyhaasztalt, fotelt és fotelágyat gyártanak, jövőre pedig ezt is megkétszerezik. A vállalat újpesti asztalosárugyárában a szakosodás következtében bővítik az „M”-jelű garnitúracsaládot — új „testvéreket” kap, Maya, Melinda és Marina —. s ezekből a korábban tervezett évi 6000 helyett várhatóan 8- 10 ezer szobagarnitúrát gyártanak az idén. Jászberényben a múlt évinél kétezerrel több gyermekszoba-berendezést állítanak elő, ebből hatszáz új, színes gyermekszoba lesz, amely Tomi és Robi néven kerül forgalomba. lehetünk az eredményekre „A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége meghívja az 1971. január 20-án tartandó zár- számadási közgyűlésre.” A közgyűlés helye a jánoshalmi filmszínház. Mozdulni sem lehet, annyira zsúfolt a helyiség. Két sorban. élivei állnak a falak mellett, lábujjhegyen a bejárati ajtók előtt, s akinek már sehogysem jutott hely, az előcsarnokban várakozik. Odakint esik az eső, ázott télikabátok kipárolgásától terhes a levegő. Bátyai József tsz-elnök beszámolójából kiderül, hogy a szívós egymásutánban felmerülő, megoldhatatlannak látszó gondoktól volt nehéz az elmúlt év. A szövetkezet a természeti csapások mellett súlyos belső problémákkal is küzdött. Májusban megszaporodott a taglétszám, megnőtt a földterület — egyesült a Petőfi és az Alkotmány Tsz. A tíz és fél ezer hold 25 kilométeres körzetben Hajós—Borota— Mélykút—Kisszállás határáig terjed. A csaknem 1500 tagnak több mint fele nyugdíjas, járadékos. A tavasz késett egy hónapot, a belvíz elborította a földek egynegyed részét. Május végi számításaik szerint a növénytermesztésben mintegy hétmillió forintnyi jövedelemkiesés sújtotta a tsz-t. Közben a belső élet sem volt kiegyensúlyozott. A vezetőség és a tagság kiesett a régi tempóból, újra kellett kezdeni a munkák találékonysága. Idejében megszülettek a határozatok: a belvizes területekre jól értékesíthető árunövényeket kell vetni, fokozotdolga még sosem akadt se a vezetőknek, se a szociális, se az ellenőrző bizottságnak. A kifizetett szociális segélyek száma és ösz- szege duplájára emelkedett. Az ellenőrző bizottság elnöke, Miskolczi Benedek fáradhatatlanul járta a teBátyai József tsz-elnök ismerteti a mérleget. tab ban támaszkodni az állattenyésztésre és a munkaerővel való okos gazdálkodással, költségmegtakarításokkal megelőzni a még nagyobb bajokat. A pótlólag vetett és termesztett káposztát, karfiolt, lucerna- és muhármagot magas áron tudták értékesíteni. A tervezettnél lényegesen több hízómarhát adtak el. Ezt az tette lehetővé, hogy bevezették az rületet, beszélt az emberekkel, utánajárt ügyes-bajos dolgaiknak. Az év közben súlyosan megbetegedett főagronómust a szövetkezet elnöke helyettesítette. Kevesebbet aludt és többet' beszélt, mint azelőtt bármikor. Az eredmény nem maradt el. A tervezett. munkabéreket és a jövedelemrészesedést kifizették. Az állóalap 4,8, a forgóalap 2,2 szervezését. Ez időben egymást követték a gyűlések. Orvosolni a személyes sérelmeket, közben azon gondolkodni, hogyan pótolják a kieséseket — nem volt könnyű feladat. A féléves közgyűlésen a vezetőség tájékoztatója után a tagság előtt is világossá vált a termelőszövetkezet meglehetősen rossz gazdasági helyzete. Külső segítség nem akadt, maradt a tagság szorgalma, a vezetőség Szavaz a közgyűlés abrakos és speciális tápos hizlalást, amellyel lényegesen nagyobb súlygyarapodást értek el. Így az eredetileg 1971-es értékesítésre tervezett bikák piacra adásával csaknem 4 millió forintos többletbevételre tettek szert. Ahhoz, hogy az év eredményesen zárult, hozzájárult a közel három- milliós költségmegtakarítás is. Persze, mindez nem ment zökkenők nélkül. Ennyi A tagságnak több mint fele nyugdíjas. (Pásztor Zoltán felvételei.) millió forinttal növekedett. „Tudom, hogy a vezetőség döntései nem voltak minden esetben hibátlanok, de összességében nézve büszkék lehetünk az eredményekre. Ahhoz azonban, hogy mindezt jövőre is elmondhassuk. kérek minden egyes termelőszövetkezeti tagot, támogassa elképzeléseinket, ha azokat jónak tartja, és legalább olyan szorgalommal dolgozzon, mint eddig.” — mondta a tsz elnöke. * A beszámolót a közgyűlés elfogadta. A régi Alkotmány Tsz tagjai közül többen megköszönték az ellenőrző bizottság és a vezetőség jó munkáját, azt, hogy igazságosan, demokratikusan, részrehajlás nélkül intézték ügyeiket. A szövetkezeti gazdák csoportokba verődve, nyugodtan beszélgetve hagyták el a termet. Azzal a bizakodással. hogy ez az év ki- egyensúlyozottabban, megalapozottabban indul. A gazdaság még jobb eredményeket érhet el és így a tagság átlagjövedelme is magasabb lehet. Dénes Éva
