Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
Ideges gyerekek Étkezőasztal a lakásban H ány szülő szájából hangzik el naponta a panasz: ideges a gyerek! Nem bírok vele! Makacs, visszafelesel, csavarog, konok, nem tanul, szemtelen és ki tudná még felsorolni a sok panaszt. Hány szülőben ég a kérdés szüntelen, mi történhetett, hogy a régen kedves gyerek így megváltozott? Faggatja — de hiába Legtöbbször konok hallgatás a válasz. Ideges a gyerek — de ideges a szülő is. Különösen ilyenkor. Tehetetlenségében még a testi fenyítéstől sem riad vissza. Pedig ezzel nem segít, még tovább rontja a helyzetet. A konok gyermekajkak még jobban összezáródnak, ezen az úton soha nem talál el gyermeke szívéhez. A szakadék mind mélyebb lesz közöttük. Nagyon sokszor más jelenségek is kísérik ezt a magatartást a gyereknél; remeg a keze, minden hangos szóra összerezzen, izzad a tenyere, lába, fél, kerüli a gyerekeket, súlyosabb esetben éjjel ágy- bavizel, ránga tódzik az arca. M i okozhatja ezeket a tüneteket? A legtöbb szülő tanácstalan, nem tudja, mit tegyen. Kétségek között gyötrődik, hol hibázta el a nevelést, vagy a beteg gyermeket hol gyógykezeltesse? Az orvostudománynak van olyan ága is, mély ezekkel a problémákkal foglalkozik. Ez a men- talhygienia, lelki egészségügy. Vannak hálózati intézetei Budapesten és vidéken is. A gyerekeket a körzeti vagy iskolaorvos irányítja ide. Itt szakszerű választ kaphat minden szülő gyermekének lelki egészségügyi problémáira. A gyereket először általános orvosi vizsgálatra küldik, aztán pszichológus foglalkozik vele. Foglalkozás közben megismeri a gyerek személyiségét, kutatja, hogy mi okozhatja a lelki válságot? A beteg ezt nem is veszi észre, hiszen csak azt kérik tőle, játsszon az elébe rakott játékokkal, vagy rajzoljon az eléje tett lapra, meséljen történeteket, játsszon '' zínházat. K özi a pszicholó- gu dezget. A gyermek észrevétlenül megnyilvánul játék, rajz, Angol és amerikai pszichológusok arra a megállapításra jutattak, hogy a házastársak legtöbbet vasárnap veszekszenek. Ml az oka annak, hogy a hétnek ezen a napján, amikor pihenni és szórakozni kellene, veszekszenek a házastársak? Nos, az egyik ok az unalom, a másik pedig az, hogy túlsókat várnak a hétvégétől. Különösen a féri vár valami rendkívüli' a vasárnaptól, azután ez a nap mégis egészen megszokottan, unalmasan telik el. A feleségnek'többnyire munkát ad a vasárnapi ebéd elkészítése, s ez Is ingerültté. írás vagy beszélgetés közben. A játék, ahogy a gyermek összerakja a figurákat, színeket, vagy a rajzban a család elhelyezése, a színek alkalmazása és egyéb — laikusnak jelentéktelennek tűnő dolgok — a pszichológusnak igen sok ténnyel szolgálnak. Ezeket a megállapításokat kiegészítik a szülőkkel történő beszélgetésen szerzett tapasztalatokkal. A leggyakrabban a családon belül ért csalódás, csapás, konfliktus vagy viszály, egyszóval családi miliő okozza a lelki problémát: Például egy iszákos szülő vagy szülők közötti viszály, válás, haláleset. Lelki válságba kerülhet az a gyerek is, akinek családi környezetében ugyan nem fordulnak elő ilyen kirívó esetek, de életéből hiányzik a szeretet, az otthon melege, a szülői törődés, aki sokat van egyedül S okszor előfordul az is, hogy féltékenység váltja ki ezt az állapotot. például egy újonnan született kistestvér, vagy egy idősebb testvér, aki kitűnő tanuló és állandó példaképül állítják elé, míg őt állandóan szidalmazzák esetleg rossz tanulmányi előmenetele miatt. így már nincs ereje testvérével felvenni a „versenyt”. De adódhat féltékenység egy másodszor kötött házasságban is, ahol a szülők el vannak foglalva saját érzelmeikkel, a gyerek nem kap elég szeret etet, és úgy érzi, „kilóg” a családból, feleslegessé vált, érzelmileg bezárul, elmagányosodik. Tehát a pszichológus felkutatja az okot, mitől rendült meg a gyermek lelki egyensúlya. Ezután határozza meg a gyógyítás módját Sokszor hosz- szú és türelmes törődést igényel — de megéri. Nem elég azonban a gyermek részére meghatározni, hogy milyen gyógymód alkalmazása lesz sikeres; meg kell változtatni a lelki betegséget előidéző miliőt is. Hiába kezelik a gyermeket bármilyen gyógymóddal, ha a betegséget előidéző miliő minduntalan visszaveti a gyógyulásban. A szülőknek az idegessé teszi: elég egy „élesebb” megjegyzés és máris iotor az égésé héten felhalmozódott idegesség, kész a házibotrány Persze azért másképp is lehetne csinálni, vélik a pszichológusok „Beceptjük” a következő: terveket kell készíteni vasárnapra, szórakozni kell, és ha csak lehet, vendéglőben keli ebédelni. Még azt a megállapítást is megkockáztatják a lélekbúvárok, hogy hasznosabb a családi béke szempontjából, ha a házasfelek a hétvégét külön töltik el, mintha a négy fal között együtt unatkoznak. orvossal szorosan együtt kell működnie a gyógyulás érdekében. Erre az orvostól részletes tanácsot kap. Például, ha a lelki egyensúly megbomlását a testvér iránti féltékenység okozta, akkor a szülőnek változtatni kell addigi magatartásán. Érezze a beteg gyerek, hogy egyformán szeretik testvérével, és ha 6 nem is tud olyan eredményeket produkálni az iskolában, mint testvére, azért egyformán fontosak a szülőknek mind a ketten. Minden szülőnek az a vágya, hogy testileg-lel- kileg egészséges utódja legyen. Ennek érdekében azonban nemcsak a testi egészséggel kell törődnie, hanem a lelkiekkel is. A testi ellátottsággal nincs is baj, hiszen a legtöbb szülő gondosan óvja gyermekét; ha hideg van, meleg holmit ad rá, ha éhes, ellátja a legjobb falatokkal — hadd legyen jobb dolga, mint neki volt. Sokszor anyagi erején felül vásárol játékokat, beíratja különórákra, hogy fejlessze műveltségét. Ha elesik és vérzik, gondosan fertőtleníti, beköti a sebet, de... lelkileg már nem fordít rá annyi gondot, talán azért, mert külsőleg csak már akkor látszik, amikor komoly baj van? É rdemes elgondolkodni ezen. Ennél a betegségnél is — mint minden más betegségnél — legfontosabb a megelőzés. De ha már baj van, azonnali szakorvosi kezelés szükséges — amíg nem késő! Ma már jóformán csak néprajzi múzeumok őrzik azokat az étkezőasztalokat, amelyeket a szobában a két ablak közé, vagy a sarokha állítva. lócával vettek körül a falusi házakban. A lóca fontos bútordarab volt, ugyanúgy, mint a hatalmas asztal, mert elfért körülötte a család apraja-nagyja. A lóca azonban olykor, ha nem is volt valami kényelmes, fekvőhelyül is szolgált Azután kialakult egy újabb életforma. A szobába új bútorok, rendszerint háló-, vagy kombinált garnitúrák kerültek. A lócák először kikerültek a konyhába, majd ott is hokedlikat állítottak a helyükbe az asztal mellé, melyeket legtöbben konyhagamitú- rák tartozékaként vásároltak meg. Nem kényelmes ülőbútorok ezek, mert nem adnak támasztékot, de a konyhákban már ezek használata vált szokássá. Az étkezőasztal és a köréje állított ülőbútorok funkciója nem változott, csak úgymond korszerűbb lett. De akár a konyhában, akór a szobában zajlik is az étkezés, sokkal kényelmesebb, ha támlás székek kerülnek az asztal mellé. Az étkezőasztal és a hozzá tartozó ülőbútorok megválasztása az egyéni igényektől, ízléstől, elhelyezése pedig a lakás méreteitől, adottságaitól is függ. Akár a konyhában, akár a szobában történik is az étkezés, s ennek megfelelően az étkezőasztal elhelyezése, A haj színe a hajszálak vastagságától és a bennük levő bőrfesték — pigment — mennyiségétől függ. A festékanyag azonos a bőrben levő pigmenttel, ennek tulajdonítható, hogy a halvány bőrű emberek általában szőkék, a barna, kreol bőrűek viszont rendszerint barna vagy fekete hajúak. A vékony hajszál kevés festékanyaggal szőke, a vastag és sok festéket tartalmazó pedig fekete. A vörös színű haj vastag és kevés festékanyagot tartalmaz. Az ősz hajszál azért fehér, mert hiányzik belőle a festék, belső csatornáját levegő tölti ki. Az őszülés folyamata úgy megy végbe, hogy a normális színű hajszálak fo- I lyamatosan kihullanak, ás helyükbe festékmentes, légtartalmú újak nőnek. Egyik percről vagy órámód van a hazai hagyományok követésére is. Ennek égjük hagyományos szép példáját mutatja a hímzett térítővé! takart festett étkezőasztal. Modern berendezésű lakásokban épp olyan jó hangulatot teremt, mint a hagyományosabb be- rendezésűekben. A szobában elhelyezett modern formájú, rendszerint szétnyílható étkezőasztalokat, lehetőleg ne állítsuk a szoba közepére, még ha nem is foglalnak el olyan nagjr helyet, mint a regi nagy étkezőasztalok. Ez rendszerint zavarja a lakás közlekedő útjait. Az asztal központi elhelyezését, ma még nagyon sokan szinte törvényszerűnek tartják, A hagyománv valóban ez volt a régi ebédlőszobákban, de gyakran a szoba közepére erőltették a hálóbútorral berendezett, úgynevezett tisztaszobákban is. Az étkezőasztalt a hozzátartozó székekkel ha mindennap nem használjuk, állíthatjuk közvetlenül fal mellé, hogy minél kisebb helyet foglaljon el a lakás hasznos teléből. Mindennapos használat esetén is úgy helyezhetjük el falközel- be, hogy azért minden oldalról hozzáférhető legyen. K. M. ról a másikra való meg- őszülés nem létezik (habár sok Ilyen „legenda” van forgalomban), bármilyen nagy megrázkódtatás érje is az embert. Ugyanakkor azonban nem egyszer fiatalok, sőt kisgyermekek hajfürtjei között is felfedezhetők fehér foltok. Ezek anya- jegyszerű elváltozások. A korai őszülésnek az örökletes hajlamon kívül vitaminhiány, hosszú, súlyo‘ betegség is előidézője lehet. Kevesen tudják, hogy az idült mérgezésekben szenvedők, így az alko holisták is, valamint az ideges vagy ingerült természetűek jóval korábbar őszülnek.. Bizonyos gyógyszerek huzamosabb sze dése is fehérré változtathatja a hajat, ez azonbar csak átmeneti állapot mely a gyógyszer szedésé nek abbahagyása ó tá megszűnik. F. K. Női ruhák hagyományos hosszal 1. Mintás ingruha, hosszú ujjal, fekvő kerek gallérral, elején és a zseb visszahajtóján a mintával harmonizáló egyszínű díszítés. 2. Elkerekített elejű köté,nyruha fiatalabb nőknek. 3. Hosszú ujjú ruha, elején keskeny gomboló pánttal, j beállított derékrésszel, tfizésdíszítésseL A házastársi viszályok napja Festett étkezőasztal a Mezőkövesdi Népművészeti Szövetkezet kézimunkáival Hangulatos étkezősarok a szobában Az ősz hajszálakról
