Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
í 8. Ol/lnl 1971. jármát !•, Dlc & tintákul olt zenekar A kiskőrösi szimfonikus zenekar a közelmúltban kedves ünnepségen búcsúzott el néhány idősebb alapító tagjától, akik fennállása óta hűségesen kitartottak a csoport mellet. Ezzel egyidőben iskolásokkal bővítették ki az együttest és az így megfiatalodott zenekar kezdte meg felkészülését a nyári, jugoszláviai vendégszereplésre. Tapasztalatcserék, lsei- és külföldi tanaimé A MAE megyei szervezetének tervei ssv asszonyt A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete szombaton kibővített vezetőségi ülést tartott Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet dísztermében. A tanácskozáson részt vett dr. Romány Pál, az MSZMP megyei bizottsága- 1971. évi feladatokat. Előnak első titkára. Jelen volt'adásában részletesen szólt György Károly, a Magyar Agrártudományi Egyesület országos szervezetének főtitkára. a megye mezőgazdasága-j eg 29 éves asszonyt. nak elmúlt evekben élért i öt gyermeke volt. A leg- eredményeirol Hangoztatta, idősebb u éves> a lfegki. n ,,. ... „ , a feladatok megváló- , sebb p^ig másfél éves. A Dr. Mészöly Gyula, a.sitasaban nagy szerep var j t tt * féri. ,, éves Pa_ MAE megyei elnöke is-j a Magyar Agrártudományi j J Jáno^ öt elemit vég- mertette a szervezet el- Egyesületre, mint a szak- zett napszám0B> büntetlen előéletű férfi... Ezek az úgynevezett puszta tényeit LAKITELEKEN, illetve ja község Szikra elnevezésű tanyavilágában a múlt i év szeptember 8-án megmúlt évi munkáját és az 1 icBckássszlály vezető szerepéről Százezredet foglalkoztató témát tárgyalt a televízió péntek esti Fóruma. Pozs- gai Imre, Illés János közgazdász és Borbély Sándor, a csepeli gyáróriás pártbizottságáfiak első titkára, a kötetlen beszélge ismernie a fejlődés irányát. A Fórumon éppen ezért a tartalmi kérdéseket helyezték előtérbe és kitértek a kétkezi dolgozók társadalmi, politikai szerepével kapcsolatos ellentétes nézetekre, á vezető szerep tés résztvevői, nagy sza- j objektív szükségszerűségét vagy annak gyakorlati érvényesülését megkérdőjelező véleményekre -is. Okos érvekkel, statisztikai adatokkal vitáztak a torz nézetek — legtöbbször jószándékú, de nem kellően tájékozott, vagy a jelenségek felszínén ragadt, — képviselőivel. Kifejtették, hogy a munkásosztály vezető szerepe elsősorban a párt politikájában valósul meg. Arra kell törekedni — hangoztatták —. hogy a hatalom gyakorlására kialakított szervezetekben minél közvetlenebbül realizálódjanak a munkáskollektívák nézetei. érdekei, a gyárak dolvak nélkül, az ügy fontosságához illő felelősséggel elemezték, hogy miként érvényesül a marxizmus— leninizmus tanítása a munkásosztály vezető szerepéről. Napjaink valóságából indultak ki. Figyelembe vették, hogy a nagy teljesítményű, bonyolult gépek, az automatizálás elterjedése, az urbanizáció, a szocializmus eszméinek világméretű térhódítása mindenütt megváltoztatta a társadalom arculatát. A marxizmus—leninizmusnak — mint élő folytonosságnak — szüntelenül vizsgálni kell a konkrét viszonyokat, Két este a rádió mellett A hét különböző témájú és jellegű műsorát egyaránt a rendkívül eleven rádiószerűség jellemezte. Látszólag ellent mond ennek, hogy az első — a csütörtöki — egy huszonkét év előtti nagy zenei eseményt, a magyar operakultúra egyik kimagasló teljesítményét idézte fel: Otto Klemperer budapesti „Mesterdalnokok” felújítását. Az elevenséget itt a közbeiktatott rövid interjúk adták meg, melyekben a felújítás ma is élő szereplői emlékeztek visz- sza az akkori próbákra és előadásokra. Jó ötlettel szinte szó szerint azonos kérdést tett fel Boros Attila külön külön mindegyik művésznek, s a válaszokból így majdnem egybehangzó, mégis sokoldalú kép alakult ki korunk egyik legnagyobb karmesterének egyéniségéről és munkamódszeréről. Az egykori teljes előadást a Rádió hangarchívuma megőrizte az utókor számára. Csak sajnálhatjuk, hogy a rögzítőtechnika nem volt fejlettebb nálunk akkoriban, mert ez a felvétel ma. a muzeális felvételek divatjának korában bizonyára nemzetközi sikert arathatott volna. De hozzá kell tennünk, hogy a keresztmetszet- szerűen bemutatott részletek — a technikai tökéletlenség ellenére — így is sz'nte teljesen élvezhetőén adták vissza Wagner muzsikáját és a kitűnő *a~ semble-produkciót. (Külön érdekességet jelentett Sár- dy János meglepően stílusos David-alakítása.) . Minden szempontból kiemelkedő volt pénteken „A XX. század nagy írói” sorozat Leopold Sédar Ssnghort bemutató műsora is. Először maga a ipűfaj, a bemutatás módja ragadott meg változatos hanghatásaival és „vágásaival”, de a versekből, önéletrajzi részletekből, kortársak vallomásaiból és a műsort összeállító Marsall László összekötő mondataiból végül is sokkal több bontakozott ki, mint színesen komponált „montázs” — ahogyan a cím jelezte. A fekete Afrika nagy fiának életútja, művészi és vijág- nézeti fejlődése, „az ősök hívásának és Európa vonzásának” konfliktusai, lázadások és szenvedélyes vallomások, mítoszok és modernség ötvözete, végül a feloldás, a művészi szintézis és eszmei megbékélés, melynek során maga Seng- hor „Európa és Afrika találkozási pontjá”-vá válhatott — korunk történelmének egyik időszerű világ- problémáját hozta közel a hallgatóhoz, minden elméleti fejtegetésnél meggyőzőbb erővel és szemléletesebben. Mindkét műsor annak a példája volt, amikor a Rádió a hallgatására fordított időt és figyelmet élményekben gazdagon viszonozza. K. T. gozói egyre hatékonyabb alkotói legyenek a politikának. Kitértek az üzemi demokrácia fejlesztésének fontosságára, a formalitások mellőzésének szükségességére. Igen tanulságosan ütköztették a testületi, a kollektív döntések — és a szakszerűség szempontjainak előtérbe helyezésével kapcsolatos eltérő megállapításokat. A mind erőteljesebb munkamegosztás, a nélkülözhetetlen specialisták számának növekedése időszerűvé tette e kérdéskomplexum megvizsgálását. A televízió nézői nyilván egyetértettek a Fórum összegezésével: csak látszólagos ellentmondásról van szó. hiszen a „fejmunkásak”, az értelmiségiek érdekei' alapjaiban azonosak a munkásosztály célkitűzéseivel és ugyanakkor mit sem ér a legtökéletesebb technológia, korszerű terv a munkásság cselekvő egyetértése nélemberek társadalmi, tudományos szervezetére. Az idei egyesületi munka alapját a X. kongresszuson meghatározott tennivalók és a negyedik ötéves terv megyénkre vonatkozó feladatainak teljesítése képezik. Az idei események közül kiemelte az egyesület bajai csoportjának még ebben a hónapban történő megalakulását. A mezőgazdasági ünnepi könyvhónap megnyitása az idén Kalocsán lesz. Kiskunfélegyházán országos májli- batenyésztési tanácskozást rendeznek. Kécskeméten országos talajtani vándor- gyűlés lesz. Ezenkívül több zöldségtermesztéssel összefüggő témában rendeznek megyei tapasztalatcserét. Négy alkalommal belföldi, ugyancsak négy alkalommal külföldi tanulmányuta- kat szerveznek a nagyüzemi szakemberek számára. Az egyesület az idén ün egy bűnügyben, s tegyük hozzá; meglehetősen és sajnálatosan szokványos bűnügyben. Mert itt is, mint annyiszor, eléggé sablonosak a körülmények. Az utóbbi időben ugyanis — Iá tudna erre magyarázatot adni? — Elszaporodtak a feleségek sérelmére elkövetett emberöléseit, és azok kísérletei, vagy „legjobb esetben” a súlyos testi sértések. A megyei bíróság büntető bírái szinte sorozatban tárgyalják az ilyen ügyeket, s minden ítélet indokolása egy-egy felkiáltójel: ne csak beszéljünk, tegyünk is valami határozott intézkedést az alkoholizmus, a mértéktelen ivás ellen. A büntetőbíró azon túl, hogy elítéli a tettest, nem sokat tehet, pedig talán ő az, aki legtöményebben látja, érzékeli mindazt, ami az alkoholizmussal nepli fennállásának 20. ev- s ütt ■ - k + fordulóját; Munkáját en- CgyUtt Jal’- annak- tragikus nek jegyében igyekszik hatékonyabbá, színvonalasabbá tenni. Suba Sándor, az egyesület megyei titkára, a szervezeti életről adott áttekintést. Elmondta, hogy a kilenc szakosztály és a két vidéki helyi csoport a mekül. Az emberek tapasz- főgazdasági termelés^egész talatainak fokozottabb félhasználása előrehaladásunk lényeges feltétele. összefoglalva: hasznos | dezvényeken csaknem 7 ismeretekkel gazdagodtunk ezer ember vett részt. területét átfogja. Tavaly több mint 70 egyesületi megmozdulás volt. A renpénteken este. Érdeklődéssel várjuk a tv hasonló jellegű műsorait. H. N. következménye. Hiszen ebben at ügyben is, az ötgyermekes asszony halálában is ott szivárgott, gő- zölgött az alkohol, köddel borítva be az otthon magukra hagyott gyerekeket. A szülők nem tudtak, nem akartak mást látni ebben a „ködben”, mint önös kis érdekeiket, vélt, vagy igazi sérelmeiket, egymással szembeni hazudozásaikat. Patai János az ősi, primitív férfifölényt akarta meghonosítani a családban A tanácskozás végén ki- s- okkal, ok nélkül kékretüntették az egyesület leg- j zöldre verte Öt gyermeke jobb aktivistáit. I anyját, ha az „nem úgy” nézett rá, amikor részegen hazatántorgott. EZT BEDOBTA... NEM LEIIET azonban csupán . a férjet hibáztatni a nagy ivászatok miatt. Ebben gyakran társa volt a felesége, s addig a gyerekek egymást etették, öltöztették otthon a tanyában. A Patai házaspár sokat dolgozott, főleg szőlő- művelést vállaltak napszámban. Szenvedélyüknek engedtek azonban, amikor a munkabért, a napszámot úgy kalkulálták, hogy annak döntő százalékát borban kérték kiegyenlíteni. Gyakran előfordult, hogy két napi munkáért tíz liter bort és száz forintot kértek ketten. A bort még a szőlőben megitták, ,s természetesen este mái' réZÁRÓRAKOR Here«’! A launó: — Most pedig, gyerekek, bebizonyítom nektek a Pitago- rasz-tételt. — A kis Szergej a leghátsó pádból így szol: — Hát szükséges ez? Mi elhisszük ünuek, tanító úr. s— Nézd anyu. milyen sötét ennek a bácsinak az arca! — Persze, hogy sötét, hiszen néger. Tudod, az egész teste fekete. — A hasa is? •— Hát persze, hogy a has is. — Honnan tudod, Anyu? * — Ivanov miiven csoportho tartozik a pápaszemes kígyó — kérdi az iskolában a tanító. Rövid gondolkodás után a tanuló így válaszol: — a rövidlátók csoportjához. — Ne piruljon nyanya, nem magának savit <u ajánlat I szegen állítottak haza. Nem volt ritkaság az gém, hogy otthon ittak. Egy alkalommal — még a múlt nyáron — Patai János odahaza nagy ivásza- tot rendezett Kalló Ferenc nevű ismerősével. Patai berúgott és elaludt. Néhány nap múlva Kalló egy kisebb társaságban, ahol Patai is jelen volt, azzal hencegett, hogy míg Patai János aludt, ő az asszonynyal .. .és szó szerint megmondta mit csinált. Fer- sze ebből semmi nem volt igaz, s amikor Patai felelősségre vonta a hazu- dozó Kallót, az bevallotta, ijedtében, hogy csak „viccelt”. A gyanú azonban ott duruzsolt a férj fülében, s ezután gyakran szemrehányást tett a feleségének. Augusztus elején is ezért verte meg a kerékpárpumpával az asszonyt úgy, hogy annak eltört a csuklója. Orvoshoz nem ment Patai Jánosné, mert félt, hogy akkor a férje még jobban megveri. A TOVÁBBI napok ugyancsak ivások, veszekedések között teltek el. Elérkezett 1970. szeptember 8, a bűncselekmény napja. Elekor Lakitelken egy ismerősnél vállalt munkát Patai János ég két öccse — bontásból származó téglát pucoltak. Délután az asszony is eljött segíteni, miután otthon a gyerekeket megetette. A munkabér itt is bor volt: tíz liter. De mire Patainé odaért, a három férfi már megitta a bort és újabb két liter ráadást kértek, s azt is elfogyasztották. Erősen ittas állapotban indultak haza az esti órákban, de útközben a három Patai még két-két üveg sört is meglvott, aztán egy útkereszteződésben elváltak. A házaspár haladt tanyája felé, de útközben összevesztek, és ismét szóba került Kalló kijelentése. Patai dühbe gurult és ököllel nekiesett az asz- szonynak, majd mikor az a földre került, rugdosta a fejét, az oldalát, később megtaposta. Ekkor érkezett oda Patai Sándor, aki közben meggondolta magát, s úgy határozott, hogy ette megy haza. — Mj történt a feleségeddel? — kérdezte bátyjától. — Berúgott, Majd kia- lussza magát! — vetette oda hetykén a részeg Patai János és indítványozta, öccsének, menjenek haza. Így is történt. Hazamentek. s az eszméletlen asz- szonyt magára hagyták. Egy óra múlva azonban visszatértek, s a még mindig eszméletlen Patainéf kerékpáron a tanyába cipelték. A szobában lefektették a földre, Patai Sándor hazament, a férj pedig bebújt az ágyba és békésen elaludt. Hajnalban az asszony vizet kért, de a férj nem adott neki. Reggelre Patai Jánosné meghalt ... A FÉRJ persze hiába hazudozott a szomszédoknak, az igazság hamar kiderült. Letartóztatták. A gyerekeket állami gondozásba vették, a 29 éves asszonyt pedig eltemették. A megyei bíróság halmazati büntetésként — ebben a már említett kartörés is benne van — 14 évj szabadd'■'vesz1 ?=re ítélte Patai Jánost. Az ítélet nem jogerős. G. S.
