Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISkUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK, NAPI LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI. évf. 40. szám Ara: 90 fillér 1971. február 17. szerda <9 Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozása Vetik a borsót, nyitják a szőlőt Folytatják a hildpusztai feldolgozó és borpalackozó építését A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminisz­terei február 18—19-én Bukarestben tanácskozást tartanak, amelyen megvitatják az európai bizton­sággal és együttműködéssel foglalkozó össszeurópai ér­tekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Kádár János látogatása az ÉVM-ben E hét elején ismét ked­vezőbbre fordult az időjá-. rás. Bár a meteorológia a. hét második felére esőket ígér; a megye állami és szövetkezeti gazdaságaiban nagy lendülettel folyik a kora tavaszi munka. A Bácsalmási Állami rövidesen befejeződik a gyümölcsfák metszése. A szövetkezet: városellátó ker­tészetének hollandi ágyai­ban most ültetik ki a pa­lántákat a leányok, asszo­nyok. Az idén nagyobb mennyiségű fűszer- és pri- taminoaorikát. paradicso­esztendőben széles sorúak- ká alakítják és támrend- szerűvé építik át a Helvé­ciái Állami Gazdaság sző­lőültetvényeit, hogy MTZ és Szuper-Zetor típusú traktorok segítségével gép­pel művelhetők legyenek. A Hosszúhegyi Állami Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára kedden — Né­meth Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárá­nak és Klézl Róbertnek, a Központi Bizottság gazda­ságpolitikai osztálya helyet­tes vezetőjének társaságá­ban — látogatást tett az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban. A vendegeket Bondor József miniszter és helyettesei fo­gadták, majd a miniszter ismertette, hogyan fejlő­dött, milyen eredményeket ért el az építőipar az el­múlt öt évben, s vázolta az elkövetkező időszak felada­tait. Jellemző adatként emlí­tette meg, hogy a harma­dik ötéves tervidőszakban 9 milliárd forintot hasz­náltak fel az iparág kor­szerűsítésére, a termelő ka­pacitás bővítésére, 1975-ig már 15 milliárdot fordíta­nak építőipari beruházá­sokra. • Külön figyelemre méltó, hogy ennek a ha­talmas összegnek viszony­lag csekély hányada ter­heli az állami költségve­tést, ugyanis csaknem 8 milliárdot a tárcához tar­tozó vállalatok fejlesztési KISZ-SZŐ VOSZ tanácskozás Az MSZMP KB ifjúság- politikai határozatának yégrehajtásáról tanácskoz­tak kedden a SZÖVOSZ- székházban a SZÖVOSZ el­nökségének és a KISZ KB titkárságának képviselői. Er. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének és dr. Horváth Istvánnak, a KISZ KB első titkárának vezeté­sével lefolyt eszmecserén számba vették a szövetke­zeti szervek és az ifjúsági szövetség eddigi együttmű­ködésének tapasztalatait. A SZÖVOSZ és a KISZ KB a fogyasztási, lakás- és takarékszövetkezetek, vala­mint a KlSZ-szervezetek további együttműködéséhez — a készülő ifjúsági és szövetkezeti törvény szel­lemében — javaslatokat dolgoz ki a közös célok megvalósításának segíté­sére. (MTI) alapjából, további 6 milliár­dot pedig állami kölcsön­ből fedeznek. Az építőipar ilyen erőteljes fejlesztését — amelynek során az ága­zat teljesítőképessége a ne­gyedik ötéves tervidőszak­ban csaknem 50 százalék­kal bővül — a növekvő igények és a kitűzött fel­adatok magyarázzák; 1971 és 1975 között — az utóbbi öt évben készült 107 000 lakás helyett — országosan 200 000 családi otthont kell produkálnia az állami épí­tőiparnak. A vendégek ezután — Bondor József kíséretében — a budapesti lakásépít­kezés egyik fontos bázisát, a III. számú házgyárat ke­resték fel. E házgyár elemeiből ké­szülnek az Újpalotán fel­épülő, mintegy 14 000 la­kásos új városrész családi otthonai is, ahová szintén ellátogatott a Központi Bi­zottság első titkára. Teljes erővel folyik a szőlőfeldolgozó és borpalackozó építése. • — (Pásztor Zoltán felvétele.) Gazdaság 4200 holdas ga­bonaföldjén az őszi kalá­szosokat fejtrágyázzák. A tavasszal vetésre kerülő .magvak előkészítése már befejeződött. A gazdaság valamennyi kerületében ki­használják a jó időt. Mozgalmas a bajai Mi­csurin Termelőszövetkezet kertészete is. A tsz 208 hol­das szőlőjében géppel és kézzel nyitják a szőlőt, a 40 holdas almásban pedig Már a nyárra készülnek mot és más zöldségfélét termesztenek és szállítanak a szövetkezet elárusítóhe­lyére. A szántóföldön pár nappal ezelőtt megkezdték a borsó vetését, amelynek több mint ötven százaléka a földbe került, A Micsurin Tsz 600 holdas gabonaföld­jén hamarosan véget ér a műtrágyaszórás. Eltűntek a hófoltok a hel- véciai határból is. Az álla­mi gazdaság 1100 holdas gyümölcsösében teljes erő­vel folyik a metszés, a te­rület több mint felén már el is készült ez a munka. A gazdaság 1500 holdas szőlőjében a szerves és mű­trágyázás, valamint az ül­tetvények korszerűsítése van soron. Még ebben az Gazdaság kerületeiben a kalászosok fejtrágyázása, a szőlők nyitása, metszése és tápanyag-visszapótlása fo­lyik. Az időjárás kedvezőbbre fordulásával ismét megin­dult az építkezés a gazda­ság hildpusztai kerületében. A Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat százötven dolgozója látott munkához, hogy a tízórás műszakban naponta 2300 mázsa szőlőt feldolgozó üzem és a 80 ezer hektoliteres bortároló minél előbb elkészüljön. Már júliusban szeretnék megindítani az óránként 2200 palackot megtöltő automata gépsort a gazda­ság új üzemében. ' K. A. Fiatal népművelők fóruma A jánoshalmi Bácska Ktsz-ben egyre több célra igyekeznek felhasználni az üvegszállal erősített po­liésztert. Az idén már nemcsak a 250 darab különböző sportcsónak készül ebből az anyagból, hanem ebből tervezik a modern halsütödét Baján, majd a vadá­szati világkiállításon műanyagból készült víkendháza- kat is bemutat a ktsz. Ifjú könyvtárosok, műve­lődési házak, levéltárak, filmszínházak „harmincon aluli” munkatársai: kezdő vagy legfeljebb néhány éves gyakorlattal rendelke­ző népművelők tanácsko­zása kezdődött tegnap déle­lőtt Kecskeméten, a Fegy­veres Erők Klubjában. Hat- vanan jöttek el megyénk fiatal népművelői közül. Az esemény fontosságát sző­kébb hazánk kulturális ve­zetőinek érdeklődése is jel­zi. Részt vett az értekezle­ten Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, szinte valamennyi megyei népművelési intéz­mény vezetője, a KISZ megyei bizottságának kul­turális felelőse. Milyen elgondolásokból szervezte meg a nép­művelési tanácsadó a két­napos találkozót? Minde­nek előtt a továbbképzés, az ismeretek bővítésének szándéka jellemezte a prog­ramot. Bodor Jenő, a me­gyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának a vezető­je ,.A fiatal értelmiség tár­sadalmi feladatai”, Druc­ker Tibor, a Fővárosi Mű­velődési Ház igazgatója „A fiatal népművelők helyze­te külföldön” címmel tar­tott előadást. A találkozót tapasztalat- cserének, „fórumnak” is szánták — helyesen — a kezdeményezők. Kedden délelőtt a fiatal, vidé­ken élő értelmiség hely­zetével kapcsolatos nézetei­ket mondták el a felszó­lalók. Szerdán pedig azt vitatják meg, hogy az is­kolákban tanult elméleti ismereteket miként haszno­síthatták a gyakorlatban, a tananyag mennyiben felel meg a mindennapi élet dik­tálta szükségleteknek. H. N. Mai demokraták K önnyű egy leját­szott mérkőzés után tippelni” — kezdte felszólalását egy szakszer­vezeti küldött, miután — úgy érezte — szerinte túl sok bírálat érte a szak- szervezeti bizottságot. Ilyeneket fűzött még hoz­zá: „Hol voltak az el­múlt időszak alatt a mos­tani bírálók? Hol volt a segítésük menetközben? Miért voltak passzívak? .. Most bűnbakot keresnek, pedig ha a bírálat „feje­ket követel”, akkor már nem építő.. Persze, nem fenyegette ott veszély senkinek a fe­jét, jó szándékúak voltak a kritizálok, s ha egyik­másik személyeskedő túl­zásokba csúszott, annak is minden bizonnyal oka volt. Talán éppen az, hogy őket is váratlanul érte egyvégtében a tömény bí­rálat, amely mellől hiány­zott a gazdasági vezetés érdemeinek elismerése, a munka értékelésének he­lyes aránya. Ez is oka lehetett an- *” nak, hogy egy kí­vülállónak olyan benyo­mása is támadhatott: itt van egy akitivistákból, mozgalmi s gazdasági ve­zetőkből összetevődő kol­lektíva, s a vita képe időnként olyan, mintha egyik oldalon védené a ma­ga igazát a szakszervezet, a másikon meg a termelés különböző szintű felelősei. Holott valamennyien a legnagyobb tömegszerve- zet, a szakszervezeti moz­galom szélesebb látókörű letéteményesei; egyaránt küldöttek. A több felszólalásból ki­csendült „kettéválasztás”, — hogy itt a szakszerve­zet, amott a gazdasági ve­zetés — mégis azt sejtet­te, hogy a szakszervezeti, üzemi demokrácia hétköz­napjaiból is hiányzik nem egyszer a gyakorlat­ban is szükséges egység. Mert hisz’ akkor nem kellett volna erre a ritka időszaki fórumra várni olyan vélemények kimon­dásával, amelyek erről is arról is — régebbről nyomják a szíveket. Hogy igenis, példa voltra, amikor a műhelyek több­szöri sürgetése, észrevé­telei után végre intézked­tek, az oda alkalmatlan irányítót máshová helyez­ték, — megszűnt a min­denkit kikészítő, túlórákat emésztő hóvégi hajrá. C ok más észrevé- *■* telt sorolhatnánk, amelyben erről is, arról is szó érte a ház elejét. Ez is élősegítette, hogy a ta­nácskozás bizonyos sza­kaszában bekövetkezett a fordulat, s mind több küldött hangoztatta, elem­ző, okos gyakorlati pél­dákkal alátámasztva: csak együtt, egymást egyen­rangú partnernek tekint­ve dolgozhat legsikereseb­ben szakszervezeti és gaz­dasági vezetés a vállalati érdekek — s bennük az egyes dolgozók céljainak — megvalósításáért. Ak­kor jó a légkör is a gyár­ban, ha a szakszervezeti demokráciát minden nap értelmes cselekvéssel in­formálással, vélemény- mondással, a jobbért va­ló nyílt kiállással, harccal tesszük élővé. Enélkül csak kerete lenne a szakszervezet, az üzem a demokráciának. A tar­talmat közreműködé­sünkkel mi adjuk. Gaz­dasági vezetők, munká­sok, funkcionáriusok, va­lamennyien dolgozók és szakszervezeti tagok. így vagyunk mai demokraták. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents