Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-06 / 4. szám
t oldal 1971. Január 6, szerda Kételyek és kérdőjelek Kételyeket és kérdőjeleket hagyott maga után Nixon elnök legutóbbi (hétfő esti,— magyar idő szerint kedd hajnali) televíziós beszélgetése, mind az amerikai belpolitikát, mind az USA külpolitikáját illető problémákban. Azt természetesen az elnök is kénytelen volt elismerni — hiszen a közvélemény ismeri a riasztó számokat —, hogy a) infláció van és b) „túlságosan magas” a munka- nélküliek száma. (Jelenleg 4 millió 600 ezer). Kételyeket csak az az optimizmus támaszt, amelyet e súlyos bajok közeli megoldását illetően tanúsított. Annyit ígért ugyanis csupán, hogy olyan gazdasági programot terjeszt a kongresz- szus elé, amely biztosítja a „teljes foglalkoztatottságot 1972 végére”. Ravasz fogalmazás. 1972 vége — úgy értelmezhetjük — az év decemberét jelenti. De már előtte, i novemberben kerül sor az elnökválasztásra, Nixon tehát, ha burkoltan is, már most önnön újraválasztásáért agitál, hi-' szén a belső gazdasági bajok végső megoldását a választások utánra ígéri. Kérdőjeleket és kételyeket támaszt az is, hogy ebből a kongresz- szus elé terjesztendő programból semmit nem árult el. Azt viszont tudjuk, hogy pénzügyminiszterét, David Kennedyt leváltotta, s helyette Conally eddigi texasi kprmányzót nevezte ki. Ám szinte minden amerikai sajtó vélemény azt hangoztatja: nem azért, mintha Conally nagyobb pénzügyi szakember lenne Kennedynél (tehát jobban meg tudná oldani az inflációt, s más gazdasági bajokat), hanem megint csak: választási taktikából. Míg ugyanis Nixon republikánus, addig Conally demokrata — és Nixon e „koalíciós” húzással is már az elnökválasztásra készül, hátha így minél több demokratapárti is rá szavaz majd. Tévé-beszélgetésének külpolitikai része is kérdőjeleket és kételyeket hagyott maga után. Miért olyan optimista a vietnami háború közeli végét illetően — mert azt mondta: „kifelé megyünk a háborúból” —, amikor fenntartotta, hogy az USA továbbra is „kénytelen” kémrepüléseket végezni a VDK felett —, ami bizony „befelé” menés a háborúba, szószerint is, hiszen behatolás a VDK területére. Nixon éppen most „félidős” elnök. Január 20- án lesz két esztendeje, hogy hivatalba lépett és csaknem két éve van még hátra a mandátum lejártáig. Eléggé sajnálatos, hogy — különösen az utóbbi időben — minden jel arra mutat: Nixon egyre kevésbé a nemzetközi és a hazai problémák megoldására figyel. Ezzel szemben erejét mind inkább politikai manőverezésre, hatalmának megtartására, elnöki tisztének további négy évre Való meghosz- szabbítására koncentrálja. (C. P.) Mi van Laird táskájában? Laird amerikai hadügyminiszter kedden világkörüli útra indul — jelentette be hétfőn a Pentagon. A hadügyminisztérium szóvivője szerint Laird első állomása Párizs lesz, ahol egynapos látogatása során a vietnami értekezleten részt vevő amerikai küldöttséggel, valamin^ francia vezetőkkel kíván találkozni. Ezt követően Vietnamba, Thaiföldre és a Hawaii szigetekre utazik, majd január 13-án tér vissza Washingtonba. Vajon mit visz magával aktatáskájában Laird hadügyminiszter? — teszi fel a kérdést Zsukov. a Pravda hírmagyarázója a lap keddi számában. Vajon a háború elhúzásának a tervét további 10 évig, vagy. talán egészen a kétezredik évig? Laird és társai nyilván nem értették meg, hogy kalandjuk kudarcót vallott. Pedig ezt ideje lenne megérteni. Az amerikai elnökválasztásokig már csak két év maradt és akkor- a választók mindenbi- zortnyal emlékez'*' ik a köztársaságiakat arra az ünnepéljres ígéretükre, hogy véget vetnek az ■ indokínai szennves háborúnak — írja a Pravda hírmagyarázója, majd rámutat, hogy Indokína népeit semmiféle zsarolással nem lebet megfélemlíteni, (TASZSZ) Szovjet tiStakozás a cionista atrocitások miatt Gerillatámadás Galilcában TEL AVIV. (MTI) Libanoni területről érkező arab gerillák kedden hajnalban aknatámadást intéztek a felső-galileai Mosav Dovev félkatonai település ellen. 18 izraeli megsebesült — legalábbis az első hivatalos Tel Aviv-i közlemény szerint. Később ezt úgy módosították, hogy izraeli részről veszteségek nem voltak Az AP-hírügynökség szerint ez volt a legsúlyosabb, Izraelt ért támadás azóta, hogy a palesztinai harcosok visszatértek libanoni működési területükre. Szolidaritási sztrájk BILBAO Tájékozott források szerint a spanyol rendőrség kedden szabadon bocsátott 20 baszk munkást, akik sztrájkot szerveztek a bur- gosi ítéletek elleni tiltakozásul. Az intézkedés nyilván annak hatására történt, hogy Bilbaöban és a város környékén levő üzemekben hétfőn — a letartóztatottak iránti szolidaritás jeleként *— több órára leállt a munka. (Reuter) Fulbright nyilatkozata WASHINGTON [ washingtoni honatyák el- 1 vették Izrael „kedvét” at- 1 tói, hogy tárgyaljon és bé- | két kössön arab szomszédaival. Fulbright szerint a kongresszus „szabad bejárást biztosított Izraelnek az amerikai fegyverraktárakba”. A szenátor támadta' a Görögországnak nyújtott amerikai katonai segélyt is. (UPI, MTI) Az első néger kormányzó , Melvih Evans, a Virgi- nia-szigetek első választott kormányzója hétfőn letette a hivatali esküt. A színesbőrű orvos egyben az első néger kormányzója a • Dániától 1917-ben megvásárolt amerikai birtokban levő szigetcsoportnak. (AFP) Hatvanezer hontalan KUALA LUMPUR A Malaysiái Államszövetség nyolc államát érintő | hatalmas árvíz eddig 52 ember életét követelte. A kormány nemzeti katasztrófának minősítette a természeti csapást. Az árvíz miatt 60 000 embert telepi- ; tettek ki otthonukból. (AFP) Fajgyűlölő katonák BONN A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége, kormánya megbízásából nyilatkozatban tiltakozott az Egyesült Államok külügyminisztériumánál amiatt, hogy az amerikai cionista szervezetek folytatják az ellenséges hadjáratot az Egyesült Államokban működő szovjet intézmények ellen. A nyilatkozat szerint a cionista szélsőséges elemek nemcsak odáig merészkednek, hogy megzavarják az Egyesült Államok területén levő szovjet intézmények normális tevékenységét*, hanem a szovjet diplomatákat és más szovjet állampolgárokat nyíltan a fizikai leszámolással fenyegetik. A szovjet kormány hangsúlyozza, miután az amerikai fél nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, hogy -biztosítsa a normális feltételeket az Egyesült Államokban levő szovjet intézmények és odaérkező szovjet kollektívák tevékenységéhez, nem számíthat arra, hogy hasonló feltételeket biztosítsanak a Szovjetunióban is az amerikai intézmények számára. A nyilatkozat az események ilyen alakulása miatt teljességében az Egyesült Államok kormányára hárítja a felelősséget Tim Buck elvtárs nyolcvanéves Tim Buck, a Kanadai Kommunista Párt elnöke nyolcvanadik születésnapját ünnepli. Csöndben* nyugalomban, konfliktusoktól mentesen eltöltött nyolc évtized is hosszú életnek számít — mennyivel hosz- szabb (és mennyivel tartalmasabb) Tim Buck életútja, aki közel hét évtizede harcol a munkásosztály céljaiért. Élete már a, kezdet kezdetén együtt alakult a századvég nyomorgó munkásgyermekeinek sorsával. Angliában született. 1891. január 6-án, apja napszámosként dolgozott, nyolcán voltak testvérek. Tizenkét éves, amikor már egy gépgyárban keresi a kenyerét. Az első politikai akció, amelyben részt vesz: kis tanoncként tagja egy küldöttségnek. A delegációt Keir Bárdié támogatására szervezték, aki harcot kezdett a szakszervezetek politikai fellépését tiltó bírói ítélet ellen. . 1910-ben Kanadába emigrál. Hamarosan rájön azonban, hogy új hazámban semmivel sem jobbak a politikai állapotok, mint amilyeneket Angliában tapasztalt. 1917-ben már ő vezeti az első kanadai politikai sztrájkot. A Kanadai Kommunista Párt egyik alapítója, 1921-ben tevékenyen részt vesz a munkásszervezetek illegális pártalapító kongresszusán. 1929-ben a párt központi bizottságának főtitkárává választják. Több mint három évtizeden ál töltötte be ezt a posztot. A munkásmozgalom számára — és a világ számára — sorsdöntő nehéz évek voltak ezek. Tim Buck megjárta a kingstoni fegyházat. Itt cellájában merényletet kíséreltek meg ellene. Harcolt az általa megszervezett Mackenzie- Papineau zászlóalj soraiban a spanyol polgárháború frontjain. A Komintern V. és VII. kongresszusán ő képviselte a kanadai kommunistákat. 1957-ben és 1960-ban részt vesz a testvérpártok moszkvai tanácskozásán. 1962-ben, 71 évesen, a párt elnökévé választják. Már jóval túljári a hetvenen, mikor 1966-ban Vietnamba utazott, hogy saját szemével győződjék meg a valóságról és tolmácsolja a vietnami népnek az észak-amerikai kontinens haladó embereinek szolidaritásit. Tevékeny életében több elméleti és történelmi mű megírására is jutott ideje. Legutóbbi „Lenin és Kanada” című munkája 1970-ben jelent meg. Nyolcvanadik születésnapján szeretettel és tisztelettel köszöntjük a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom veteránját. az amerikai földrész békéért, demokráciáért, szódat izmusért küzdő erőinek nagy alakját ANGELA DAVIS: „Fekete kommunista vagyok 99 SAN RAFAEL. A kaliforniai San Rafaelben ismét megjelenik a bíróság előtt Angela Davis. Még nem tudni, Angélának lesz-e védőügyvédje, vagy maga kíván-s gondoskodni védelméről. A Muhammad Speaks, a muzulmán feketéknek az Egyesült Államokban megjelenő lapja közölte azt a Köze!-!<e!efi „érinlkezési pontok" Fulbright szenátor az Faji zavargások robban- amerikai szenátus külügyi lak ki a Hanauban (NSZK) bizottságának elnöke hét- állomásozó amerikai eg.\ főn kijelentette: Azzal, égekben. A? összecsapás hogy a kongresszus óriási során egy néger katona mennyiségű fegyvert sza- meghalt, kettő súlyosan vazott meg Izraelnek, a i megsér ült. (TASZSZ) J NEW YORK. Rogers amerikai külügyminiszter hétfőn 40 perces eszmecserét folytatott U Thánt ENSZ-főtitkárral. A megbeszélésen jelen volt Sisco, a külügyminisztérium közel-keleti ügyekben illetékes • államtitkára, valamint Yost, amerikai ENSZ-fődelegátus, aki k négy nagyhatalomnak a Közel-Kelettel foglakozp tárgyalásain képviseli országát. A találkozó titán Rogers újságírók előtt kijelentette: vannak olyan kérdések, amelyeket illetően Izrael és az arab országok egyetértenek. Ezek az „érintkezési pontok” képezhetik Gunnar Jarring küldetésének alapját. A külügyminiszter a megújítandó közvetett bá- ketárgyal ásokon „rugalmasságot” kért mindkél . 'tői. Arról az egyiptomi áspontról, hogy a tűz inét meghosszabbításárr r m lm ülhet sor, hacsa' I lyeges előrehaladás- nem lörténik a tárgyalásokon, Rogers ezt mondta: „Reméljük, hogy Jarring nagykövet haladást ér ei”. nyilatkozatot, amelyet Davis kisasszony még New Yorkban adott egy ügyvédnek. Ez az első nyilatkozat, amelyet letartóztatása óta adott. A nyilatkozat szerint ártatlannak tekinti magát az ellene felhozott 3j ilkossági vádakkal kapcsolatban. „Fekete kommunista vagyok. Hazám korrupt kormánya nem fogadhat el ilyen kombiná cict. Ezért használja fel a San Rafael-i eseményeket, (amelyek során egy csoport a Fekete Párducokhoz tartozó három vádlottat akart megszöktetni San Rafael bíróságáról, s a kísérlet kapcsán kialakult tűzharcban 1 négy személy életét vesztette — szerk. meg).), hegy megkísérelje meggyilkolásomat” ^egn;í’t a VII. újságíró kongresszus . Raul Roa kubai külügyminiszter 80 ország 300 küldöttje, megfigyelője és meghívott vendége jelenlétében kedden Havannában megnyitotta a Nemzetközi Újságíró Szervezet VII. kongresszusát. „Bizonyosak vagyunk abban — mondotta megnyitó beszédében Roa — hogy az újságíró szervezet VII. kongresszusa kifejezésre fogja juttatni a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekkel vállalt szolidaritását”. A ku- >ai külügyminiszter megállapította, hogy a kongresszust olyan időben tartják, amikor Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei elszánt harcot vívnak az észak-amerikai imperializmus ellen. (AFP) Sztrájkok év© . BERLIN (ADN) Az ADN összefoglalójában megállapítja, hogy 1970 a nemzetközi munkásmozgalom történetében az eddigi legnagyobb sztrájkév volt. Hatalmas osztályösz- szecsapások tanúskodtak arról, hogy az imperialista rendszeren belül az uralkodó körök politikája és a széles népi tömegek közötti szakadék 'tovább mé'yült. Míg 1969-ben a kapitalista országokban mintegy 60 millió dolgozó sztrájkolt. 1970-ben ez a szám jelentősen növekedett; Má" 1970 első hat hónapiába 35 millió ember sztrájkolt 'October végéig ez a 63 millióra emelkedett.'Jó' 'ehet végleges adatok ne"' állnak rendelkezésre, bizc nyos. hogy az év végire ez a szám meghaladta a 70 | milliót, elsősorban a hol- j landiai általános sztrájk és a 11 olasz tartományban I lezajlott sztrájkharcok, valamint az Egyesült Államokon decemberben végigvonult sztrájkhullám következtében. I Ezek a tények igazolják 1 a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai nyilatkozatának ' értékelését: „A munkásosztály mgy harcai egy sor kapitalista országban megingatják a monopóliumok hatalmát, fokozzák a kapitalista társadalom ingatagságát és ellenmondásait”. Ez különösen világossá vált az amerikai, General Motors ' antokonszem munkásai és angol kikötői munkások s’ rájlcia következtében is A múlt évben az olasz piunkásosztály nagy ^tert könyvelhetett el azzal, hogy a túlnyomóan gazdasági követeléseket támasztó sztrájmozgalmat a kapitalista kormány politikája ellen irányuló tömegmozgalommá tudta átalakítani. Japánban több mint 1,5 millió dolgozó vett részt tiltakozó sztrájkokban és tüntetésekben október 21- én, a szakszervezeteknek az indokínai imperialista háború elleni hagyományos harci napján. Az 1970-es sztrájkmozgalom új jellege megmutatkozott azokban a „nemhivatalos” sztrájkoknak az erős növekedésében is, amelyek a szakszervezeti központok megkérdezése nélkül robbantak ki olyan országokban, mint Svédország, aa NSZK. (MTI)
