Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

4. oldal 1911. február 24, szerda filkolielizmus­eSienes konferencia Alkoholizmus-ellenes konferenciát rendez pénte­ken délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács üléster­mében a Magyar Vörös- kereszt Bács-Kiskun me­gyei vezetősége. Az érte­kezletet Madarász László, a megyei tanács vb elnök- helyettese nyitja meg, majd dr. Dénes László megyei vezető ideggyó­gyász főorvos referátuma hangzik el „A túlzott al­koholfogyasztás ártalmai, az ellene folyó küzdelem társadalmi szükségessége” címmel. Az ezt követ kor- referátumok az anti alko­holizmus hazai helyzetéről és feladatairól, a mezőgaz­dasági üzemekben szerzett tapasztalatokról, alkoho­lizmus és bűnözés kapcso­latairól, valamint az alko­holizmus elleni küzdelem Békés megyei tapasztala­tairól számolnak be. Gépkocsikórház 55 tnillloélMf Félegyházi szerelő 4L» B, a Skoda gyárban — Gyorsmosó az országút mentén Nélkülözhetetlen a háztartásokban Mostanában ismét előfordul, hogy a boltokban ezt vagy azt a keresett árucikket nem lehet kapni. Rész­ben az ipar, részben a kereskedelem rovására írható ez Becsületére legyen mondva a Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalatnak, hogy a villamossági beren­dezések gyártása mellett sem hagyta abba a különbö­ző egyszerűbb háztartási eszközök készítését. Az országban például csak ez a vállalat gyártja a háztartási paradicsompaszírozókat. Évente 60—70 ezer darabot szállítanak belőle a belkereskedelem részére, de Jugoszlávia is a megrendelők közé tartozik. Felső képünkön a kedvelt háztartási kisgépeket — a para­dicsompaszírozókat — szereli Tóth Jánosné és Nagy Ignácné. Néhány évvel ezelőtt országosan hiánycikk volt a villamos vízmelegítő. A vállalat ekkor tetszetős kivi­telben, 50 és 80 literes villanybojlerekkel jelentkezett a_ piacon. A hatszögletű Kalocsa típusú, vízhőfokmé- rővel ellátott vízmelegítők a Budapesti Nemzetközi Vásáron és a Szegedi Ipari Vásáron is sikerrel mutat­koztak be. Azóta a kalocsaiak egész bojlercsaládot fej­lesztettek ki. Megkezdték a 120, a 200, valamint az 5 és 10 literes villamos vízmelegítők gyártását is. Az idén 18 ezer darabra kaptak megrendelést. Az alsó képen: Varga Jánosné a gyártószalag mellett a 80 li­teres bojlerek végszerelését végzi. Szöveg: Nagy Ottó Fénykép: Tóth Sándor T réfakaleidoszkóp MILANO Sok-sok autós örömére, az AFIT a múlt év decem­ber közepén megnyitotta új, korszerű szervizállomá­sát Kiskunfélegyházán, a Szegedi út mellett. A nyolc­millió forintos létesítmény nagyon sokat jelent a gép- járművezetőknek, illetve tulaj donosoknak. — Nem utolsósorban azért — mondja Tóth Zol­tán, az állomás vezetője, —, mert kevesebbet kell várniok a jármű kijavítá­sára. A garanciális szerviz­szolgáltatást például min­den esetben elvégezzük egy műszak alatt, elméletben szinte meg is lehet várni az új kocsik átvizsgálását és a kisebb hibák kijavítá­sát. A kettes szemle átfu­tási ideje is mindössze nyolc nap. Sok helyen en­nél hosszabb határidőre vállalják a munkákat. Kinn beszélgetünk a tá­gas udvaron, ahol egymás mellett várnak sorukra a különböző típusú személy- gépkocsik. Még külföldi rendszámú is akad közöt­tük. — Ez a jugoszláv Opel