Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-09 / 7. szám
Zajcev, a moszkvai divattervező ;— Szeretem az újat — vállalva, hogy nem minden új sikerül és arat tetszést — mondja. Nemrégen végezte el a Moszkvai Textilipari Főiskolát. Szenvedélyes és tehetséges divattervező. Egy Moszkva-kömyéki runagyárban kezdte munkáját. Modelljei rövid idő alatt nagy sikert arattak. A fiatalok elfogadták az új vonalakat és pillanatok alatt szétkapkodták ruháit. Amikor meghívták az Országos Divatház munkatársául, újabb, nagy lehetőségek nyíltak meg előtte. Az Országos Divatházban születik ugyanis az új szovjet divat, itt dolgozzák ki „stratégiáját” és taktikáját. Zajcev nevét azonban nemcsak a Szovjetunió- Vjacseszláv Zajcev divatban, hanem a világ gok országában ismerik. Kollekciói sok nemzetközi divatbemutatón arattak méltán megérdemelt sikert. Szlávát előszeretettel nevezik „moszkvai Dior”-nak is. — De én Zajcev vagyok — állítja szenvedélyesen —, tetőtől talpig orosz, egyszerűen csak zajcev. Szavait nem is lehet kétségbe vonni, s aki ismeri ruháit, láthatja milyen finom tehetséggel teremti újjá a népviseleti vonalakat, motívumokat. Elmélyülten tanulmányozza a divattörténetet, az orosz művészek múzeumokban őrzött ruhakölteményeit. Órákon, át képes gyönyörködni az igazgyönggyel hímzett,' régi kelmék gazdag színeiben. Szereti a szőrme, a brokát és a bársony kombinációját, a finom aranyhímzésekel és a nemes csipkét. De nemcsak az orosz művészetet tanulmányozza ilyen szenvedéllyel. Érdekli a japán grafika, a kínai freskó, tervező. A közelmúltban lett az Országos Divatház helyettes vezetője. Megtisztelő karrier ez, egy 32 éves ember számára; Napjai végtelenül zsúfoltak, mégis szakított- időt egy rövid beszélgetésre.' — Ön. csak bizonyos — Milyen lesz a közeljövő divatja? — Napjaink bizonyítják, hogy hoz bizonyos változásokat. A 30 éves nők számára például mérsékelten romantikus, nőies, úgymond intellektuális, de mindenképpen ízléses. Vjacsoszláv Zajcev ruháit látták- Rómában, Párizsban, Budapesten. A tervezés melléit legnagyobb szenvedélye a színház és a film, de ott is mint kosztümfervező működik közre. Így hívták meg az elmúlt években a Kapaszkodj a fellegekbe cimű, magyar—szovjet kooprodukciós filmhez kosztümtervezőnek. — Szász Péter rendező nagyon érdekes feladatot bízott rám' —• mondotta amikor azt kérte, hogy az Í919-ben;- játszódó-film tömeg jelen etei nek, szereplőit régi, , k&rabeli; a főszereplőket modern; a bálra érkező vendégeket pedig a jövő fantasztikus ruháiban Jelentessem még. Öregek a családban : ----------Z ajcev divattervei, tervez Egy modern nadrágkosztüm. az egyiptomi festészet e.s a perzsa miniatúrák. Foglalkoztatja Holbein, csakúgy, mint az ikonok, vagy a régi templomok építészeti kombinációja. Zajcev tudatosan élez és választ, igen gyakran, merész vonalakat, bár tudja, hogy tervei nemegyszer éles vitákat váltanak ki. nőtxptisojknak tervez ruhákat? — Nem. De miután minden nő sajátos egyéniség, s ezt hangsúlyozni kell, a választásnál lehet az egyénnek legmegfelelőbb formát kialakítani. Meggyőződésem, hogy nincs csúnya nő — csak lusta —, s nincs olyan ember, akinek a külsejét ne lehetne csinossá és modernné tenni. —» Ítélete merész, ám elfogadjuk. De mi a véleménye a telt, úgymond kövér nőkről? — Szerintem az is a lustasággal függ össze. Diétázni, tornázni, sétálni, vagy sportolni kell. Egyébként a teltség is lehet kellemes, ha ' jól öltöztetett. — Hogyan születikegyegy modell? — Ez elég bonyolult dolog... Szerintem a „nagy divat”, vagyis a „divat művészet” absztrakt, általában a nőnek szól és minden nőnek kü- lön-külön úgy, hogy mindenki megtalálja benne azt, ami neki illik. Mindenekelőtt igyekszem én is elvonatkoztatni, absz- trnhálni. Miután a divat előre mulat, amikor tervezek, én is, új nőtípust , képzelek magam, elé. Aztán felruházom — persze képletesen.. —- tulajdonságaival.' meghatározom jellemét, viselkedését sminkjét és a kiegészítőket. Egyszóval ..'■-i- 4000 ruhát kellett terveznem és nagy örömmel vállaltam ezt a rendkívül érdekes munkát.' V. Bulicsova (APN) VALLJUK BE, sokszor előfordul, hogy türelmetlenek vagyunk az öregekkel. Nem is rossz szándékból, csak azért, mert öreges tempójukkal, lassúbb lépteikkel nem tudják átvenni a fiatalabbak lendületét. Gyakran így van ez nemcsak általánosságban, hanem a családban is. Az idős ember öreges szokásaival kissé „kilóg” a családból. Pedig nagyon sok családban élnek együtt öregek, fiatalok, falun, városon egyaránt. Addig, amíg az öreg munkaképes, dolgozik, segít, „érdemei vannak”, a maga erejéhez mérten kiveszi részét a család munkájából — nem domborodik ki annyira az eltávolodás, ha vannak is a különböző korosztály életfelfogásának ellentéteiből adódó viták. De ha beteges, gyenge, mikör már szinte önmagának is terhére van, akkor a családban is — kevés kivétellel — rosszabbodik a helyzete. A fiatalabbak „bogarasnak”, elviselhetetlennek tartják az öregkorral természetszerűen járó jelenségeket és nem öregkori állapotnak, hanem egyéni szeszélynek vélik minden lépésüket, megnyilvánulásukat. Azokat a „hibákat” sem nézik el szívesen, melyeket a munkaképes korban még elnéztek. A FIATALABBAK sajnos sok esetben nem tudjáK, vagy nem akarják átérezni az öregek helyzetét és emiatt sok családban feszült a viszony. Ez helyenként odáig fajul, hogy az öregek minden ténykedésében rosszat keresnek és szinte ellenséges szemekkel figyelik minden mozdulatát. Ez a család minden tagjának elviselhetetlen állapot. Elsősorban azonban az öregnek, aki élete telén egyedül marad minden gondjával, bajával, halálfé- ‘lelmével. Ügy érzi, terhére van mindenkinek. Sivár lesz körülötte minden. Mindenkiben ég mindenben csalódottan várja, hogy a halállal megszabaduljon mindentől, ami kedves volt. amit családnak nevezett, amiért élt, küzdött, dolgozott.' A MEGHASONLAS hangulata természetesen kihat az egész család életére. A fiatalabbaknak tulajdonképen az öreg egy élő rossz lelkiismeret, aki mindig árra figyelmeztet puszta jelenlétével is, hogyan nem szabad viselkedni. És mégis... Gyermeknevelés szempontjából is mérhetetlen károkat okoz pedig mindez, mert a gyermek sem formálódik egészséges irányba. Érzelmi viszonya az öregekkel kapcsolatban el deformálódik és előre veti árnyékát annak is, hogy ők is így fognak bánni szüleikkel, ha eljön az idő. Mert eljön... Az idő könyörtelenül halad el mindenki felett és lassan mindenki elérkezik ahhoz a korhoz, amikor lépteit már nem, tudja a fiatalokéhoz igazítani. Az öregség természetes állapot ugyan, de mindenképpen a legnehezebb korszak az ember életében a testi ellátottságon kívül e korban nagy szüksége van szeretetre! Ebbe a szóba pedig minden belefér Ha a szeretet szemüvegén keresztül nézzük az öreg családtagot, találunk mentséget kissé különcnek tűni, viselkedésére is. Megértjük, hogy jobban kell óvni a testi és lelki megrázkódtatásoktól őket, akik gyakran nem is kívánnak különleges törődést. Egy szál virág, egy szelet csokoládé, vagy egyéb figyelmesség, egy kevés simoga- tás, szerető, megértő szó kimondhatatlan boldogságot, sokszor az életet jelenti számukra. Hiszen az öreg — mint azt mondják — sokszor már olyan mint egy gyerek, a gondoskodáson keresztül méri a szeretetet. GONDOLKOZZUNK el ezeken egy kicsit, és ha hiba van családunkban ezen a téren; sohasem késő változtatni rajta. Adjunk több szeretetet az öregeknek, akik mögött legtöbbször küzdelmes, kevés örömmel teli életút van. A mi felszabadult, fiatalabb életünk boldogságából nyújtsunk át az öregeknek is, akiknek az aranynál is többet ér egy szerető szó, s így a lelkiismeretünk is nyugodt lesz. A munkahelyeken is gyakran kiszalad a fiatalok szájából egy-egy meggondolatlan, lebecsülő, gyakran bántó megjegyzés, szó az idős dolgozókra. Az idős dolgozóknak pedig számtalan érdeme van, amiről sok helyen, e'gyre kevesebbet beszélnek Gondolkozzanak ezen el a fiatalok, s amikor egy idős munkás a munkahelyen nehezen birkózik meg feladatával, ne nevessenek rajta, ne szólják le. Segítsenek neki abban, amihez testi erő kell, és fogadják meg azokat a jótanácsokat, intelmeket, amelyeket az ürgéktől kapnak, hiszen ezek a tapasztalatok évtizedes munkák során kristályosodtak ki. EGYIK a fiatalos lendületét, erejét, a másik tapasztalatait és megmaradt erejét adja a munkába mindegyikre egyformán szükség van, így alakul ki az egymás iránti megbecsülés légköre a munkahelyeken is. Szeressük, védjük az öregeket, ezzel saját öregségünk széppé tételén is munkálkodunk, mert ha ezt látják a fiatalok tőlünk, ők is ezt a példát fogják követni. F. K. Bennünket is óvatosságra int... világrekord 99 A szívinfarktus következtében beálló halál világviszonylatban Finnországban a leggyakoribb 1— állapították még a statisztikai adatokat összehasonlító kutatók. Több mint' meglepő ez a felfedezés, hiszen közismert, hogy a messzi Észak országában még ma is viszonylag jól megmaradt a csend, a nyugalom és a tiszta levegőjű környezet Aem a nagyvárosokban... Az egyre gyakoribb szív- és érrendszeri megbetegedések kiváltó okait sokáig csak a modern ember életmód iában keresték a kutatók, mely a fokozott idegtevékenység, a nikotin, az alkohol és .tö'bb , más ".-tényező' hatása alatt áll. Ezek szerint a megbetegedések rekordja99 it a világ nagyvárosaiban kellene találnunk, nem pedig az „ezer tó országában”, Bűnös a zsiradék ! A kutátók hamar rájöttek a dolog nyitjára, amint szemügyre vették az országban leginkább fogyasztott élelmiszerek Összetételét. Az északi ország ugyanis elképesztő szélsőségekkel tűnik ki más államokhoz képest. Az egy főre jutó napi tej- fogyasztás például 860 gramm, * melyhez 88 gramm vaj és 53 gramm tejszín is járul. A bőségesen asztalra kerülő sajt, hús, hal és tojás még csak tovább növeli a naponként elfogyasztott állati eredetű zsiradék mennyiségét. A margarinfogyasztást is számításba véve a finn ember átlagos zsírfelvétele megközelíti a napi 170 grammot. (Az egészséges zsírfogyasztás mértékét könnyű munkánál 90, a hehéz munkánál napi 135 grammban állapították meg a kutatók — azt is főként növényi zsiradékok formájában.) Nem a mennyiséggel van azonban a baj, elsősorban, hanem a minőséggel, hiszen az állati eredetű zsiradékok rendkívül gazdagok telített zsírsavakban, ezek negatív hatása pedig a szívre és az érrendszerre már közismert. Ám valószínű, hogy még más helyi tényezők is befolyásolják a betegség gyakoriságát, így rájöttek arra is, hogy a táplálékkal felvett jód mennyisége a normális alatt van. De azt is megfigyelték. hogy a cukor- fogyasztás az utóbbi évtizedek során egyre növekvő mértékű. Kísérlet majmon Egy amerikai kísérlet során cerkófmajmpn szív- infarktust idéztek elő. Az eredmény úgy született, hogy a cerkóf majmot olyan emberi étrenden tartották, melynek 42 százaléka vak 43 százaléka szénhidrát. 15 százaléka fehérje volt és ehhez járult napi 1,5 gramm koleszterin. A majom 40 havi „emberi" táplálkozás után szívinfarktusban elpusztult, Az életmód.,. A szív- és érrendszeri megbetegedéseknek sok tünetcsoportja van és okai is sokfélék lehetnek. A finn példa mégis óvatosságra int, vigyáznunk kell tehát a táplálékaink összeváíogatására. Mert mi is szeretjük a zsiradékot! ...
