Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
8. sMai ISfL Jassir 21, »amtetíSk Hatvankétezer „gólya“ a középiskolákban Nagyobb súlyt kap a pedagógusok véleménye A következő napokban. | ziumokban. ahol kétszeres hetekben a szülőket és a vagy annál nagyobb a túl- diákokat országszerte tájé- j jelentkezés, tájékoztató jel- koztatják az iskolákban a legű beszélgetéseket folytovábbtanulás lehetőségeiről. Az általános iskolákban végző fiatalok közül csaknem 62 ezren folytathatják tanulmányaikat gimnáziumban és szakközépiskolában, mint leendő elsőéves „gólyák”. A pedagógusok a pályaválasztás időszakában megkülönböztetett gonddal foglalkoznak a fizikai dolgozók gyermekeivel, hogy azok képességeinek, érdeklődési körüknek megfelelően, kellő számarányban jussanak be a gimnáziumokba, szakközép- iskolákba és szakmunkásképző iskolákba. Célszerű, hogy a lányok a korábbinál nagyobb számban jelentkezzenek a szakmai képzést nyújtó tanintézetekbe. A gimnáziumok elsősorban a körzetükhöz tartozó fiatalokat kötelesek felvenni. a szakosított tantervű osztályokba azonban körzethatárra tekintet nélkül jelentkezhetnek a tanulók. Azokban a gimnátátnak valamennyi tanulóval. Ez azonban nem azonos a felvételi vizsgával, a beszélgetés résztvevőitől nem követelik meg a vizs- gajellegű feladatok megoldását. A szakközépiskolai felvételek lebonyolítására a korábban kiadott miniszteri utasítás és a végrehajtást tartalmazó útmutató érvényes az idén is. A jelentkezési lapon egyebek közt a hetedikben, valamint a nyolcadik osztály első félévében elért átlageredmény szerepel. Ez is bizonyítja, hogy az átlag csupán egy része a tanulmányi eredményre jellemző adatoknak. Ezzel szemben nagy súllyal esik latba az osztályfőnök által készített alapos, gondos jellemzés. mert tulajdonképpen ebből derül ki a tanuló speciális érdeklődése, képességének, fejlődésének iránya. rátermettsége. Az iskolák, a szülők, a diákok tájékoztatásának megkönnyítésére a Művelődésügyi Minisztérium öszszeállította a középiskolák és a szakmunkásképző iskolák országos címjegyzékét tartalmazó kiadványt, amelyben megtalálhatók az iskoláztatási és pályaválasztási feladatokról szóló miniszteri utasítás legfontosabb fejezetei. Tájékoztató készült a szakközépiskolákról is. Papi békebizottság ülése A római katolikus papok megyei békebizottsága tegnap, a Hazafias Népfront székházában tartott ülésén a múlt évi munkáját értékelte. Az értekezlet részvevői egyidejűleg megvitatták a békebizottság ez évi programját. A tanácskozáson ott volt Fekete János egyházügyi tanácsos és Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Változatlan termelési érték Költségesebb gazdálkodás a téeszekben A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben mindenütt készülnek a zárszámadások és országszerte megkezdődtek a beszámoló közgyűlések is. Az előzetes felmérések szerint a tsz-ek többsége jó szervezéssel pótolta a természeti csapások, károk jelentős részét Ennek köszönhető, hogy a téeszek 1970. évi II biometeorológia új fegyvere: az „idöjúráspirula’ Az új tudományág, a ; tatták, hogy a közeledő biometeorológia egyszerű meleg hatására fellépő túl- és hatásos fegyvert ad ke- ; zott álmosságot bizonyos Járatják a bugaci ménest Szaporodik a magyar szürke gulya A romantikus Bugacpusz- ta ismét az Alföld egyik leglátogatottabb idegenforgalmi központja. Tavaly már több mint húszezer külföldi turista kereste fel, s tizenötezren kimondottan a puszta kedvéért érkeztek hazánkba. Vonzását a vidék ritka faunája adja. Együtt található a háborítatlan láp. a homokbuckás, borókás vidék, s a kietlen puszta. A természetnek ez az érdekes találkozása hatott a környék állatvilágára is. A borókásokban fürge üregi nyulak tanyáznak a rekety- tyés, a nádas, a mocsaras terület a vízimadarak és a teknősbékák birodalma. A korábban felhasított ősgyepet visszacsatolták a pusztához. Kivágták az elmúlt évtizedekben telepített szórványfákat, s tölgyessel, kőrissel szegélyezték a mezőt. „Él” a puszta is. Csikóstanyával a közepén, sárga ménes járja a legelőt. A nagy gonddal összeválogatott lovakat most szoktatják össze és mindennap meghajtják a ménest. A csikósok készülve az idényre, „nyereg alá törik” a lovakat. Érdekes látnivalója a pusztának á magyar szürke gulya, a pödrött szarvú fekete és fehér rackanyáj és a szabadtéri pásztormúzeum. A bugaci erdőben levő téli szállásukon most gyarapszik a szürke magyar gulya. Negyven kis- borjút várnak tavaszig, s ezzel összesen kétszázra nő a „villásszarvúaik” családja. zünkbe az időjárás szeszélyei elleni harchoz: orvosságot, az „időjáráspirulát”, amely csökkenti az időváltozás kellemetlen kihatásait az emberi szervezetre. Álmosító meleg, dühítő hideg — Nem találtunk fel új gyógyszert; az „időjáráspirula’’ olyan rég ismert és használt szerek keveréke, amelyeknek hatása bizonyos biometeorológiai feltételek között nagyon hasznosnak bizonyult, — mondotta dr. Julian Alek- sandrowicz professzor, a Krakkói Orvostudományi Egyetem III. számú belklinikájának vezetője, aki régóta folytatja kutatásait „az ember és környezete” témakörben. A professzor kezdeményezésére sokan munkálkodnak azért, hogy az időjáráspirulát minél szélesebb körben alkalmazzák. Együttműködik a klinikával a Krakkói Városi Egészség- és Járványügyi Állomás bioklimatológiai és meteorológiai osztálya; a városi közlekedési vállalatok pszihotechnikai intézete megvizsgálta a villamos- és autóbuszvezetők közérzetét és reflexeit az időjárás kellemetlen befolyását ellensúlyozó pirulák bevétele után. A vizsgálatok többi között kimuZsebp Fiam, aki a közelmúltban hagyta el a biztonságot jelentő •pelenkát, nemrégiben így szólt hozzám: — Beszédem van veled, fater. Foglalj helyet. — Köszönöm — mondom megilletö- dötten és szerényen helyezkedtem a karosszék támláján. — Rágyújtasz? — nyújtotta felém elegáns ezüst cigarettatárcáját. — Köszönöm, nem dohányzom. — Parancsolj valami italt. Édeset, vagy erőset töltsék? — Csak szörpön élek — közöltem vele illő tisztelettel. — Na jó, hát térjünk a tárgyra — mondta ő és szó- rakozQtit» «tmgrizCMZ ta rózsaszín celluloid csörgőjét: — Ez így nem mehet tovább. Havi 100 forint zsebpénz, az nekem smafu. — És miért smafu? — kérdeztem kíváncsian. — Ugyan, kérlek, hogy tudok én heti 25 forintból társadalmi életet élni — legyintett idegesen. — A múltkor bent ültem egy lánnyal a „Jereván’-ban, két gin után le kellett állítanom a rendelést. Majd kisült a szemem a szégyentől. És azt hiszed, fater, hogy az ötórai teákat ingyen adják? Színház, mozi, dzsessz- fesztivál, az mind pénzbe kerül. Barátomnak, a Stan- cek Árpinak, már robogót vett az apja, ém mag «ev nyomorult biciklin karikázhatok! — A Stancek apjának gebines boltja van — próbáltam védekezni. — Neked kutyakötelességed, hogy mindent megadjál a tulajdon édes gyermekednek — intett le szigorúan a srác, majd folytatta-. — Milyen gyerekkorod volt neked a huszas években? — Ne is beszéljünk róla — válaszoltam borongásán. — De igenis beszéljünk róla — erösködött a fiam. — Remélhetted, hogy lesz valaha is biciklid? Milyen játékaid voltak? Magad mesélted, hogy hattól tizennégy évet korodig egy ócska rongylabdá- val játszottál. — Hát igen — vallottam be töre- delmesen. mennyiségű efedrozan és koffein (a vérnyomás emelkedését gátló, megelőző szerrel adagolva), különösen idősebb korúaknái, csökkenti, s hogy a hideg időjárás nyomán fellépő ingerültség glimid és egyes a barbitalen-csoportba tartozó gyógyszer szedése után megszűnik. A vizsgálatok befejező fázisa a gépjárművezetők reakciógyorsaságának mérése. Az időjáráspirula gyártását 1975 -ben kezdik meg a POLFA gyógyszerművekben. A főn hatása A modern biometeorológiának mint tudományszakasznak, megvan a pontos születési dátuma és helye. 1956-ban. Párizsban, az UNESCO által szervezett tanácskozáson ismerték el, mint „a légkör geofizikai és geokémiai környezetének az élő növényi, állati és emberi szervezetre kifejtett közvetlen és közvetett befolyásáról szóló tudományt”. Aleksandrowicz profesz- szor 1950 óta kíséri figyelemmel, miként befolyásolják az időjárási tényezők betegei állapotát. Akkori- ban szervezték meg a klinikán a professzor, valamint Michal Kamienski csillagászattanár és Leopold Juszkiewicz fizikatanár kezdeményezésére az orvosi biometeorológiai részleget, amely 1964 óta mint az első biometeorológiai klinikai osztály működik. Ez az osztály végezte többi között azokat a vizsgálatokat, amel vek teljes mértékben igazolták a főn. a szárazmeleg déli szél befolyását a fizikai egyensúly zavaraira és az érzelmi állapotokra. Kitűnt például, hogy 1964—65-ben Krakkóban 55 öngyilkossági kísérlet közül 36-ot főn idején követtek el, s a Zakopanéi mentőállomáson kezelt, verekedésből eredő 148 sérülés közül 118 ugyancsak főn idején következett be. Frontáttörés — félelemérzettel A közösen folytatott vizsgálatok bebizonyították a közvetlen összefüggést a frontáttörések alkalmával fellépő és erősbödő félelemérzet és a rövidülő véralvadás között, amely elő— Ha már neked ilyen sivár volt a fiatalságod, szerezz örömet a gyermekednek — parancsolt rám, és kezét nyújtotta. — Most adjál egy kis költőpénzt, mondjuk 800 forintot. A meghatottság könnyei csillogtak szememben, miközben leszámoltam az ezrest. — Kösz — biccentett és hanyagul zsebrevágta a bankókat. — Most benézek valami éjjeli lokálba. Ha későn jönnék haza, a tej- begrízt hagyjátok, a konyhaasztalon. E hó elsején hazaadtam az egész fizetésemet a fiamnak. Azóta nagyon rendesen viselkedik ; segíti a véralvadék képzővelem szemben- Kapok tőle 20 forint zsebpénzt, sőt a múlt héten még moziba is elvitt. szilvcMtac dését és a szívinfarktust. Aleksandrowicz profesz- szor a biometeorológiát határozottan a szociális orvostudomány területéhez sorolj*. Vélemény« szerint ezen a téren az orvos feladata nem az orvosi kezelés, hanem a segítség- nyújtás ahhoz, hogy a szervezet alkalmazkodjék a meteorológiai viszonyokhoz. Ha egyre jobban megismerjük az összefüggéseket az ember és a légköri tényezők közt, fel lehet készíteni az embert a számára kedvezőtlen változásokra. Csökkenteni lehet az éles reagálást a klimatikus, atmoszférikus ingerekre, óvni lehet a szervezetet ezeknek az ingereknek káros jelenségeitől. Tájékoztató szolgálat Sokat segít a szervzett biometeorológiai tájékoztatás különösen a bányavidéken, a kohászati üzemekben és egyéb területeken. ahol a figyelem csökkenése, vagy a reakcióképesség lelassulása életveszélyes lehet. A tájékoztató részleg útszolgálatot is teljesít és távírójelentésekkel ad hírt a bioklimatológiai helyzet változásairól. A jövő biometeorológiájának a maiaknál lényegesen nehezebb feladatokat kell majd megoldania. Fejlődő civilizációnk alaposan megváltoztatja a me- teoszférát, az ember közvetlen környezetének légköri és klimatikus viszonyait. A smog, a füsttel kevert köd tragikus következményei meggyőzően bizonyítják, mennyire fontos volna egy jól működő biometeorológiai tájékoztatás, amely figyelmeztetne a közeledő ködös időjárásra, különösen az ipari központokban. A stress veszélye Az időjárási változások által okozott ingerek- nem egyszer el is pusztítják a beteg, kimerült, a fizikai stress állapotban levő embereket. A hőmérséklet, a légnyomás hirtelen változása, a frontátvonulás olykor katasztrófát idézhet elő. Éppen ezekben az esetekben hatékony segítséget jelenthet a veszély ismerete. néha a legegyszerűbb módon — azzal, hogy a veszélynek kitett személy otthon marad, nem kezd megerőltető, nagy figyelmet követelő munkába, nem vezet gépjárművet. A kutatók szeretnék a biometeorológiát nemzetközi méretekben a szociál- pedagógia programjába iktatni, olyan meggondolás alapján, amely a kor követelménye szerint már túltekint az orvostudomány hagyományos keretein. Magdaléna Bajsr termelésének értéke eléri, sőt, esetleg meg is haladja az ezt megelőző év viszonylag magas szintjét. A változatlan termelési színvonal mellett azonban 1970-ben jelentősen, mintegy 10—12 százalékkal növekedtek a termelési költségek. Ennek főképpeh az időjárás az oka — a száraz talaj miatt például csak „több menetben” lehetett szántani —, de kétségtelen az is, hogy a még többfelé tapasztalható meggondolatlan és pazarló gazdálkodás is visz- szavetette a gazdaságok egy részét. Mindezek együttes hatásaként országszerte mintegy 10—12 százalékkal csökkent a felosztható jövedelem. A tagok és az alkalmazottak részesedési alapja mégis általában az 1969. évihez hasonlóan alakul. A zárszámadásoknál jelentkeznek az abból származó problémák, hogy a gazdaságok egy része saját erőforrásait meghaladó fejlesztésbe kezdett. A közgazdasági ösztönzőket kihasználva — nagyon helyesen — éltek ugyan az állami támogatásokkal, közben azonban elvetették a sulykot: megalapozatlan döntéseikkel olyan beruházásokhoz kezdtek, amelyek a saját erőforrások szűkössége miatt a zárszámadáskor alaphiányt' eredményeznek. Azok a téeszek, amelyeknek vezetői az zárszámadás bor helyzetében önálJ . rielősséggel nem tud Um összeállítani a mérlegeket, sorra igénybe veszik a szövetkezetek területi szövetségeinek segítségét, és külső szakértők bevonásával készítik el mérlegeiket. Sütőüzem a malomépüictben Megoldódik Kiskőrös és környéke kenyérellátása A Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat Kiskőrös község kenyér- és péksütemény-ellátásának megjavítására a napokban új sütödét állított üzembe. Eddig ugyanis a község ellátása két helyi, korszerűtlen pékségből. valamint Kecelről és Kalocsáról történt. A vállalat fejlesztési alapjából egy régi malomépületet alakított át sütőüzemmé, s azt korszerű, olajtüzeléses kemencékkel és dagasztóberendezésekkel szerelte fel. Az új sütöde naponta 12,5 tonna kenyeret és péksüteményt áUít elő. A sütőüzemben megfelelő szociális létesítményekről is gondoskodtak. A kulturált munkakörülmények mellett mosdó, öltöző és ebédlő áll a munkások rendelkezésére. A pékséggé alakított malom hosszú időre megoldja Kiskőrös és környéke kenyérellátását, ezenkívül a még szabadon maradt helyiségekben különböző száraztészta vagy édesipari termék gyártására alkalmas üzemet lehet létrehozná. N. O.
