Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
Szakm unkástan u ló a családban MAGYARORSZÁGON az általános iskola elvégzése uum évente csaknem 50 százalékkal többen mennek szakmunkás-tanulónak, mint középiskolásnak. S mégis: egész pedagógiánk, nevelési propagandánk keveset foglalkozik a fizikai munkát választó fiatalok nevelési problémáival. Oka ennek elsősorban a szakmunkásképzés tudományosan megalapozott iskolai és otthoni pedagógiájának viszonylagos kidolgozatlansága. S még egy: életkorban hiába azonosak ezek a fiatalok a középiskolásokkal, olyannyira eltér munka- és életrendjük valamint nevelési hagyományuk a gimnazistákétól és a szakközépiskolásokétól, hogy a középiskolások körében szerzett pedagógiai tapasztalatokat csak óvatosan lehet itt hasznosítani. Lényeges különbség például, hogy amíg a középiskolások a hét hat napján ugyanabba az iskolába járnak, a szakmunkástanulók idejük egy részét az iskolában, más részét pedig a munkapad mellett töltik, — tehát különböző nevelési hatás éri őket. S ráadásul a családban is más a helyük, mint a középiskolásoknak. A szakmunkástanulóknak viszonylag nagy önállóságuk van otthon. Ök már félig a pénzkeresők közé számítanak, márpedig a keresőképesség a munkáscsaládokban hagyományosan a felnőttség jele. Tehát megkezdhetik gyakorolni mindazokat a jogokat, amelyek a felnőtteknek kijárnak. Véleményük lehet családi dolgokban, zsebpénzük van, nem kell elszámolndok minden percükkel, kevésbé szigorúak velük szemben a tanulásban, szabadabbak a barátok megválasztásában. Mindez más körülményeket,' s más lehetőségeket jelent a nevelésben RENDKÍVÜL NAGY nevelőerő rejlik például a szakmunkástanulók családon belüli nagyobb önállóságában, hiszen ezzel olyan gyakorlóteret kaphatnak egyéniségük, kezdeményezőkészségük kibontásához, amellyel az általában sokkal szigorúbb szülői irányítás alatt álló középiskolások nem nagyon rendelkeznek. A szülői háztól való függésük lazulása azonban nem automatikusan hoz többletet a nevelésben. Csak akkor jelent pluszt, ha a szülőkből segítőtárs, jó értelemben vett partner válik. Mert jó néhány vonatkozásban változtatni is kellene a szakmunkás- tanulók körében ma uralkodó felfogáson. Általános tapasztalat például, hogy könnyelműbben veszik a tanulást, viszonylag kevés szakmai és értékes szépirodalmi könyvet olvasnak, nem nagyon járnak színházba, múzeumba, kiállításra. Ebben persze hibás az általános iskolai oktatás, nevelés is, mert nem kelti fel ezek iránt a tartós érdeklődést, de hibás az a szülői felfogás is, miszerint az általános iskola elvégzésével tulajdonképpen befejeződik a rendszeres tanulás, és a szakmunkásképzés ennek betetőzéseként csupán a szakmára való felkészítést jelenti. A valóságban a szabad idő növekedésével és a technika fejlődésével mindinkább elavul ez a hagyományos szemlélet. Egyrészt ugyanis tudomásul kell vermi, hogy a termelés gyors változásaival az iskola nyújtotta szakmai ismeretek nem lesznek elégségesek egy életre; másrészt pedig társadalmi érdek a művelt, sokirányú tájékozottságot mutató fiatal munkások nevelése. Sőt, saját érdekük is. hiszen már ma is feltétele a termelésben való helytállásnak, s mindenféle előlépésnek az általános műveltség és a szakmai tudás. Ezért okos dolog, ha olyan hangulat alakul ki a családban, amely a tanulás és a művelődés fontosságát erősíti. Tudni kell azt is, hogy a szakmunkásképzés ma már nem jelent zsákutcát az iskolarendszerben, mint régen az inasoktatásban, hiszen a szakmunkásiskolák most be nem fejezett középiskolai képzést adnak, amelyet esti, vagy levelező tagozaton egészen az érettségig bármikor ki lehet egészíteni. SPECIÁLIS körülményeit okosan ki kell használni, nevelésük javára fordítani. S ez éppúgy vonatkozik a fizetésükre-zsebpénzükre, mint a szórakozásukra, kimaradásukra. baráti körük megválasztására. Ameny- nyire rossz lenne a szakmunkás-tanulókat továbbra ig kisdiákként kezelni a családban, olyannyira hiba volna mindent teljesen rájuk hagyni. A szakmát tanuló fiatalok éppúgy tagjai a családnak, mint a testvérek, vagy a szülők — tehát nekik sem csupán jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Helyes például, ha nagyobb szabadságot kapnak ösztöndíjuk, fizetésük fel- használásában, de mindenkor legyenek tekintettel az egész család anyagi helyzetére; természetesnek kell venni, hogy szélesedik az a kör, amelyből barátokat választanak, de ez nem jelenthet számukra felelőtlenséget; szórakozásuk is változik, ám töreked- niök kell szabad idejük ízléses, tartalmas eltol- tésére. A SZAKMUNKÁSTANULÓK némileg előbb kerülnek közel a felnőttséghez, hiszen amikor a középiskolások még utolsó évesek, ők már felszabadult szakmunkások. Ez a körülmény pedig nem kisebb, hanem nagyobb felelősséget ró a szülőkre. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a munkáscsaládokban a szakmunkás-tanulók nevelésében kialakult hagyományokat nem ártana korszerűsíteni, hiszen a világ, s benne a termelés színvonala és a fiatalok helyzete, környezete jelentősen megváltozott azóta, amikor a szülők még maguk is gyerekek voltak. T. L. Hosszan tartó divat A szem kikészítése Subapárna — subaszőnyeg Kongré alapanyagon háromféle színt választva, párnát, vagy faliszőnyeget is készíthetünk a fenti mintával. A subaszőnyeg-készítésnek többféle módszere ismert. Egyenletes,. szép bolyhozatú szőnyeget kapunk, ha a fonalat, pl. vonalzóra feltekerve, egyenletes darabokra vágjuk, s a fonaldarabkákat horgolótű segítségével az alapanyag szálai között áthúzva és átfogva, megcsomózzuk, illetve meghurkoljuk. (Horváth Piroska terve) A kihúzott, vagy megformázott, esetleg utánarajzolt szemöldök, a bo- dorított, festett, vagy felragasztott szempilla közismert, nappalra is alkalmazott szépészeti mód, s már évtizedek óta divat. Üjabban a szem kikészítésében legkedveltebb eljárás a szemhéj festése. Ehhez különböző segédeszközök szolgálnak. A szemhéjrúzs a szájrúzshoz hasonló tartóban kapható puha rudacska. Használata is szinte azonos a szájrúzséval; a szempillasor felett húznak vele vonalat, vagy eldörzsölt árnyékot. Ennél modernebb változat a folyékony szemhéjfesték, kis üvegcsében. Végül a legújabb és legalkalmasabb kellék a gombfesték készlet, mely 6—8 darabból áll, fehértől ezüstszürkén át kékig, zöldig, aranybarnáig. Ezt szárazon rakják fel, a porított anyagú gombfestékből szedve a szükséges mennyiséget ecsetre. Éspedig: közvetlenül a felső szempillasor felett kezdve, fel, egészen a szemöldökig. Ez a réteg lesz az alap; ezt a fehér festékből rakjuk fal, jól eldörzsölve. A szemöldök alatt ugyanis csak a fehér szín érvényesük Az alapra azután a felső szempillasortól kiindulva visszük fel a színezőt, — nappalra világoskéket, vagy hársfazöldet, esetleg kissé rózsásat — finom átmenettel az alapszínbe. Estére a merészebb, — arany- barna, ezüst szín is elfogadott, mivel estj világításban, színházban, koncert-teremben, bálban úgyis halványabbnak, sá- padtabbnak hat bőrszínünk. A szemhéjfestés népszerűségének titka: fiatalít, nagyobbnak tünteti fel a szemet az eredetinél, csupán arra vigyázzunk, hogy nappalra ne alkalmazzuk túl feltűnően. A szemhéjfesték színe igazodjék természetes színeinldiez. Barna hajhoz szép a halványzöldes. vagy aranybarnás árnyékolás. Kékszeműek- nek a világoskék szemhéjfesték illik legjobban, mert hangsúlyozza, elmélyíti természetes adottságaikat. ^ Természetesen ízlés dolga, ki milyen színt választ, de mégegy- szer csak azt tanácsolhatjuk, vékonyan, diszkréten kenjük fel a Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szépen kikészített. hangsúlyozott szem mellett arcbőrünk is üde és színes legyen. — nem is elsősorban a festéktől, hanem a természemhéjfestéket. A feltűnő, vaskos festés, ugyanis inkább öregít, mint fiatalít. És a szem alá csakis nagyon fiatalok tegyenek színezőt, leheletnyi vékonyan. szét jóvoltából; tehát télen is mindennap fogyasszunk bőségesen a kapható vitaminokat, paradicsomlét, narancslét, stb. B. S. Tanácsok a téli vitaminpótláshoz A szervezet számára létfontosságú vitamin- szükségletet a különböző élelmiszerek fogyasztásával biztosíthatjuk. A téli-tavaszi táplálkozásban elsősorban az A- és C-vitamin rendszeres pótlásáról kell gondoskodni. Az A-vitamint a szervezet annak elővita- minjából — az ún. ka- rotinokból — tudja előállítani. Hazánk lakosságának A-vitamin-szükségletét kb. 90 százalékban az elővitaminok — karotinok — fedezik, melyek pl. a sárgarépában, paprikában, paradicsomban, zöld salátában, parajban és egyéb zöldségfélékben, valamint gyümölcsökben találhatók. Ezen túl kész A-vitamin található az állati belsőségekben, húsfélékben, tejben, vajban, tojásban is. Az A-vitamin hiánya csökkenti a szervezet ellenállóképességét, bőr- és nyálkahártya-elváltozásokat okoz, amelyeken keresztül a baktériumok könnyen behatolnak a szervezetbe. (Szembetegségek. nyálkahártya-gyulladások származhatnak A-vitaminhiány esetében). Másik, igen fontos vitaminunk — a C-Vitamin. Egy felnőtt ember napi C-vitamin-, azaz ascorbin- sav-szükséglete 50 mg. Hogyan biztosíthatjuk ezt a szükségletet télen? Mint könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó forrást talán először a burgonyát említhetjük. Vigyázzunk arra, hogy lehetőleg kukta-fazékban főzzük, mert hosszú ideig tartó főzéssel sokat veszít — egyébként • sem túl magas — C-vitamin- tartalmából. Ugyanez vonatkozik a többi főzelékfélékre is. Miután a savanyú közeg bizonyos fokig konzerválja az élelmiszerek eredeti C-vita- min-tartalmát, fogyasz- szunk sok savanyított káposztát, savanyú paprikát és paradicsomot. A nyersen fogyasztható gyümölcsfélék C-vitamin- já a tárolás során ugyancsak csökken. Ezért kell például még több almát, esetleg körtét fogyasztani, mint más évszakokban. Értékesek a mirelit gyümölcs- és zöldségfélék, amelyek a friss élelmiszer eredeti C-vitamin- tartalmát csaknem teljes egészében megőrzik. Kitűnő C-vitaminpótló a C-vitaminnal dúsított csipkeszörp, gazdag C- vitaminforrás a citrom, s könnyen hozzáférhető déligyümölcs is. Jóval kevesebbet. de ad C-vita- mint a narancs és a banán is. A déligyümölcsökre vonatkozóan megjegyzendő, hogy C-vita- min-tartalmuk a felvág 's után levegővel érintkezve gyorsan csökken, tehát lehetőleg azonnal fogyasszuk el a kicsavart citrom vagy narancs levét. G. J.
