Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

1971. február 19, péntek 3. oldal II Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának csütör­töki, kibővített ülésén Ben- csik István főtitkár refe­rátumában emlékeztetett az 1970-es esztendő kiemelke­dő eseményeire, közöttük a felszabadulás 25. évfordu­lójának méltó megünnep­lésére, a X. párbkongresz- szusra, majd összefoglalta az országépítés, s ezen be­lül a népfrontmozgalom múlt évi főbb eredmé­nyeit. Ezután belpolitikai életünk közelgő nagy ese­ményéről, a választásokról szólt: — Március 19-én lejár a négy évvel ezelőtt megvá­lasztott országgyűlési kép­viselők és tanácstagok mandátuma. Alkotmányunk értelmében a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa kitű­zi az új választások nap­ját és az ország lakossága ismét megválasztja ország- gyűlési képviselőit és a helyi tanácsok tagjait. A választási eljárások rend­jét hazánkban az 1966. évi III. törvény szabályozza. Az idei választásoknak több új vonást ad az, hogy az or­szággyűlés tavaly ősszel néhány vonatkozásban módosította ezt a törvényt. A módosítások azt a célt szolgálják, hogy tovább nö­vekedjenek a választópolgá­rok jogai és erősödjék ál­lami, társadalmi életünk szocialista demokratizmu­sa. A jelölés jogát, a tör­vény értelmében, a vá­lasztók jelölő gyűlései gya­korolják, e gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik — a választási elnökségek és az or r • u’gyítiési választókerü- Ic! i bizottságok közreműkö- ehfrével — a lakóterülete­ken. továbbá az üzemek­ben. vállalatoknál, termelő- (>7.i' vétkezőtekben. állami gr. 'ri i..ágokban, hivatalok­ban és intézményekben, va­lamint a fegyveres erőknél, a fegvveres testületeknél és rendészeti szerveknél. Je­lűi lekre javaslatot tehet­nek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szer­vezetek, az üzemek (terme­lőszövetkezetek és más szervek) dolgozóinak kö­zössége, illetőleg tagsága* továbbá bármely választó­polgár. Egy-egy jelölő .gyű­lésen a választópolgárok mind az országgyűlési képviselők, mind a ta­nácstagok esetében több jelöltet is állíthatnak. Jelöltnek tekintendő min­den választójoggal rendel­kező állampolgár, akinek jelölését a jelölő gyűléseken megjelent választópolgárok egyharmada vagy annál nagyobb része megszavaz­ta. Két vonatkozásban is növeli az új jelölési eljá­rás a választópolgárok jo­gait, fejleszti a választások demokratizmusát. Az egyik, hogy közvetlenül az érin­tett lakosságra és összes­ségében a népre ruházza a jelölés jogát. A másik, hogy a jelöléseken az egy­harmados arány meghatá­rozásával az eljárási mód­ban nemcsak lehetőséget teremt, hanem ösztönöz is, két vagy több jelölt állí­tására. Azokon a helyeken, ahol két vagy több sze­mélyt jelölnek országgyű­lési képviselőnek vagy ta­nácstagnak, az eddigiektől eltérő vonása lesz a szava­zásnak is. Ugyanis: nem számít, hogy a szavazóla­pon milyen sorrendben szerepelnek a jelöltek ne­vei, mert a szavazat csak akkor lesz érvényes, ha a választó egyértelműen meg­jelölte a szavazólapon — kire adja le szavazatát. Aki ilyen megjelölés nélkül dobja az urnába a szava­zólapot, annak a szavaza­ta — több jelölt esetében — érvénytelen. Megnövekedett tehát a választások politikai jelentőségének és maguk­nak a választási eljárá­sok ismertetésének a sze­repe a lakosság minél szélesebb köreiben. Kívánatos és szükséges, hogy ebben a felvilágosító, megmagyarázó tevékeny­ségben a népfrontbizottsá­gokon kívül vegyenek részt maguk a tanácsok, a meg­alakítandó választási el­nökségek és választókerü­leti bizottságok, a társa­dalmi szervezetek és moz­galmak és nem utolsósor­ban a tömegtájékoztatási szervek. Elmondta Bencsik István azt is, hogy a mostani vá­lasztásokon még egyazon szervezéssel, előkészítés­sel történik az országgyű­lési képviselők és a helyi tanácsok tagjainak megvá­lasztása. Az