Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
Terv és ráadás A 'Bács-Kiskun me- ** gyei Tanács idei első ülésén, január 14-én megtárgyalta és jóváhagyta a negyedik ötéves terv költségvetési előirányzatát, önmagában ez az egy mondatba tömörített megállapítás nem sokat mond. De akik olvasták lapunk-, ban az ülésről, a előterjesztésről szóló tudósítást, beszámolót, azok már sok mindent értenek, világosan látják a fejlődés emelkedő vonalát, tudják, hogy. melyik ágazat — kulturális, ipari, mezőgazdasági, egészségügyi stb. — menynyivel kap többet a következő ötrévben, mint a néhány napja befejeződött harmadik i ötéves terv során. Tudják azt is, hogy a tervezett pénzösszegből sok mindenre futja majd 1975-ig, s talán sajnálkoznak majd a részleteket is megismerve egy-két, ál :- luk igen fontosnak tartott létesítmény elmaradása, vagy takarékosabb megvalósítása miatt. < Rövid gondolkodás után, azonban rá kell jönniük a kétkedőknek is, hogy korlátozottak a pénzügyi lehetőségek, s hogy — talán ez a reálisabb érvelés — öt év alatt nem lehet „megváltani a világot”. Nem is ez a célja a megyei vezetésnek. Azt viszont látni kell, hogy igen alapos, mindenre kiterjedő, körültekintő tervező munkát végeztek a szakemberek százai, s hogy a tanácsülés elé terjesztett költségvetési tervezet nagyon világos, célratörő és feltétlenül előremutató, biztató. E gyre inkább korszerűsödő életünk, hétköznapjaink, körülményeink hozzászoktattak bennünket a számokhoz, s ha oldalas kimutatásokkal találkozunk, már nem az idegenkedés, hanem az egészséges kíváncsiság ébred fai bennünk, amikor kutatni kezdjük a, részleteket, azok 'összefüggéseit, arányait. így vagyunk a megyei költségvetési tervvel is: összegek, százalékok, millió és millió fordítok „néznek ránk” az oszlopokból, s a . jövőért dolgozó, azt kutató ember szeme elölt megjelennek az új iskolák, bölcsődék, korszerű üzemek, jól felszerelt termelőszövetkezetek, kórházak stb. Akik így, ilyen igénnyel az előreiatas, a megtervezett jövő reményében vizsgálódnák, már régen tudják, hogy hamis az a közmondás, amely szerint csak a ■pénz beszél. Persze nem tagadjuk az „anyagiak” szerepét, de tisztában vagyunk azzal is, hogy csak a pénz nem elegendő. Mert hiába vannak meg a milliárd forintok. ha nincs elegendő építőanyag. Hiába van száz és százezer forint az üzem létesítésére. ha nincs szakmunkás és hiába van szakmunkás a korszerű üzemben. ha nincs nyersanyag, késik a félkész árut szállító partner stb. S tegyük hozzá: hiába .van meg az üzem, a szakmunkás, a nyersanyag, ha hiányzik a lelkiismeretes munka, s hiányzik a tudatból az a plusz, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy „magasabb szinten” tudjuk építeni a szocializmust. Mert amikor a megye következő öt évének költség- (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! fmamn A MAGYAR-SZOCIAUSrA MUNkAüPA'ET BA’CS-k'lSKUN MECVEI 0IZOTTA'a’C.a'waI/lAPJA XXVI. évi. 14. szám Ara: 1 forint 1971. jan. 17, vasárnap Kilencezer pénztárgép Az Irodagépipari Vállalat kecskeméti üzemének dolgozói a közelmúltban elkezdték a pénztárgépek egységeinek gyártását és részleges szerelését. Az NDK-ból vásárolt licenc alapján a kecskeméti gyáregységben 9 ezer géphez állítanak elő alkatrészeket. A RÁTUS A—20-as típus nagyobb egységeit — mint képünk is mutatja —, ösz- szeszerelik, mielőtt a budapesti központba továbbítanák a termékeket. (Pásztor Zoltán felvétele.) Tanácskozás a megyei pártbizottságon az élelmiszer-gazdaság idei feladatairól Szombaton délelőtt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium vezető m unka társainak népes csoportja látogatott Kecskemétre K^azareczky Kálmán miniszterhelyettes vezetésével és megbeszélést folytatott a megyei pártbizottság épületében az élelmiszer-gazdaság idei feladatairól, valamint a megye ezzel kapcsolatos problémáiról A tanácskozáson részt vett dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Erdősi József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Glied Károly, a megyei tanács ví>-elnök- helyettese. •• Ünnepi munkásőr gyűlések Szombaton déielőtt Kecskeméten a városi tanács nagytermében ' tartotta meg a Szalvai Mihály nevét viselő munkásőr század . ünnepi egységgyűlését. Az elnökségben többek között helyet foglalt Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Reile Géza, a városi tanács vb* elnöke, Bálint Sánckor, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese. Rajtuk kívül ott voltak a megyeszékhely üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek igazgatói és pártbizottsági titkárai is. Sohajda Ferenc századparancsnok- helyettes bevezetője után Fehér Pál, a munkásőr század parancsnoka számolt I be az 197®p> évi munkásőri tevékenységről. ■ A Szalvai Mihály munkásőr század az elmúlt évben nagyszabású karhatalmi harcászati gyakorlatot hajtott végre rossz időjárási viszonyok között. A század személyi állománya ezt a feladatot kiválóan oldotta meg. Eredményesen vettek részt a különböző lőgyakorlatokon, az árvízvédelem karhatalmi biztosításában. A munkásőrök közül fegyelmezett, jó munkájuk elismerésekép; pen az elmúlt évben hárman kapták meg a Haza Szolgálatáért érdemérem különböző fokozatait, ötvenhármán pedig az árvíz- védekezésért elismerő oklevelet. Az idei célokról szilva Fehér Pál elmondta, hogy fő feladatnak tekintik a kiképzési és a szolgálati munka további javítását, a törzs- és az alparancsnoki állomány harcvezetési ismereteinek bővítését. A beszéd után Erdélyi Ignác a kiváló címet elért alegységek parancsnokainak átadta a vándorzászlót, majd tizenegy munkásőrnek a Kiváló parancsnok, illetve Kiváló munkásőr jelvényt, valamint tizenhat munkásőrnek az 5 és 10 éves Szolgálati Érdemrendet. Ezt követően I Erdélyi Ignác előtt tizen- ; egy fiatal munkásőr tett | esküt.. j — Szombaton még négy ' ünnepi munkásőrgyűlés- I re került sor. Tiszakécskén ! a kecskeméti járási, Baján | a Zalka Máté, Kiskunhala- I son a Brinkus Lajos, Kis- j kőrösön a Petőfi Sándor j nevét viseld egységek munkájának értékelésére, a fiatal munkásőrök eskütételére. G. G. Új laboratóriumok, előadótermek a kecskeméti felsqpktatási intézményekben A negyedik ötéves terv időszakában jelentős ösz- szegeket fordítanak a megyeszékhely felsőoktatási intézményeinek fejlesztésére. A Gépipari és Automatizálási Főiskolán 1988-tól — folyamatosan — negyvenmillió forintos költséggel központi oktatási épületet létesítenek. A tervek szerint 1972 őszétől négy tanszék kap itt új helyet; a gépipari automatizálási, a műszaki alaptárgyi, a matematika—fizika és a marxizmus—leninizmus tanszék, továbbá a tanulmányi hivatal, s Itt helyezik el az új számítógép- központot is. A hallgatók felkészülését és intenzív képzését seA kecskeméti gyű lés résztvevői. gíti az új gyakorló laboratóriumok modern felszerelése és több új rajzterem. Két nagy előadóval is bővül a főiskola. Az egyikben 450, a másikban 300 tanuló hallgat egyszerre előadást. Szeptemberben adják át a műanyagipari tanszék helyiségeit, . amelyeknek korszerűsítése most folyik, megközelítőleg 4 millió 500 ezer forintos költséggel. Még ez évben megkezdik a mechanikai—technológiai tanszék felújítását.' A negyedik ötéves terv első éveiben bővül a kollégium is. A Kecskeméti Óvónőképző Intézet szintén jelentősen bővül a negyedik ötéves terv folyamán. A hallgatók létszámát 1972-ig 220-ról 440-re növelhetik. A fejlesztési program elkészült, a tervdokumentációkat. ez év májusára rendelkezésre bocsátia a Szegedi Tervező Iroda. Háromszáz diáknak nyújt otthont az új kollégium, amit 30 millió forintos költséggel építenek a Komsomol téren. A kisajátítási munkálatok folvamatban vannak. A szanálás után — előreláthatólag a jövő tavasszal — megkezdik az "oület alapozását. A kol- '"riumban a hallgatókat háromágyas szobákban helyezik el A hétemeletes éoület ' földszintiére 200 személyt befogadó társalgót terveznek. A jelenlegi Oktatási énü- 1 °+ ek és a diákotthon fel- •i.iftá«4m a közelíövőhen fi *”11116 forintot költenek. Két elvan elrkazitormot alakítanak ki, ahol a szemléltetést ipari televízióval oldják meg. Kísérleti eszközök vásárlására az idén 100 000 forintot fordít az intézmény. Eddig üzembe helyezték a nyelvi laboratóriumot és a pedagógiai kabinet helyiségeit, A következő évben a 6, millió forintos felújítási keretből 50 ezer kötetes 'könyvtárat létesítenek négy olvasóteremmel. ‘Külön üzemi konyha építését kezdik meg. 1973 szeptemberében,. amely megszünteti az intézmény étkeztetési nehézségeit. Cs. K. Heti yilághíradó (3. oldal) ' Hol szórakozzon az ifjúság? (4. oldal) Nehéz évek után (5. oldal) HuszoÉa! anyuka két kislánya (5. oldal) largyaioíerefiiil (8. oláal) , (9. oldal)
