Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

& oldal 1971. február *5. wütBrtW a tóparton A konferenciák városá­ban, a Genfi-tó partján újabb jelentős tanácsko­zás kezdődött: megnyílt a leszerelési értekezlet ez évi ülésszaka. A munká­ban huszonöt ország vesz részt és ez a szám önma­gában is jelez valamit. Mindenekelőtt azt, hogy a világszervezet által hi­vatalosan kijelölt lesze­relési bizottság egyik tagja, Franciaország vál­tozatlanul hiányzik a gen­fi zöld asztal mellől. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy másik nukleáris fegy­verekkel rendelkező nagy­hatalom, a Kínai Népköz- társaság sem vesz részt a leszerelési megbeszélé­seken, máris előttünk áll a témával kapcsolatos egyik legfontosabb fel­adat: el kell érni azt, hogy előbb-utóbb legalább a legérdekeltebbek, a nagyhatalmak teljes szám­ban képviseltessék ma­gukat. Ehhez természetesen még sok mindennek kel­lene történnie. Francia viszonylatban annak, hogy Pompidou lemondjon az általában pozitív de gaulle-i külpolitika e ne­gatív örökségéről, kínai viszonylatban pedig egy ilyen folyamatnak aligha­nem a teljes jogú ENSZ- feltvétellel kellene kez­dődnie. Ez a két példa is jól érzékelteti, milyen sokfé­le vonatkozása van a genfi tárgyalásoknak, még azo­kat illetően is, akik de­monstrálván nincsenek jelen. Szerencsére nem­csak negatívumok létez­nek a leszerelési problé­mával kapcsolatban. Hosszú esztendők ke­mény — és nem utolsó­sorban a genfi Nemzetek Palotájában a szovjet de­legáció által végzett — munkája nyomán ma már olyan eredményekre em­lékeztethetünk, mint az 1968-ban megkötött atom- stop-egyezmény, a világ­űrről és legutóbb a ten­gerfenék atommenteíté- séről kötött moszkvai megállapodások. Az oszt­rák fővárosban rövidesen folytatódnak a SALT-ta- nácskozások és ez a tény önmagában is jelentős vívmány, beszédes érv amellett, hogy az erőfe­szítések nem reménytele­nek. Nem véletlen, hogy sok éven át még részmegálla­podásokra sem volt kilá­tás és szinte valamennyi lényeges haladás az utób­bi fél évtizedre esik. Ad­dig, amíg Washington még egyáltalán megpró­bálhatta fenntartani a nukleáris erőfölény illú­zióját, a Potomac part­járól csak nemleges vá­laszok érkeztek minden szovjet javaslatra. A vál­tozás oka ezen a fontos területen is az erőviszo­nyok látványos és vissza­vonhatatlan módosulása. Az emberiség jövőjé­nek alternatívája az atom­háború, vagy az atombé­ke. A tóparti tanácste­remben is azért harcol a szocialista diplomácia, hogy ez a hamleti nagy­ságrendű kérdés vala­mennyiünk javára, az élet győzelmével oldód­jék meg. Szovjet—:ugoszláv tárgyalások Moszkvában szerda dél­előtt megkezdődtek a szov­jet—jugoszláv hivatalos tár­gyalások. A szovjet kül­döttséget Andrej Gromiko külügyminiszter, a jugo­szláv delegációt pedig Mir- ,ro Tepavac külügyminisz­ter vezeti. (MTI) Rugalmasság vagy manővér? Az izraeli kormány va­sárnapi közleménye nyo­mán mozgásba lendült az egyiptomi diplomácia gé­pezete. Kairó az ENSZ ren­delkezésére bocsátotta an­nak a hivatalos nyilatko­zatnak a szövegét, amely­ben az EAK a Jarring-ja­vaslatok kategorikus eluta­sításaként értékelte Tel Szov'et-nvugafBismet kereskedelmi tárgyalás BONN Csütörtökön szovjet— nyugatnémet tárgyalások kezdődnek Bonnban. A tár­gyalások célja kereskedelmi egyezmény megkötése. A szovjet küldöttséget Alek- szej N. Manzsulo helyettes külkereskedelmi miniszter, a nyugatnémet delegációt Peter Hermes nagykövet vezeti. A két ország között 1983 óta nem áll fenn kereske­delmi egyezmény, a keres­kedelmi forgalom volume­ne azonban Moszkva és Bonn között állandóan nö­vekedett, míg 1958-ban a forgalom értéke mindkét irányban 420 millió márka volt, 1939-ben már a Szov­jetunió 1,30 milliárd márka értékben exportált az NSZK-ba, a nyugatnémet fél pedig 1,58 milliárd már­ka értékben exportált a Szovjetunióba. Bonni gaz­dasági körök arra számí­tanak, hogy az árucsere­forgalom, akár kötnek most kereskedel mi egyezményt, akár nem, tovább fog nö­vekedni. Aviv állásfoglalását. Kiad miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter ezzel kap­csolatban — kairói képvi­seleteik útján — üzenetet intézett a négy nagyhata­lom külügyminisztereihez. Riad fontos utasításokat adott Zajjat ENSZ-fődele- gátusnak, akit megbízott, hogy folytasson tárgyaláso­kat U Thant főtitkárral és Jarring közel-keleti meg­bízottal. Zajjat — írja az A1 Ah­ram a világszervezet dip­lomáciai köreit idézve — tájékoztatta Jarringot, hogy amennyiben javaslataira, illetve kérdéseire nem kap az egyiptomihoz, hasonló pozitív választ Izraeltől, akkor az egyiptomi válasz is érvényét veszti. Tájékozott források sze­rint — írja a lap — a Biz­tonsági Tanács valószínű­leg napirendre tűzi és meg­vitatja a közel-keleti vál­ság kérdését, amennyiben Izrael a Jarringnak adan­dó válaszában nem tanúsít rugalmas magatartást ENSZ-diplomaták mégis remélik, hogy az izraeli válasz tartalma lehetővé teszi a közvetett dialógus folytatását, s az izraeli kor­Külügyminiszterünk dániai látogatása Péter János hazánk kül­ügyminisztere kedd óta hi­vatalos látogatáson Dánia ban tartózkodik. A fontos tengeri és szá raztölüi utak találkozásán fekvő 4? 043 négyzetkilomc tér területű 4,9 millió lake sú ország Európa legfejlet tebb árutermelő mezőga: daságáva* *s magas színve nalú feldolgozó iparral ren delkezik. Erősen szakos tott, értékesítő szövetkeze tekbe tömörült parasztgaz daságai kiemelkedő helye foglalnak el Nyugat-Eurc pa, különösen Nagy-Britan nia élelmiszerellátásába? Vezető ágazat a mezőga. dasági kivitel 70 százaléké szolgáltató állatteny észté amelynek alap iát a hűvé éghajlat és a gyengébb tr Jajok ellenire a nagy mé tékű szerves- es mütrágy. felhasznála« következtét) magas termésátlagokat fc mutató takarmánytermcs tés teremt, meg. Legfőb mezőgazdasági kiviteli cik kei hús és é1 őállat, vaj fr világexport 20 százaléka sajt, a világexport 15 szá­zaléka) és hal. Ipara, amely ma már a dán gazdaság vezető ága, a társa­dalmi össztermék 50 százalékát adja — főlee mezőgazdasági termékeket dolgoz fel. Híres a hajógyártása a világon a hete­dik helyen ál) fl969-ben 599 ezer bruttó regiszter tonna ha- Jót bocsátottak vízre) jelentős élelmiszeripari gépgyártása, de magas színvonalú építőipara is. A dán építészet technológiai eredményeit hazánkban is al­kalmazzák. Gazdasága nagy mértékben függ a külkereskedelemtől. Ex­portjának fele az EFTA (Euró­pai Szabadkereskedelmi Társu­lás) országokba, egy negyede oedig a EGK (Európai Közös P?ac) felé irányul. Dánia a leg­nagyobb piacot jelentő Nagy- Britanniával együtt csatlakozni kíván az EGK-hoz. Behozatalá­ban a fűtőanyagok, nyersanya­gok melleit a takarmány és az élelmiszerek (zöldség, gyü­mölcs) is S2ei ‘pe’nck. Házánk Dániába 129 4 mi’lió deviza fo­rint értékű árut xpcr'ált, Dá­niából pedig 77.1 m Tió deviza- forint értékben imoo iál‘”nk 19G9-ben (Dánia az EFTA és a NATO tagja). _____.____ — TEßRA “ m ány vasárnapi közlemé­nye nem tekinthető végle­ges és utolsó állásfoglalás­nak. Hírek szerint Tel Aviv készülő válasza nem ismétli meg azt a vasárna­pi kijelentést, amely sze­rint Izrael nem hajlandó visszatérni az 1967. június 4-i határokhoz, csupán „biztonságos és elismert határok” szükségességéről beszél. Izrael tehát tovább­ra is megtagadja az egye­nes választ Jarringnak ar­ra a kérdésére, hogy haj­landó-e kivonulni az ösz- szes megszállt területről, kész-e elfogadni a Paleszti­nái probléma igazságos rendezését, s lemondani a területi terjeszkedésről. Le­hetséges, hogy Tel Aviv a Jarring-misszió „megmen­tése” érdekében, vagyis a tűzszünet esetleges meg­hosszabbítása reményében a vasárnapi merev, expan­ziós nyilatkozat ellenére „rugalmas” választ ad Jar­ring javaslataira, pontosab­ban az EAK memorandu­mára. Ismerve az izraeli taktikázás hagyományait, félő azonban — mondják Kairóban —, hogy ez a „ru­galmasság’’ csupán az idő­húzó és félrevezető manő­verek számát szaporítja. Az FKP nagygyűlése a párizsi sportpalotában PÁRIZS A Francia Kommunista Párt kedden este a pári­zsi sportpalotában rende­zett nagygyűlésen nyitot­ta meg választási kampá­nyát a március közepén tartandó kózségtanácsi vá­lasztások előtt. A nagy­gyűlésen Georges Mar­chais, az FKP főtitkárhe­lyettese rámutatott arra, hogy a kommunisták már egy sereg francia város­ban bebizonyították, mi­lyen eredményeket érnek el a lakosság javára ott, ahol kommunista polgár- mester áll a városigazga­tás élén, s hangsúlyozta a most tartandó községtaná­csi választások politikai jelentőségé; az egész or­szág szempontjából. Fokozott szükség van a demokratikus közvélemény éberségére — hangoztatta Marchais, — figyelmezte­tett azonban arra, hogy az anarchista csoportok ki­lengései ürügyet szolgál­tathatna.* a kormánynak az elnyomó intézkedések fokozására és igazolására. Az FKP a községtanácsi választások alkalmával ar­ra szólítja fel a választó­kat, hogy szavazatukkal tá­mogassák a kommunisták­nak a baloldali új egység megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. Ennek je­gyében a választások előtt az FKP arra törekszik, hogy a lehető legtöbb he­lyen kialakíthassák a bal­oldali egységlistákat. Ezt a törekvést már eddig is je­lentős siker koronázta: ed­dig már 115 harmincezer lakosúnál nagyobb város­ban, köztük Párizsban, több megyében és nagyon sok külvárosban sikerült elérni azt. hogy a balolda­li pártok jelöltjei közös listán vegyenek részt a vá­lasztási küzdelemben. Milyen demokrácia a brazíliai? „Brazíliában robbanásig feszült a helyzet és ez a feszültség hamarosan for­radalmi háborúba torkoll­hat” — mondotta a 25 éves Jean Marco von der Weid, a brazil diákszövet­ség volt elnöke, akit 1969- ben letartóztattak, a bör­tönben rnegkínoztak és a hatóságok Bucher svájci nagykövetért cserébe bo­csátották szabadon 69 tár­sával együtt. Kijelentését Genfben tet­te kedden este a svájci Emberi Jogok Ligája szer­vezésében tartott sajtóér­tekezletén. Elmondotta, hogy Bra­zíliában egyetlen demok­rácia van, a kínzásé: „En­nek ugyanis, válogatás nélkül, mindenki egyaránt ki van téve”. A brazil fia­talember arról is beszélt, hogy a brazil kormány feláldozza a nép érdekeit a külföldi társaságok ja­vára. „A népnek nincs más választása, mint az ellenállás, ez hamarcean forradalmi háborúba tor­kollhat” — mondta. A diplomatarablásokról úgy nyilatkozott. Hogy ezek korlátozott lehetősé­gű akciók, amelyeket vál­togatni kell a harc egyéb formáival. (AFP) Nixon makacs RÖMA (MTI) Nguyen Thi Binh asz- szony, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­Izrael íelíorplé akciója A brüsszeli zsidó világ­kongresszus Izrael felfor­gató akciója — jelentette ki Jules Chaumes, a belga demokratikus jogász szö­vetség elnöke. Mint mondotta, a kilá­tástalan helyzetben levő izraeli diplomácia el akar­ja vonni a nemzetközi köz­vélemény figyelmét a kö­zel-keleti izraeli agresszió­ról és hangulatot szeretne kelteni az arab népek, igaz­ságos harcát támogató or­szágok ellen. (TASZSZ) Az első lépések a fegyerszállítások ellen LAGOS Jakubu Gowon nigériai államfő kedden bejelen­tette, hogy Nigéria kilé­pett abból a bizottságból, amelyet a Nemzetközös­ség singapore-i értekezletén hoztak letre a Dél-Afriká­ba irányuló esetleées brit fegyverszállítások kérdésé­nek megvizsgálása céljá­ból. Nigéria ezzel a lépés­sel tiltakozik az angol fegyverszállítási szándék ellen, hangeztatt-, Gowon. Accrában kedden hiva­talosan közölték, hogy Ghana hazarendelte Ion doni nagykövetét. Abdulrahim Farah, Szo­mália ENSZ-képviselője, a világszervezet apartheid bizottságának elnöke, ked­den New Yorkban újság­írók előtt kijelentette: Nincs kizárva, hogv a brit fegyverszá’lítás ügyében összehívják a Biztonsági Tanácsot. Zambia londoni nagykö­vete kedden megbeszélést folytatott Edward Heath -ingói miniszterelnökkel a fegyverügyletről. (AP) mány hivatalos látogatá* son Olaszországban tartóz­kodó külügyminisztere nyilatkozott az II Giomo című római lapnak. A lap munkatársának arra a kérdésére, hogy vé­leménye szerint a Kínai Népköztársaság hogyan reagálna a VDK elleni esetleges amerikai táma­dásra, Binh asszony így válaszolt: „Kína már be­jelentette, hogy az indo-; kínai népek harcának tá­mogatására minden haté­kony intézkedést megtesz’'.' Arra a kérdésre vála­szolva, hogy miben látja a néhai Kennedy, továbbá Johnson és Nixon politiká­ja közötti különbséget, a DIFK külügyminisztere így vélekedett: „A Nixon-korszakban élünk, amelyre az előző korszakokhoz viszonyítva fokozottabb szószegés, na­gyobb makacsság jellemző, 1965-től 1968-ig, a John- son-adminisztráció idején évenként 800 000 tonna bombát dobtak le a két Vietnamra. Két év óta, amióta Nixon áll az Egye­sült Államok élén, ávi át­lagban egyedül Dél-Viet- namra 1 337 000 tonna bombát dobtak le, többet mint amennyit a második világháborúban a hadvise­lő felek légierői — össze­sen . . . (AFP) /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents