Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

8. oldal 1911. február 3. szerda Változások a KRESZ-ben /. Lakott és kellően megvilágított terület A közlekedésrendészeti szabályok eddig a lakóte­rületet úgy határozták meg, hogy az útnak legalább egyik oldalán lakóházak­kal, üzemi épületekkel vagy más hasonló létesítmények­kel, annak legalább egyik oldalán összefüggően be­épített terület. A módosí­tás kimondja: „Lakott te­rület: olyan terület, amely­nek kezdetét és végét jel­zőtábla jelzi.” A tábla tég­lalap alakú, fehér alapú, benne a helység nevét fel­tüntető felirat. Ezt a táb­lát az összefüggően beépí­tett terület kezdeténél kell elhelyezni. A lakott terület végét jelző tábla ugyan­ilyen, csupán balról jobbra átlós alakban egy piros színű vonallal van áthúz­va. Ezt a táblát a beépített terület végén kell elhelyez­ni. A két tábla között — a helységben is — azok a forgalomkorlátozási szabá­lyok érvényesek, amelyek a korábbi KRESZ-ben fog­laltatnak. A közigazgatási határt vagy helynevet fel­tüntető tábla ugyancsak téglalap alakú, kék alap­színű, benne fehér színű felirat jelzi a közigazga­tási határt, illetve a hely nevét. A KRESZ korábban a kellően megvilágított terü­letet így határozta meg: a közút.nak olyan része, ahol a közvilágítás lámpáinak fénykévéje összeér és az úttestet teljes szélességben megvilágítja. Ez a szabály nem volt teljesen egyértel­mű, ezért a módosítás a következőképpen szabja meg a kellően megvilágí­tott terület fogalmát: „Olyan közút, amelyet a közvilágítási lámpák ösz- szefüggően és egyenletesen megvilágítanak úgy, hogy a rajta levő útburkolati jelek és akadályok is kel­lő távolságból és határo­zottan észlelhetők.” A kel­lően világított, lakott te­rületen városi lámpát kell, és tompított fényszórót is szabad használni. A ren­delkezésnek ez a kitétele arra a jól bevált gyakor­latra alapozódik, hogy a kellően megvilágított terü­leten a szembejövő jármű­vet a tompított fényszóró nem vakítja el, de már messziről észleli a szembe­jövő járművet. A lakott terület kezde­tét jelző helységnévtáblá­kat és a lakott terület vé­gét jelző táblákat 1971. évi december 31. napjáig kell áthelyezni, illetve el­helyezni. A módosítás 1972. január első napjától lép hatályba, tehát ettől az időponttól kell ezt a sza­bályt alkalmazni Kedvezményes gyermekkocsi• vásár A Triál Nagykereskedel­mi Vállalat kedvezményes gyermekkocsi -vásárt szer­vezett. Háromfajta hazai gyártmányú sport- és mély­kocsit 30 százalékkal ol­csóbban ad kiskereskedel­mi partnereinek. A ked­vezményes kocsik szállítá­sát a Triál már megkezd­te, s az iparcikk-szaküzle- tek és az áruházak ezen a héten már olcsóbban kí­náljál? ezeket a cikkekei Néhány éve még hiány­cikk volt a gyermekkocsi, mert a hazai ipar nem gyártott eleget. A kereske­delem importáru beszerzé­sével pótolta a hiányt, bő­vítette választékát, s jelen­tősen növelte készletét. A Triál jelenlegi készlethely­zete tette lehetővé a mos­tani időszakos árleszállí­tást, azt, hogy a három tí­pusból összesen 7000 ko­csira kedvezményt adjon. A kiskereskedelem nem lenne köteles az enged­mény „átvezetésére”. A Triál azonban partnereivel előzetesen megbeszélte az akciót, s kedvezményes áron csak annak a válla­latnak szállít, amely köte­lezte magát, hogy az en­gedményt továbbadja a fo­gyasztóknak. Az áruházak, az érdekelt fővárosi kiskereskedelmi vállalatok, valamint a vi­déki kereskedelem nagy ré­sze csatlakozott az akció­hoz. Amely addig érvényes, ameddig a Triál hétezres készlete tart. Fogtechnikusok Egy juttatás nyomában Ismeretes, hogy az idei év kezdetétől a termelőszö­vetkezeti tagok és hozzátar­tozóik újabb területen él­vezhetik ugyanazokat a kedvezményeket, mint a munkások és alkalmazot­tak. A kormány határoza­ta alapján az SZTK rájuk is kiterjesztette a rögzített fogpótlások juttatását, ami nem is olyan kis jelentő­ségű mozzanat abban a folyamatban, hogy az egészségi kultúra mind ke­vésbé függjön a pénztárca vastagságától. A rendelkezés megvaló­sulása a fölkészüléstől függ. A változás hatására a meg­rendeléseknek körülbelül 20 százaiékor emelkedésére számítanak a Fogtechnikai Vállalat kecskeméti tele­pén, pedig már tavaly is 9800 műfogsort készítettek és csaknem 38 ezer úgyne­vezett fix-pótlásos igényt elégítettek ki. A munkát 33 Ilyen a fogsorillesztés. (Pásztor Zoltán felvételei) szakember végzi, s hat szakmunkástanuló ismer­kedik a mesterség forté­lyaival. A szükséges anya­gokról ugyancsak gondos­kodtak, hogy megfelelhes­senek a szaporodó megren­deléseknek. A finom kezek műhelyében. Gál Sándor: Lövések as éjszakában MEGYÉNK egyik északi kis községében tragikus eset történt a háború utol­só napjaiban. Ne is nevez­zük ezt „esetnek”, mert a pontos megjelölése bűncse­lekmény. Előre megfontol­tan, szándékosan követték el azok, akiknek nevei most itt a már megsárgult lapokon alig olvashatóan sorakoznak. Meglepő a do­logban, hogy az elsőrendű vádlott egy fiatal nő, az akkor mindössze 21 éves P. K. Személyi adatai kö­zött olyasmit is találunk, hogy az N.-beli zárdában nevelkedet, majd onnan kikerülve postai alkalma­zottként dolgozott a hábo­rúig, illetve amíg a front a községhez nem ért. Ak­kor otthagyott csapot pa­pot és a falutól mintegy másfél kilométerre lakó rokonához ment, akiről mindenKi tudta: igen gaz­dag ember. A másodrendű vádlott szintén lány volt, s még fiatalkorúnak számított a tárgyalás idején. Maga a tettes, aki tulajdonképpen a gyilkosságot elkövette, soha nem került a vádlot­tak padjára, mert az eset utáni hajnalon tovább ve­zényelték a századot, s ve­lük ment az Illető tizedes is. Magyar katona volt, menekült seregével és a németekkel együtt a szov­jet csapatok elöl. — Harmadik, vagy ne­gyedik napja voltam már kint a bácsikámnál, aki­nek kastélyszerű házában igen kényelmesen elfér­tünk. Ott tartózkodott a másodrendű vádlott is, akit azelőtt én nem ismer­tem, de hallomásból tud­tam, hogy van egy ilyen nevű rokonom. Tudtuk azt is, hogy a közeli erdőben katonák vannak. Ezért gyakran sétáltunk arra Évával, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megis­merkedünk velük. Ez sike­rült is. Többször előfor­dult a továbbiakban, hogy ott aludtunk valamelyik sátorban, hol ezzel, hol az­zal a katonával. Néha még egymást is becsaptuk az Évával, mert kölcsönösen azt hazudtuk egymásnak, hogy hazamegyünk, de az­tán külön-külön vissza­szöktünk az erdőbe — idé­zem vissza az elsőrendű vádlott vallomását a kora­beli jegyzőkönyvek, alap­ján, majd lapozva néhány oldalt, ráakadok az úgy­nevezett Éva elmondásán ra is. Érdekes dolgokat tu­dott meg tőle is a bíróság. — Katónak sok. szép ru­hája Volt, s irigykedtem rá, mert jobban imponált a katonáknak, mint én. Szerettem volna, ha nekem is jut mindennap másik ruhára, de erre nem volt reményem. A katonáktól semmit sem kaptunk az éjszakákért, esetleg kenye­re V vagy konzervet —, vallotta a fiatal korú vád­lott. AZTÁN egy éjszaka az történt, hogy a két lány — akik egy szobában alud­tak a nagybácsi hálószo­bája mellett —, nagy be­szélgetésbe kezdtek, köl­csönösen dicsekedve egy­másnak a katonáknál elért sikerekkel. Éva sérelmezte az előnytelen „versenyt”, mondván, hogy neki nincs annyi ruhája. Kató viszont tudta, hogy a nagybácsi szobájában áll egy három - ajtós szekrény tele azokkal a ruhákkal, amelyeket a nagybácsi lánya viselt, de a lány még a háború előtt külföldön maradt. — A szekrényben a ru­hán kívül még sok min­den van. Arany karpere- cek, nyakláncok, férfiöl­tönyök stb. — tájékoztat­ta a tapasztalt Kató tár­sát. — Nem tudom már me- lyikőnk vetette fel elő­ször, hogy egy éjszaka meg kellene ölni a nagybácsit. Tény azonban, hogy más­nap már mind a ketten tudtuk ezt egymásról, sazt terveztük, hogy valame­lyik katonát kérjük meg erre. Nekünk nem volt fegyverünk, de bátorsá­gunk sem lett volna ilyes­mihez. ., S a további vallomá­sokból, tanúkihallgatási jegyzőkönyvekből kibon­takozik a szörnyű gyilkos­ság minden részlete. A két lány ezután elsősorban azért ment az erdóbe, a katonák sátraiba, hogy tet­test keressen. Nagyon óva­tosan kellett rátérni az „ajánlatra”, mert nem tud­hatták, ki hogyan véleke­dik majd az elgondolás­ról. Végül is a harmadik éjszakán megoldódott a dolog. — Régen tudtam már, hogy egy magas, szőke, de csúnya arcú katona tüzes szemmel nézeget engem. Tizedesi rangja volt. Én azonban eddig nem álltam vele szóba, inkább a tisz­tekhez jártam. Délután, de amikor már erősen al- konyodott, véletlenül ösz- szeakadtam vele az erdő szélén. Mondta, hogy éj­szaka őrségben lesz. Na­gyon kár — jegyeztem meg, mert ezt az éjszakát magának szántam. Kijelen­tette, hogy elszökik az őr­ségről, ha velem lehet. Ha­marosan megállapodtunk abban, hogy megtesz ne­kem egy „nagy szívessé­get” — megöli a nagybá­csit. s akkor övé egy éj­szaka. Így is történt — vallotta Kató, az egykori zárdanövendék. ÉJSZAKA nem zárták be az ablakot. A katona így háborítatlanul jutott a lányok szobájába, onnan pedig az ajtó nyílott a nagybácsihoz. Elmúlt már éjfél, de a két lány m n«tn aludt, Dér 1 áh fi gyeitek íninden neszre. Egyszer nyílt az ablak, és falfehér arccal, kezében csőre töltött pisztollyal belépett a katona, valami­lyen Frici — csak így is­merték a lányok. De a ka­tona először a „jussot” kö­vetelte Katótól, rá is sze- gezite a pisztolyt. A lány nem engedett. El kell in­tézni a nagybácsit és csak aztán. A katona lelövéssel fenyegette mind a két lányt, akik végül is kény­telenek voltak engedni. — Nagyon féltem, hogy mind a hárman elalszunk ég akkor semmi sem lesz a tervből. Állandóan az órát figyeltem és valami­vel három óra után fel­költöttem Fricit: gyerünk már. biztattam — emlé­kezett vissza az éjszaka eseményeire a fiatal korú Éva. A katona felöltözött. Kint esett az eső, a de­cemberi hideg, csontig ha­toló eső. A katonák az er­dőben sátraikban alud­tak, amikor valahonnan távoli lövések zaját hal­lották meg. Ez azonban nem keltett különösebb riadalmat, mert tudták, hogy közeledik a front. Három lövés dördült, de a harmadikra már egyálta­lán nem figyeltek az erdő lakói. Nem tudták, hogy gyilkosság történik, s a tet­tes az őket őrző ..bajtárs”. — Mikor eldördültek a lövések, a Frici őrültként száguldott át a szobán­kon, ránk sem nézett. Mi átmentünk, lámpát gyúj­tottunk. A nagybácsi az asztal mellett hálóingben "eküdt. Fején és mellén ér ék a lövések. Halott volt A nagynénitől nem kelle1 tartani, mert évekkel ko­rábban már teljesen el­vesztette a hallását, s biz­tosak voltunk abban, hogy mélyen alszik ... — vallot­ta a terv .kidolgozója, ér­telmi szerzője, a zárdanö­vendék Kató. Aztán a két lány össze­szedte az értékeket és bő­ségesen megpakolva Buda­pestre távoztak. Hol gya­log, hol autón, hol szeké­ren utaztak. A fővárosban akkor még németek vol­tak, s a lányok magas áron eladták az aranya­kat, a ruhaneműket, és mindent, amit elhoztak a halott nagybácsitól. A HÁBORÚ befejezése után fogták el őket, akkor derült ki, hogy tulajdon­képpen mi is történt azon a decemberi éjszakán a falu melletti kastélyszerű házban. Fricit képtelenség lett volna előkeríteni, le­het, hogy valahol utolér­te a . végzete: meghalt, vagy külföldre menekült. Az ' igazságügyi szervek ke­resték. Kihallgatták . azo­kat a katonákat, akik ak­kor abban az erdőben „fo­gadták” a lányokat, s aki­ket a két felbujtó szintén rá akárt bírni a gyilkos­ságra. Egy akadt közöt­tük, akinek maga a tet­tes el is mesélte, hogy ek­kor és ekkor egész éjsza­kát töltött a két lánnyal a kastélyban. Az időpont megegyezett azzal, amit a lányok mondtak, s azzal, amit a környékbeli lakos­ság említett, mondyán, hogy másnan reggel hol­tan találták az öreg urat. Katót, az elsőrendű vád- ottat gyilkosságra való “lbujtásért és rablásért ietfogytig tartó börtönre, fiatal korú társát pedig nyolcévi börtönre ítélte a bíróság.

Next

/
Thumbnails
Contents