Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

!>>?»?« -v-.x' •'’’•rmr?,"-'' i ,<0óV '<£<-••• Kérdőjelek Baja sportéletében Baja a vidéki sportélet egyik legfőbb bázisa. Így ismerik már évtizedek óta, sőt, nemcsak ismerak, ha­nem elismerik! A me­gyénkben, mindenütt, még Budapesten is. Kosárlabdázói, atlétái, motorcsónakosaik országos hírűek. Üjabban a csel- gáncsozók és a birkózók törtek az élre. A labdarú­gás? Ez fájó pont, mert sehogysem tudnak előbb­re vergődni. A röplabdá- sok is már csak a régi di­csőségből élnek, az evező­sökről pedig alig hallani. Hajdan erről híres volt a város. Ökölvívás, úszás, tenisz, vízilabda, kerék­pár, vívás, torna? Szinte csak emlék már. — A sportban sok az öröm, s még több a baj és gond. Nekünk pedig mostanában csak az utób­biból jutott bőven. Balazsits István a járási­városi TS vezetője keser­gett így a találkozásunk eiső percében. — Szeretnénk előbbre lépni, de mindenütt falak­ba ütközünk. Hol szorít legjobban a cipő? — A Bajai Fehérnemű- gyárnál. Két NB Il-es csa­patunk is van, de pénzünk még az egyikre sem elég. Mindent megpróbáltunk már, de mégis úgy látszik, hogy újabb szakosztállyal lett szegényebb Baja vá­ros sportélete. Megköszöntük a TS-el- nök tippjét, s utunk a Fe­hérneműgyárhoz vezetett Varga Istvánt, a sportkö: vezetőségi tagját éppen el­menőben találtuk. A jobt ügy érdekében azért szí­vesen vállalkozott a be­szélgetésre. Röplabda, kosárlabda? Melyiket szeressük? — Gondolom, hogy más sportkörnek is van anyagi gondja, de nem hiszem, hogy olyan pácban lenné­nek mint mi. Két NB li­es szakosztályunk van, a férfi röplabda és a női ko­sárlabda. Az anyagi kere­tünk viszont legfeljebb az egyik csapat működtetésé­re elegendő. Pedig még ezen felül is akadna fel­adat bőven a sportkör szá­mára. A gyár dolgozóinak 90 százaléka nő, közülük sokan sportolni szeretné­nek. Tömegsport szinten működik az asztalitenisz, a torna és sokan szerelné­nek természetjáró szakosz­tályt is alakítani. — Tavaly még kaptunk innen is. onnan is segítsé­get. Az idén úgy látszik minden forrás bedugult. A női kosarasoknak adtak 10 ezer forint állami tá­mogatást. Igen ám, de még legalább ötször ennyi kel­lene az NB Il-höz. Ott ‘ártunk, hogy választa­tunk kell. Röplabda vagy :osárlabda. Mindkettő ré­ti szakosztályunk. Mind­eren voltak NB I-esek, s most kb. azonos szinten állnak. Mi ugyan nem értünk egyet a választás tényé­vel, de azért megkérdez­tük, Melyikben lát több fantáziát? — A kosárlabdában ta­lán jobb az utánpótlás. Fiatalok, feljövőben variT- nak. Itt a gyárban mégis a röplabdának van na­gyobb pártja. Nem tudjuk tehát, hogy mit tegyünk, de a közeljövőben dönteni keli. Röplabda? Kosárlab­da? Szerintünk azonban nem a Bajai Fehérneműgyár sportkör elnökségének, ha­nem a megyei sportéle­tünk vezetőinek kell vá­lasztania. Baján bárme­lyik mellett döntenek, a másikkal szemben igazság­talanul járnak el. Nem hisszük azonban, hogy ott, ahol segíteni tudnának, közömbös lenne az a tény, hogy Baján újabb, egyéb­ként életképes szakosztály kénytelen felvenni a „né­hai” nevet. Szabó Zoltán Csongor János: Feled 'etui szeretnótiIc a gyenge játékot Az 1970 71-es bajnokság — Ezek tudatában csak Baján, a Patak utcá­_____ban, a városi fürdő m ellett épül az első számú sportcsarnok. Építgetik... Az első átadási határidő 1970. szeptemberére szólt. Azóta újabb határidőmó- dosítások léptek életbe. — Mi ennek az oka? — kérdeztük Csányi Istvántól, u városi tanács tervosztály vezetőjétől. — A budapesti 31-es szá­mú Építőipari Vállalat hód­mezővásárhelyi üzemegy­sége a speciális szállítóesz­köz más irányú elfoglaltsá­ga miatt késik az elemek leszállításával. A Bajai Lak- berendező és Építő Ktsz nem tudja folyamatossá tenni a munkát. Az újabb határidő-módosításokban az is közrejátszott, hogy a sportcsai'nok belső építésé­nek tervei; a lelátó, az öl­tözők, s egyéb helyiségek elhelyezésével csak mosta­nában készültünk el. Ter­mészetesen, ennek a meg­valósításáról a csarnok épí­tésének kezdetén nem volt szó, s így nem is lehetett benne az előzetes tervek­ben. A legújabb — s ezút­tal reméljük az utolsó — sportcsarnok átadási határ­idő ez év december 31. Ezerkilencszázhatvan- kílenc őszén beom­lott a régi sportcsarnok a Tóth Kálmán Gimnázium udvarán. Ez ideig nem tör­tént intézkedés a romok el­takarításáról, a még álló rész bontásáról. — Mi less a beomlott ■sportcsarnok sorsa? — kér­deztük Csányi Istvánt. — Megállapodást kötöt­tünk az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatósággal, hogy tervező részlegük elkészíti a régi helyén felépítendő új sportcsarnok kiviteli terveit. Egyúttal a bontást is vállalja és az épségben maradó, használható anya­got beépíti a 18x36-os sport­csarnokba. Az építési költ­ségeket egyenlő arányban megosztja a városi tanács és a vízügyi igazgatóság. A város érdeke, hogy felépül­jön a sportcsarnok. Jól értesült emberek arról beszélnek a vá­rosban, hogy egy harmadik sportcsarnok építési terve is kilátásban van. — Lesz-e harmadik sport- csarnok Baján? — Lesz. A városi tanács kapott egy 8 tantermes is­kolát, amelynek 12x20-as helyiségei vannak. Ezek át­tervezésekor a sportolási igények kielégítésére is gondolunk. Egy 20x30-as méretű csarnokszerű helyi­séget alakítunk ki, amely nagyszerűién megfelel majd a kisebb helyet igénylő te­remsportok űzőinek, röp- labdázóknak, cselgáncso- zóknak, birkózóknak stb. A létesítmény kivitelezését a jövő évben kezdik el a Deák Ferenc utcában. Elő­reláthatólag az 1974-es is­kolaévre kerül átadásra. B. I. első félidejében — az őszi szezonban — a vártnál lé­nyegesen gyengébben sze­repelt a Bajai Vasas MTE NB III-as labdarúgócsapa­ta. Az okok feltárására, elemzésére sok időt szen­telt a vezetőség, a játéko­sak és a szurkolók nagy tá­bora is. Bajnokság közben lapunk .sportrovata is fog­lalkozott a csapat szerep­lésével. Egy alkalommal a f.zurkoiók véleményének is helyet adtunk. A vélemények azonban csak megközelítőleg fed­hették a valóságot Cson­gor Jijnos edző szakmai hozzászólása nélkül. Ezúttal tehát őt kérdezzük. — Hogyan vélekedik a Bajai Vasas MTE múlt évi szerepléséről? — A meglehetősen gyen­gén sikerült 1969-es bajno­ki év után a megmaradt kevés vezetőségi taggal egységes álláspontra jutva többek között a nagyobb igyekezetét, az erkölcsi normák betartását, sport­szerű életmódot kértünk a játékosoktól. Lényegében ebben a szellemben kezd­te el a csapat az 1970-es évre való felkészülést. A kemény alapozásit a baj­nokság alatt heti négy ed­zéssel folytattuk. Játéko­saink többsége becsülete­sen dolgozott az edzéseken, és ez meghozta a kiegyen­súlyozott bajnoki szerep­lést. A kiemelkedő kupa­sikerek is azt igazolták, hogy jó úton haladunk. A fe­gyelmezetlen játékosokat megbüntettük, s a jó csa­patszellem helyreállt. A si­keresen szerepelt játékoso­kat — csapatot — hatna­pos balatoni táborozással jutalmaztuk. bizakodással nézhettek az őszi bajnokság elé!? — Az őszi bajnokságra való felkészülés kitűnő hangulatban folyt. Itt-ott találkozó. Az edzésre nem járó Volán-játékosok sok­kal fürgébben, könnyebben mozogták, mint a heti négy foglalkozáson részt vett bajaiaik. Ezek után kony­haiban! lehetett feljutásról j "y.eb\ gyakorlatok­ig Villámcsapásként hatott I kal. ®!ke t a asapa? fn?’ a sorsolás. Az első két i f.fgetr visszaszerezni es mérkőzésre vidékre kellett i íet nyert mérkőzéssel, az utazni. Olyan csapatokhoz, i 0321 sZezont befejezni, amelyek évek óta „mumu- j — Milyen tapasztalatokat sai” az MTE-nek. A dóm- | vetett felszínre a gyenge bóvári mérkőzésen példá- szereplés? ul hiába játszott jól aj . ., , , csapat, nem tudta áttörni j, 7 4. lakosok nem tu<^- n I tak alkalmazkodni a meg­terheléshez. A csapat ko­rai elfáradásához hozzájá­rult a hat magasabb osztá­lyú együttes elleni MNK- mérkőzés is. Mindezek a tényezők döntő befolyással voltak a sok holtbiztos gól­helyzet kihagyására is. A góliszony is végeredmény­ben fizikai, idegi és szak­mai tudás hiányára vezet­hető vissza. Bizonyos, hogy néhány Játékos fegyelme­zetlen és sportszerűtlen életmódja ugyancsak befo­lyásolta a gyengébb sze­replést. Mindezek kiküszö­bölésének a leghatásosabb orvossága a játékosok mér­kőzéstől való eltiltása volt, és ma is az. Ez persze a a csapaton belül, hogy | sára megy _ azonoe ké_ pességű, bő játékoskeret hiányában. — Hogyan tovább? a sziklakemény, rutinos helyi együttes védelmét. A dombóvári védelem ke­ménységének igazolására csak. annyit, hogy az őszi szezonban mindössze 5 gólt kaptak. A kaposvári mér­kőzés számunkra kedvező­en indult. Ügy látszott, hogy nem lesz baj. Aztán a második félidőben a si­kertelen próbálkozások láttán összeesett* a csapat. A játékosok kishitűek let­tek. Nem tudtak újítani, és így két vidéki vereséggel kezdtük a bajnokságot. — Kikben és miben volt a hiba? — Akarva, akaratlanul, olyan hangulat kerekedett „idén sem sikerült semmi”. A rossz hangulatot tetézte, hogy a szakmai munka sem volt kielégítő. Nem vettem figyelembe a foko­zatosság elvét. Állandóan növeltem az edzések inten­zitását, és így a játékosok a «túledzettség állapotába kerültek. Ékes bizonyítéka ennek a hazai pályán le­játszott Pécsi Volán elleni — Az elmúlt év bőséges tapasztalatait a tavaszi sze­zonban kívánjuk hasznosí­tani. Bízom benne, hogy lényegesen jobb szereplés­sel feledtetni tudjuk az őszi gyenge játékot. Borsodi József Az épülő új sportcsarnok a Patak utcában, (Banczih István felvétele) Hiisfetleii a visszavágón '«•ÜST Bajai Vasas MTE—Bajai Bácska Posztó 0:0 Bajai Vasas MTE: Majz- linger (Kiss) — Fodor, Má- rity, Zomborcsevics, Visz- meg — Fekete, Bartulov — Horváti!, Kemény, Ri- zsányi, Pólyák (Házi). B. Bácska: Péter — Molnár, Bálity, Dorkó, Bisztriczki — Miokovics (Ratz), Győrfi — Herceg (Eichardt), Sjpabó (Mioko­vics), Boros (Petresevics), Tóth (Gyenis). A városi pályán leját­szott mérkőzésre a csatá­rok gyenge teljesítménye nyomta rá a bélyegét. Csaknem a múlt vasárnapi játék ismétlődött meg az­zal a különbséggel, hogy a Bácska védelme most nem követett el olyan durva hi­bákat, mint az elmúlt va­sárnapi 3:0-ás MTE győ­zelemnél. Az első félidő­ben ■ az MTE, a második­ban a Bácska támadott többet, mindkét kapu előtt alakult ki néhány gólhelyzet, de a csatárok valamennyit elhibázták. A két előkészületi mér­kőzés tapasztalatait össze­gezve, a szakvezetésnek mindkét csapatnál sok s. tennivalója a csatárjáték javítása és a gólhelyzetek jobb kihasználása érdeké­ben. A védelmek megbíz­hatóságával és az erőnlét­tel elégedett lehet mindkét edző. Jók: Fodor, Márity, Bartulov, illetve: Péter. Dorkó, Miokovics. M A Téli Kupa: Mezőfi SE—Kecskémé Fémmunkás, Kecskemét. Széktói Stadion, edzőpá­lya, 15 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents