Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! M A G Y A R ; S Z O C I A LI S T A M U N K Á S P Á R T B Á C S - K IS K U N M E G Y E I XXVI. évf. 49. szám 1971. február 27, SZOMBAT Ara: 90 fillér Színház és közönség (4. oldal) A mi I otthonunk (5. oldal) Rádió- j éstv-melléklet (7. és 8. oldal) Külügyminiszterünk befejezte dániai látogatását Gazdag volt a program, eredményes a tárgyalás Pénteken délelőtt dániai Dr. Körös Gáspár a tervismertetést tartja. látogatásának utolsó nap­ján Péter János körutazást tett Sjaelland-szigeten. Hel- singőrbe érkezése előtt a külügyminisztert magánvil­lájában fogadta A. C. Nor­mann, a halászat és Grön­land ügyeinek minisztere. Rövid baráti beszélgetés után a külügyminiszter folytatta útját Kronborg- kastély felé. Ez a dupla várfalakkal körülvett ha­talmas várkastély két év­századon keresztül volt a dán királyi család lakóhe­lye. „Hamlet várának” is szokták nevezni, de a vár­múzeum vezetői elmondot­ták, hogy a várnak tulaj­donképpen semmi köze nincs a dán királyfihoz, s csupán annak köszönheti ezt a hírnevét, hogy Shakes­peare annak idején Helsin­gőr városát választotta ki­rálydrámájának színhelyéül. A vidéki utazás követ­kező állomása Roskilde, egykori dán főváros volt, ahol a magyar vendégek először a vikingek hajóit tekintették meg. Ezeket a hajókat a fontos kereske­dőváros külföldi flották el­leni védelme során süly- lyesztették el csaknem ezer évvel ezelőtt. A Sjaelland-szigeti ki­rándulás utolsó állomása a Roskildei székesegyház volt, amelyben negyven dán ki­rály földi maradványait őr­zik. A vidéki körút után a külügyminiszter visszatért az Angleterre szállóba, ahol sajtóértekezletet tartott. Ez­zel a dániai látogatás véget ért, Péter János tegnap este elutazott Koppenhágá­ból. Dr. Kőrös Gáspár a ma- radéiktalamil teljesített, sőt több gazdasági ágazatban jelentősen túlteljesített III. ötéves terv szemléltető té- nyeinék említésével meg­győzően igazolta: az öt év­vel ezelőtt magunk elé tű­zött programot valóra vál­tottuk.* .Helyes volt tehát a párt politikája, amelynek alapjár e céloíkat magunk elé tűztük, S a tanácsok si- keresen munkálkodtak azok helyi megvalósításán. Me­gyénk dolgozóinak, bizal­mát, .egyetértését fejezi ki e politikával, hogy 470 millió értékű társadalmi munkával tetézték a közös sikereket A negyedik ötéves terv­ről szólva elmondotta Kő­rös. elvtárs, hogy annak előkészítését már 1968-ban megkezdték a megye párt- és tanácsszervei, s a kon­cepció kialakításába a la­kosság véleményére is tá­maszkodtak. Megyei vagy helyi eredmények ezrei hirdetik mindenütt, hogy jól éltek megbízatásukkal, módosított , válaszftási tör­vényről abbán erősített meg minden résztvevőt, hogy ezután még jobban érvényesül a közvélemény befolyása á legalkalmasabb, legnépszerűbb emberek megválasztásában. Válasz­tási rendszerünk demokra­tizmusának szélesítése a jelölés rendszerének to­vábbfejlesztésével valósul meg. A szavazással kap­csolatos tudnivalókról a sajtó rendszeres felvilágo­sítást ad addig is, de min­denekelőtt a népfrontbi­Fekecs Gézáné (Tisza- kécske), Mácsai János (Kis­kunhalas), Szabó , Ehdréné (Szabadszállás), Matos Lő­rinc (Drágszél) felszólalá­saira, kérdéseire dr. Kőrös Gáspár válaszolt, majd ár. Greiner József, a me­gyei - pártbizottság titkára beszélt. Utalt rá, hogy a X. kongresszus adta meg végeredményben a válasz­tás politikai platformját. A társadalom minden rétege részéről megnyilvánult rendkívül nagy érdeklődés is arra kötelez, hogy a vá­lasztási előkészületek során is — hasonló nyíltsággal, mint ahogy az a kongresz- szuson tapasztalható volt — váltsunk szót az emberek­kel a párt politikájáról. Hangsúlyozta Greiner elv- társ annak szem előtt tar­tását, hogy a választási előkészületeket ne egysze­rű szervezési, rutinfeladat­nak tekintsék az aktívák. Rámutatott, hogy ne csak beszélgessünk a dolgozók­kal a szocialista demokrá­ciáról, de neveljük is őket arra, miként éljenek ezzel. T. I. Közlemény Dr. Romány Pál Kiskunfélegyházán Pénteken a délelőtti órák­ban Kiskunfélegyházára lá­togatott dr. Romány Pál, az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára. A vá­rosi pártbizottságon Szta- nojev András, a városi pártbizottság első titkára és Hegedűs Ferenc titkár adott tájékoztatót. Később a város vezetőinek kísére­tében ellátogatott a házi­ipari szövetkezetbe, ahol Farkas Jenő elnök és Hor­váth Elekné párttitkár szá­molt be a szövetkezet te­vékenységéről. A program a Villamos­szigetelő és Műanyaggyár II. sz. gyáregységében foly­tatódott, ahol Pataki Árpád igazgató és Zsidó Gábor párttitkár fogadta a ven­dégeket. Romány elvtárs és kísérete két üzemrészt lá­togatott meg, elbeszélgetett a munkásokkal életkörül­ményeikről. Délután a Magyar Ag­rártudományi Egyesület kis­kunfélegyházi csoportjának klubfoglalkozása keretében a mezőgazdasági és élelmi- szeripári szakmunkásképző intézet kollégiumában idő­szerű szövetkezeti és gaz­daságpolitikai kérdésekről tartott előadást a megyei pártbizottság első titkára. A klubfoglalkozáson jelen volt dr. Maár András, az MTESZ megyei elnöke, dr. Mészöly Gyula, a Magyar Agrrátudományi Egyesület megyei elnöke. Q választás a szocialista demokratizmus MEGYEI NÉPFRONTBIZOTTSÁGI ÜLÉS A Hazafias Népfront me­gyei Bizottságának tegnapi ülésén Dr. Bodóczky László elnöki megnyitója után dr. Körös Gáspár, a megyei tanács vb-elnökhélyettese, a népfront megyei alelnöke adott tömör áttekintést a megyei III. ötéves tervének teljesítéséről, és ismertette a IV. ötéves terv legjel­lemzőbb adatait. Második napirendi pontként Farkas József, a népfront megyei titkára a módosított vá­lasztási törvényt ismertette, majd a választásokkal kapcsolaté« mozgalmi fel­adatokról beszélt iskolája akiket a legutóbbi válasz­táskor képviselőként, ta­nácstagként küldtünk a parlamentbe, tanácsi tes­tületekbe. Farkas József előadása a zottságok gondoskodnak ar­ról, hogy mindenki tisztá­ban legyen feladataival. Egészen odáig, hogy még a szavazás módját is szemlé­letesen mutatják be. a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról A múlt év elején a sok más cikk mellett egy új termék gyártását kezdték meg a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfél­egyházi gyárában. Decem­ber végéig 50 ezer ablakol j készítettek az automata' mosógépekhez, erre az év­re pedig már százezerre kaptak megrendelést. Fel­vételünkön Dobos Károly- né gépével az egyik ablak ’-(készítésén” dolgozik. (Opauszky László felvétele) A kormány és a SZOT vezetői február 26-án, pén­teken tartott ülésükön megállapították, hogy az év első két hónapjában to-, vább erősödtek azok a ked­vező folyamatok, amelyek már a múlt évben is meg­mutatkoztak. A népgazda­ságban erősödött a terv- szerűség, javult az áruk minősége, nőtt az export és a munka termelékeny­sége is kedvezőbban ala­kult, mint az elmúlt évek­ben. Az 1970-es gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a dolgozók, a mun­kásemberek odaadóbb, jobb munkával igyekeztek pótolni az árvíz okozta ká­rokat, növelni a nemzeti jövedelmet. Ebben a mun­kában különösen jó példát mutattak a szocialista bri­gádok. A tárgyalások során a szakszervezetek 1 épvise’ői szóvá tettek, hogy — bár 1970-ben az előző évekhez viszonyítva volt némi ja­vulás — a vállalatoknál mégsem alakult kielégítően a szociális és kulturális intézmények fejlesztése. Ennek fő okát abban lát­ják, hogy az üzemek ve­zetői még mindig nem for­dítanak elég gondot a" munkakörülmények, a szo­ciális és a kulturális vi­szonyok javítására. A kor­mány vezetői az észrevéte­lekkel egyetértettek, és a szakszervezetekkel közösen keresik a célravezető meg­oldásokat. A * IV. ötéves tervvel összhangban a SZOT ve­zetői ismertették elképze­léseiket, javaslataikat az 1971-es évben végrehaj­tandó életszínvonal-eme­lést célzó intézkedésekrő1. A cél az, hogy az egv fő­re eső reálbér 2,5—3, az egy főre jutó reáljövede lem 5—5,5 százalékkal nö­vekedjék, Alapvető fel­adatnak tartják, hogy az ipari munkások bére a tervezettnek megfelelően alakuljon. Ezen beül kü­lönös gondot kell fordíta­ni arra, hogy az ösztön­zés az eddiginél jobban kapcsolódjék az elvégzett munkához, a több és jobb munkát végző dolgozói? jövedelme az átlagnál job­ban növekedjék. A kor­mány vezetői e törekvé­sekkel egyetértettek. A kormány és a SZOT képviselői megegyeztek abban, hogy az 1970. évi gazdasági eredmények tel­jes ismeretében emelni kell néhány, aZ utóbbi evekben az átlag­tól elmaradt kategóriá­ban dolgozó réteg fizeté­sét. \ megbeszélésen az a vé­lemény alakult ki. hogv a legsürgősebb, lehetőleg még ez évben végrehajtan­dó intézkedés az alsó- és középfokú iskolában taní­tó pedagógusok, egyes or­vos-egészségügyi területen dolgozók, gyógyszerészek fizetésének emelése. A szakszervezeti mozga­lom vezetői kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az életszínvonal további emelésével kapcsolatos elképzeléseket akkor le­het megvalósítani, ha a fogyasztói árak is a ter­vezettnek megfelelően alakulnak. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy a fogyasztói árait alakulása nem min­dig és nem mindenben történik a célkitűzéseknek megfelelően. A szakszer­vezetek már nem egyszer kifejtették vé’emányüket és most újra hangsúlyoz­zák, hogy nem vitatják az árak változtatásának szük- "gességét. Egyetértenek (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents