Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

XXVI. évf. 39. szám Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR -SZOCIALI S T A M U N KAS PÁRT BÁC S - KISKUN MEGYEI BIZ OTTSÁG Á N AK NAP 11 A PIA 1971. február 16, KEDD Ára: 90 fillér A törzsgárda A z elmúlt hetekben a *• szakszervezeti ve­zetőségválasztó taggyűlé­seken sok szó esett az üzemükhöz hűséges törzs- gárdatagok nagyobb meg­becsüléséről. Hogy ez mennyire időszerű, arra el­gondolkodásra késztető statisztikai adatok figyel­meztetnek Az elmúlt év­ben a megye munkásainak több mint 30 százaléka változtatott munkahelyet, ami ugyancsak a törzsgár­da szempontjából volt hátrányos. Az a furcsa helyzet állt ugyanis elő, hogy a 15—20 éve az üzemben becsületesen dol­gozó, nagy szakmai tapasz­talatokkal rendelkező munkásoknál magasabb bért kaptak a termelési technológiához gyakran alig értő „vándormada­rak’’. Ez természetesen nem növelte a munka haté­konyságát, sőt ellenkező­leg. Részben ez volt az oka annak, hogy — mint a megyei pártértekezlet beszámolója megállapítot­ta — az iparban a terme­lés növelésének csak 45 százaléka származott a ter­melékenység emeléséből és 55 százaléka létszámnöve­lésből. S ajnos, a munkaerő­vándorlás ilyen alakulása megtépázta az üzemi törzsgárdákat is. Sok munkás otthagyta év­tizedek óta megszokott munkahelyét, mondván '„ha csak így kaphatok szaktudásomhoz méltó bért és megbecsülést, ak­kor én is megyek". Sze­rencsére nem mindegyik­kük tett így, s várja azt, hogy majd csak eljön az idő, amikor ismét a tudá­suk, munkaszeretetük és vállalatukhoz való hűsé­gűk alapján ítélik meg őket. S ez annál is in­kább várható, mert a rendellenes helyzet fonákj ságaitól most már maguk a gazdasági vezetők is sza­badulni igyekeznek. A Kecskeméti Reszelögyár igazgatója mondta nemré­giben: — Í971-ben egyik leg­fontosabb feladatunk a törzsgárda megszilárdítá­sa, mert a munkahelyé­hez hű, a technológiát jól ismerő dolgozók, a terme­lőmunka legmegbízhatóbb bázisai. — A Kalocsa vidé­ki Fűszerpaprika- és Kon­zervipari Vállalatnál erre még korábban rájöttek, mert régi dolgozóik — a gyárban eltöltött éveik arányában —• fizetésükkel együtt pótlékot is kapnak. Nem véletlen, hogy ebből a.z üzemből volt a legki­sebb az elvándorlás. R emélhetően az idén — nemcsak a párt- kongresszus és a megyei pártértekezlet intelmei, hanem a felsorolt tények alapján is — visszanyerik erkölcsi és anyagi megbe­csülésüket az üzemekben a törzsgárdatagok. N. 0, 'Félidőhöz érkeztek az AFESZ-zárszámadások APRÓ ANTAL VEZETÉSÉVEL kormányküldöttség Dr. Molnár Frigyes a bajai küldöttgyűlésen Félidejéhez érkezett az általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek zár­számadása. Vasárnap, feb­ruár 14-én tizenhárom he­lyen volt ÁFÉSZ-küldött- gyűlés. Baján, a fogyasztási és értékesítő szövetkezet mérlegzáróján részt vett dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke és Brachna János, a MÉ­SZÖV elnöke is. Ugyanezen a napon tartották rfteg a küldöttgyűlést a Kiskun­félegyháza és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezetnél, ahol Kádár István főosz­tályvezető, a SZÖVOSZ el­nökségének tagja vett részt. összesen tizennyolc ÁFÉSZ küldöttgyűlését tar­tották meg az elmúlt na­pokban, amelyeken a meg­hívottak 86 százaléka meg­jelent. A küldöttgyűléseket a megye városaiban és köz­ségeiben hatszáznál több részközgyűlés előzte meg. Ezeken 80 ezer szövetkeze­ti tag hallgatta meg az in­téző bizottságok beszámoló­ját és választotta meg kép­viselőit a küldöttgyűlések­re. A MÉSZÖV tagszövetke­zeteiként harmincnyolc ÁFÉSZ működik százhúsz­ezer taggal Bács-Kiskun megyében. Ezek bonyolít­ják le a kiskereskedelmi forgalomnak csaknem fe­lét, összesen kétmilliárd­hatszázezer forintot és a vendéglátóipari ellátásnak több mint 50 százalékát. A küldöttgyűléseken beszá­moltak a harmadik ötéves terv teljesítéséről, a gazda­sági reform bevezetése óta történt előrehaladásról, ezen belül a négy üzemág: a kiskereskedelem, a ven­déglátás, a felvásárlás, va­lamint az ipar és szolgál­tatás múlt évi tevékenysé­géről. Az elmúlt évben hagyták jóvá az általános fogyasz­tási és értékesítő szövet­kezetek új alapszabályát. Ennek megfelelően az ed­dig lezajlott küldöttgyűlé­seken az azóta létrehozott különbizottságok is jelen­tést tettek a függetlenített, választott vezetők fölött gyakorolt fegyelmi jogkö­rük egyéves tapasztalatai­ról. A küldöttgyűléseken négy évre választották meg a szövetkezetek vezető testü­letéit, az Igazgatóságot, a felügyelőbizottságot és a küldöttgyűlés mellett niű- ködő nőbizottságot. A szö­vetkezetek első titkos sza­vazásán a küldöttek min­denütt megerősítették tiszt­ségükben az igazgatóságok eddigi elnökeit. Ez alka­lommal választották meg azokat a személyeket is, akik az újjászervezett MÉK — a Mezőtermék — igaz­gató tanácsában képvisel­ni fogják a fogyasztási szövetkezeteket. K. A. utazott Moszkvába Apró Antalnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével vasárnap kormányküldöttség érkezett Moszkvába, hogy részt ve­gyen a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési Borsóvetés Vetik a korai borsót a fajszi Kék Duna Tsz-ben. Péter János Dániába utazik _ Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere a dán kormány meghívására 1971. február 23—26. között hivatalos látogatást tesz Dániában. kormányközi bizottság 10.^ ülésszakán. A seremetyevói repülő­téren Apró Antalt és kí­séretét Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettes, valamint más hivatalos szovjet személyiségek üd­vözölték. A szocialista országok interparlamentáris értekezlete Prágában A szocialista országok in-: terparlamentáris csoportjai február 16-án és 17-én Prágában -értekezletet tar­tanak. A tanácskozásra hétfőn a csehszlovák fő­városba érkezett Barcs Sándor, az Interparlamen­táris Unió magyar csoport­jának elnöke, és dr. Rosta László, az országgyűlés tit­kárságának vezetője. A magyar vendégeket a re­pülőtéren dr. Alexander Horek, a szövetségi gyű­lés képviselője fogadta. Ott volt dr. Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetségének tanácsosa is. Hétfőn Prágába érkezett a bolgár, koreai, lengyel, mongol, NDK-, román és a szovjet küldöttség is. Megalakult a megyei szociológiai csoport Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Oktatási Igazgató­ságának tanácstermében tegnap, hétfőn délelőtt ke­rült sor a megyei szocioló­A jobb minőségért A jobb minőség érdekében az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat bajai gyárában április ban megkezdi próbaüzemét az ország legnagyobb folyamatos alapanyag-szárítója. A sa;át tervezésű berendezés a felhasz nálásra kerülő összes fűrészáru szárítását el tudia végezni. Az építést a Bajai Lakberendező ütsz dolgozói vegzilw giai csoport megalakításá­ra. Szabó Lajos, az intéz­mény vezetője üdvözölte a jövendő munkatársakat, majd Dudás Benjamin, a megyei pártbizottság pro­paganda és művelődési osz­tályának vezetője körvona­lazta az újonnan alakult csoport feladatait. Elmon­dotta, hogy az országban jelenleg dolgozó mintegy 57 ezer főfoglalkozású tu­dományos munkatárs közül háromszáz él Bács-Kiskun megye területén kifejezet­ten kutatással közülük öt- venketten foglalkoznak, — többségük mezőgazdasági témákban. A megyei párt-végrehaj­tóbizottság múlt év áprilisi ülésén vitatta meg tudo­mányos életünk helyzetét és hozott határozatokat a szellemi erők céltudatos és szervezett összefogására. A sokrétű munka egyik fon­tos részét képezi á megyei oktatási igazgatóság keretei között megalakított szocio­lógiai csoport, mely sokrétű feladatai között a tudomá­nyos kutatás fejlesztéséhez szükséges tájékozódást is elvégezheti. A megalakulással egy idő ben megvitatták az első kutatási programtervezetet is, A sütőipar negyedik ötéves tervéről tárgyalt a megyei szakmai tanács Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Sütőipari Szakmai Tanács, amelynek elnöke — Molnár István — beszá­molt a sütőipar helyzeté­ről, ismertette az orszá­gos szakmai tanács által elfogadott kutatási progra­mot. Ezután Papp Géza, a szakmai tanács titkára ter­jesztett elő jelentést a me­gye sütőiparának három­éves fejlesztéséről. A terv szerint 1968. és 1970. kö­zött 63,8 tonnával kellett növelni a sütőüzemek napi teljesítményét. A tervezett fejlesztésnek csak 82,2 szá­zaléka valósult meg. 1970 végén ötvenöt ál­lami sütőipari üzem dol­gozott . a megyében. A szö­vetkezetek két sütőüzemet létesítettek, melyeit napon­ta mintegy 10 tonna kenye­ret sütnek. A szakmai tanács titkára a negyedik ötéves terv cél­kitűzéseiről szólva hangsú­lyozta, hogy tovább kell korszerűsíteni és bővíteni a megye sütőiparának ka­pacitását. Az igényfel­mérések szerint napi 120 'onna teljesítmény növelés­re van szükség. Ennek megvalósításához az Or­szágos Tervhivatal 47 mil­lió fqfint támogatást nyújt, s az összeg nagy részét a tanácsi sütőipar kapja. A négy sütőipari vállalat kö­zül a tervezet szerint a ba­jai 23,8, a kalocsai 32,5, a kiskunhalasi 26, a kecske­méti pedig 40 tonnával nö­veli a tervidőszak végére naponta előállított termé­keinek mennyiségét. Az említett központi alapból 2,8 millió forintot szövetkezeti sütödék építé­sének támogatására tarta­lékolnak. Anyagi hozzájá- rulásra eddig négy terme­lőszövetkezet, valamint a Kiskunhalasi ÁFÉSZ jelen­tett be igényt. Természete­sen ez csak kezdetnek te­kinthető és hasznos lenne, ha minél több ÁFÉSZ és termelőszövetkezet kapcso­lódna be új sütőüzem léte­sítésével a lakosság ellátá- ! sába. A szakmai tanács végül idei munkatervét vitatta meg. Ezek szerint még két ülést tartanak ebben az év­ben, amelyeken a sütőipar gépesítéséről, valamint munkaerőhelyzetéről tár­gyalnak. * P. M. ,

Next

/
Thumbnails
Contents