Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

8. oldal 1911. február 10, kedd Zöldségből, gyümölcsből 80 millió forintot forgalmaztak Tavaly 120639 külföldön élő magyar látogatott haza * Áruértékesítés) gondjaik megkönnyítésére két és fél évvel ezelőtt kereskedelmi irodát alapítottak a ho­mokhátsági termelőszövet­kezetek. A Szövetkezeti Áruértékesítési és Beszer­zési Szervező Iroda a várt­nál gyorsabban bővítette tevékenységi körét. A ter­melőszövetkezetek áruter­melésének fejlődése ugyan­is nélkülözhetetlenné tette az újabb értékesítési le­hetőségek felkutatását. A 37 közös gazdaság társulásának igazgató ta­nácsa hétfőn Kecskemé­ten évzáró ülést tartott. A tanácskozáson Sere Máté, az iroda igazgatója szá­molt be az elmúlt évi eredményekről. Elmondta, hogy tavaly csaknem két­ezer vagon zöldség-gyü­mölcs és burgonya értéke­Hétfőn megkezdődött az 197(1—71-es tanévi orszá­gos középiskolai tanulmá­nyi versenyek első (isko­lai) fordulója. A részt­vevők ezen a napon ma­tematikából írták meg ver­senydolgozatukat. Kedden biológiából, szerdán fizi­kából, csütörtökön kémiá­ból, pénteken orosz, szom­baton angol nyelvből ké­szítik el a dolgozatot. Nem mindennapi vállal­kozásba fogott egy magyar­széki kőműves, Kajtár Ger­gely: megépíti a mecseki televíziós torony kicsinyí­tett mását — kétszázezer zsilettpenge felhasználásá­val. Pengegyűjtés a hob­byja: négyezer féle hazai és külföldi zsilett található jelenleg a házi múzeumá­ban. Ekkor a sajtó nyilvá­nossága útján kért segít­séget. Ennek nyomán özön- leni kezdett a penge Ma­gyarszékre. Hetente 40—50 csomag zsilettpengét kézbe­sít a posta Kajtárék laká­sán. A magyarszéki kőmű­ves egyedülálló vállalkozá­sának híre jutott külföld­A TATABÁNYAI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ 14—17 ÉVES, 8 ÁLTA­LÁNOS ISKOLÁT VÉGZETT FIÚKAT VÁJÁR SZAKMUN­KÁSTANULÓNAK. A képzési idő 3 év. A tanulók kollégiumi elhelyezést, teljes el­látást és a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat kapnak. A harmadik évben már teljesítménybérezés is lehetséges. A tanul­mányi ösztöndíjon és a teljesítménybéren felül a vállalat havi 250 Ft társadalmi ösz­töndíjat fizet. \ fenti feltételek mel­lett építőipari tanuló­kat is felveszünk. Jelentkezni lehet a Tatabányai Szénbá­nyák személyzeti és oktatási osztályán, Ta­tabánya, I., Vértanúk tere 1. 138 sítésére kaptak megbízást a közös gazdaságoktól. Kecskeméten négy hajtató­házat vásároltak, ahol vi­rág- és primőrkertészetet hoztak létre. Több egysze­rű társulás megszületésé­ben vállalt szerepet az iro- da, néhány elárusító bol­tot is nyitottak. Kecske­méti telepükön a feldol­gozó üzemekkel együtt­működve 115 vagon hagy­mát, 30 vagon pritamin- paprikát szeleteltek, ezen­kívül számos egyéb árut készítettek elő feldolgo­zásra. Zöldségből és gyümölcs­ből 80 millió forint érté­kűt forgalmaztak. A tanácskozáson az iro­da tevékenységének to­vábbá bővítését határoz­ták el. A közgazdasági szakkö­zépiskolák tanulói könyv­viteli dolgozatukat február 22-én, hétfőn írják meg. Az iskolai forduló leg­jobbjai indulhatnak majd az áprilisban sorra kerülő második (megyei) forduló­ban, Az orosz és angol nyelvi versenyek országos szóbeli döntőjét az idén is a tavaszi szünetben tart­ják. re is, ahonnan elsősorban a pengegyáraktól kapott ajándékcsomagokat. A 980 milliméter magas­ságúra tervezett acélto­ronyból száz milliméter már készen van, és eddig 27 ezer zsilettet épített be. A pengéket ugyanúgy da­rabolja, mint a téglákat szokták, lapjával egymásra rakja és malterként epokit- ragasztót használ. Úgy ter­vezi, ha elkészül a párat­lan acélépítmény, felajánl­ja a pécsi Janus Pannonius Múzeum helytörténeti gyűj­teménye számára. A Szegedi Móra Ferenc Múzeumban vasárnap be­mutatták a nagyközönség­nek az egy héttel ezelőtt Tápé határában, a Pogány­ér partján talált nagy ezüspénzleletet. Azóta is szinte nap mint nap foly­tatták a kutatást az eke ál­tal összetört cserépedény körül, amelybe á XVI. szá­zadban elrejtették és elás­ták a nagy mennyiségű ezüstpénzt. Sok földet át­rostáltak, s így a kezdeti 20 000 pénzérme 25 000-re szaporodott, együttes súlya pedig 18 kiló. Többségük magyar veretű, magyar cí­mert ábrázoló dénár, ezek mellett ugyancsak nagy mennyiségben szerepel len­gyel verésű — III. Zsig- mondot. illetve Báthori Ist­vánt ábrázoló úgynevezett hármas garas is. Az egész pénzleletért — egykori ér­téke szerint — mintegy fél­száz lóból álló ménest le­hetett vásárolni. A Magyarok Világszö­vetségének munkájáról, terveiről tájékoztatta Kár­páti József főtitkár az MTI munkatársát: Évek óta tapasztaljuk a hazalátogatók számának növekvő tendenciáját, de a tavalyi „csúcsforgalom” a vártnál is magasabb volt: mintegy 120 ezer honfi­társunkat üdvözölhettük idehaza. A legtöbben Ausztriából, az Egyesült Államokból ég Kanadából érkeztek, s megkezdődtek a csoportos látogatások olyan távoli világrészekből is, mint Ausztrália és Dél- Amerika. Általában ugrás­szerűen emelkedett a cso­portos hazalátogatók ará­nya, s közülük mintegy tízezren vettek részt — kívánságuknak megfele­lően — országjáró túrá­kon. Megtekintették új lé­tesítményeinket, Balaton- komyéki városainkat, fel­keresték történelmi mű­emlékeinket, élvezői vol­tak kulturális rendezvé­nyeinknek. Az idegenben élő magyarság több tízez­res tömegét különösen há­rom esemény vonzotta: felszabadulásunk 25. év­Megkezdődött a gím- [ szarvasok agancshullatása a i Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságban. Sajnos, ezzel egy időben megjelentek a hívatlan , „agancsvadászok” is a ge- ; menci erdőben. Vasárnap j is vadidegenek járták ke- resztül-kasul az erdőrésze­ket, kilométereken át kö­vették a kopár szálfák közt még jól látható szarvasbi- kafalkákat, hogy agancsot gyűjtsenek, bár ez tilos a vadrezervátumban. A hívatlan agancsgyűj­tők amellett, hogy felverik a távoli erdők csendjét, megbolygatják a vadon vi­lágának megszokott élet­A Mohácsi Farostlemez- gyár 1959-től, az első egy­ség üzembe helyezése óta A ménes árát most rész­ben megtisztítva, eredeti csillogásában, üvegtárló­ban láthatja a közönség, kiegészítve a lelet feltárá­sa közben készült fénykép- felvételek sorozatával, s a különféle cikkekre átszá­mított vásárlóérték feltün­tetésével. Túlélte a halálugrást Vasárnap a sydneyi ki­kötő közel 60 méter magas hídjáról újabb öngyilkos­jelölt ugrott a tenger vizé­be. Mióta a hidat felépítet­ték (1926) ő volt a 114. pró­bálkozó — s egyben a ha­todik túlélő. Amikor ugyan­is ugrott, két csónakos ész­revette és kimentette. Ki­sebb derék- és fejsérüléssel szállították kórházba. fordulója, az államalapító István király millenniuma és a Bartók Béla jubileu­mi év számos hazai ren­dezvénye. Nagy sikerrel zárult a külföldön élő magyar kép­zőművészek Budapesten megrendezett kiállítása, s a jó tapasztalatok arra ösztönöznek bennünket, hogy más területeken is próbálkozzunk hasonló ta­lálkozók szervezésével, az itthon és külföldön élő művészek, tudósok kölcsö­nös megismertetésével. A Magyarok Világszö­vetségének elnöksége most. vizsgálja annak lehetősé­gét, hogy megrendezze a külföldön élő zeneművé­szek hazai találkozóját, konzultációját. A magyar kultúra terjesztői — él­vonalbeli táncosaink, éne­keseink, zeneművészeink és színművészeink — év­ről évre növekvő számban tesznek eleget külföldi magyar egyesületek meg­hívásának. Műsorukat az elmúlt esztendőben több tízezer honfitársunk tekin­tette meg, nemcsak Euró­pában, hanem más világ­részeken is. Igyekszünk az rendjét, elzavarják a szarvasokat és a már ma- lacos vaddisznókat etető­helyükről. Rendkívüli kárt okozhatnak különösen most, amikor a vadászati világ- kiállításra készül a vad­gazdaság. Ugyanis leve­tett és összegyűjtött agan­csokból következtetnek a világhírű gemenci szarvas­állomány minőségi fejlődé­sére. Ezért — vadgazdálko­dási és vadászati nemzet­közi hírnevünk érdekében — a vadgazdaság külön felhívja a környező fal­vakban, településeken a figyelmet, hogy idegenek ne lépjenek a vadrezervá­tum területére. minden esztendőben több terméket adott az előző évinél. A fiatal üzemben az újítás, üzemszervezési ésszerűsítés kimeríthetet­len tartaléka a termelé­kenység és a termelés nö­velésének. Ennek köszön­hető, hogy a beruházási program szerint eredetileg évi 30 000 tonna kapacitá­súra tervezett gyár az idén 48 000 tonna nyersszínű alaplemezt állít elő. Növelik a tartós, szép fe­lületű lemezek mennyisé­gét is. A több mint száz szín- és mintaváltozatú lakkos vagy laminátos fa­rostlemeznél négyszázalé­kos termelésnövekedés fel­tételeit teremtették meg 1971-re a belső tartalékok kihasználása révén. Ez azt jelenti, hogy az építő-, bú­tor- és járműipar e nélkü- í lözhetetlen alapanyagából hárommillió négyzetméter készül az idén. A gyár most újabb „ug­rásszerű” termelésnövelés­re készül, nagyarányú bő­vítés útján. A tavaly kez­dett több mint félmilliárd forint értékű fejlesztés megvalósításával a jelenle­ginél 60 000 tonnával több farostlemezt kap a feldol­gozó ipar Mohácsról. (MTI) idén is minden tőlünk tel­hetőt megtenni, hogy ma­gyar műsorral örvendez­tessük meg kint élő hon­fi társainkat. A Bartók jubileumi év külföldi rendezvényeihez továbbra is segítséget nyújtunk a külföldi ma­gyar egyesületeknek. Felkészültünk a hazalá­togatók fogadására: igyek­szünk segítséget nyújtani az érdeklődőknek, hogy minél alaposabban megis­merkedjenek az ország mindennapi életével, a mai magyar valósággal, fejlődő városainkkal és újabb létesítményeinkkel, találkozzanak az ipari üze­mek és tsz-ek dolgozóival is. A Magyarok Világszö­vetségének utazási irodája e kívánságokat figyelembe véve állítja össze a haza­érkezők programját. Az idén a hazalátogatók szá­ma valószínűleg nem vál­tozik, de több fiatalt és gyermeket várunk, akik az itthoni nyaralást anya­nyelvi tanulással kötik egybe. A következő anya­nyelvi konferenciát — az előzetes tervek szerint — összekapcsoljuk Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója emlékünnep­ségeivel idehaza, s külön programot állítunk össze a magyar egyesületek szá­mára, hogy velünk együtt ünnepelhessék a szabad­ságharcos költő emlékét. Külföldi honfitársaink, mint ismeretes, az árvíz pusztítása idején anyagi­akban is részt vállaltak az árvíz sújtotta vidékek la­kosságának megsegítésé­ből. Elhatároztuk, hogy az idén hazalátogató vendé­geinket elvisszük az újjá­épített falvakba és közsé­gekbe, hogy saját maguk is meggyőződjenek arról, mi minden történt a pusz­títás nyomainak eltünteté­séért, a katasztrófa okozta sebek begvógyításáért. A könnyűszerkezetes építésmód komplex köz­ponti fejlesztési program­ját alig két hónappal ez­előtt fogadta el a Minisz­tertanács, s intézkedésének megfelelően megkezdődött a jóváhagyott fejlesztési változat végrehajtásához szükséges akcióprogram kidolgozása. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium és más érdekelt minisztériumok, főhatósá­gok vezetőiből alakult tár­caközi bizottság irányítja a munkát. Ehhez nyújt i jelentős segítséget, hogy most megalakult a tárca­közi bizottság titkársági feladatait ellátó könnyű- szerkezetes programiroda. Az Építőipari Beruházási Vállalat szervezeti kere­tein belül működő prog­ramiroda kutatási osztálya készíti elő a könnyűszer­kezetes programmal ösz- szefüggő nemzetközi tu­dományos együttműködést és javaslatokat tesz külön­böző műszaki szabályozási tennivalókra. A program- iroda koordinációs osztálya szervezi a program meg­valósításában közreműkö­dő tervezők, gyártók és kivitelezők együttműködé­sét. Javaslatokat készít a Kecskeméti ' anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Vasadi Ferenc? és Vasadi József ikrek (anyja neve: Ragó Mária), Pongrátz Szilvia (Nagy Zsuzsanna), Ku­tas József (Tóth Julianna), Ba­ri Erzsébet (Farkas Ilona)* Varga László (Németh Margit), Áron Lajos (Kása Klára), Fra- nyó Imre (Kiss Ilona), Hári László (Lévai Erzsébet), Csekó' Tünde (Gebura Mária), Gál Erzsébet (Csontos Erzsébet), Kutasi Anna (Németh Anna), Cseh Attila (Kovács Kataliii), Tóth Attila (Rigó Erzsébet), Ungor Sándor (Gábor Eszter), Sántha Péter (Hizsnyik Mária), Ratkai Endre (Pernyész Anna), Novák Gyula (Virág Erzsébet), Gárdony Mihály (Tóth Mária), Nagy Angéla (Risai Piroska), Habran Norbert (Grosán Sára), Kovács Erika (Ungvári Ilona), Rene Ildikó (Berecz Irén), Csor­ba .István (Bódi Erzsébet), Fe­kete Zsolt (Vén Erzsébet), De­meter Attila (Sántha Mária), Nagy Katalin (Jóri Katalin), Saiga Gttó (Pinczei Mária), Szeremi Mária (Mikus Mária), Tari Tibor (Lovas Irén), Laczi Ferenc (Marusa Rozália). Godó Ágnes (Horváth Aranka), Jó- zsa Zoltán (Jankó Piroska), Farkas Erika (Nagy Judit), Kozma Sándor (Sebestyén Má­ria), Szabó Gyöngyike (Fábián Irén), Kőhegyi Dóra (Vágó Má­ria) , Kollár Ildikó (Halász Mar­git), Szakállas Ferenc (Kondo­ros Ilona), Tanító Zsolt (Föld­házi Julianna), Boros Anikó (Kása Klára), Kállay Zoltán (Borbély Margit), Gulyás Tün­de (Tóth Katalin), Nagy László (Földeáki Mária), Szalai And­rea (Farkas Etelka). Mészáros Márta (Wéber Erzsébet), Ben- csik Gyula (Varga Erzsébet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Fazekas Sándor és Bálint An­na, Deák Pál és Válik Rozália, Kocsis Károly és Fazekas Sá­ra, Tóth István és Kiss Irén, Bengő János és Orbán Irén, Dókány István és Ronkó Mária, dr. Pánczél Gyula és dr. Ma­ny oki Márta. MEGHALTAK: Muha Ferenc 40 éves, Bagi Károly 63 éves, Garaczi Sándomé Fazekas Te­rézia 86 éves, Lakatos Boldi- zsáriié Diós Mária 72 éves, Ge- lányi Mihályné Somodi Mária 51 éves. Parádi Dezsőné Varga Eszter 73 éves Fehér Balázs 69 éves, Pápai Ferenc 26 éves, Kiss János 78 éves, Beck Má­ria 2 éves, Magyari Áron né Gsipő Katalin 73 éves. Gudri- cza Sándor 18 éves. Tót Fe- rencné Takács Judit 85 éves. Miklós Imre 69 éves, Sándor Pál 70 éves. Horváth Lajos 70 éves, Kemenczei Lászlóné Ka­tona Julianna «6 év°s, Tavaszi József né Kerekes Mária 56 éves. Bíró Lőrinc 8’t éves, M'^n^ő István 77 éves. Paksi Jánosné Hegedűs Erzsébet 95 éve-. Gom­bos János 59 éves. Dávid Sán­dor 82 éves, dr. Falvi Sándor 79 éves, Kasza Lászlóné Petrá­nyi Julianna 78 éves. Lovász Györgyné Horváth Zsófia 73 éves. könnyűszerkezetes prog­ram nagy beruházásairól és szervezi, irányítja az új építésmód hasznosítá­sának szaktanácsadói és műszaki-fejlesztési szolgá­latát. A legfontosabb feladat most a kormány által el­fogadott könnyűszerkeze­tes fejlesztési változat ak­cióprogramjának elkészí­tése. A könnyűszerkezetes építésmód jóval gyorsabb, mint a házgyári eljárás; nemcsak a felére, hanem egyharmadára csökkenti az építés helyszínén el­végzendő munkát. Így le­hetőség nyílik arra, hogy a házgyári lakásokkal egy időben adják át az új la­kótelepeken és városrésze­ken a könnyűszerkezetek­ből összeszerelt óvodákat, iskolákat, áruházakat és egyéb közösségi épülete­ket. A tervek szerint az új építésmód fokozatos fejlesztésével, kibontakoz­tatásával a negyedik öt­éves terv utolsó évében már mintegy 2 millió négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes épüle­tet szerelnek össze az or­szágban. (MTIÍ Megkezdődtek az idei középiskolai tanulmányi versenyek 200 ezer zsilettpenge Már 18 kiló Szegeden kiállították az ezüMpénzleletet Hívatlan agancsvadászok 3 millió négyzetméter farostlemez Megalakult a könnyűszerkezetes programiroda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents