Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

8. oldal 1971. február 18, kedd Kereskedelmi felügyelőség Munkával szerzett a lakosságért Leárazás, bírság, kártalanítás több százezer forint értékben dicsőség Elöljáróban megemlítjük, hogy 1970-ben minden ko­rábbi évnél intenzívebb inunkét kellett a megyei tanács vb kereskedelmi fel iigyelőségének elvégeznie.------------------^____­V áltozások a KRESZ-ben / 2. Személyszállítás és munkagép Teherautón és teherszál­lításra szolgáló pótkocsin — írja elő a KRESZ-módo- sítás — a vezetőfülkében levő személyekkel együtt legfeljebb 9 személyt, nyer­ges vontató pótkocsiján legfeljebb négy rakodót szabad szállítani. A szál­lított személyek csak a jár­mű oldalfalai által határolt belső részen utazhatnak. Ennél több személyt szál­lítani (csoportos személy- szállítást végezni) csak ab­ban az esetben szabad, ha a teherautót, illetve a pót­kocsit szilárd háttámlával ellátott padokkal látták el, amelyek a padlóhoz rögzít­hetők. A padoknak a kocsi- szekrény oldalaitól függet­lennek kell lenniök. A pa­dok ülődeszkájánál leg­alább 30 centiméterrel ma­gasabb oldalfalakkal kell rendelkeznie, amelyeket olyan szerkezettel kell ösz- szekapcsolni, amely ráz­kódás közben sem nyílhat ki. Az utasok fel- és leszál­lására alkalmas lépcsővel, vagy hágcsóval kell ellátni. Ezenkívül könnyen kezel­hető jelzőkészüléket kell al­kalmazni, amely a vezető és a szállított személyek állandó összeköttetését biz­tosítja. Csoportos személy- szállítást végző teherautót ,.D”-járműkategóriára is érvényes vezetői engedély­ivel rendelkező személy ve­zethet. A KRESZ módosította a munkagép fogalmát: „A munkagép olyan önjáró mezőgazdasági, ipari vagy egyéb gép, amely önerejé­ből óránként 20 kilométer­nél nagyobb sebességgel haladni nem képes.” A mó­dosított jogszabály lehető­séget teremtett a már régi gyakorlatnak, nevezetesen, hogy fiatalabb, tehát a 16. életévüket betöltött szemé­lyek is vezethessenek ilyen járműveket. „Közúton mun­kagépet 16. életévét betöl­tött, munkagépvezetői iga­zolvánnyal, vagy bármely járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel, illetve segédmotoros kerékpár-ve­zetői igazolvánnyal rendel­kező személy vezethet.” Mi a változás a régi előírások- j tói? Lényegében az, hogy! a munkagépvezetőnek egyé- | nileg, vagy tanfolyamon el j kell sajátítania a közieke- ; désrendészeti szabályokat, amelyből vizsgát tesz, s az eredményes vizsga letétele után kaphatja meg a mun­kagépvezetői igazolványt. Az előírás módosította a korábbi gyakorlatot, azt. hogy az üzembentartó szerv köteles á munkagép­vezetőt a közlekedési sza­bályokról kioktatni, s erről igazolványt adni. Gyakor­latban ez általában nem történt meg. s olyan sze­mélyek vezettek munkagé­pet a közúton, akik egyál­talán nem ismerték az alapvető szabályokat, sőt még a jelzőtáblákat sem. Jelentősen növekedett a ke­reskedelmi forgalom, de örvendetes, hogy a vevők is előnyösebb helyzetet él­veztek. Az ellátásban nem mutatkoztak alapvető prob­lémák. Nemcsak mennyi­ségben. de a választékot tekintve is jóval több áru került piacra. Néhány szélsőséges példától elte­kintve, jelentősebb kereske­delmi szerveink viszonylag szolid árpolitikát folytat­lak. Bár általában elismerően szólhatunk a kereskedelmi tevékenységről, nem hall­gathatók el azok a negatív tényezők sem, amelyek többé-kevésbé tartósan je­lentkeznek. A felügyelőség az elmúlt év során 14 témavizsgála­tot folytatott, ellenőrizve a kereskedelem valamennyi ágát. Mintegy 700. alka­lommal vizsgálták a bolti kiszolgálás helyességét — az áruk, a pontos számolás és mérés stb. szempontjá­ból. Többször került sor nagyobb horderejű — nemcsak a kereskedelmet, hanem az ipart is érintő — ellenőrzésre. Ezek, a té­nyek felderítése mellett, jórészt megelőző szándékú­nk is voltak. A termékek minőségének vizsgálata pél­dául megakadályozhatja a gyengébb minőségű áruk forgalomba hozását. Leárazást 130 ezer forint értékben végeztek, tehát lényegében ilyen összegű vevőkárosodásnak vették elejét. Gyakori még — az esetek 20 százalékát teszi ki — az általában kisebb értékű árdrágítás is. Az ilyen jellegű cselekmények elkövetőire tavaly csak­nem 53 ezer forint össze­gű pénzbírságot szabtak ki, a személyi felelősségrevo­j nás — figyelmeztetés, illet­ve fegyelmi eljárás — mel­lett. Azokban az esetekben, amikor a vásárlók károsí­tása. vág)' árdrágítás két­ségkívül megállapítható volt, de a szenvedő felek kártalanítására már nem nyílt lehetőség — 380 ezer forint többletbevételt von­tak el. Az ismert vevőket pedig 27 ezer forint ösz- szegben utólag kártalaní­tottak. Sok még a bosszúság a vegyes iparcikkek, tartós fogyasztási cikkek javítá­sánál. A kereskedelem ilyen esetekben legfeljebb csak alkatrészhiány miatt ma­rasztalható el, a problé­mák többsége a javító há­lózat kapacitásának elég­telenségéből adódik. Általá­ban betartják ugyan a jog­szabályban előírt 8 napos határidőket, de nem rit­kán ennek a többszörösét fordítják a munka elvég­zésére. Mindent egybevetve: ez év elején ismét előtérbe kerül a kereskedelmi szer­vek, vállalatok, szövetke­zetek vezetőinek felelőssé­ge. Nem szabad megfeled­kezniük arról, hogy a fo­gyasztók érdekvédelme nem elsődlegesen hatósági fel­adat. A naponkénti ellen­őrzés — ahol pedig erre szükség van, a gyökeres szemléletváltozás — az egyik legcélravezetőbb módja a visszásságok fel­számolásának J. T. j — Sanyi!... Keresnek! j — kiáltotta át a műhely zaját a brigádvezető, ami- | kor Deli Sándor után ér- ! deklődtem. A szerszámmű- ! helyben a reszelők halk | surrogó zaját időnként fül- j sértően vágta ketté az esz- j tergapad sivítása, amikor a I kés élesen mart bele az | acélba, s amelyről göndö- ! rödve csavarodott le a fém­forgács. A gyalugépek egyenletes dübörgése tom­pán szűrődött át a válasz­falon, néha a kalapácsok csattanásai szolgáltattak hozzá ritmusos kísérőzenét. A műhelyt a forró vasra csurgó hűtőolaj kesernyés illata töltötte be. — Engem keres? — nyúj­totta felém a kezét egy ap­ró termetű, középkorú férfi, akinek nyugodt arcáról a munkásokra nagyon is jel­lemző magabiztosság, sze­rénység és határozottság türöződött. A satupad mellé invitált, tiszta ruhával ta­karta le a magas lábú szé­ket, hellyel kínált, mintha csak otthon családja köré­ben fogadott volna. Tulaj­donképpen ebből a mozdu­latból is megérthettem, hogy ő valójában otthonának, sajátjának tekintette a mű­helyt, a munkáját. — Nem sokat mondhatok magamról -=- kezdte a be­szélgetést —, hiszen éle­temet a gyár, a család és a, munkásőrség között kell megosztani. Tizenhat éve dolgozom itt a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyá­rában, s hogy megbecsül­nek az abból is látszik, [ hogy az órabérem 12 fo- ! rint 50 fillér ... Arról talán szerénység- j bői nem tesz említést, hogy j háromszoros kiváló dolgo- I zó, s két évvel ezelőtt meg- | kapta az Építésügy kiváló i dolgozója kitüntetést. A ! munkájáról, családjáról ér- i deklődöm. tem a feleségemmel, nem tiltakozott, azt mondta, „Sándor, ha úgy érzed, köztük a helyed; jelent­kezz”. Az előképzés után egy egység fegyvermestere lettem, s most is ezt a munkát végzem ... A ízerszámlakatosok na­gyon finom, precíz munkát Választás után NEMRÉG zajlott le a szakszervezeti tanácsvá- lasztó küldöttgyűlés aBács- Kiskun megyei Gabonafel­dolgozó és Felvásárló Vál­lalatnál. Milyen feladatok várnak az új szakszervezeti tanácsra és hogyan szándé­kozik ezeket megoldani, er­ről beszélgettem L. Tóth Jánossal, az szb-titkárral. — A beszámoló, a hatá­rozati javaslat és a vitában elhangzott hozzászólások már meghatározták a ten­nivalókat. Ezek egy részé­nek megvalósítására al­kalmat ad az idei eszten­dő legnagyobb eseménye, a kollektív szerződés előké­szítése és megkötése. A szerződés két kulcskérdése a részesedési alap felosz­tása és a törzsgárdatagok megbecsüklése. A küldöttgyűlés évi két­százalékos béremelésre ho­zott határozatot. Különö­sen a malomipari szak­munkások és az alacsony keresetű alkalmazottak fi­zetésének javítását szorgal­mazzuk. A régi dolgozók anyagi és erkölcsi megbe­csülésének fokozásával még tovább kívánjuk erő­síteni a törzsgárdát, egy­ben csökkenteni a munka­erő-vándorlást. A KOLLEKTÍV szerző­dés tervezetéhez igyek­szünk a dolgozóktól minél több javaslatot összegyűjte­ni. Éppen ezért már most megkezdtük a különböző írásos anyagok (Munka Törvénykönyve, törzsgárda- szabályzat-minták) szét­osztását. Az üzemi- és mű­helybizottságok a tájékoz­tatásra aktivistákat jelöl­nek ki. Ezt a munkát a I szakszervezeti tanács tagjai | és a központ dolgozói segí- í tik a körzetekben, sőt olya- j nokat is megbízunk vele, akik részt vesznek a kol­lektív szerződéstervezet el­készítésében. — Hogyan kívánják a , nők és a fiatalok hely­zetét javítani? — A vállalat dolgozói­nak 37 százaléka nő és 35 százalék a 30 év alatti fia­j talok aránya. Ez arra kö­telez, hogy többet törőd- j jünk élet- és munkakörül­ményeikkel. A választások során több nő és fiatal ke- I rült bizalmi, vagy egyéb j funkcióba, s ez megkönnyí­ti ilyen jellegű munkán­kat. Természetesen más terveink Is vannak. A műhelybizottságok nőfele­lőseiből megszervezzük a körzeti üzemeket átfogó nőbizottságot. A szakszer- | vezet ifjúsággal kapcsola- j tos érdekvédelmi munká- 1 jóban pedig fokozottan j akarunk támaszkodni az j üzemi KISZ-szervezetekre. A határozatok végrehajtá­sának ellenőrzésére min- | den évben egy alkalommal | megvizsgáljuk e két terfl- I létén végzett munka ered- ! ményeit. A kisfizetésűek ! és a törzsgárdatagok mel- | lett igyekszünk minél több | fiatalnak anyagi tómoga- I tást adni a lakásgondok | enyhítéséhez. Ezzel is se- : gítünk nekik gyökeret 1 ereszteni a vállalatnál, és megteremtjük a törzsgárda | utánpótlását. — Milyen módon segí­tenek a munkakörülmé­nyek javításában? — Ez a vállalat egyik Achilles-sarka. A munka­erő-vándorlással kapcsola­tos felmérések tanúsága szerint sokan változtattak munkahelyet a rossz mun­kakörülmények miatt. Kü­lönösen Kecskeméten és Soltvadkerten mostoha a helyzet. A negyedik ötéves tervben szereplő szociális és egészségvédelmi beruhá­zások a jelenlegi problé­mák zömét megszüntetik. Emellett a műszakiakat is az . egészségesebb munka- körülményeket szolgáló újí­tásokra ösztönözzük. EZENKÍVÜL hagyobb gondot kell fordítani a meg­levő szociális létesítmé­nyek karbantartására. A hiányosságok feltárásában sokat tehetnek a munka- védelmi őrök. Ezért igyek­szünk jobb együttműködést kialakítani, köztük, és a műhelybizottságok munka- védelmi felelősei között. Az eddiginél nagyobb meg­becsülésüket szolgálja az, hogy munkájukat événte értékeljük és jutalmazzuk.. A SZOCIÁLIS juttatá­sok közül az idén kedve­zően alakulnak az üdülte­tési lehetőségek. Felépül Baján a Duna-parti ví- kendház, és elkészül a cserkeszőlői üdülő. Évről évre gond viszont, hogy nem kapunk beutalót nagy- családosok részére. Sajnos, nekik a mi üdülőink nem megfelelőek, az étkeztetési lehetőség hiánya miatt. E tervek valóraváltásá- hoz természetesen a vál­lalatunk vezetőségének és valamennyi dolgozójának összefogására is szükség van Pulai Miklós — Különböző szerszámo­kat készítek a présgépek­hez, van olyan munkada­rab, amely 100—120 órát is „elbír”. Egy évvel ezelőtt alakítottuk meg a brigá­dot, s szeretnénk elérni g szocialista címet. Öt gyer­mekem van, három fiú és két lány. A legidősebb 13 éves, a legkisebb éppen a napokban töltötte be a má­sodik életévét. Feleségem, aki korábban itt dolgozott a gyárban, most otthon van, tudja azt a 600 forin­tot kapja, amit nemrég sza­vazott meg az országgyű­lés... Hogy sok a gond ? Akad, de nagy öröm is ez az öt srác. Egy étkezésnél a kétkilós kenyérből jut is, marad is, s ezért hatá­roztam úgy a múlt évben, hogy másodállásban, mun­ka után elvégzem a kör­nyékbeliek zárjavítását, kulcskészítését, épületlaka­tos munkáját. Ez bizonyos fokig kiegészíti a keresete­met. Amikor a családjáról, a gyerekekről beszélt arcá- I nak komoly vonásai meg­puhultak, szája szélen mo­soly bújkált, s szeme szög­letében huncut ráncok gyü­lekeztek. — A két nagyobbik gye­rek már segít a feleségem­nek, mert nekem erre nem sok időm jut... Saját há­zamban lakom, a múlt év­ben építettük. Azért mon­dom így többesszámban, mert a munkatársaim, j munkásőr elvtársaim segí- i tettek. — Hangjában bű z- j keség csengett, amikor foly- I tatta. — Nem ingyen kér- I tem a segítséget, hiszen I mindenkinek visszasegítet- ' tem, tudja már hogy van ez J nálunk. Szép nagy ház, el- j férünk benne valameny- ! nyien, bár ha megnőnek a I gyerekek biztos bővíteni kell, de ez még a jövő gond- I ja ... Igen, tagja vagyok a [ pártnak, 1983-ban vettek | fel, s nem sokkal utána önként jelentkeztem a munkásőrségbe. Sokan kér­dezték már tőlem, hogy miért. Nehéz ezt így el­magyarázni, mert az embe­rek. sokszor még az elvtár­sak is frázispu fogtatásnak, nagy szavaknak veszik. Mi­előtt beléptem, megoeszél­végeznek, s Deli Sándot tulajdonképpen az eredeti foglalkozását folytatja a munkásőregységnél is. Mint minden-' saerszámla- katos, ő is szereti a fémet, a ■ speciális, maga- készítette szerszámokat, s úgy óvja azokat, hogy senki ne fér­hessen hozzá. Erről Deli Sándor így beszél. ,— Katonái szolgálatom alatt , tüzér voltam, ott sze­rettem meg a fegyvereket. Az a havi 15 óra, amit a munkásőrségben töltök el felüdülés számomra, hi­szen „spécizhetem” a gép­pisztolyokat, a géppuská­kat, amikor a lövészetre ké­szítem elő őket. Nemcsak a Szakma szeretete, de a kol­lektíva is vonzó számom­ra, hem is beszélve a lö­vészetről. Mindegy, hogy milyen fegyverről van szó, mindegyikkel kiváló ered­ményt értem el. A múlt évben a jubileumi lövész­versenyen kispuskával a megyében az első helyen végeztem. Beszélgetésünk elején Deli Sándorról csak annyit tudtam kiváló a munká­ban, a munkásőrkiképzés- ben. A róla festett kép — amit a művezető és a mun- kásőregység parancsnoka vázolt elém — még azzal egészült ki, hogy szereti családját, s a munkával szerzett megbecsülést, di­csőséget önmagának. Gémes Gábor • • » Öregek családi szállója Hercegszántón családias jellegű kis szállóvá bőví­tik az öregek napközi ott­honát. A terv szerint még az idén átadásra kerülő, korszerűsített intézmény kettős funkciót lát majd el. Egyrészt megmarad a jelenleg is bejáró harminc idős, ember napközijének, másrészt állandó, kényel­mes otthont — ellátást, gondozást, szórakozást — nyújt azoknak a támoga­tásra szoruló öregeknek, akiknek nincs hozzátarto­zójuk

Next

/
Thumbnails
Contents