Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

/ Világ proletárfai, egyesüljetek! a Magyar szocialista munkáspárt bács-kiskun megyei bizottságának napilapja XXVI. évf. 17. szám 1971. január 21, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér A Homokhátság jövője Munkaértekezlet a MEZOBER megyei kirendeltségén A Bács-Kiskun megyei Ta- • nács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának rendezésében munkaérte­kezlet volt szerdán Kecs­keméten az Országos Me­zőgazdásági Beruházási Vállalat megyei kirendelt­ségének székházában. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy az érdekelt gazdasági irányító szervek, valamint a tsz-szövetségek, termelőszövetkezetek, víz­ügyi igazgatóságok, vízgaz­dálkodási társulatok képvi­selőinek jelenlétében meg­vitassák azokat az irány­elveket, amelyeket a ho­mokhátság! termelési kör­zet készülő talajvédelmi, vízgazdálkodási, valamint mezőgazdaság-fejlesztési távlati tervének minden részletre kiterjedő kidol­gozásánál figyelembe kell venni. Mint ismeretes, a megyei pártbizottság kezdeménye­zésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um igen jelentős anyagi támogatásával az Országos Mezőgazda- sági Beruházási Vállalat fogott hozzá Bács-Kis­kun megye, ezen belül a Homokhátság fejlesztési programjának kidolgozá­sához. Ennek jelentőségét méltat­ta az értekezleten elhang­zott bevezető előadásában dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője. Bács-Kiskun az ország legnagyobb ki­terjedésű megyéje, amely­ben 1 millió hektár van mezőgazdasági művelés alatt, 17 termelési alkörzetéből 11 a Homokhátságon van, s erre összpontosul a szőlő- és gyümölcskertészet, vala­mint a zöldségtermesztés legnagyobb része. A kiegé­szítő és járulékos beruhá­zások hiánya miatt azon­ban az alapberuházások — a második és harmadik öt­éves terv ideje alatt telepí­tett szőlők, gyümölcsösök — helyzete nem a legked­vezőbb. Megtérülésük csak a szőlő- és gyümölcsfeldol­gozók és más járulékos lé­tesítmények megvalósítása után várható. Dr. Krénusz Ferenc, a MEZÖBER főosztályveze­tője a kecskeméti járás gazdaságaiban végzett adatgyűjtések tapasztalatai­nak ismertetése során az olyan beruházások megva­lósításának fontosságát emelte ki, amelyek egy- egy termelési folyamat tel­jes gépesítését megoldják. Dr. Matos'László, a me­gyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetője hangsúlyozta, hogy a Duna—Tisza közi homok körzete a fejlesztési tervek megvalósítása révén gyor­sabban vissza tudja adni az ál’ami Támogatást a ter­mékek növekvő mennyisé­gében. Kiemelte, hogy a tnogvei na'■•bizottság a párt politikai eszközeivel is támogatja a fejleszté­si tervek készítőit. A munkaértekezlet vitá­jában . felszólaló Mormer Miklós, az állami gazdasá­gok megyei főosztályveze­tő-helyettese, Harrpath Ist­ván, a Gabonatermesztési Kutatóintézet munkatársa, Kosa Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke, Géczi Károly, a Mezőgazdaság; és Élel­mezésügyi Minisztérium osztályvezetője, Belényi Ist­ván, a Kiskunfélegyházi Vá­rosi Tanács V. B. elnökhe­lyettese, Nagy Béla jakab- szállási szakszövetkezeti el­nök hasznos javaslatokkal egészítették ki az értekez­leten elhangzott gondolato­kat. K. A. Magyarország az érdeklődés középpontjában ÜZEMI CSARNOKOK ÉPÜLNEK, FELÚJÍTJÁK a gépparkot, új szociális létesítmények A VSZM fejlesztési programja Mint lapunkban arról már beszámoltunk a vidé­ki iparfejlesztést szolgáló központi alapból megyénk 70 millió forinttal részese­dik. Ezt az összeget Kis­kunfélegyháza ipari létesít­ményeinek fejlesztésére fordítják. Az üzemek közül a legnagyobb támogatást — 30 millió forintot .—, a Villamosszigetelő- és Mű­anyaggyár kapja. Ebben az üzemben az említett köz­ponti hozzájárulással együtt 120 millió forintot fordíta­nak különböző beruházá­sokra a negyedik ötéves terv végéig. Tavaly egy 2300 négyzet- méter alapterületű csarnok építésébe kezdtek. Ennek egy - része már elkészült. Ide fröccsöntő automata gépeket helyeznek el. A termelőterület növelése az idei évben továob folytató­dik egy 1400 négyzetméte­res csarnok építésével, amelyben műanyagcső­gyártó gépeket helyeznek el. Ezeknek a létesítmé­nyeknek az elkészülte újabb 400 asszony és lány alkalmazását teszi lehető­vé. A létszám emelkedésé­nek megfelelően tervbe vették újabb szociális léte­sítmények építését is. Az 1973—74-ben — körülbelül 6 millió forintos beruhá­zással — elkészülő épület minden igényt kielégít majd. Lesz benne többek között öltöző, . ebédlő, konyha & üzemorvosi ren­delő. Ehhez kapcsolódik az üzeín közműhálózatának (út, csatorna) bővítése is mintegy 5 millió forint ér­tékben. Üj gépek beszerzésére 57 millió forintot irányoz­tak elő. Ebből az idén 2 millió forintért érkeznek automata fröccsöntő gépek és a hőre keményedé mű­anyagok feldolgozását meg­gyorsító nagyfrekvenciás előmelegítő készülékek. A technológiafejlesztés kere­tében ugyancsak még eb­ben az évben négy korsze­rű, bakelit fröccsöntésére alkalmas gépet állítanak munkába. Ez az eljárás termelékenyebb és a mi­nőség szempontjából is elő­nyösebb, mint a bakelit sajtológépeken történő fel­dolgozása. A fejlesztés ke­retében 1 millió forintot szánnak elektromos targon­cák vásárlására, melyekkel lényegesen meggyorsítják az üzemen belüli anyag- mozgatást. A gépekre szánt összegből jut a karbantar­tó munkát meggyorsító be­rendezésekre is. ■ P. M. Miskolc testvérvárosából, a 150 ezer lakosú Tam­peréből diktálom a tudósí- i tást. Esik a hó és a zúz­marába öltözött fenyőer­dők birodalmában finnor­szági tartózkodásunk óta első ízben érezzük: észa­kon . vagyunk. Tampere és Helsinki között akkora a távolság, mint Budapest és Miskolc között. Tampere gyárváros és iskolaváros. A lakosság fele üzemi dol­gozó. Az egyetemnek mint­egy hatezer hallgatója van, január 20-án ez a város fogadta Fock Jenő elvtár­sat és kíséretét. A szerdai program egyébként Helsin­ki közelében, Hyvinkaaban, a Kone részvénytársaság megteltintésével kezdődött. A Kone részvénytársaság tulajdonában levő hyvin- kaai liftgyár évente körül­belül háromezer liftet gyárt. A gyár termelésének több mint 70,százaléka kül­földre kerül.' A gyárépület nagysága körülbelül két hektár (húszezer négyzet- méter) és az üzem 830 em­bert foglalkoztat. Helyi idő szerint rövid­del déli 12 óra után érke­zett Fock Jenő és kísérete Tamperébe, ahol a város vezetői fogadták küldöttsé­günket. Délben a városi tanács ebédet adott Fock Jenő és kísérete tiszteleté­re a városháza dísztermé­ben. Délután városnézés következett, majd a Tam- pella részvénytársaság megtekintése. Az ország legnagyobb és legrégebbi gyára 8000 munkást fog­lalkoztat. Az üzem vezetői köszöntötték a magyar vendégeket és a gyár meg­tekintésére invitálták őket. Helyi idő szerint délután 4 órakor a Tampella rész­vénytársaság fogadást adott Fock Jenő és kísérete tisz­teletére a Tammer Szállo­dában. Barátságos és szívé­lyes légkörben beszélget­tek a magyar államférfiak a gyár vezetőivel. Ezekben a napokban Finnországban kétségkívül Magyarország került az ér­deklődés középpontjába. A finn rádió, tévé, vala­mint a Helsinkiben megje­lenő reggeli lapok vezető i helyen részletesen beszá­molnak a magyar küldött­ség programjáról, Fock Je­nő miniszterelnök Helsin­kiben folytatott hivatalos tárgyalásairól, valamint a Finn—Magyar Kereskedel­mi Egyesület esti ’ ünnepi ülésén tartott előadásról. A lapok kivétel nélkül kiemelik azt a tényt, hogy a tárgyalások folyamán a felek behatóan tanulmá­nyozták az európai bizton­sági konferencia összehívá­sának feltételeit, érintették az európai biztonság meg­szilárdítását elősegítő té­nyezőket. Gazdasági kérdé­sekről szólva a tárgyaló­felek kicserélték vélemé­nyüket az európai gazdasá­gi integráció fejlődéséről. A lapok megállapítják: a ^inn—magyar kapcsolato­kat tekintve különöskép­pen a kereskedelem to­vábbfejlesztésének kérdé­seit vizsgálták meg. Meg­egyeztek abban, hogy ezen a téren a szakértők között folytatják majd a megbe­széléseket. Szekulity Péter , Együtt a világ minden békeszerető Nixon-politika elleni demonstráció Solton Hová lettek Nixon, ame­rikai elnök hatalomra ke­rülése előtt képmutatón hangoztatott szólamai, me­lyek szerint — megválasz­tása esetén — a vietnami konfliktus tárgyalásos, bé­kés megoldására, az ame­rikai haderők Vietnamból való fokozatos kivonására törekszik? Az elnöki szék elfoglalásával köddé fosz­lottak. Még azok számára is, akik nagy derűlátással, Képünkön a fröccsöntő üzemi csarnok vasbeton váza, háttérben pedig az épülő kazánház látható. akárcsak egy pillanatra is hitelt adtak a hazug ígér­getéseknek. Aki naponta olvassa az újságok külpolitikai hír­adásait, vagy odafigyel a rádió Vietnamról elhangzó híreire, világosan látja: Nixon uralmának két éve alatt nemcsak hogy semmi nem teljesült a csalárd ígé­retekből, hanem mondhat­juk így is; kalandor, ag­resszív háborús politikájá­val méginkább elszabadult a pokol. Immár — bom­bákkal. rakétákkal, békés települések lakosainak mé­szárlásával — nemcsak Vi­etnam hős népére szeretné ráerőltetni a maga akara­tát Nixon és kormánya. Hanem továbbterjesztette napjaink legnagyobb bar­barizmusát, agresszív had­viselését, a Vietnammal szomszédos Laosz és Kam­bodzsa ellen is. Nem véletlen tehát a vi­lágszerte fokozódó nyugta­lanság, Nixon háborús po­litikájával kapcsolatban — ideértve a többi között a közel-keleti helyzetet is, mint ahogyan az sem, hogy a Béke-világtanács Nixon elnöki beiktatásának dátu­mát, január 20-át a vietna­mi háborúellenes politika napjául választotta. E politika elleni tiltako­zás jegyében rendeztek teg­nap békenagygyűlést Sol­ton, a művelődési házban. A demonstratív megmozdu­lás alka’mával a kíW-égbe látogatott Nguyen Hung Kharih, a ■ Dél-vietnami Köztársaság —, illetve Ngu­yen Van Fuck, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségé­nek első titkáfa, akiket a község vezetőinek képvise­letében Szabó László, á községi pártbizottság titká­ra köszöntött. A békenagygyűlést ' amelyen részt vett Gyóni Lajos, a megyei pártbi­zottság titkára és Farkas József, az Országos Béke­tanács tagja, a Hazafias Népfront megyéi titkára is — Berta Somogyi László, a járási pártbizottság tit­kára nyitotta meg, s adta át a szót a nagygyűlés szó­nokának, Harmati Sándor­nak, a Magyar Szolidaritá­si Bizottság elnökének, az Országos Béketeftiács alel­nökinek. Felszólalt a nagy­gyűlésen’ Nguyen Hung Khanh, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének első tit­kára is. Az elhangzottakat nagy érdeklődéssel kísérték, s mélységes egyetértéssel fo­gadták a békedemonstrá­ció résztvevői, A nagygyű­lés végén állásfoglalásban ítélték el a mixoni politi­kát, s az Országos Béketa­nács útján tiltakozó levelet juttattak el az Egyesült Ál­lamok budapesti nagykö­vetségének. Megható színfoltja volta nagygyűlésnek a helvbeli fiatalok által adott műsor, melvnek ke',ot'!'^°n vietna­mi dalokat is előadtak.

Next

/
Thumbnails
Contents