Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek' “PETŐFI NEPE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPÁR T B Á C S-.K I S K U N MEGYEI BÍZÓI IS AG A N A K NA Nyilatkozat A Magyar Népköztársaság kormányának Tájékoz­tatási Hivatalát felhatalmazták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság népe és kormánya felhá­borodással értesült az Egyesült Államok és dél-vietna­mi csatlósa által a Laoszi Királyság területe ellen el­követett agresszióról. A magyar nép határozottan elítéli az Egyesült Álla­mok kormánya és a dél-vietnami reakciós erők újabb agresszióját. Az Egyesült Államok imperialista körei leplezetlen cinizmussal egymás elleni harcra akarják kényszeríteni az indokínai népeket, s ezzel a háború kiszélesítését és elmélyítését készítik elő. Az Egyesült Államok kormánya sorozatosan megszegi az indokínai probléma békés rendezését szolgáló 1954. és 1962. évi genfi egyezményeket, megsérti az ENSZ alapokmányát és az ENSZ jubileumi közgyűlésén „a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáról” hozott határozatot. Az Egyesült Államok újabb agresszív cselekedete tovább fokozza a nemzetközi feszültséget. A várható súlyos következményekért az Egyesült Államok kor­mányának minden felelősséget viselnie kell. Az indokínai népek igaz ügyét a haladás minden híve, valamennyi békeszerető erő a világon — köztük hazánk, a Magyar Népköztársaság népe is — követke­zetesen támogatja. Követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul vessen véget a Laoszi Királyság, s a többi indokinai nép elleni agressziós cselekedeteinek, hagyjon fel a térség országai szuverenitásának durva megsérfésével, hogy a hazájuk önállóságáért független­ségéért hősi harcot folytató indokínai népek önrendel­kezése megvalósulhasson. (MTI) Jérálingjía a középtávú pénzügyi tervet a Kecskeméti Városi Tanáé^ Tegnap reggel székházá­nak dísztermében összeült a Kecskeméti Városi Ta­nács. Bár négy évi meg­bízatásuk végéhez közeled­viselőjét, dr. Romany Pált, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint dr. Kőrös Gáspárt, a megyei tanács másrészt például az utak folyamatos fenntartására nyújt lehetőséget. Nem volt eredménytelen tehát az a vb elnökhelyettesét. Ezt kö- sok észrevétel, melyet XXVI évf. 37. szám 1971. február 13, SZOMBAT Ára: 90 fillér Óvodák Félegyházán (4. oldal) RAD1Ó- és TV­melléklet (5—6. oldal) (7. oldal) Megalakult a Magyar Agrártudományi Egyesület bajai csoportja Pénteken került sor a Magyar Agrártudományi Egyesület bajai csoportjá­nak ünnepi alakuló ülésé­re. A MAE-ba tömörült bácskai szakemberek azért kérték a külön szervezet létrehozását, hogy a tájegy­ség speciális mezőgazdasá­gi termelési feladatainak végrehajtását a negyedik ötéves terv elképzeléseit — különös tekintettel az ál­lattenyésztés fejlesztésére — hatékonyabban tudják szorgalmazni. A járási tanács székházé­ban rendezett ünnepi ese­ményen mintegy 200 szak­ember vett részt, jelen volt dr. Soós Gábor, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a MAE országos elnöke, Bu-^ da Gábor, a megyei párt-’ bizottság titkára, dr. Glied/ Károly, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Maár András, az MTESZ megyei elnöke. Ott voltak a járási párt- és tanácsszer­vek vezetői. Dr. Mészöly Gyula, a Zöldségtermesztési Kútató- intézet igazgatója, a MAE megyei elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd dr. Soós Gábor ismertette az élelmiszer-gazdaság helyze­tét és a negyedik ötéves tervben meghatározott fej­lesztési feladatokat — kü­lönös tekintettel a húsprog­ramra. Az előadást vita követte, amelynek tanulságait dr. Soós Gábor foglalta össze. Ezután került sor a helyi csoport 9 tagú vezetőségé­nek megválasztására. El­nök: Németh Imre, a Ba­jai Állami Gazdaság igaz­gatója, alelnökök: Simon Gyula, a Bácsalmási Álla­mi Gazdaság igazgatója, dr. Varga Antal, a Bácskai Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének titká­ra. A helyi szervezet tit­kárának Várad i Albertet, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökhelyettesét válasz­tották. A délutáni órákban dr. Soós Gábor, a megyei és a járás párt- és tanácsi ve­zetőinek társaságában meg­látogatta a csávolyi Egye­sülés Termelőszövetkezetet. ve alighanem az utolsó tes­tületi tanácskozásra jöttek össze a tanács tagjai, nyo­ma sem volt a „leköszönés” előtti hangulatnak. Ellen­kezőleg: már az ülés kez­dete előtt is szenvedélyes viták bontakoztak ki a gyülekező csoportokbaa Érthető, hiszen nagy jelen­tőségű, a város költségve­tését és fejlesztését öt évre meghatározó előterjesztés felett kellett döntenie a testületnek. A tanácsülést Reile Géza vb-elnök nyitotta meg, kö­szöntve a testület tagjait, s külön is az elnökségben helyet foglaló Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Közpon­ti Bizottság titkárát, Kecs­kemét országgyűlési kép­vetően javaslatot tett a ta­nácsülés napirendjére, melynek jóváhagyása után megkezdte érdemi munká­ját a testület. Elsőként a városi tanács, valamint a végrehajtó bi­zottság ez évi munkaprog­ramjára előterjesztett ja­vaslatot hagyta jóvá a tes­tület, majd több bejelen­tést fogadott el. Az utób­biak között tudomásul vet­te Botocska György pénz­ügyi osztályvezető saját ké­résére történt felmentését, valamint Bacsák Ferenc pénzügyi osztályvezetővé történt kinevezését. Ugyan­csak jóváhagyta a tanács­ülés a nyugalomba vonult Gyöngyösi Imre építési­közlekedési osztályvezető utódaként Szalai István építész- és gépészmérnök kinevezését Ezután került sor a ta­nácskozás legfőbb napiren­di témájára: a városi ta­nács 1971—1975. évi 'pénz­ügyi tervének, valamint az 1971. évi költségvetés és fejlesztési alap előirányza­tainak előtörj esztésére, melynek vitaindító szóbeli referátumát dr. Mező Mi­hály vb-elnökhelyevtes tar­totta meg. A vái-os ötéves pénzügyi tervének vitaindítója so­rán elmondta a vb-elnök- helyettes: a tanácsi fel­adatok folyamatos ellátá­sát szolgáló működési és fenntartási célokra 448,6 millió forintot tartalmaz az előirányzat, ami 40 szá­zalékkal több, mint az előző tervidőszakban volt. Ezen belül csaknem ki­lencmillió az ellátási szín­vonal javítására szolgál. Külön is kiemelte az út-, hídfelújítások nagyobb le­hetőségeit. Míg 1985—1966- ban évenként csupán 600 —700 ezer, a negyedik öt­éves tervidőszakban évi 11—12 millió forint áll rendelkezésre ilyen cé­lokra. Az előirányzott 58 millió forint tehát részint a felújítások pótlására, évek óta ez ügyben tettek a tanácstagok. A továbbiakban 8 többi között elmondta az előadó, hogy a vasúti átjáróknál építendő gyalogos átkelő­helyek. főként a peremke­rületi lakosság érdekeit, biztonságát szolgálják. A város zöldövezete több mint 100 ezer négyzet- méter újabb parkterü­lettel bővül, és szaporodik a gyermek- játszóterek száma is. A tervidőszak végére a bel­terület 75 százalékára ki­terjed a szervezett házi- szemét-szállítás. A közvilá­gítás — amely a város­központon sem kielégítő — korszerűsítése viszont az építési költségek és az áramdij növekedése miatt csak lassú ütemben válik lehetővé. Az egészségügyi ágazat előirányzott költségei 27 százalékkal haladják meg az előző tervidőszakot. A többlet a lakosság alap­ellátásának fejlesztésén túl, főként az idős embe­rekről való fokozottabb gondoskodást szolgálja. A kulturális ágazat elő­irányzata — a bérfejlesz­téseken túl — évi 2,5 mil­lió forinttal többet bizto­sít dologi kiadásokra, pél­dául az oktatási intézmé­nyek szakmai felszerelé­sére. Ezután a megyszékhely fejlesztésére vonatkozó öt­éves előirányzatokról szólt dr. Mező Mihály. Elmon­dotta : — A fejlesztési célkitű­zések ágazati arányait alapvetően a célcsoportos beruházások kötelező elő­irányzatai határozzák meg. Ezek aránya 84 százalék az összes beruházáson be­lül. (Az összességében 628 milliós előirányzatból 500 milliót tesz ki a lakásépí­tésre adott állami támoga­tás.) További 7 százalékot leköt a negyedik ötéves tervre áthúzódó 2-es szá­mú vízműtelep és szenny­víztisztítómű építése. S a fennmaradó, 57 millió fo­rintot kitevő 9 százalék felhasználásáról 'is már ko­rábban döntött a tanács. Ebből a hunyadivárosi 12 tantermes iskola, orvosi rendelő és gyógyszertár, valamint a fedett sport- csarnok épül. fel. A fejlesztési célkitűzé­seket ismertetve a többi között elmondotta: Figye­lembe véve a sok ezres lakásigényt, s a rendkívül rossz épületállományt, ösz- szesen 4500 lakás épül Kecskeméten 1975-ig. — Erőteljesen kell szor­galmaznunk a vállalati la­kásépítéseket, a gyermek- intézmények vállalati erő­forrásokból történő építé­sét. Számítanunk kell és számítunk is a vállala­tok, szövetkezetek tá­mogatására. Meg kell érteni ugyanis, hogy nem elegendő csu­pán igényeket támasztani a közmű-, a kommunális és gyermekintézmény­szükségletek kielégítésére, hanem ahhoz anyagi esz­közökre is szükség van. A vízellátás, csatornázás feladatait az összberuhá- zások 9,3 százaléka szol­gálja 1975-ig. A fejlesztési terv 9,2 kilométer vízve­zeték. valamint 2,5 kilomé­ter csatonahálózat építését irányozza elő. A földgázellátás fejlesz­tésére a DÉGÁZ-zal együttműködve kidolgozott terv szerint 5 év alatt, fő­ként a többszintes lakóte­lepeken várhatóan 6 ezer lakás bekapcsolására kerül sor. E célra a Délalföldi Gázgyártó és* Szolgáltató Vállalat 22 millió forintot irányoz elő. Több beruházás révén tovább fejlődik az egész­ségügyi ellátás. A felnőtt orvosi körzetek száma pél­(Folytatás a 3. oldalon) K. S. Saválló szivattyúk Ezek a különleges igényeket kielégítő szivattyúk igen keresettek a vegyiparban. A kiskőrösi ktsz ta­valy 400 darabot gyártott, három különböző típusban. Az idén két új típust, az elektromos hordozható ba- lonürítő és a csillagkerekes szivattyúk gyártását is megkezdik.

Next

/
Thumbnails
Contents