Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

8. oldal 1971. február 17, szerda Széles körű vizsgálati program Elkészült a kalocsai népi ellenőrök félévi munkaterve A Kalocsai Járási-Váró- J nivalókat is. Saját vizsgá- si Népi Ellenőrzési Bízott- ] lalaink közül rendkívül ság a közelmúltban elké- | érdekesnek ígérkezik a szítette első félévi munka- j másodállások ég mellék­tervét. A népi ellenőrök feladatairól Keszthelyi Fe­renc NEB-elnök a követ­kezőket mondta: — Ellenőrzési feladata­ink összeállításánál mesz- szemenően figyelembe vet­tük a X. pártkongresszus határozatában foglaltakat, ugyanakkor a területünk sajátosságából fakadó ten­Változások a KRESZ-ben 13 Forgalmi engedély, hatósági felülvizsgálat Több változás történt a forgalmi engedélyek érvé­nyességi idejében, illetve bevonásában. A módosítás elrendeli: a forgalmi enge­dély a kiállítástól, illetve a hatósági időszakos műszaki felülvizsgálat időpontjától számított 3 évig, vagy a forgalmi engedélyben az illetékes hatóság által fel­tüntetett időpontig érvé­nyes. A forgalmi engedély a gépjármű sikeres hatósá­gi megvizsgálása, vagy idő­szakos műszaki felülvizsgá­lata alapján hosszabbítható meg. Természetesen a köz­úti forgalomban csak olyan gépjárművel szabad részt venni, amely el van látva hatósági jelzésekkel (rend­számtáblával és az üzem­bentartónak érvényes for­galmi engedélye van). A forgalmi engedélyről — an­nak elvesztése vagy hasz­nálhatatlanná válása ese­tén — másolatot állítanak ki. A gépjármű hatósági megvizsgálása és időszakos műszaki felülvizsgálata — a vizsgálat kívánt időpontja előtt legalább 30 nappal — a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Autófelügye­letétől kérhető. (Olvasóink bizonyára emlékeznek ko­rábbi közleményünkre: ja­nuár 1-étől kezdődően a gépjárműveket már nem rendelik be időszakos mű­szaki felülvizsgálatra, ezt a postán kapható egységcso­magban talált nyomtatvá­nyon kell kérni.) Rend­számtábla hiányában a gép­jármű megvizsgálását és a hatósági jelzések kiadását a rendőrhatóságtól kell kérni. A KPM Autófelügyelet ál­tal kiadott útvonalengedélyt helyettesítő válaszlevelező­lap birtokában és „Vizsgá­ra” feliratú táblával a gép­jármű a vizsga színhelyére közlekedhet, azonban rend­szeresen nem vehet részt a forgalomban Ha a . gépjár­mű műszaki és közlekedés- rendészeti szempontból a követelményeknek megfe­lel, a rendőrhatóság a ha­tósági jelzéseket kiadja. A gépjármű hatósági jel­zéseit az intézkedő rendőr — a korábbiaktól eltérően — a helyszínen elveheti, ha a gépjármű lábféke üzem- képtelen, kormánykészülé­ke, futóműve vagy alváza olyan műszaki állapotban van, hogy a gépjárműnek a közúti forgalomba való részvétele közvetlen bal­eseti veszéllyel jár. A ha­tósági jelzéseket az elvétel­től számított 24 órán belül — a visszavonás tárgyában hozandó döntés végett — a rendőrhatósághoz kell fel­foglalkozású munkaviszo­nyok, a munkaszerződések teljesítésének vizsgálata az üzemeknél, intézmények­nél és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél. Másik vizsgálatunk terve­zését az teszi indokolttá, hogy az utóbbi időben megsokasodtak a jelzések a mezőgazdasági nagyüze­mekben bekövetkezett üzemi balesetekről. Ezért elhatároztuk, hogy alapo­san megvizsgáljuk a bal­esetvédelem hatékonyabbá tételének lehetőségeit. Keszthelyi Ferenc el­mondta, hogy a megyei szervezésű vizsgálatok ke­retében két fontos ellen­Tanulmányi verseny a szakmunkásképző intézetekben A szakmunkástanuló in­tézetekben ezekben a na­pokban zajlanak a tantár­gyi tanulmányi versenyek. A másod- és a harmadé­ves tanulók feladatlapokat töltenek ki fizikai, kémi­ai, elektrotechnikai, mate­matikai és helyesírási kér­désekre válaszolva. Törté­nelemből és irodalomból dolgozatot kell készíteniük. Ebben a versenyágban egyébként az ország mint­egy másfél száz szakmun­kásképző intézetének vala­mennyi tanulója részt ve­het, bármely évfolyamon tanul is. A legjobb fela­datlapok és dolgozatok szerzői jutnak be a felsza­badulás 26. évfordulóját köszöntő országos tanul­mányi verseny döntőjébe. A végzősök körében ren­dezik azt a versenyt, amelyen a „Szakma kivá­ló tanulója” cím a tét. Harminc szakma gyakor­lati ismeretanyagára épül­nek a versenyfeladatok, s ezek alapján mérik össze tehetségüket, tudásukat az idén már szakmunkásvizs­ga előtt álló fiatalok. A verseny többfordulós: az intézeti, területi elődöntő­ket országos döntők köve­tik. Az adott szakmától és a tanulólétszámtól függ, hogy hányán kerülnek be a döntőbe. A legkiválób­bak számára lehetőség nyílik, hogy társaiknál jó­val hamarabb tehessenek szakmunkásvizsga t. őrzés] programot hajtanak végre. Megvizsgálják a sertéstenyésztést, húster­melést és felvásárlást, va­lamint a lakossági ellátás főbb jellemzőit Március—áprilisban az általános iskolai diákott­honokban tartanak vizsgá­latot a kalocsai népi ellen­őrök. A minőségi és mennyiségi fejlesztés lehe­tőségeinek számbavételén túl igyekeznek feltárni azokat az elhelyezési, el­látási és nevelési gondo­kat,' amelyek jelenleg még gátló tényezőként hatnak E program keretében ke­rül sor a bejáró tanulók helyzetének vizsgálatára is. — Az országos vizsgála­ti program keretében feb­ruár hónapban ellenőriz­zük a tanácsi szervek és intézmények állóeszközei­nek állagmegóvását, a fel­újítását és karbantartást, a közületi beszerzéseket, a rendezvények célszerűsé­gét, különös tekintettel a takarékossági szempon­tokra. Megítélésünk szerint vizsgálatunk hozzájárul majd az 1970. évi költség- vetési zárszámadás alapos, átfogó véleményezéséhez — mondta befejezésül Keszthelyi Ferenc NEB- elnök. —i —s Haxasxaladtam késéri KÖZÉPTERMETŰ, 48 elmondott a rendőrségen, s éves ember állt a bíróság előtt. A tárgyalás nyilvános volt és sok bajai érdeklő­dő ült a teremben. Eljöt­tek néhányan Bokodról is. A tanúk kint várakoztak a folyosón, egyenként szólít­ják majd be őket. A vád­ezek a vallomásai ott van­nak a bíróság asztalán, de most újra el kell monda­nia, hogyan történt, s miért történt mindaz, ami végül is egy ember halálához ve­zetett. — Mint falubeliek, gye­lott sírással küszködött. : rekkorunk óta ismertük Most sem értette, hogyan történhetett mindaz, ami­vel vádolják. Pedig tudta, hogy tényleg megtörtént, világosan emlékezett min­denre, amit azon az éjsza­kán mondott, cselekedett. egymást. Közelebbi barát­ságban nem voltunk, de soha nem is haragudtunk egymásra, még nézeteltéré­sünk sem volt soha. Nem is tudom, hogyan történhe­tett meg, hiszen én tisztelt Időnként maga előtt látta ; bíróság ... a régen halott sértettet, — Kérem, maradjunk a gyerekkori pajtását, ^ falu- | tárgynál. Ne siránkozzon belijét. A magas, erőteljes ; itt, mégis furcsa, hogy ma­ember, mintha most is a ( ga, akit szándékos ember­fülébe súgná: Parancsolj | öléssel vádolnak, sírva fa­kérlek szépen! — Megértette-e a vádat és bűnösnek érzi-e magát? — tette fel a. kérdést a bí­ró, miután röviden ismer­tette Gy. H-val, hogy mi­vel vádolják. — A vádat megértettem tisztelt bíróság. Magamat bűnösnek erzem P. A. meg­ölésében — mondta hal­kan a fegyőrök között álló, letartóztatott ember, majd sor került a kihallgatásra. Igaz, egyszer már mindent Oltványok műanyag zacskóban Az Ültetvénytervező Vál­lalat, valamint az általános értékesítő és fogyasztási szövetkezetek figyelemre méltó kezdeményezéssel se­gítik a háztáji kertek tele­pítőit Veszprém megyében. 12 falusi üzletben mű­anyag zacskóban árusítják a tájnak legmegfelelőbb szőlőfajták szaporítóanya­gát. Az 5—10 oltványból álló csomagokhoz használa­ti utasítást is mellékelnek. Az első kísérlet rendkívüli érdeklődést váltott ki, kü­lönösen a Balaton-parton. A balatonfüredi üzletből naponta 20 000 oltványt terjeszteni, amely 48 órán j visznek el a háztáji telepi- | belül határozni köteles. tésekhez. Á szavak mögött A szó szoros értelmében a megújulás friss levegője csapta meg a résztvevőket a mostanában lezajlott szakszervezeti választó küldöttértekezleteken. Kevés volt már az olyan kollektíva, amely ahhoz „tartotta volna magát”, hogy a problémákat amúgy szépen si­mára kerekítve tárja fel, tehát ne csökkentsék a ta­nácskozás sikerét éles, szenvedélyes megnyilvánulások. Mert esetleg emlékeznek a múltból olyan szemléletre, hogy „nem jól sikerültnek” nyilvánította egyik-másik felelős a gyűlést, ha ott kertelés nélkül kimondták az emberek, ami a szívükön feleszik. Ma már — ha van­nak is még' nyomai az ilyen iskolás-jógyerekes szem­léletnek — elmúlt ez az aggályoskodás. Akik régebben ilyenek voltak, ma már átértik: ha viharos is egy értekezlet, ne a gyanakvással kezdődjék a reagálás, hogy talán „ezt sugallta valaki”, „ez több. mint de­magógia”, hanem rögtön azzal az alapállással: Az okot kell megkeresni, s együtt orvosolni a bajt. A mostani vitákon igazán küldöttek módjára, érezve a megbízatásukkal járó felelősséget — nyíltan, a jót mint már elért eredményt felismerve, de annál nem sokat időzve, a hibákat bátran feltárva — szól­tak. Tárgyilagosan, eréllyel — ha kellett, bölcsen helyreállítva az egyensúlyt, ha túlzások irányába to­lódott el az eszmecsere. Érdekes volt megfigyelni, milyen érzékenyen reagáltak hangsúlybeli árnyalatok-. ra, s arra is, ha a hozzászólás „mást” takart, mint amit a szavak direkt kifejeztek. Egyik — vezető beosztású küldött — kritikáit osz­togatva— egyszer csak arról kezdett beszélni, hogy az üdülési beutalók körül sincs minden rendben. Sok légi dolgozó nem jutott hozzá, akik egyébként mun­kájuk, hűségük után is elvárhatnák. Célozott a csa­ládi beutalókra is. Nem mondott semmi olyat, amit ne lehetett volna megszívlelni. Igaza volt abban is, hogy családi beutalókhoz sem jutottak annyian, mint ahánvan jog­gal megérdemelnék. Ebben viszont aligha hibáztat­ható az üzemi szakszervezet, hiszen máshol is — álta­lában — „szűk keresztmetszete” ez a szakszervezeti üdültetésnek. Erről az szb beszámolója — mint évek óta — most is ilyen értelemben szólt. Aztán az a reszortos munkásnő is. aki az előbbi felszólalásra ref­lektált. De ő más oldalát is megmutatta az „ügynek ". Elmondotta, hogy a stílus sem éppen korszerű volt. ahogy őt ez az elvtárs megállította az üzemben járta­kor: „Maga intézi még az üdültetést?"’ — Mintha cso­dálkozna ezen. Aztán előadta, hogy ő is kért család; beutalót Az asszonyka megkereste a bizalmit: tudót1 erről az igényről? Mire a bizalmi; „Egyelőre majc’ lejárom a lábam jóideje, hogy a szakszervezeti tag­díjért elérjem az elvtársat... Talán még a beutaló: is tálcán vigyem?” Ez is van, ahogy mondani szokás. Elég határozott volt az üdültetési reszortosnő válasza is: „Amíg csak egy-két családi beutalót kap a gyár, és kiskeresetű családos dolgozók igényelnek, mindaddig olyanoknak adjuk. Az elvtárs nem tagadhatja, anyagi körülményei megengedik, hogy más módon nyaralhasson csaló'’- javai.” — Mindenki helyeselt. —ih —n kad a bíróság előtt. Miért nem akkor gondolkodott? — intette fegyelemre a bí­róság a maga iránt szánal­mat ébreszteni igyekező vádlottat. — Igenis! — szólalt meg a vádlott és a továbbiak­ban már határozott hangon beszélt. Csak a tárgyról. — Maga mikor ment el a kocsmába? — Körülbelül este fél ki­lenc, kilenc óra körül ér­tem oda. Sokan voltak már akkor a teremben, szólt a zene, italoztunk, beszélget­tünk. Nem tudom, hogy ő, vagyis a sértett mikor jött be. AZ ITALBOLTBAN va­lóban sokan tartózkodtak, lehettek vagy ötvenen. Mindenki ivott, beszélge­tett, hallgatták az alkalmi muzsikusokat. Ezt tette a 42 éves sértett, az erőteljes, zsákolásból élő sértett P. A. is. aki az ötödik féldeci után odaszólt a muzsiku­soknak, hogy játsszák el az ő nótáját. Azután felváltva „rendeltek” zenét a vádlott és a sértett. Ez a rendelés hamarosan vetélkedéssé vált, s a zenészek már nem tudták, kinek muzsikálja­nak. — Akkor én oda mentem P. A-hoz és mondtam neki, ne vetélkedjünk, hanem engedje meg. hogy most nekem játsszanak egy nó­tát. Ö erre azt felette: tes­sék, parancsoljál!. De mi­kor néhány perc múlva új- j ték, elvitték az italboltig, ra ezt kértem, már nem ott törölgették a sebeit, or­rekedni kezdtünk ... — be­széli a történteket a vád­lott. a többit viszont már inkább a tanúktól, az ő vallomásaikból mondjuk el. Ez a verekedés igen ha­mar véget ért. A nagy ere­jű sértett P. A. megúnta az ütlegelést. Megfogta a vádlott hátán a kabátot és egyszerűen kidobta a kocs­mából az utcára, s utána szólt: — Eriggy szépen ha­za. Ne gyere be. amíg szé­pen mondom! A négykéz­láb álló vádlott megaláz­tatásában dühösen ennyit válaszolt: — Haza megyek én, az anyád szentségit, haza. BENT PEDIG P. A. in­tett a zenészeknek, megje­gyezve, hogy húzzátok to­vább. Rendet csináltam. — Futva szaladtam ha­záig. Lámpát nem gyújtot­tam, a család már aludt. Sötétben is megtaláltam a konyhában egy kést, azt magamhoz vettem, s indul­tam vissza az italboltba. — Ez volt az a kés! — mutatta fel a bűnjelként lefoglalt kést a bíró. — Igen ez volt az, tisztelt bíróság. A továbbiakban már gyorsan peregtek az ese­mények. A vádlott megles­te, hogy mikor jön ki a kocsmából, az őt megszé­gyenítő P. A. De mert az nem jött beszólt neki, hogy gyere ki, ha mersz. — Ki is megyek testvér! — hangzott bentről a ma­gabiztos válasz, mert a sér­tett nem sejtette, hogy kés van Gy. H-nál. Ki is ment, s egy darabig együtt ha­ladtak az utcán — a töb­biek pedig figyelték, mi lesz. Egyszerre csak Gy. H. felkiáltott: — Az anyád szentségit! — s előrántotta a kést, amellyel nyakon- szúrta P. A-t, majd meg­lökte. s a már vérző em­ber hanyatt esett. A meg­vadult és önérzetében ma­gát sértve érző ember rá­rontott és töbjp nagy erejű szúrással mártogatta bele a kést. Aztán fölkelt és elsza­ladt. A sok sebből vérző P. A. egyre gyengült. Körülvet­engedte. — Álljunk csak meg ké-. rém. Tessék gondolkodni. A rendőrségen másképpen vallott! — legyezte meg a bíró, s ettől a vádlottnak egyszeribe eszébe jutott, hogy mit is mondott a rendőrségen, vagyis, hogy a valóságban hogyan történt ez az összetűzés. — Helyesbítek tisztelt bíróság. Ö jött oda hozzám és én válaszoltam, hogy tessék, parancsoljál. De mi­kor újra ezt kérte, akkor már nem akartam engedni. — Pontosan válaszoljon. Mit mondott a vádlott újabb kérésére? Erre nem emlékszik? Na. majd idé­zem a korábbi vallomását, valamint a tanúk állítását ezzel kapcsolatban. S A BÍRÓ felolvasta a jegyzőkönyv ide vonatkozó részét, s ebből kiderült, hogy a vádlott igen durva, becsületsértő elutasításban részesítette a nála jóval erősebb sértettet. — Igen. valóban ezt mondtam. De erre ő en­gem pofon vágott, én isz- szaiitöttem. így aztán ve-.» vosért szaladtak, de mire az — éjfél után egy óra körül járt az idő — a helyszínre ért. a korábban még táncoló, mulatozó em­ber meghalt. Az egvik szú­rás ugvanis áthaladt a szí­vén. Egy hegedűtokoí tet­tek a feje alá. A NÉPKÖZTÁRSASA« nevében. Kihirdetem a bí­róság ítéletét. A megyei bí­róság bűnösnek találta Gv. H. 48 éves bácsbokodi la­kost szándékos emberölés bűntettében, s ezért őt ti­zenkét évi börtönbüntetés­re mint főbüntetésre ítéli, s további hat évre eltiltja egyes jogok gyakorlásától. Köteles a vádlott az eddig felmerült és az ezután fel­merülő bűnügyi költsége­ket az államnak megtérí­teni. A vádlott összeszoritotta a fogát. Elfehérült arcán megfeszültek az izmok. Ma­ga előtt látta gyerekkori najtását hallotta a hang­ját... kimegyek én , ko­mám !... Arra már nem figyelt, hogy a bíró részle­tesen indokolta az ítéletet Gál Sándor (

Next

/
Thumbnails
Contents