Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

S. »Ida! t971. Január 1, esätörWS A csodálatos l>—2 j tanyai gyerekeknek készül Zrenjaninban az Écskai út bal oldalán levő, négy kis utca által határolt részt nevezték el D—2-nek. Ha elkészül. Zrenjanin leg­szebb, legmodernebb város- rv.-.ze lesz. Nemrégen még 36 földszintes ház volt itt, s kétszer annyi család lak­ta. Most u nagy tömbnek lesz rajta hely, körülbelül üOi) lakással, távfűtéssel. Más városok korszerű la­kórészének mintájára itt is igen nagy. levegős tér van a házak között, itt egyebek között két jól felszerelt gyermekjátszótér, úgyszin­tén két-két nagy parkoló­hely és föld alatti garázs lesz. Az épülettömbök közötti ■észt füvesítik és virágok­ra! ültetik be. Ezen az új városrészen minden talpa- atnyi földet ésszerűen kihasználnak. Tulajdonképpen nem is lépnek földre a lakók, hi­szen a tömbházakat széles aszfaltút veszi körül és kö­ti össze egymással. .. . Nem kell az amerikai védelem EKPRESS Csaknem harmadik éve épül a Soltvadkertet öve­ző tanyavilág gyermekei­nek korszerű hétközi ott­hona. Némi határidő mó­dosítással (már két éve át Az élet dolgai Paul Guimar. a Gon- i potának és az elkerülhe- court díjas francia író kis- tetlen halál növekvő bizo- regényét előbb ismerhette nyosságának ábrázolása meg az olvasó a Napwi- ! nem töltheti ki egy játék- lág múlt év decemberi szá- | film időtartalmát. " kellett volna adniuk az építőknek az épületet) ez év őszén már valószínűleg gyerekek zsivalyától lesz­nek hangosak a ma még üresen kongó folyosók. A munka halad és a külterü­| leti iskolák nebulói biza- j kodnak: talán jövőre már j nem kell megküzdeniük a j hóval borított utálton, nap í mint nap a zord, téli idő­járással. 1 Mi is reménykedünk. uából, mint a belőle ké­szült filmet. „Az élet dol- gai”~nák szerzője a fran­cia új hullám olykor fá­rasztó stílusát egy autó­szerencsétlenség rendkívül izgalmas' leírására alkal­mazta és az aprólékos rész­ietek feszültséggel töltöt­ték meg az olvasmányt. Könyve mértéktartó és ele­gáns, és érthető, hogy csaknem egy évig a best­seller lista vezető helyén állt Azon alapelvből Mindul- t, hogy többen járnak nziba, mint ahányan ol- isnak' és a sikert leg- bbször tetemes anyagi iszon is követi — úgy- tszik nemcsak nálunk vat egy téma könyv — tékfilm, majd színpadi lolgozásának metamor- ■isa. Claud Sautet nem­ző is (figyelmen _ kívül .gyva e vállalkozás bük­iéit), csakhamar eíkészí- tte a hasonló címet vi­le filmet. Aki olvasta az alaptőrté- tet, nyomban megérti a rgatókönyvírók (hárman voltak) gondjait A re- ny a katasztrófa részle- ■s leírásán kívül nem sok reményt kínál, amit si- errel mutogathatnának a mozivásznon, hiszem a bel­li monológnak, a* össze­jött te# teüdvűta# Ezért kellett átgyurni a történetet. Hogy ez laposra és érdektelenre sikerült erről nem az eredeti re­gény tehet. A könyvbéli ügyvédből polgári jómód­ban élő építészmérnök lett, a házasságon gondolkodó magános férfiből a divatos háromszög figurája, aki volt felesége és családja, illetve fiatal szeretője kö­zött ingadozik. A körítés kellékei immár a szokáso­sak: jacht, villa a kis ten­geri szigeten, száguldó sportkocsi, szép nők és né­mi mezítelenség. Kitűnő színészek — Ronny Schnei­der, Lea Massari és a ná­lunk „Diliingerként” nép­szerűvé vált Michel Picco- li — mindent megtesznek a történet életre keltésébe de ez önhibájukon kívül kevéssé sikerük A közönségnek — állító­lag — tetszik a film. Erre utál egyébként a Delluc- díj 1», melyet évente annak a* alkotásnak ítélnek Franciaországban, mely újat hoz műfajában. A szá­guldó Alfa Romeo lassított éa bravúros képeken be­mutatott bukásán ldvül új dolog nem igen látható a filmen, de talán már eny- nyi Is elég a nézők és né­hány kritikus elismerésé­be*. PMÉswtte mm* Néprajzi pályázat Debi-é hadügyi állam- miniszter az Express című hetilapnak adott nyilatko­zatában a francia katona- politika kérdéseiről szólva határozottan elutasította azt a gondolatot, hogy Fran­ciaország katonai vonatko­zásban visszatérjen az at­lanti integráció keretébe. „Az integráció azt je­lentené — mondotta —, ha az amerikaiak úgy vél­nék, hogy érdekük megvé­deni Franciaországot, ak­kor megvédenének ben­nünket. De ha arra a meg­gondolásra jutnának, hogy nem érdekük Franciaor­szág megvédése, akkor nem védenének meg ben­nünket.” Franciaországnak ugyan­akkor kötelessége — foly­tatta a hadügyminiszter hogy bizonyos kapcsolatai legyenek azokkal a hatal­makkal, amelyek képesek katonailag módosítani az események menetét, vagyis az Egyesült Államokkal, - a Szovjetunióval és Kínával. Az Egyesült Államok szö­vetségesei vagyunk, a nyu­gata világ részét képezzük, hozzá van kötve sorsunk. Keresnünk kell az együtt­működést a szovjet veze­tőkkel is, mert Európa: stabilitása ugyanolyan ér­dekünk. mint nekik. Végül éedekünkben áll, hogy tud­tára adjuk a kínai veze­tőknek: úgy véljük, helyet kell kapniuk a nemzetkö­zi életben”. Halál — absztraktban New York limes A Miskolci Herman Ot­tó Múzeum tizedik alka­lommal írta ki az Ist- vánffy Gyula néprajzi gyűjtőpályázatot. A felnőt­tek részére meghirdetett pályázat egy-egy község, vagy tájegység jellegzetes tárgyi emlékeinek össze­gyűjtését, a még életben levő mesemondók,, és „nó­táink” feledésbe merülő népmeséinek, dalainak megőrzését célozza. Az ifjúsági kategóriában részt vevő középiskolás diá­kokat lakóhelyük gyermek­játékainak, régi hiedelmek­nek és mondásoknak, va­lamint a házilag barkácsolt használati tárgyaknak gyűj­tésére hívják fel. A legjobb gyűjtőket ju­talmazzák. Petőfi születésének 150. évfordulójára készülnek „Halál — absztraktban” címmel Anthony Lewis, a New York Times szemle­írója azzal foglalkozik, mi­ként változtatják a vietna­mi háború tényeit elvont fogalmakká, hogy elaltas­sák az amerikaiak lelkiis- meretét. Mint írja, leg­utóbb a tudomány haladá­sáért munkálkodó amerikai tudományos társaság hívta fel erre a figyelmet az amerikai „lombtalanítási program’’ vietnami követ­kezményeiről készített je­lentésével. Az USA Vegy­szerekkel mérgezte meg, kopaszította le, tette ter­méketlenné á dél-vietnami erdőket, rizsföldeket, man­grove-ültetvényeket, de mint írja, az Egyesült Ál­lamokban nem ismerik fel az emberek, hogy mi tör­tént Vietnamban. „Defoüálás” — absztrakt, latin hangzású szó, amely­nek hallatán nem jelenik meg szemünk előtt a rizs­től és egyéb élelmiszerek­től megfosztott, éhező fal­vak, a hosszú mérföldeken át elnyúló kipusztított mangrove erdők képe. Pe­dig, ha a valóságra össz­pontosítanánk gondolatain­kat, összehasonlításként eszünkbe juthatna, hogy milyen, volna, ha a floridai: örökzöldek hirtelen elpusz­tulnának és Virgínia „kék dombjai!’ egyszeriben • bar«?, na pusztasággá változná­nak” i—! i írja Lewis. Éhségsztrájk a pokolban Petőfi születésének 150. ’ évfordulójára készülnek a -I Vas megyei Ostffyasszony- j fa községben. A költő 1839-ben miután Selmecet, tanulmányainak színhelyét elhagyta, Ostfíyasszonyla- ra került Salkovics Péter mérnökhöz. Salkovics háza ma is áll, igaz azóta átépí­tették, de vannak még ere­deti részei. Az ifjú Petőfi ostffyasz- szonyfai tartózkodásának legszebb emlékei a Rába partjához fűződnek, ahol Orlay Petrics Somával, ba­rátjával naponta sétát tet­tek. Járták a Rába füzese­it, a nagyerdőt, s estefelé betértek a folyó partján álló ragyogó csárdába. A község • és a celldömölki járás vezetői azt tervezik, hogy a születési évforduló­ra a híd oldalán emlék­táblát helyeznek el. Az évfordulóra Petőfi- könyvtárat szeretnének lé­tesíteni. A gyűjtést sokan segítik. Sikerült már töb­bek között egy 1848-as ki­adású Petőfi vrseskötetet szerezniök. A múzeumbarátok köre egyébként felhívást küldött az ország több részébe, hogy Petőfivel kapcsolatos kiadványok felkutatásával, esetleg ajándékozásával se­gítsék megvalósítani a va­si község lakóinak tervét. (MTI) Téli könyvűjdonságok A Zrínyi Kiadó téli új­donságai több figyelemre­méltó ' irodalmi alkotással gazdagították a könyves­boltok választékát. Sík Endre, a sokat tapasztalt forradalmár életének egy évtizedére tekint vissza „Vihar a levelet..." című új könyvében, amely nagy Sikerű korábbi memoárja, a „Próbaévek” folytatása. Fóti Andor „Különös randevú’’ címfi könyvében a nyugalmazott rendőr- ezredes visszaemlékezései­ből az elmúlt negyedszázad bűnügyi krónikájának hi­teles története olvasható. A. Dunajevszkij, az is­mert szovjet író „Omszki ballada” című izgalmas írá- lágeti Károly ma­gyar forradalmár költő, a legendás hírű internaciona­lista harcos emlékét követi nyomon. Kurt Rüdkmann új köny­ve: „Gyilkosság a kereszt- útón”. A szerző a közel­múlt ismertebb politikai gyilkosságainak teljes tör­ténetét igyekszik feltárni műveiben. Ugyancsak a téli újdon­ságok között jelent meg Steven Rose könyve. „Vád­irat a vegyi és biológiai hadviselés ellen” címmel. Alapjául az 1968 február­jában Londonban tartót’ konferencia szolgált, ame­lyen a vegyi és biológiai hadviselés kai ■ o-ii jogi. etikai és o" isi kérdéseivel foglalkoztak. flPflSAfl Oleg Ignatyev, a Pravda tudósítója a paraguayi börtönökben sínylődő poli­tikai foglyok sorsával fog­lalkozik. A kommunista Juan -Jósé Penayo sorsán keresztül mutatja be, mi­lyen vadállati eszközökhöz folyamodik Stroassner tá­bornok rendszere ellenfe­leinek elhallgattatására. Az asunciom harmadik rendőrkapitányság börtö­nének 1. számú cellájában — egy hat méter hosszú és 5 méter széles helyiségben — 15 fogoly van. Vizsgálat és tárgyalás nélkül 5—10 évig tarthatják itt őket. Az ablakot egy falba vájt nyílás helyettesíti. A ra­bok ki vannak téve az idő­járás viszontagságainak; nyáron gyakran eszméletü­ket vesztik a hőségtől. Sé­tára sohasem kerül sor, látogatókat félévenként egyszer, 5 percre fogad­hatnak. Beépített kém él köztük, aki állandóan je­lentést tesz mindarról, amit a cellában látott vagy hal- lőtt. Egy alkalommal, amikor Penayo megbetegedett, tár­sai három napig követel­ték kiáltozva, hogy szál­lítsák kórházba. Penayo néhány napra kórházba került, majd gyógyulatla- nul vissza vitték. Az újabb tiltakozás hatására most már nem kórházba, ha­nem a „panteonba”, egy ablak nélküli kőüregbe szállították át. Penayo itt éhségsztrájkba kezdett, amely 42 napon keresztül tartott Végül „taktikai meggondolásokból” az FBI paraguayi megbízottjának utasítására szabadon en­gedték. Mivel az illegali­tásban működő paraguayi kommunisták úgy látták, hoigy élete továbbra sincs biztonságban, a párt veze­tősége úgy döntött, hogy Penayónak külföldre keil távoznia. Penayo vissza fog térni hazájába — írja a Prav­da tudósítója —, ahol kommunista társai még a börtönben is folytatják harcukat Heath meghazudtolja Erzsébetet Sunday Times A Sunday Times vezér­cikkben állapítja meg, hogy a nemzetközösség ja­nuár 14-én kezdődő sin- ’apore-i kormányfői érte­kezlete „sorsdöntő” lehet a közösség jövője szempont­jából. A Commonwealth sok tagja, s nemcsak a ! ,.=7ínesbőrű” tagállamok ik''.viselői, úgy vélik, hogy >ia déi afrikai fegyverszállí­tások terve voltaképpen a dél-afrikai vezetők apart­heid-politikájának támoga­tását jelenti. A Sunday Times emlé­keztet arra. hogy Erzsébet királynő karácsonyi üzene­tében ékesszólóan fejteget­te a sokfajú nemzetközös­ség erényeit és előnyeit, s megállapítja, fennáll az a veszély, hogy Heath le­rombolja ezt a sokfajú Common wealth-fe

Next

/
Thumbnails
Contents