Rekord nemrégen karam­bolozott. Tulajdonosa az NDK-ba igyekezett, s a vá­ros határában történt a baj. Remélhetőleg hamarosan sikerül minden hibáját ki­javítani. Ez a Moszkvics „fára mászott”, s ez a Wartburg sem tudott meg­maradni az úton. A garan­ciális szolgáltatás és egyéb javítások mellett a karam­bolozott kocsik rendbeho­zásával is foglalkozunk. — A szerelők véleménye szerint mi okozza a leg­több műszaki hibát? — Nagyon sok új gépko­csivezetőnek hiányos a mű­szaki felkészültsége, nem ért a kocsihoz, emiatt el­hanyagolja az egészen apró hibák kijavítását. A végén tetemes összeget kell fizet­ni a nagyobb javításért, amit egy kis körültekintés­sel könnyen el lehetne ke­rülni. A kocsik karbantar­tása sem megfelelő, igen sok ápolatlan, régen mo­sott jármű kerül hozzánk. Szóval — aki nem ápolja megfelelő gonddal a jár­művét, az pénztárcájának is ellensége. — A megnyitás óta eltelt idő legfőbb tapasztalatai? — Nem túlzók, ha azt mondom, hogy állomásunk már az első napokban szűk­nek bizonyult, a mostani­nál nagyobb kapacitást is ki tudnánk használni. Je­lenleg huszonötén dolgo­zunk reggel héttől délután háromig. Április elsejétől áttérünk a két műszakra, illetve reggel hattól este tízig állunk ügyfeleink ren­delkezésére. Természetesen ehhez a létszámunkat is növelni kell legalább 10— 12 szerelővel. Az alkatrészellátással né­ha van kisebb zökkenő, de csak azért, mert nincs mó­dunk tárolni egyszerre minden fajta kocsihoz min­den alkatrészt. Ilyenkor Szegedről hozzuk a pótlást, ami bizony egy kis idővesz­teséggel jár. Egészen közeli fejleszté­si terveink között szerepel az országút mellett egy gyorsmosó építése — re­méljük, még az idén hasz­nálatba vehetik az autó­sok. A közeli években, a jelenleg hat gépkocsit be­fogadó szerelőcsarnokunk mellé még egyet építünk; olyat, ami egyszerre tíz-ti- zenkét kocsi javítását teszi lehetővé. Az új csarnokban szeretnénk majd bevezetni a karosszériafényezést is. A szolgáltatások minősé­gét is szeretnénk fejleszte­ni. Kocsis István, állomá­sunk szerelője most tért haza egyhetes tanulmány­úiról. Csehszlovákiában a Skoda-gyárban ismerkedett meg alaposan a Skoda S— 100-as gépkocsi javításá­nak, illetve szervizellátásá­nak módszereivel. A ter­vek között szerepel, hogy szerelőink más gyárakba is ellátogatnak hosszabb-rövi- debb tapasztalatcserére. Az állomás már most is több korszerű bevizsgáló mű­szerrel rendelkezik és szá­muk tovább gyarapszik. El­engedhetetlen követelmény tehát a rendszeres szakmai továbbképzés. Lendül a sorompó, egy új Polski Fiat gördül a te­lepre. Elégedett tulajdono­sa az első szervizre hozta gyöngvfehér járművét. — Két óra múlva tessék visszajönni — hallja bol­dogan a választ az állomás vezetőjétől. Opauszky László Tina asszony ismét új ruhá­val állít haza. — Rendben van, fiam — mondja Giuseppe, a férj —, de ebben a hónapban már három új ruhát vettél. Tina asszony vállat von: — Mit tegyek, Giuseppe? Nem tudtam ellenállni az ör­dög kísértésének, — Ugyan, fiam, miért nem fordítottál hátat az ördögnek? — Igazad van, Giuseppe! Há­tat fordítottam, de akkor a/’ mondta: — Hátulról még sok­kal jobban áll!. .. BUKAREST Tiberiu, a tízéves kisfiú 50 lejjel érkezük haza. — Nézd csak, apu, mii talál­tam az utcán! A papa szigorúan megnézi a pénzt, azután fiát: — Biztos, Tiberiu, hogy ezt valaki elvesztette és te talál­tad? Mire Tiberiu büszkén: — Persze, hogy biztos apu! Láttam a bácsit, aki kereste! PP.AGA A mosodában felháborodott lóri'; kiáltozik: — Micsoda? Jól értettem? El­vesztik az ingemet, s még azt ukr.riák, hogy fizessem ki a mosást? A kiszolgáló-kisasszony bájos mosollyal válaszolja: — Természetesen, kedves vendég! Hiszen előbb kimos­tuk és csak azután veszett el. . . BELGRAD A eipőüzletbe vevő érkezik rcüclemáciővai: — Egy pár cipőt vettem itt tegnap, de olyan kényelmetlen és- durván kidolgozott, hogy egyáltalán nem tudom horda­ni! A kiszolgáló enyhe rezigná- ctóval nyugtatja az izgatott férfit; Megérteni a kor szarát A NEGYEDIK ötéves terv legösszetettebb fel­adatának értékelhetj ük a versenyképesség fokozását. A népgazdasági tervnek az életszínvonal javítását cél­zó valamennyi célkitűzé­se, azok mértéke, lényegé­ben annak feltételezésével fogalmazódott meg, hogy a gazdaság ezt a feladatot teljesíti. A versenyképes­ség javítása feladat a nép­gazdaság egészét tekintve: növekedjék a korszerű ha­tékony ágazatok súlya, ará­nya az ipar szerkezetében. Ezt a népgazdasági terv kiemelt programokkal se­gíti elő. Ezek közé tarto­zik az energiastruktúra át­alakításának folytatása, a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése, az ole- finkémáai program, a szá­mítástechnika és a jármű- program, a mezőgazdaság belterjességének fokozása. A versenyképesség ugyan­akkor, s nem kisebb súly- lyal vállalati ügy is: va­lamennyi vállalatnak kor­szerűbb, jobb minőségi és gazdasági jellemzőkkel rendelkező gyártmányszer­kezeteket kell kialakítani. A vállalatok negyedik öt­éves tervének ez tehát fő programja. Mindez a mű­szaki kutató- és fejlesztő munka — a láthatatlan be­ruházások — rangját, sze­repét helyezi előtérbe. A KŐVETKEZŐ öt esz­tendőben az előző tervidő­szakhoz képest valamivel többet, a nemzeti jövede­lem 2,4—2,5 százalékát fordíthatjuk tudományos kutatásra, műszakj fejlesz­tésre. A párt tudomány- politikai irányelveiből, s a negyedik ötéves terv ide­vonatkozó részéből kitű­nik, hogy ezt az összeget főképp arra szükséges for­dítanunk, hogy a már ren­delkezésre álló kutatási- fejlesztési bázison a hazai és nemzetközi kutatási eredmények minél gyor­sabb gyakorlati alkalmazá­sát szorgalmazzuk, főképp a fejlesztési átfutási idő rövidítésével. Alapkuta­tásra csak ott szabad gon­dolni, ahol abban már ha­gyományaink vannak, s az az adottságainknak, lehe­tőségeinknek megfelel. Az országo-s kutatási program összeállításához benyújtot­tak egy olyan témát is, amelyen pl. egy francia intézetben már évek óta több mint kétszázan dol­goznak, s amelyben gyors és biztos sikert — a szak- irodalom szerint — csak egy négyezres létszámot a témára állítani tudó labo­ratórium érhet el. A ja­vaslat benyújtói most — Mit panaszkodik annyit. uram? Magának csak egy pár ilyen cipője van, de nekünk négyezer!., . LONDON Azí mondja az előkelő bor­bélyszalonban sir Cuningham: — Rémesen kopaszodom, — Willy. Mondja, mit csináljak, hogv ne veszítsem el minden szál hajamat? Lehet ez ellen valamit tenni? A kitűnő fodrász odasúgja a vendégnek: — Nagyon egyszerű, sir! — Gyűjtse össze őket egy üres dobozban!'. .. PÁRIZS Monsieur Genevoix levelet küld főnökének. Monsieur Tha- raud-nak a következő szöveg­gel: ..Kedves uram, mivel felesé­gül veszem Yvonne kisasszonyt, kérem, hogy a nevezett hölgy­gyei minden intim viszonyt szíveskedjék megszüntetni!” A főnök elolvassa a levelet, azután így válaszol: „Elolvastam körlevelét, s bi­akarták kezdeni a munkát — alapkutatást — 8 em­berrel!... A nemzeti jö­vedelem 2 és félszázaléka ugyan nem kis összeg, de azért illúziókra nem futja belőle, a már megterem­tett kutató-fejlesztő bázis, hagyományaink, anyagi le­hetőségeink mind amellett szólnak, hogy számunkra gyors, és biztos eredmény­nyel az alkalmazott, az adaptáló, fejlesztő kutatá­sok szolgálhatnak. ERRE a felismerésre épülnek általában az ága­zati kutatási programok. A gépipar is kulcsszerepet tölt be, hiszen lényegében az egész népgazdaságot ennek az ágazatnak kell el­látni korszerű, jó minősé­gű berendezésekkel. Nincs itt hely arra, hogy részle­teiben is kitérjünk — a KGM programja kapcsán — a tervezett fejlesztések­re, amelyek a korszerű acélgyártási technológiák elterjesztését hozzák majd magukkal, az öntödék, a hengerelt áruk gyártásá­nak fejlődését, a számirá­nyítású integrált gyártó- rendszerek megjelenését, a híradási és vákuumtechni­kai ipar fejlődését, vagy, hogy kitérjünk a számí­tástechnikai programra, amelyért döntően ez a tárca felelős. Ezek a nagy fejezetek. A kisebbek — mint pl. a zöldség-, gyü­mölcs- szőlőtermesztés gé­pesítése is több mint 300 millió forinttal szerepel az ágazat kutatási, fejleszté­si programjában. 3o millió forintot tervez kiadni a tárca 1985-ig az állatte­nyésztés koplex gépesíté­sének kutatására, fejlesz­tésére. NAPJAINKBAN szerte a világon szakemberek szá­zai dolgoznak azon — pl. nálunk is, épp a KGM- ben —, hogy megfelelő számítási modellt szerkesz- szenek, amellyel pontosan meghatározhatják, előre kiszámíthatják egy-egy ku­tatási, fejlesztési program hozamát. Nem vitás, jó azt előre tudni, mennyi lesz a bevétel, hiszen a kutatás­ban mindig rejlik elkerül­hetetlen kockázat. Azt azonban különösebb mate­matikai bizonyítás nélkül is állíthatja bárki: a leg­több kockázat, sőt a biz­tos veszteség, a lemara­dás, a nemzetközi mezőny­től, de a hazaitól is — abban rejlik, ha valahol nem vállalkoznak az újí­tásra, vagy csak lassan, óvatoskodva alkalmazzák a legújabb termelőerőt — a tudományt. G. F. zóni benne, uram, hogy kollé­gáim hozzám hasonlóan méltá­nyolni fogják kérését...” BECS Az Ifjú házaspár bejáratja az új gépkocsit. A motor egyszer csak bedöglik. — Ezek az átkozott gyertyák! — mérgelődik a férj. — Ez természetes, drága Gus­tavom — jegyzi meg Luise asszony. — Hiszen erős szél fúj ... BERLIN A vállalatnál megtudják, hogy a kedves, régi takarító néni ötvenéves lesz.. Elhatároz­ták, hogy megünneplik ezt. Szólnak is a néninek, hogy egy kis megemlékezést tarta­nak a tiszteletére. — Egy csudát! — hárítja el. — De Camilla néni, miért olyan szerény9 Ilyen felejthe­tetlen szép napot meg kell ün­nepelni! — Hogyne, hogy aztán más­nap majd győzzem kitakarítani a kultúrtermet! . . összeállította: Révész Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents