Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
1 oldal 1911. január 86. kedd KÉTMILLIÁRD FORINT BERUHÁZÁSSAL új timföldgyár épül Ajkán A magyar—szovjet timföld- és alumíniumipari egyezmény új lehetőségeket teremt bauxitkincsünk hasznosításához. Az egyezmény feltételei végrehajtásának hazai kulcsberuházása az Ajka II. új timföldgyár építése. Több mint 2 milliárd forintos beruházással épül a a jelenleginél jóval korszerűbb és nagyobb üzem, amelynek elsőlépcsős próbaüzemelésére előreláthatólag már ez év végén sor kerül. A folyamatos termelés megkezdését 1972-re tervezik. Az új üzemben évente 2-10 000 tonna timföldet .állítanak elő. A Szovjetunióból, az NSZK-ból, az NDK-ból folyamatosan érkeznek a különféle gépek és berendezések. Az ajka; beruházás mindenekelőtt a hazai bauxitbányászatban érezteti serkentő hatását. Eredmények, és saándékoh Sikeres évzárás a BIK-nél Kecskeméten: autóalkatrész-bolt és lakberendezési áruház Tél a szerelőműhelyben A tél próbára teszi nemcsak az embert, hanem aSépet is. A csúszós, havas utakon a gépjárművek nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. A Volán 9. szá mú kecskeméti vállalatának javítóműhelyében naponta 10—15 jármű baját orvosolják. Az itt dolgozó 180 szerelő és szakmunkás nagy gonddal gyógyítja a sérült gépkocsikat, hiszen — különösen autóbuszok esetében — emberek testi épsége múlik lelkiismeretes munkájukon. A szerelőműhelyben a munkakörülmények lényegesen javultak. A szerviz- műhely bővítése lehetővé tette, hogy a csuklós buszok is beférjenek az üzemcsarnokba. A megye öt városában 643 millós forgalom, a bázishoz — az előző évhez — viszonyítva, csaknem 22 százalékos fejlődés: így zárta a tavalyi esztendőt a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen belül a megye- székhely 26 iparcikkboltja még ezt a tekintélyes mutatószámot is túlszárnyalta, 128,8 százalékra teljesítve az éves tervet. Az eredményességet mozgató rugók között egyike az elsőknek, hogy az árukészlet összhangban volt a vásárlóerővel. Az év során jelentős mértékben javult Képünkön Kádár Mihály, Timár József és Csibor Ferenc egy Szalkszentmárton térségében a Dunánál dolgozó sóderkitermelő markológépet javít. Motorcsere. A nyolctonnás billenőplatós Skoda gépkocsi doktorai: Molnár László és Fekete István. Szöveg: Nagy Ottó Fényképezte: Tóth Sándor A terv és reform — vállalati teendőként A NÉPGAZDASÁGI terv és a reform szoros kapcsolatban áll egymással. A terv a gazdaságfejlesztés céljait, arányait, irányait jelöli meg. A reform e feladatok hatékony végrehajtásához szolgáltat eszközöket, módszereket. Tehát a tervcélok a meghatározóak, az elsődlegesek, az eszközök, a módszerek másodlagos szerepet játszanak, jóllehet visszahatnak magára a tervezésre. A harmadik ötéves terv harmadik esztendejétől változott meg a gazdaság- irányítás rendszere. Nem kétséges, hogy a változás hozzájárult a nemrégen zárult tervidőszak célkitűzéseinek színvonalas teljesítéséhez. A negyedik ötéves terv cél- és eszközrendszere először került komplex módon, egyidejűleg, a kölcsönhatások figyelembevételével kidolgozásra. így a terv céljai és a közvetett gazdasági szabályozás szerves egységet alkotnak Ezt formailag is jól tükrözi az a körülmény, hogy a negyedik ötéves tervről szóló törvény első része tartalmazza a fő elvi és ágazati célkitűzéseket, második része pedig a gazdasági szabályozás rendszerét. Ez a formai kapcsolat tartalmi egységet is jelez. A negyedik ötéves terv középtávú célkitűzéseinek meghatározásánál a központi irányítás először vehette számításba az egész tervidőszakra a reform által kínált lehetőségeket. Ezért a terv viszonylag kevés részfeladatot tartalmaz és az eddigieknél jobban összpontosít a fejlesztés fő irányaira, arányaira, a szerkezeti változásokra. A konkrét számszerű összefüggések, célkitűzések sem kategorikusak, hanem bizonyos értékhatárokat jeleznek, tól-ig-okra utalnak. S ez érthető, hiszen az előirányzott feladatok megvalósításának fő eszköze nem közvetlen utasítás, hanem a közvetett gazdasági szabályozás. Ezért hangsúlyozza a tervtörvény második része: „A kormány alakítsa úgy a gazdasági szabályozókat, hogy azok elősegítsék a tervben előirányzott fő arányok, az előirányzott növekedés és a fő tervcélok megvalósulását.” A NEGYEDIK ötéves terv vezérgondolatához, a hatékonyság emeléséhez alkalmazkodnak a közgazda- sági szabályozás formái, módszerei is. A módosított vállalati bér- és jövedelemszabályozás az ésszerű eszközgazdálkodáson túl megfelelően ösztönöz a létszám-. az élőmunka-takarékosságra. Érdekeltté teszi a vállalatokat abban, hogy hasznosítsák belső létszámtartalékaikat, s a népgazdasági tervek megfelelően emeljék a munka termelékenységét, mivel alapvetően az élőmunka hatékonyságától függ a dolgozók bérének, egyéb személyi jövedelmének növekedése. A gazdasági szabályozás másik lényeges változása, hogy az export állami támogatása az iparág átlagos devizakitermelési költségeihez igazodik. Ezzel — az ötéves tervvel összhangban — a gazdaságos kivitel fokozására ösztönzik a vállalatokat. HASONLÓKÉPPEN sorba vehetnénk a gazdasági szabályozás valamennyi elemét, amely együttes hatásában eredményezi a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtását. A vállalatok kénytelenek saját terveik összeállításánál mind a gazdasági szabályozás sok oldalú hatását, követelményeit, mind a munkájukat, a kapcsolódó ágazatokat érintő népgazdasági célkitűzéseket figyelembe venni. Saját érdekeik ellen vétenek, ha ezt elmulasztják. Az irányító hatóságok viszont szüntelenül elemzik, hogy a gazdasági szabályozás és az egyéb körülmények hatására a vállalati magatartás, a döntés mennyiben felel meg a népgazdaság érdekeinek, a központi terv célkitűzéseinek. Kirívó ellentmondások láttán — ha azok elszigeteltek — utasíthatják a vállalatot, közvetlenül beavatkozhatnak a gazdasági munkába. Ha a vállalati és a népgazdasági érdek szélesebb körben kerül szembe egymással, azért mert a szabályozás hibás, vagy elavult, akkor a közvetett irányítás közgazda- sági eszközeit módosítják. A gazdasági szabályozásnak vannak viszonylag állandó és változó elemei. A változások lehetősége per* sze korlátozott, ha a gazdálkodás stabilizálására, a hosszabb távú vállalati érdekeltség kialakítására, a középtávú népgazdasági tervek hatékony teljesítésére törekszünk. Bizonyos változtatásokat a terv célkitűzései, a népgazdaság érdekei feltétlenül megkövetelnek. Azért a központi tervcélokat és a népgazdasági érdeket sem szabad olyan abszolút fix viszonyítási pontoknak tekinteni, amelyekhez akár közvetlen beavatkozással, akár közvetett szabályozással a vállalati tevékenység minden részletét igazítani kell. A VÁLLALATI önállóság és a gazdasági szabályozás közvetett, keret jellege bizonyos fokú mozgási lehetőséget feltételez a helyi tevékenységben. Vagyis számolni kell azzal, hogy a vállalati magatartás visszahat a népgazdasági célok megvalósítására. Ez a visszahatás nem nagyobb, hanem kisebb eltérést eredményez azonban, mint amit a reform előtt a termelési egységekre felbontott tervek különböző mértékű vállalati túlteljesítése, illetve az elmaradások okoztak. Az önálló vállalati tevékenység — főként a piaci hatásokra —, azokban az apró részletekben finomítja, precizirozza a népgazdasági tervet, amelyeket a központi célkitűzések, az átfogó társadalmi szükségletek meghatározásánál eredetileg nem vehettek figyelembe K. J. az áruellátás; a választék növeléséhez mind a hazai termelés, mind az import előnyösen hozzájárult. Természetesen a gyarapodó forgalommal párhuzamosan a létszámot is növelni kellett. Tavaly 10 százalékkal emelkedett a hálózatban dolgozók száma, ami a termelékenység 16 százalékos emelkedését döntően elősegítette. Említsük még meg, hogy a félezernél is több dolgozó átlagkeresetében az utóbbi esztendőben mintegy 150 forint növekedés mutatkozott. Több gondot az ellenőrzésre! r