országgyűlési képviselők változatlanul négyéves időszakra kapnak mandátumot. De az új ta­nácstagok megbízatása már csak két évre szól, két év múltán újravá­lasztjuk a tanácstagokat — akkor már négy évre. Ez az eíhatárdzás is a köz­életi demokrácia jobb lehe­tőségeit kívánja szolgálni. Könnyebb dönteni a vá­lasztópolgárnak olyan eset­ben, amikor csak egy sza­vazólapot kap kézhez a sza­vazóhelyiségben, mint ak­kor, ha többet. Ügy is mondhatjuk: a választópol­gár jobban összpontosíthat­ja figyelmét, ha tudja, hogy a választás napján csak arról kell döntenie, ki legyen az országgyűlési képviselője, és egy másik alkalommal kell eldöntenie azt, ki képviselje őt a he­lyi tanácsban. Ilyen meg­fontolásból a későbbiekben kettéválik az országgyűlési képviselők és a helyi ta­nácsok tagjainak választá­sa. Négyéves időtartamra fogjuk megválasztani mind az országgyűlési képvise­lőket, mind a helyi, taná­csok tagjait — de ezek a ciklusok nem ölelkeznek majd, hanem közöttük két­éves időeltolódás lesz. A megyei tanácsok, továbbá a fővárosi tanács tagjait nem közvetlen sza­vazással választják az ál­lampolgárok, hanem a vá­lasztásokat követően a he­lyi (községi, városi), illetve a fővárosban a kerületi ta­nácsok első üléseiken fog­ják megválasztani e fel­sőbb szintű tanácsok tag­jait. Ilyen formán a válasz­tópolgárok akarata itt nem közvetlenül, hanem közvet­ve érvényesül. Egyébként a mostani választásokon já­rási tanácsokat már nem választunk. Az új tanácstörvény sze­rint ugyanis mind a köz- igazgatási. mind a társa­dalmi. gazdasági demokra­tizmus fejlesztése érdeké­ben a korábbinál nagyobb jogkört kapnak a helyi tanácsok, hogy a közügyek intézése a szó szoros értelmében kö­zelebb kerüljön a községek, városok lakosságához. Foglalkozott a beszámoló azzal is, hogy választási törvényünk átfogó, minden választópolgárt érintő.' az egész társadalom életét be­folyásoló közérdekű jog­szabály. Végrehajtásakor ragaszkodnunk kell a tör­vény írott betűihez. De nem érhetjük be csak eny- nyivel. Az ország minden táján, minden városban, községben, országgyűlési és helyi tanácsi választókerü­letben keressük és határoz­zuk meg azokat a társa­dalmi normákat, amelyek­hez igazodva a legponto­sabban teljesíthetjük a törvény előírásait. A nép- képviseleti elv például a többi között azt jelenti, hogy a helyi tanácsokban kapjanak kellő képvisele­tet mindazok a társadalmi csoportok és rétegek, ame­lyek az illető község vagy város lakosságát alkotják vagy elsődlegesen megha­tározzák a lakóhely arcu­latát. Az MSZMP X. kong­resszusa jó példát szolgál­tatott arra, hogy a társa­dalom politikai irányító ereje, a párt — milyen nyíltan, a hazai és nemzet­közi közvélemény nyilvá­nossága előtt alakítja ki és tárgyalja meg a saját prog­ramját. A kongresszus óta eltelt néhány hónap tapasz­talatai alapján is megálla­píthatjuk, a kongresszus elhatáro­zásai már c rövid idő alatt is kezdenek össz­népi programmá válni: a szövetségi politika követ­kezetes érvényesítésével, a szocialista népi-nemzeti egység összetartó erejével máris formálják népünk sorsát. Országépítő progra­munk valóra váltásában megvan a helye, szerepe, mindennaoos tennivalója minden becsületes állam­polgárnak. Beszédét így fejezte be a főtitkár: — A népfrontbizottságok­nak sokféle, az alkotmány­ban és a választási tör­vényben előirt tennivalót kell elvégezniük a válasz­tások előkészítése és lebo­nyolítása során. A múlt év végén és részben ez év ele­jén megyénként megtartott tanácskozásokon a községi népfrontvezetőkkel több fontos vonatkozásban meg­beszéltük a közelgő válasz­tási tennivalókat. A követ­kező hetekben még részle­tesebben meghatározzuk a népfrontbizottságok felada­tait. Megítélésünk szerint a népfrontbizoítságok ké­pesek arra, hogy jó programunk alapján a választások politikai munkájában betöltsék hivatásukat, és a választások sikeres ; lebonyolításával tovább nö- j véljék államhatalmunk ere- . jét, szolgálják társadalmunk ! szocialista fejlődését. .1 A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége nevében J előterjesztett beszámolóról és a népfront választási fel- j hívásának tervezetéről | együttes vita kezdődött. Reischl Antal egyetemi ta­nár szólalt fel elsőként, majd Izsáki Mihály, Ko­márom megyei népfront­titkár, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Kun János Fejér megyei tsz-tag, Nagy József né, nyu­galmazott gyárigazgató, Kis­házi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Szat- rnári Nagy Imre mezőgaz­dasági mérnök, dr. Breza- nóczy Pál egri érsek. He­gedűs László Pest megyei népfronttitkár szólalt fel. A felszólalások után Ben­csik István foglalta össze a véleménycserében elhang­zottakat és összegezte a vi­ta tanulságait. — A Hazafias Népfront tá­mogatja a Magyar Szocia­lista Munkáspárt X. kong­resszusának állásfoglalásai­ban meghatározott célkitű­zéseket. amelyek a szocia­lista társadalom teljes fel­építését. hazánk felvirágzá­sát. népünk boldogulását szolgálják. E feladatok megoldásán a népfrontmoz­galom minden erejét lat- bavetve munkálkodik, hogy a haladás ügyében egyesít­sük a magyar nép, a nem­zet minden alkotó erejét és még nagyobb lendülettel haladjunk előre a fejlődés útján. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságával egyetértésben, kezdemé­nyezni fogja a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsánál a választások ki­írását. Az Országos Tanács az elnökség nevében előter­jesztett beszámolót és a vá­lasztási felhívás tervezetét elfogadta. A Hazafias Nép­front választási felhívását későbbi időpontban hozzák nyi) vánosságra. Az ülésen a Hazafias Népfront Országos Elnöksé­gének a közelmúltban el­hunyt tagjai helyére az or­szágos tanács tagjai közül az elnökség tagjává válasz­tották Nagy Józsefnét, a népfront nőbizottságának elnökét. Szabó László gép­lakatost, a Magyar Hajó- és Darugyár dolgozóját és dr. Zsebők Zoltánt, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem radiológiai intéze­tének igazgatóját. Az ülés Bugár Jánosné főtitkárhelyettes zárszavá­val ért véget. A váci megyés püspök Erdősi Józsefnél Erdősi József, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke csütörtökön hivatalában fogadta dr. Bánk József váci megyés püspököt. Az egyházi mél­tóság kíséretében volt dr. Miháczi József általános püspöki helynök, dr. Ákos Géza prépost irodaigazga­tó. A fogadáson jelen volt Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és Fekete János egyházügyi tanácsos is. A találkozó szí­vélyes légkörben zajlott le. Hozzájárult az állam és az egyház közölt kialakult jó kapcsolat további erősíté­séhez. Baráti találkozó a szovjet hadsereg ünnepén Nemes hagyomány Kecs­keméten, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség tag­jai minden évben baráti találkozót rendeznek fel­szabadítónk, a szovjet had­sereg születésének évfor­dulója tiszteletére. Ezeken a találkozókon részt vesz­nek az MHSZ vezetőin és legjobb társadalmi munká­sain kívül a honvédelmi munkát segítő szervek és tömegszervezetek, továbbá a néphadsereg képviselői is. Az idén február 20-án, szombaton este 7 órakor tartják hagyományos ün­nepüket a honvédelem munkásai a kecskeméti Hírős Étteremben. A talál­kozó fővédnöke dr. Grei­ner József, az MSZMP Bács megyei Bizottságának titkára. Rendezők: a Ha­zafias Népfront megyei bizottsága és a Magyar Honvédelmi Szövetség me­gyei vezetősége. Ünnepi műsoron emlékeznek meg a szovjet hadsereg szüle­tésének 53. évfordulójáról és köszöntik a szovjet had­seregnek ebből az alka­lomból Kecskemétre láto­gató képviselőit. A város igaz A fő napirendi ponto­kat megtárgyalták, vége- felé jár Kiskunfélegyháza Városi Tanácsának ülése. Most már a tanácskozás utolsó szakasza követke­zik; olyan témák, amelyek a meghívók végén ’ így szoktak szerepelni: bejelen­tések, interpellációk. Már szünetet se kívántak a ta­nácstagok, amikor erre sor került. Hadd peregjen fo­lyamatosan az ülés köny- nyebbik harmada. Vb-előterjesztések. Az anyagot szintén megkapta mindenki — írásban, előre, s tanulmányozhatta. Más­kor egy-héttőre végeznek ezekkel, hiszen többnyire részkérdésekről van szó a rövid előterjesztésekben, bejelentésekben; rendele­tekre, paragrafusokra — azok kötelező erejére —, jogkörre hivatkozva java­sol, határoz a végrehajtó bizottság. Tanácsi szakem­berek, szakszervek hozzá­értését, precizitását tükrö­zik ezek a tömör előter­jesztések. Ilyen értelemben kéri jóváhagyta most is a vb a mezőgazdasági la­kosság jövedelemadójának 1971. évi adótételeit, az előterjesztéshez csatolt ki­mutatás alapján. Persze, ez egyáltalán nem „rész­kérdés". Kér-e valaki szót? Van-e észrevétel? Javaslat? Egyik tsz-elnök jelent­kezik. Tessék. Kéri, javasolja, hogy a tsz-háztáji után megálla­pított 270 forint adót mér­sékelje a tanács 250 fo­rintra. Aranykorona-érték szerinti kategóriákat em­lít, a „középarányos” is jobban megközelítené az általa ajánlott összeget... Meg aztán tavaly még 249 forint volt ez az adó. amelyhez képest soknak látszik az emelkedés. A vb-elnök nyugodtan, okosan válaszol. Azzal kezdi, milyen örvendete­sen emelkedik a háztáji gazdaságok jövedelme a várös szövetkezeteinél. El­éri a 20 ezer forint körüli évi átlagot. Ott nevelik a sertésállomány igen ko­moly hányadát, tartják a szarvasmarha-állomány fe­lét, a törzsbaromfi 70—80 százalékát. A retket ter­melő háztájisok' évi be - vétele meg magasan az átlag fölött van ... Ezek után olyan sok lenne az a 270 forint? Hiszen vá­rosának f izeti a tsz-tag... Abból is vízvezeték lesz, út, kulturáltabb kereske­delem, tanterem, művelő­dési ház. A tsz-elnök nem vitat­kozik. Mint tagtársai kép­viselője ő is kifejtette ér­veit — arról az oldalról. Majd szólnak mások is. Mint ez a harcos tanács­tag. aki nem előszörre szólal fel a mai ülésen. Csatlakozik a szövetke­zeti elnök elvtárs javasla­tához, s az általa elmon­dottakat más oldalról egé­szíti ki. Sok idős tsz-tag van, ak] például egyedül lévén, korántsem Jtépes már annyit kihozni a ház­tájiból, hegy ne esne ne­hezére a 270 forint. Meg­győzően érvel, Megnyugtatást kap. Egy- icszt, ilyen szociális kö­rülményeknél differenciál a tanács, másrészt a 60— 65 éves háztáji-tulajdono­sok amúgy is adókedvez­ményesek. Szavazás. A túlnyomó többség a vb által java­solt összeget hagyja iává. A tsz-elnök jó megfigyelő. Kifogásolja, hogy az igen­nel, illetve nemmel sza­vazók együttes száma nem adja ki az ülés elején be­jelentett megjelenési lét­számot. Hát a többiek, akik nem tartották fel ke­züket? — Azok tartóz­kodtak. A továbbiakban kiderül, hogy nem is olyan szok­ványbe jelentések, előter­jesztéselv a maiak. A töb­biek elfogadása js finomí­tások, pontosítottabb meg­fogalmazások, módosítá­sok, sőt intézkedéskérések után történik... Jó ta­pasztalni. milyen jó a légkör, mennyire a város gazdáinak felelősségérze­tével vitatnak meg min­dent. Szívesei) veszi a ta­nácselnök, ha valaki fel­hívja a figyelmet: ebben és ebben az előterjesztés­ben ellentmondás van a nem egészen pontos fogal­mazás miatt. Mert nüan- szokat is észrevesznek a tanácstagok. S amikor va­lamilyen módosítás túl ál­talánosnak hangzik, fel- feláll egy-egy tanácstag, s mindjárt indokol: „Még mindig nem lesz elég vi­lágos a határozati javas­lat, mert..— és gya­korlati példával illusztrál­ja. adoti esetekben bizony­talanná teszi a döntést. Nincs sértődés. Miért is lenne, hiszen azért hány- nak-vetnek meg mindent alaposan, hogy amit a városi tanács ülésén ki­mondanak, az a l*hető legjőbban szolgálja a vá­ros, a választók összessé­gének érdekeit. —th —n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents