Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 25. szám
A nyolcadikosok 90 százaléka továbbtanulhat Meditáció pályaválasztás idején AJ. ORSZÁGOS adatokból nem készül már ‘ pályaválasztási füzet. Ennek egyrészt az az oka, hogy bebizonyosodott: nem sokat értek azzal a fiatalok, ha csak azt tudták, hány gimanazistát, szakközépiskolást, észter- ' gályos-, vagy műszerész- tanulót vesznek fel országosan. Ezért megyei tájékoztatók készülnek — s természetesen fővárosi, amelyek ismertetik a különböző iskolatípusok felvételi adatait, röviden megmagyarázzák a megyékben legkeresettebb szakmák által nyújtott ; lehetőségeket, felsorolják az ország06 beisko- f .lázasé intézményeket, s a legtöbbjük jótanácsokkal is szolgál a pályaválasztáshoz- Van azonban néhány kérdés, amely éppen azért, mert sok embert. érint, bővebb magyarázatot is megérdemel. Kezdjük talán azzal, hogy ki tanuljon gimnáziumban, szakközépiskolában tovább, s ki a szakmunkásképzőben. Ez a kérdés nagyon is izgatja a fiatalok zömét kitevő ,, középmezőnyben” levőket és szüleiket. Mert viszonylag könnyű a dolog azokban a családokban, ahol a gyerek kitűnt • a- tanulásban. Sőt azt mondhatjuk, kész helyzet előtt állnak a bukottak is,‘ mert a legtöbb szak- niaban nem sok reményük van a felvételre. De a hármas, négyes osztályzathoz közelállóknak mar nagyon is gond, hogy középiskolába menje- • nek-e, vagy inkább szakmát tanuljanak? Ezek pályaválasztásáról az utóbbi években kialakult kép meglehetősen tarka, hiszen találunk hármas alatt is középiskolába kerülteket, meg négyesnél is jobbakat, akiié a szakmatanulást .választották. Ám e sokszínű képben is vannak olyan jelek, amelyek kínálnak bizonyos következtetéseket. Az egyik következtetés az hogy az értelmiségi családokból kikerült fiatalok a fizikai dolgozók gyermekeinél csaknem egy egész jeggyel gyengébb bizonyítvánnyal is középiskolákba pályáznak. S fordítva: a munkás- és parasztfiatalok még viszonylag jó tanulmányi eredménnyel is szakmunkásképzőkbe kérik felvételüket. a/. Értelmiségi szülőket is meg lehet persze érteni. Nem akarnak ők rosszat sem maguknak, sem az országnak, hiszen időben hosszabb távra „ terveznek, mert tudják, hogy a gyorsan fejlődő . társadalmi és gazdasági életben mind nagyobb szükség lesz a művelt, iskolázott emberekre. Többségük erre a holnapra gondol, hmikor • szakmunkástanulónak is csak r érettségi után akarja adni gyerekét. Nem lehet tehát egy kalap alá venni az értelmiségi szülőket, hiszen náluk sem mindig a fizikai munka lenézéséről van szó, amikor mindenképpen középiskolába akarják adni a gyereküket. Hibát ők is akkor követnek el, amikor megalapozatlanul elfogultak, ha akkor is középiskolába erőltetik fiaikat és lányaikat, amikor szinté semmi reményük sincs arra. hogy azt el tudják végezni. Ezek a fiatalok hamar kibuknak, kimaradnak a középiskolából, csalódottak lesznek, s tulajdonképpen rhegszégyenülten, a kudarc nyomasztó terhével mennek oda, ahol egyébként siker várta volna őket: a szakmunkásképzőbeA fizikai dolgozók e tekintetben mintha a másik . végletet képviselnék. Egyrészt túlságosan is óvatosak, s olyan általános iskolai tanulmányi átlagokkal is szakmunkásképzőbe adják gyereküket, amelyekkel még a középiskolai végzettség megszerzésére is reményük lehetne. Másrészt vonzza őket a fiatal fizikai dolgozóknak viszonylag jó, a kezdő értelmiségieknél is jobb keresete. S mit éreznek a munkás- és a parasztfiatalok? Többek között igazságtalanságot, mert az általános iskolában gyengébb eredményeket elért értelmiségi gyerekek is középiskolába járnak. Valójában pedig az esetek többségében saját túlzott óvatosságukat kellene okolniuk. Azt, hogy az iskolázottság megszerzésében nem nagyon szeretnek kockázatot vállalni. Mondhatjuk ezt persze reálisabb szemléletnek is, de az ,az igazság, hogy felfogásukkal megnehezítik a minden szempontból igazságos középiskolai felvételi munkát. KI MENJEN HAT szakmunkásképzőbe, s ki próbálkozzék a középiskolával? A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban azoknak kell ajánlani valamilyen szakmát, akiknek a gyakorlati munkában nagyobb a tehetségük, mint az elvont iskolai ismeretek tanulásában. Azok pedig, akik a kézügyességen, a gyakorlatiasságon kívül legalább viszonylagosan jó képességeket mutatnak a tanulásban is, helyesen teszik, ha szakközépiskolába, vagy az úgynevezett emelt szintű szakmunkásképzőbe jelentkeznek. A gimnáziumot elsősorban azoknak kell ajánlani, akiket inkább az elméleti dolgok érdekelnek, s képességeik és szándékaik alapján felsőfokú tanintézetbe pályáznak. A leglényegesebb, hogy ezeket a tömören összefogott. s a gyakorlat által igazolt tanácsokat társa- dalrhi hovatartozás nélkül vegyék figyelembe a családok a pályaválasztásnál. Mert kevés az értelmük ezeknek a javaslatoknak, ha csak a rnun- kásszülők szívlelik meg, az értelmiségiek pedig nem, mert ebben az esetben aligha lehet változtatni a jelenlegi feszültségeken^ AZ ~ IDEI pályaválasztási évadnak is egyik legfőbb jellemzője lesz, hogy az általános iskolát végzetteknek több mint 90 százaléka tovább tanulhat A lehetőségekkel tehát nincs baj. Gondokat az okoz, hogy megtalálja-e mindenki a „testhezálló” pályát, mert ettől függ, hogy kedvvel, vagy anélkül dolgoznak-e egy egész életen keresztül. Érdemes tehát alaposabban átböngészni minden kezünk ügyébe kerülő pályaválasztási füzetet, s meghallgatni a pedagógusok ajánlásait. Tóth László Kötöttel díszítve A mai korszerű divatban a jersey és kezünket és ezáltal nő ruhatárunk, kötöttruhák kapják a legnagyobb he- A kötött és horgolt ruhaféleségek mel- lyet. Minden nőnek kedvenceivé váltak, lett a díszítésre felhasznált kötés, fonal- Céiszerű, kényelmes viselet is a kötött, rojtozás, vagy horgolás is nagyon nagy hurkolt anyagból készült ruha, és ma divat, annál is inkább, mert sokszor a már a legelegánsabb alkalmi ruha is régi ruhákat ezzel egészen újszerűvé lehet kötött. A gépi kötés éppen olyan frissíthetjük fel. Számos ötlet és meg- divatos, mint a kézi kötés, vagy horgo- oldás kínálkozik akár a ruhák meghosz- lás. Elmondhatjuk, hogy a régi szenve- szabbítására is, de most rajzainkon fo- déllyel kötnek és horgolnak a nők. Ezt ként a díszítéssel foglalkozunk. A szak- a hasznos „szórakozást” még a televízió üzletekben különböző vastagságú és misem irtotta ki, sok olyan kötésminta van, nőségű szintetikus fonalak kaphatók hoz- amelyre nem kell nagyon odafigyelni zá. Rajzainkon látható kötött díszítések és tv-nézés közben is hasznosíthatjuk a következők; 1. Szövetruhára az alapanyaggal harmonizáló színű, de elütő fonalból patentkötéssel pántokat készíthetünk: a nyak körül, az elején holpánt- szerűen, az ujjbevarrást körülvéve, az ujjak végére és a zsebek szélére. A ruha formája talán kedvet ad egy modern, nagyon egyszerű ruha csi- náltatásához is. Az elől végig vágott, trapézvonalú szoknya a csípőtől lefelé gombos. A ruha anyagából készült megkötött öv, vagy bőröv egészíti ki. 2. Nadrágos-tunikás ólGáz- vagy villanybojler? Egyre több lakást szerelnek fel gáz-, vagy vil- lanybjlerrel, még azokban a házakban is, ahol központi fűtés van. A régebbi lakások átalakítása során természetesen sor kerül a fűtéstől független bojlerek beszerelésé- sére, sőt a konyhai vízmelegítők beiktatására is. Illetékes szervektől ezekkel kapcsolatban kértünk információt. — Az országos gázprogram végrehajtása során — mondották — természetesen a fürdőszobákba és a konyhákba, illetve főzőfülkékbe gázbojlereket szerelnek fel, a városi, illetve földgáz- tüzelésre. — Melyik gazdaságosabb, a gáz- vagy villanymelegítő. — Az adott helyzettől függ, hogy melyik fajta vízmelegítőt kell használnunk. Általában a gáz- autogejzír nagyobb családok számára hasznosabb. mert bármikor fürdővizet tudunk melegíteni. ami a villanymelegítőknél korlátozott. A villanybojlerek javarészét .éjszakai olcsó áramfogyasztásra állítják be. Egy átlagnagyságú villanymelegítő két-három fürdéshez elegendő vizet ad az éjszakai melegítés után. Tehát ez a berendezés csak az újabb melegítés során adhat vizet, ami annyit jelent, hogy nagyobb család legfeljebb két-három kád vízhez juthat — naponként. Gázbojlerrel viszont bármikor, bármilyen mennyiségű vizet felmelegíthe- tüiik. Egy 80 literes villanybojler átlagosan 70 fokra melegített vizet ad. Ehhez 5600 kalória meleg szükséges, ami átlagosan 2 forintba kerül. A 4 ezer kalóriás gáz esetében nyolcvan liter forró víz eléréséhez másfél köbméter gáz szükséges, ami átlagosan nem kerül 1 forint 20—30 fillérnél többe. így tehát a gázmelegítők használata hasznosabbnak látszik. Azonban a gázbojlereknél külön csővezetékeket kell felszerelni, mert vastagabb gázcsövek kellenek Kávé a kanálban Az Ipar időről Időre praktikus újdonságokkal lepi meg a háziasszonyokat. Az oldódó kávépor (Nescafe), nem tartozik ugyan á legújabb ..vívmányok” közé, de az a mód, ahogyan egy amerikai cég forgalomba hozza, érdeklődésre tarthat számot. Kettős falú, porózus alumíniumból készült kanál fejébe „szerelik ' ki” a kávéport, tehát a kanálról csak le kell venni a védőcsomagolást, majd forró vize* * ’artalmazó csészébe 1 n’ meríteni — s némi irogatás után máris kés? kávét A „kávéskanál” sikerén felbuzdulva az említett cég azóta már tea-, kakaó-, gyümölcs- és levesporokat tartalmazó kanalakat is forgalomba r, „őt. tervbe vette, bi- --os gyógyszereknek e módon való „kanalas” csomagolását is. a gázmelegítőkhöz, mint a gáztűzhelyekhez. Rendszerint nagyobb gázórákat is kell a lakásokba beszerelni. Sokan idegenkednek a gáztól, mert hiba esetén a gáz életveszélyt jelent. De hiba a villanymelegítőknél is adódhat, mert ha esetleg kilyukad a víztároló tartálya és a víz csöpögne, zárlatos lehet a készülék és szintén élet- veszélyessé válhat. Villanybojler még akkor is veszélyes lehet, ha nem szakember szereli azt és földelési problémák vannak. összegezve: lakásunk modernizálását elsősorban az adott lehetőségek szerint végezzük. Kisebb családnál elegendő a villanymelegítő. Kisgyermekes és nagyobb családnál a gázbojlerek használata ésszerűbb és olcsóbb. De mindenekelőtt a lakás kéményrendszere határozza meg. hogy melyik melegítő fajtát használhatjuk. A lényeg akár gáz. akár villanybojlert vásárolunk, illetve szereltetünk be, ne feledkezzünk meg a biztonsági előírások betartásáról, amelyeket az új készülékeken feltüntetet- nek. Minden rendellenesség esetén, a készülékeket üzemen kívül kell helyeznünk és szakembert kell hívnunk. Saját magunk ne javítsunk, ne szabályozzunk és ne próbáljuk a hibát elhárítani, mert önmagunkat tesszük ki az életveszélynek. Zs. L, J tözék. A tunikán majdnem derékig érő a kötött rész, amely mintázott kötéssel igen szép. Az ujjak végén a hosszú stucni szintén kötött és a derékon lazán elhelyezett öv alatt két kis kötött zsebet ifi elhelyezhetünk. Ez a nadrágos modell nagyon szép, ha jersey bői készül és akkor még érdekesebb. ha durvább fonalból kézi kötésmintával díszítjük. 3. Régi ruhából, vagy kabátból alakítható ro- besmanteau jellegű ruha, amelyet különböző színű fonalból, csíkos mintával készült kézikötés-beállttá - sokkal újítunk fel. A ruha felsőrészén és ujjún, valamint a csínő alatt jó szélesek a színes kötésbeállítások. 4. A legtöbb nőnek — különösen a középkorúnknak — van sötét Yester kosztümje. Ez olyan ruhadarab, amelyet évekig lehet hordani, de aki már megunta eredeti formájában. annak a rajzunkon látható díszítést ajánljuk a kiskosztümre. Négy kis kötött zsebet és egy magas nyakú betétet készítünk. A kosztümkabátka kihajtóját levágjuk és e köre a fonalból nyaklánc- szerű megkötött bojtos díszítést varrunk. 5. Sportos, szoknyanad- rágos lumberjack. Ezt a modellt már tavaszra is ajánljuk. A felső részen kötött ..teil’’ beállítással és ugyanolyan anyagból kötött nnev zsebeket helyezünk rá. 6. Jersev vagy kézi kötésű sportkosztüm. A kapható szintetikus fonalakból a legvastagabbat válasszuk erre a célra. A kiskosztümhöz — amely bő rakottszoknyával készül. — kiegészítésül ajánljuk az olyan saDkát, amely vastag nvakrész.é- vel egybekötött, így tehát nem engedi be a hideget a nyakba Az együttes sapkáin, kesztyűje és harisnyáin élénk, elütő színű lehet. Nádor Vera