Ami finomításra vár: az ellenőrzés, a társadalmi tulajdon védelme. A vezetők önkritikusan látják ezt, és a hibák tanulságait levonva, 180 fokos fordulatra törekszenek annak érdekében, hogy eljárni, fenyíteni ne utólag, a „baj” megtörténte után kelljen, hanem hatékony preventív intézkedésekkel vegyék elejét a közvagyont károsító anomáliáknak. Az eddiginél jóval többet kívánnak tenni a kereskedelem presztízsének megtartásáért — vagy talán inkább visszaszerzéséért? —, a rátermettség méltánylásáért, s az udvariasság általánossá tételéért. Fő elvük, hogy a kereskedő nemcsak áruval, de emberekkel is bánik. Épp ezért különös gondossággal bírálják el a reklamációkat, a bolti panaszokat, védve egyúttal a kereskedelem jó hírnevét is. Tavaly 45 brigádban csaknem 300 kereskedelmi dolgozójuk vett részt a szocialista munkaversenyben. A megtisztelő címet közülük 26 brigád érdemelte ki. Tudnunk kell azt is, hogy a BIK-nek a megyében 74 — meglehetősen vegyes profilú — üzlete van, köztük háztartási, vegyi, vas-műszaki, híradás- technikai, bútor-, papír-, iáték-, sport-, illatszerboltok. A forgalomnak egyébként mintegy a felét a vasműszaki cikkek árusítása teszi ki. Bútort a „szomszédnak“ is Ügyes, és eladók-vevők számára egyaránt hasznos „sakkhúzás” volt a múlt év decemberében Nagykőrösön egy lakberendezési áruház megnyitása. A szomszéd Pest megyei város lakossága örömmel fogadta a párt- és tanácsi szervek támogatásával megnyitott, 600 négyzetméter alapterületű áruházat, amelyben nemcsak bútorok, s a korszerű lakás kellékei találhatók meg, de rádió- és tv-készülékek is vásárolhatók. A BIK vezetői, a sikeren felbuzdulva, intenzíven foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy még ez évben Bács-Kiskun megyében is több hasonló egységet létesítenek. Az idei tervük 720 millió forint, 11 százalékkal nagyobb az 1970-esnél. Az árualap — egynéhány országos hiánycikket kivéve — nem hagy kívánnivalót. De a hiánycikkek tekintetében is bizonyos megalapozott derűlátással indulnak az évnek, az előzetes tájékozódás, illetve a szerződések alapán. Olaj- kályhából például jóval nagyobb mennyiséget kötöttek le a tavalyinál. Sajnos, a szeráruellátás továbbra is gondot okoz, pedig az ásó, kapa, villa, gereblye, főként a háztájiban elengedhetetlenül szükséges eszközök. Érthetetlen, miért nem ébred már fel az ipar?! A BIK gazdaságpolitikájának fő elve — a X. kongresszus, a megelőző pártértekezletek szellemében, s a negyedik tervidőszakra készülve — a lakosság maradéktalan áruellátása mellett a fejlesztési alapok hatékonyabb felhasználása. Az elkövetkező öt évben mintegy 40—45 millió forint értékben terveznek beruházásokat. Uj áruházak, szaküzletek Még az idén Kiskunhala-. son — a BRK-val együttműködve — 2 ezer négyzetméter alapterületű vegyes áruházat létesítenek, amelynek megnyitását május 1-re tervezik. Márciusban Kiskunfélegyházán nyílik kultúrcikk-áruház, az őszre esedékes tervük pedig ugyanott iparcikkáruház létesítése. Augusztusban adják át rendeltetésének a kalocsai lakberendezési áruházat, és régi sérelmeket van hivatva orvosolni az 1971-ben Kecskeméten kialakításra kerülő autóalkatrész-szaküzlet. A tervidőszak további részében még számos, az említettekhez hasonló hálózatfejlesztési elképzelésről adhatunk számot. Zárjuk le cikkünket a távlati tervek, egyik legjelentősebbikének az ismertetésével: az illetékes szervek remélhetőleg néhány héten belül szentesítik a vállalatnak azt a szándékát, miszerint Kecskeméten 2 és fél ezer négyzet- méter alapterületű, korszerű lakberendezési áruházát hoznak tető alá. J. T. ABC-áruház Kunfehéríón 12,3 millió forintot költött az elmúlt öt év alatt beruházásra, kereskedelmi és vendéglátóipari egységeinek felújítására, korszerűsítésére a Kiskunhalasa ÁFÉSZ. Ebből az összegből építették például a múlt évben a korszerű kunfehértói ÁBC-áru- házat, amelyben december végéig már 6 millió 703 ezer forint értékű árut vásárolt a lakosság.
