Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
4. oldal 1971. január 19, kedd Új szakmák Kezembe került a megyei tanács Pályaválasztási és Munkapszichológiai Tanácsadójának Pályaválasztási Közlemények címmel sokszorosított kiadványa. A szakmunkástanulók felvételi lehetőségeinek vállalatonként és szakmánként történő felsorolása lenyűgöző és impozáns; felületes odafigyelésre is a technikai civilizációk jelen idejére utal. Főképp a falusi fiatalok szemszögéből próbáltam eligazodni a felsorolásban. Feltehető, hogy a szakmunkásnak továbbtanulni igyekvők a bőség zavarával szenvednek; noha a divatosnak tartott női fodrász és kozmetikus szakma csak elvétve szerepel. Ám annál több az olyan pálya, amelynek szóösszetételében ez a két szó szerepel: gép és villamosság. A szembetűnő az, hogy a közös és az állami gazdaságok igényeivel egyeztetett lehetőségek is az ilyenfajta szakmák tömkelegét jelzik: lakatos, kőműves, asztalos, forgácsoló, vízvezetékszerelő és emellett — de már jóval kisebb arányban — növény- termesztő gépész, kertész, állattenyésztő. Egészen találomra csak egyetlen példa: a teljesen tanyás vidéken és más tekintetben is elmaradott körülmények között gazdálkodó lászló- falvi Alkotmány Tsz 37 tanulót megmozgató beiskolázási lehetőségei a következő szakmák között oszlanak meg: növénytermesztő gépész, állattenyésztő, villanyszerelő, kovács, bognár, autószerelő, gépjármű-villamossági műszerész, esztergályos, kőműves, ács-állványozó, szobafestő és mázoló, zöldség- termesztő, szakács. És szinte fehérholló-ritkaságú az olyan tsz, vagy szakszövetkezet — állami gazdaság itt már nem is jöhet szóba —, amely kimondottan csak mezőgazdasági jellegű beiskolázásra tart igényt. A jelenség összetettsége nyilvánvaló, s várható hatásainak elemzése futurológiái alapozottságú előrejelzést igényelne. Bizonyos, hogy alapvetően a gépesítés, sőt már az automatizálás első. kezdeti fázisa munkál az irányulásban. A mind fejlettebb termelő- eszközök hozzáértő kezelőket kívánnak. Ez viszont magával hozza a munka- megosztás további differenciálódását, s enneK nyomában mind jobban kitapintható a falvakban lezajló nemzedékváltás. Mindinkább háttérbe szorul az a paraszti réteg, amelynek tagjai egyedül „csak” a földhöz értettek, ennélfogva igényt tarthattak az „univerzális” parasztgazda rangjára. Ez az előremutató folyamat. Ám a jelen ellentmondásaihoz tartozik, hogy a szolgáltatás jelentékeny hányadát is a gazdaságoknak kell magukra vállalniuk, továbbá a gyenge termőképességű gazdaságok nem csekély hányada a melléküzemágakra építi jövedelmezőségét. Ami az utóbbit illeti: az, hogy a melléküzemágak, hol és mennyire lépik túl a kívánatos határt, s hatásaikj ban miképpen fordulnak a 1 visszájukra, külön wizsgá- I latot érdemel. A szakmunkástanulók I képzését azonban nem a ! pillanatnyi gondoknak, | vagy konjuktúrális lehető- 1 ségeknek leéli meghatároz- j niuk. A beiskolázások ' zö- i mére ez nem is vonatko- ! zik. S ez a legfőbb biztosíték arra, hogy a falusi 1 fiatalok között a növény- ] termesztő gépész, az autó- I szerelő és a géplakatos szakma váljék divatossá. H. D. Állami támogatás a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére A statisztikai adatok szerint Bács-Kiskun megyében az elmúlt két év folyamán a háztáji szarvasmarha-állomány több mint háromezerrel csökkent. A nagyüzemi gazdaságok — az anyagi erőkhöz és az építőipari kapacitáshoz viszonyítva — gyors ütemMagyar szakember szemével Mezőgazdasági kiállításon Londonban — Halló, magyar kereskedelmi kirendeltség? — Igen, itt a kirendeltség beszél. — Értesültem róla, hogy mezőgazdasági kiállítás nyítor, az osztrák Steyr, a nyugatnémet Hoechst, a svéd Alfa-Laval, az olasz Maletti és mások. Érdekes látvány volt, hogy az óriáscsarnok egyI I CATTLE A zsűri a kis testű, rövid lábú „földig marha” fajtának nyújtotta az elsőbbséget. Szarvasmarha-bemutató a londoni Earls Courton. (A szerző felvétele.) lik Londonban. Érdeklődöm: részt veszünk-e a vásáron? — Mint kiállítók ugyan nem, de több mint száz magyar szakember érkezett. Ha akarja, megadjuk a szállodák címét, ahol találkozhat velük. — Mi az, hogy akarom ... Máris rohanok, rájuk is akadok hamarosan és délután már velük együtt járom a város központjában fekvő pompás, emeletes, óriási Earls Court kiállítási csarnokot, hogy megtekintsük a brit ipar legújabb mezőgazdasági gépeit és berendezéseit. A gépipari termékek 355 kiállító cégei között azonban négy földrészről találunk kiállítókat Ausztráliától, Amerikáig. Persze jó öreg kontinensünk ismert gép- és vegyianyaggyártó vállalatai is ott szerepelnek, mint a csehszlovák ZeAPA ÉS FIA KÖNy VESBOLT — Ezt megveszem kis fiam, hátha akkor a te szövegedet is megérteni egy ..szegletét” a tenyészállatok bemutatására szánták. Hogy ez a „szeglet” mit jelent, azt talán a számok érzékeltetik: 452 szarvasvmarhát, 201 juhot, és 361 sertést hoztak el a tenyésztők. A felvezetett tenyészállatok közül 117-et díjaztak. A kiállítók elmondták, hogy a legkiválóbb tenyészállatok díjazása Nagy-Britanniában hagyományos: 1798. óta kapnak jutalmat a legjobb tenyésztők. Különös és számunkra feltűnő színfoltja volt akiállításnak, hogy a díjnyertes állatokat ott a helyszínen elárverezték. A bemutatótér sarkában két keménykalapos úriember bekiáltja a felvezetett állat kikiáltási árát, majd megkezdődik a licitálás. A díjnyertes állatok közül hamarosan sok új gazdára talál. Nem lévén szakember, a magyar látogatócsoportok egyik vezetőjét, Baksa Ottót, az Állattenyésztési Fel- ügvelőség igazgatóját kértük fel, hogy értékelje a látottakat. Elmondotta, hogy a magyar látogatók az IBUSZ rendezésében érkeztek Londonba: A csoportok tagjai állami gazdasági ás termelőszövetkezeti vezetők, néhányan pedig a mezőgazdasági szak- igazgatást. illetve a tsz területi szövetségeket képviselik. Az utat elsősorban a brit állattenyésztés tanulmányozásának szánták. A szakemberek zömét azonban — lévén üzemi vezetők —, a mezőgazdaság általános kérdései is foglalkoztatják, így a kiállítási látogatásaik alkalmával mind az ^állattenyésztési, mind a gép- és eszközbemutatókat tanulmányozták. Nagy érdeklődéssel szemlélték a különböző lóerő kapacitású traktorok széles skáláját, a szántóföldi növény- termesztés talajelőkészítő, betakarító gépeit és eszközeit. Ami a kiállítás állattenyésztési részét illeti, Baksa Ottó elmondta: a magyar szakembereket meglepte, hogy a bemutatott szarvasmarhák, sertések és juhok szinte kizárólag hús- irányú fajták vagy keresztezések. A tejelő állatokat csupán néhány British Friesian típusú szarvas- marha képviselte. A tisztavérű és Angliában széles körben tenyésztett húsmarha-fajtákon kívül keresztezett állatok széles skáláját mutatták be: Aberdon-Angus, Sor Hereford, Red Poll-Charoleas keresztezéseket. Ez utóbbi francia fajtát több keresztezés! kombinációban is felhasználják. Szakembereinknek feltűnt, hogy a bírálatok során a nagy díj at és az első díjakat általában a kis testű. rövid lábú, úgynevezett „földig marhák” nyerték. A mi szemünk a sokkal nagyobb testű, kettős hasznosítású marhákhoz szokott. A juhtenyésztésben is a húshiány dominál. Az e célra alkalmas fajták közül a Kurrens és a Hams- hire Down fajták szerepeltek nagy számban, de jelentős volt a felhozott Dorset Horn, Clanforest és néhány még fajta felhozatala is. Feltűnt az állatok kiállításra való „felkészítése”: a fürösztött és szinte „négy- szögletesre” vágott gyapjúval bemutatott juhok. Ez jellemezte egyébként a marhák és sertések bemutatóját is. A sertéstenyésztésnél a bemutatott állatok zömét az úgynevezett „lapályfajta” tette ki. Ezek mellett az angol nagy fehér fajta dominált és szinte csak mutatóban volt néhány fekete Berkshire és övesállat A sertések egy része bacon-, más részük sonkatípus. Jelentős volt azonban a tőkére hizlalt állatok száma is, 110—120 kg- osak. A bemutatott növendékállatok a szokásos 10—12 hónaposokkal szemben itt általában egészen fiatalok: 4—5 hónaposak. Összefoglalva: szakembereink számára rendkívül hasznos és tanulságos volt mindaz, amit a kiállításon tapasztaltak. Gátj István ben fejlesztik ezt az üzem-. ágat is, mégsem képesek a ! kiesést rövid idő alatt pó- j tolni. Az év elején meg- | jelent kormányrendelet is- i mét módot ad a háztáji gazdaságok szarvasmarha- | tenyésztésének fellendítésé- ' re. Megkértük Sántha Lajost, a megyei állattenyésztési felügyelőség vezetőjét, ismertesse, hogyan történik a gyakorlati lebonyolítás, hogyan igényelhetik a gazdák a továbbtenyésztésre alkalmas üszőket. — Először Is azt kell elmondanom, hogy a tovább- tenyésztés alapvető feltétele a tbc-mentesség. Az állatokat a megyei állattenyésztési felügyelőség, valamint az állatforgalmi és húsipari vállalat szállítja a gazdáknak. Saját tenyésztésből származó üszőket is vissza lehet tartani, ameny- nyiben az igazoltan tbc- mentes környezetből származik. Honnan történik az j igénylés és mikor esedékes j a 8000 Ft állami támoga- j tás kifizetése? — Az állattenyésztési fel- i ügyelőség eljuttatta a szűk- j séges igénylőlapokat a vá- j rosi tanácsok mezőgazdasá- j gi és élelmezésügyi osztá- í lyaira, illetve a községi j tanácsok szakigazgatási! szerveihez, ahol ezeket mindenki díjtalanul megkaphatja. Az értelemszerű kitöltés után vissza kell vinni a gazdáknak a lapokat oda, ahonnan kapták, és azokat a szakigazgatási szervek minden hónap 25-én eljuttatják az állat- tenyésztési felügyelőségnek. Az eladó gazdaságok vásárokon mutatják be az üszőket az igénylőknek. Amikor a 7 hónapos vemhes üszőt valaki megvásárolta, vagy saját vemhes üszője igazoltan legalább 7 hónapos, a felügyelőség az állatot 4 éves tenyésztési ellenőrzésbe veszi, erről igazolást ad a gazdának, aki 4 éves időre tartási kötelezettséget vállal. Ezt követően a 8000 forintos állami támogatást a felügyelőség 15 napon belül kifizeti. Amennyiben a vásárlás az állatforgalmi vállalat útján történik, a támogatás összegét a gazda tőlük kapja meg, a felügyelőség ilyenkor csak azt ellenőrzi, hogy valóban tenyésztésre alkalmas üszőt juttattak-e az igénylőnek. Milyen kötelezettség terheli a továbbtartási szerződést kötő gazdákat? — Elsősorban az, hogy az állatot a jó gazda gondosságával kezeljék, tehát biztosítsák a megfelelő elhelyezést, takarmányozást, gondozást. Minden olyan körülményt, amely a vállalt kötelezettség teljesítését akadályozza vagy lehetetlenné teszi, köteles a gazda az állattenyésztési felügyelőségnek 8 napon belül bejelenteni. Gondolok itt olyan esetekre, hogy az állomány tbc-s lesz, vagy megkapja a száj- és körömfájást. Ilyenkor csatolni kell az állatorvosi igazolást, és az állami támogatás összegének visszatérítésére nem kötelezzük az állattartót Amennyiben azonban a gazda hibájából éri az üszőt valamilyen kór. és az első elléstől számított 4 éven belül a tenyésztésből ki kell vonni, az állattartó köteles visszafizetni a támogatás időarányos részét az állattenyésztési felügyelőségnek. Kuruzslús Egyik vidéki üzemünkben történt... Olyan profilú gyáregységben, ahol nehéz lett volna elképzelni négy olyan dolgozót, aki ennyire tájékozatlan volt a higany veszélyességéről, mint esetünk főfelelőtlenjei. A múlt év december 11 -én, az esti műszakban, körülbelül éjfél tájban ez a két férfi és két nő higanyt kevert munkatársuk, egy tizenhét éves lány feketekávéjába. December 21-én, szintén az esti műszakban, fél tiz körül a kislány rosszul lett. Egyik szaK- társnő mindjárt értesítette az ügyeletes orvost, aki megvizsgálta, s higanymérgezés tünetével azonnal kórházba szállíttatta. Mi történt tulajdonképpen? Primitív tréfa lelt volna az egész? A megyei szervnél elfekvő egész rövid jegyzőkönyvi jelentésben ilyen kitétel olvasható: „Ezt a tényt (mármint a higany-Kávé- keverést) nem közölték az üzem vezetőjével. N. N. (a kislány) sem jelentette, mi történt.” — Ez a megfogalmazás arra enged következtetni, hogy nem rossz ízű viccelődésről volt szó, mert — eszerint — a lány is tudta, „mivel” issza a feketét; másképp miért lenne olyan értelmű a jelentésszöveg, mintha neki is jelentenie illett volna —, az esetet. A jelentés beérkezése után nem sokkal bentjárt valaki a nagyközségből, ahol a szóbanforgó üzem működik. Megütötte fülét, hogy éppen a biganyügy- röl beszélgetnek. Ö is azt erősítette meg, hogy a kislány tudta, mit iszik. Ügy értesült másoktól, hogy székrekedés ellen adták neki a higanyos feketekávét. Első ízben „nem használt”. A másodszori „kúra” azonban túlontúl hatásos volt. Súlyos következményei lettek a „hashajtó” fogyasztásának. Feltehetően, • minél rosszabbul érezte magát a gyerek, annál kevésbé volt bátorsága szólni valakinek — elsősorban orvosnak. Szerencséje a lánynak, hogy az üzemben lett rosszul, így környezete mindjárt intézkedett. Ha „sikerül” tovább húznia a titkolózást, nagyon megjárhatta volna. Egészen a régi világban meséltek arról, hogy bosz- szúra éhes, kikosarazott udvarlók, vásott patikusinasok úgy bántak el a lánnyal — bálozókkal a szüreti mulatságon —, hogy maguk kreálta higanyos bonbonnal kínálták őket. Aztán kuruzslók javallatára ittak — végzetes hatású — higanyos kotyvalékokat... De hogy manapság, az egyik legkorszerűbb technikai eszközöket gyártó üzemben "s feléledjen — egyeseknél — a „boszorkányszellem”?! Tóth István
