Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

t oldal 1971. Január 6, szerda Kételyek és kérdőjelek Kételyeket és kérdője­leket hagyott maga után Nixon elnök legutóbbi (hétfő esti,— magyar idő szerint kedd hajnali) te­levíziós beszélgetése, mind az amerikai belpolitikát, mind az USA külpolitiká­ját illető problémákban. Azt természetesen az elnök is kénytelen volt elismerni — hiszen a köz­vélemény ismeri a riasz­tó számokat —, hogy a) infláció van és b) „túlsá­gosan magas” a munka- nélküliek száma. (Jelen­leg 4 millió 600 ezer). Kételyeket csak az az op­timizmus támaszt, ame­lyet e súlyos bajok köze­li megoldását illetően ta­núsított. Annyit ígért ugyanis csupán, hogy olyan gazdasági progra­mot terjeszt a kongresz- szus elé, amely biztosít­ja a „teljes foglalkozta­tottságot 1972 végére”. Ravasz fogalmazás. 1972 vége — úgy értelmezhet­jük — az év decemberét jelenti. De már előtte, i novemberben kerül sor az elnökválasztásra, Ni­xon tehát, ha burkoltan is, már most önnön újra­választásáért agitál, hi-' szén a belső gazdasági ba­jok végső megoldását a választások utánra ígé­ri. Kérdőjeleket és kéte­lyeket támaszt az is, hogy ebből a kongresz- szus elé terjesztendő programból semmit nem árult el. Azt viszont tud­juk, hogy pénzügyminisz­terét, David Kennedyt leváltotta, s helyette Co­nally eddigi texasi kpr­mányzót nevezte ki. Ám szinte minden amerikai sajtó vélemény azt han­goztatja: nem azért, mint­ha Conally nagyobb pénzügyi szakember len­ne Kennedynél (tehát jobban meg tudná oldani az inflációt, s más gaz­dasági bajokat), hanem megint csak: választási taktikából. Míg ugyanis Nixon republikánus, ad­dig Conally demokrata — és Nixon e „koalíciós” húzással is már az el­nökválasztásra készül, hátha így minél több de­mokratapárti is rá sza­vaz majd. Tévé-beszélgetésének külpolitikai része is kér­dőjeleket és kételyeket hagyott maga után. Mi­ért olyan optimista a vi­etnami háború közeli vé­gét illetően — mert azt mondta: „kifelé me­gyünk a háborúból” —, amikor fenntartotta, hogy az USA továbbra is „kénytelen” kémrepülé­seket végezni a VDK fe­lett —, ami bizony „be­felé” menés a háborúba, szószerint is, hiszen be­hatolás a VDK területé­re. Nixon éppen most „fél­idős” elnök. Január 20- án lesz két esztendeje, hogy hivatalba lépett és csaknem két éve van még hátra a mandátum lejártáig. Eléggé sajná­latos, hogy — különösen az utóbbi időben — min­den jel arra mutat: Ni­xon egyre kevésbé a nemzetközi és a hazai problémák megoldására figyel. Ezzel szemben erejét mind inkább po­litikai manőverezésre, ha­talmának megtartására, elnöki tisztének további négy évre Való meghosz- szabbítására koncentrálja. (C. P.) Mi van Laird táskájában? Laird amerikai hadügy­miniszter kedden világkö­rüli útra indul — jelentet­te be hétfőn a Pentagon. A hadügyminisztérium szóvi­vője szerint Laird első ál­lomása Párizs lesz, ahol egynapos látogatása során a vietnami értekezleten részt vevő amerikai küldött­séggel, valamin^ francia vezetőkkel kíván találkoz­ni. Ezt követően Vietnam­ba, Thaiföldre és a Hawaii szigetekre utazik, majd ja­nuár 13-án tér vissza Wa­shingtonba. Vajon mit visz magával aktatáskájában Laird had­ügyminiszter? — teszi fel a kérdést Zsukov. a Pravda hírmagyarázója a lap ked­di számában. Vajon a há­ború elhúzásának a tervét további 10 évig, vagy. ta­lán egészen a kétezredik évig? Laird és társai nyil­ván nem értették meg, hogy kalandjuk kudarcót vallott. Pedig ezt ideje len­ne megérteni. Az amerikai elnökválasztásokig már csak két év maradt és ak­kor- a választók mindenbi- zortnyal emlékez'*' ik a köztársaságiakat arra az ünnepéljres ígéretükre, hogy véget vetnek az ■ indokínai szennves háborúnak — ír­ja a Pravda hírmagyarázó­ja, majd rámutat, hogy Indokína népeit semmiféle zsarolással nem lebet meg­félemlíteni, (TASZSZ) Szovjet tiStakozás a cionista atrocitások miatt Gerillatámadás Galilcában TEL AVIV. (MTI) Libanoni területről érke­ző arab gerillák kedden hajnalban aknatámadást intéztek a felső-galileai Mosav Dovev félkatonai te­lepülés ellen. 18 izraeli megsebesült — legalábbis az első hivatalos Tel Aviv-i közlemény szerint. Később ezt úgy módosították, hogy izraeli részről veszteségek nem voltak Az AP-hírügynökség sze­rint ez volt a legsúlyosabb, Izraelt ért támadás azóta, hogy a palesztinai harcosok visszatértek libanoni mű­ködési területükre. Szolidaritási sztrájk BILBAO Tájékozott források sze­rint a spanyol rendőrség kedden szabadon bocsátott 20 baszk munkást, akik sztrájkot szerveztek a bur- gosi ítéletek elleni tiltako­zásul. Az intézkedés nyil­ván annak hatására történt, hogy Bilbaöban és a város környékén levő üzemekben hétfőn — a letartóztatottak iránti szolidaritás jeleként *— több órára leállt a mun­ka. (Reuter) Fulbright nyilatkozata WASHINGTON [ washingtoni honatyák el- 1 vették Izrael „kedvét” at- 1 tói, hogy tárgyaljon és bé- | két kössön arab szomszé­daival. Fulbright szerint a kongresszus „szabad bejá­rást biztosított Izraelnek az amerikai fegyverraktárak­ba”. A szenátor támadta' a Gö­rögországnak nyújtott ame­rikai katonai segélyt is. (UPI, MTI) Az első néger kormányzó , Melvih Evans, a Virgi- nia-szigetek első választott kormányzója hétfőn letette a hivatali esküt. A színes­bőrű orvos egyben az első néger kormányzója a • Dá­niától 1917-ben megvásá­rolt amerikai birtokban le­vő szigetcsoportnak. (AFP) Hatvanezer hontalan KUALA LUMPUR A Malaysiái Államszö­vetség nyolc államát érintő | hatalmas árvíz eddig 52 ember életét követelte. A kormány nemzeti kataszt­rófának minősítette a ter­mészeti csapást. Az árvíz miatt 60 000 embert telepi- ; tettek ki otthonukból. (AFP) Fajgyűlölő katonák BONN A Szovjetunió washing­toni nagykövetsége, kormá­nya megbízásából nyilat­kozatban tiltakozott az Egyesült Államok külügy­minisztériumánál amiatt, hogy az amerikai cionista szervezetek folytatják az ellenséges hadjáratot az Egyesült Államokban mű­ködő szovjet intézmények ellen. A nyilatkozat szerint a cionista szélsőséges elemek nemcsak odáig merészked­nek, hogy megzavarják az Egyesült Államok terüle­tén levő szovjet intézmé­nyek normális tevékenysé­gét*, hanem a szovjet diplo­matákat és más szovjet ál­lampolgárokat nyíltan a fizikai leszámolással fe­nyegetik. A szovjet kormány hangsúlyozza, miután az amerikai fél nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, hogy -biztosítsa a normális feltételeket az Egyesült Államokban levő szovjet intézmények és odaérkező szovjet kollektívák tevé­kenységéhez, nem számít­hat arra, hogy hasonló fel­tételeket biztosítsanak a Szovjetunióban is az ame­rikai intézmények számára. A nyilatkozat az esemé­nyek ilyen alakulása miatt teljességében az Egyesült Államok kormányára há­rítja a felelősséget Tim Buck elvtárs nyolcvanéves Tim Buck, a Kanadai Kommunista Párt elnöke nyolcvanadik születésnap­ját ünnepli. Csöndben* nyu­galomban, konfliktusoktól mentesen eltöltött nyolc évtized is hosszú életnek számít — mennyivel hosz- szabb (és mennyivel tartal­masabb) Tim Buck életút­ja, aki közel hét évtizede harcol a munkásosztály cél­jaiért. Élete már a, kezdet kezdetén együtt alakult a századvég nyomorgó mun­kásgyermekeinek sorsával. Angliában született. 1891. január 6-án, apja napszá­mosként dolgozott, nyolcán voltak testvérek. Tizenkét éves, amikor már egy gép­gyárban keresi a kenyerét. Az első politikai akció, amelyben részt vesz: kis tanoncként tagja egy kül­döttségnek. A delegációt Keir Bárdié támogatására szervezték, aki harcot kez­dett a szakszervezetek po­litikai fellépését tiltó bírói ítélet ellen. . 1910-ben Kanadába emig­rál. Hamarosan rájön azon­ban, hogy új hazámban semmivel sem jobbak a po­litikai állapotok, mint ami­lyeneket Angliában tapasz­talt. 1917-ben már ő vezeti az első kanadai politikai sztrájkot. A Kanadai Kom­munista Párt egyik alapí­tója, 1921-ben tevékenyen részt vesz a munkásszer­vezetek illegális pártalapí­tó kongresszusán. 1929-ben a párt központi bizottságá­nak főtitkárává választják. Több mint három évtizeden ál töltötte be ezt a posztot. A munkásmozgalom szá­mára — és a világ számá­ra — sorsdöntő nehéz évek voltak ezek. Tim Buck megjárta a kingstoni fegy­házat. Itt cellájában me­rényletet kíséreltek meg el­lene. Harcolt az általa megszervezett Mackenzie- Papineau zászlóalj soraiban a spanyol polgárháború frontjain. A Komintern V. és VII. kongresszusán ő képviselte a kanadai kom­munistákat. 1957-ben és 1960-ban részt vesz a test­vérpártok moszkvai tanács­kozásán. 1962-ben, 71 éve­sen, a párt elnökévé vá­lasztják. Már jóval túljári a hetvenen, mikor 1966-ban Vietnamba utazott, hogy saját szemével győződjék meg a valóságról és tolmá­csolja a vietnami népnek az észak-amerikai konti­nens haladó embereinek szolidaritásit. Tevékeny életében több elméleti és történelmi mű megírásá­ra is jutott ideje. Leg­utóbbi „Lenin és Kanada” című munkája 1970-ben jelent meg. Nyolcvanadik születés­napján szeretettel és tisz­telettel köszöntjük a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom veterán­ját. az amerikai földrész békéért, demokráciáért, szó­dat izmusért küzdő erőinek nagy alakját ANGELA DAVIS: „Fekete kommunista vagyok 99 SAN RAFAEL. A kaliforniai San Rafa­elben ismét megjelenik a bíróság előtt Angela Davis. Még nem tudni, An­gélának lesz-e védőügy­védje, vagy maga kíván-s gondoskodni védelméről. A Muhammad Speaks, a muzulmán feketéknek az Egyesült Államokban meg­jelenő lapja közölte azt a Köze!-!<e!efi „érinlkezési pontok" Fulbright szenátor az Faji zavargások robban- amerikai szenátus külügyi lak ki a Hanauban (NSZK) bizottságának elnöke hét- állomásozó amerikai eg.\ főn kijelentette: Azzal, égekben. A? összecsapás hogy a kongresszus óriási során egy néger katona mennyiségű fegyvert sza- meghalt, kettő súlyosan vazott meg Izraelnek, a i megsér ült. (TASZSZ) J NEW YORK. Rogers amerikai külügy­miniszter hétfőn 40 perces eszmecserét folytatott U Thánt ENSZ-főtitkárral. A megbeszélésen jelen volt Sisco, a külügyminisztéri­um közel-keleti ügyekben illetékes • államtitkára, va­lamint Yost, amerikai ENSZ-fődelegátus, aki k négy nagyhatalomnak a Közel-Kelettel foglakozp tárgyalásain képviseli or­szágát. A találkozó titán Rogers újságírók előtt kijelentette: vannak olyan kérdések, amelyeket illetően Izrael és az arab országok egyetér­tenek. Ezek az „érintkezé­si pontok” képezhetik Gunnar Jarring küldetésé­nek alapját. A külügyminiszter a megújítandó közvetett bá- ketárgyal ásokon „rugal­masságot” kért mindkél . 'tői. Arról az egyiptomi áspontról, hogy a tűz inét meghosszabbításárr r m lm ülhet sor, hacsa' I lyeges előrehaladás- nem lörténik a tárgyalásokon, Rogers ezt mondta: „Re­méljük, hogy Jarring nagy­követ haladást ér ei”. nyilatkozatot, amelyet Da­vis kisasszony még New Yorkban adott egy ügyvéd­nek. Ez az első nyilatkozat, amelyet letartóztatása óta adott. A nyilatkozat sze­rint ártatlannak tekinti magát az ellene felhozott 3j ilkossági vádakkal kap­csolatban. „Fekete kom­munista vagyok. Hazám korrupt kormánya nem fo­gadhat el ilyen kombiná cict. Ezért használja fel a San Rafael-i eseményeket, (amelyek során egy csoport a Fekete Párducokhoz tar­tozó három vádlottat akart megszöktetni San Rafael bíróságáról, s a kísérlet kapcsán kialakult tűzharc­ban 1 négy személy életét vesztette — szerk. meg).), hegy megkísérelje meggyil­kolásomat” ^egn;í’t a VII. újságíró kongresszus . Raul Roa kubai külügy­miniszter 80 ország 300 küldöttje, megfigyelője és meghívott vendége jelenlé­tében kedden Havannában megnyitotta a Nemzetközi Újságíró Szervezet VII. kongresszusát. „Bizonyosak vagyunk ab­ban — mondotta megnyi­tó beszédében Roa — hogy az újságíró szervezet VII. kongresszusa kifejezésre fogja juttatni a szabadsá­gukért és függetlenségü­kért harcoló népekkel vál­lalt szolidaritását”. A ku- >ai külügyminiszter meg­állapította, hogy a kong­resszust olyan időben tart­ják, amikor Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei el­szánt harcot vívnak az észak-amerikai imperializ­mus ellen. (AFP) Sztrájkok év© . BERLIN (ADN) Az ADN összefoglalójá­ban megállapítja, hogy 1970 a nemzetközi munkásmoz­galom történetében az ed­digi legnagyobb sztrájkév volt. Hatalmas osztályösz- szecsapások tanúskodtak arról, hogy az imperialista rendszeren belül az uralko­dó körök politikája és a széles népi tömegek közöt­ti szakadék 'tovább mé'yült. Míg 1969-ben a kapitalis­ta országokban mintegy 60 millió dolgozó sztrájkolt. 1970-ben ez a szám jelen­tősen növekedett; Má" 1970 első hat hónapiába 35 millió ember sztrájkolt 'October végéig ez a 63 millióra emelkedett.'Jó' 'ehet végleges adatok ne"' állnak rendelkezésre, bizc nyos. hogy az év végire ez a szám meghaladta a 70 | milliót, elsősorban a hol- j landiai általános sztrájk és a 11 olasz tartományban I lezajlott sztrájkharcok, va­lamint az Egyesült Álla­mokon decemberben végig­vonult sztrájkhullám kö­vetkeztében. I Ezek a tények igazolják 1 a kommunista és munkás­pártok 1969-es moszkvai nyilatkozatának ' értékelé­sét: „A munkásosztály mgy harcai egy sor kapi­talista országban megingat­ják a monopóliumok hatal­mát, fokozzák a kapitalis­ta társadalom ingatagságát és ellenmondásait”. Ez kü­lönösen világossá vált az amerikai, General Motors ' antokonszem munkásai és angol kikötői munkások s’ rájlcia következtében is A múlt évben az olasz piunkásosztály nagy ^tert könyvelhetett el azzal, hogy a túlnyomóan gazda­sági követeléseket támasztó sztrájmozgalmat a kapita­lista kormány politikája ellen irányuló tömegmoz­galommá tudta átalakítani. Japánban több mint 1,5 millió dolgozó vett részt tiltakozó sztrájkokban és tüntetésekben október 21- én, a szakszervezeteknek az indokínai imperialista há­ború elleni hagyományos harci napján. Az 1970-es sztrájkmozga­lom új jellege megmutat­kozott azokban a „nem­hivatalos” sztrájkoknak az erős növekedésében is, amelyek a szakszervezeti központok megkérdezése nélkül robbantak ki olyan országokban, mint Svédor­szág, aa NSZK. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents